Pénzügyi mutatók a fundamentális elemzésben

Fundamentális elemzés során a vállalat pénzügyi kimutatásait használjuk fel. Az azokból kinyert adatok segítségével alkotjuk meg azokat a hasznos pénzügyi mutatókat, amelyek a cég értékelésében segítenek majd minket. Ebben a cikkben ezek a mutatók lesznek a középpontban.

Olvass tovább, hogy megtudd, melyek a legfontosabb pénzügyi mutatók, amelyek fundamentális elemzés során segíthetnek!

Pénzügyi mutatók a fundamentális elemzésben

Mi a fundamentális elemzés?

A fundamentális elemzés a cég értékét befolyásoló változók tanulmányozásán alapul, azokat felhasználva próbálja megállapítani, hogy a cég valódi értéke megfelel-e a jelenlegi piaci árfolyamnak.

Más szóval, a fundamentális elemzés, ahogy a neve is mutatja, a cég pénzügyi értékének alapjait vizsgálja. Ezek az alapok kapcsolódhatnak mind külső, mind belső tényezőkhöz.

A fundamentális elemzés ereje abban rejlik, hogy segítségével könnyebben észrevehetjük, ha egy részvény alulértékelt vagy éppen túlértékelt. Például, ha egy részvény ára messze magasabbnak tűnik a belső értéknél, felmerülhet a gyanú, hogy a részvény túlértékelt. Másrészt, ha egy részvény árfolyama sokkal alacsonyabb a kiszámított belső értéknél, az azt jelentheti, hogy a részvény alulértékelt.

Fő pénzügyi mutatók a fundamentális elemzésben

A pénzügyi mutatók a cég pénzügyi helyzetének indikátorai. Kapcsolatot teremtenek a cég pénzügyi adatai között, amellyel lehetségessé válik a cég pénzügyi helyzetének részletes elemzése.

A különböző mutatók időszakos összehasonlítása konkrét válaszokat adhat a cég megfelelő irányítására.

Nézzünk néhányat a fundamentális elemzés mutatói közül!

Adósság/tőke (D/E) mutató

A D/E vagy adósság/tőke arány a kötelezettségek és a tőke közötti kapcsolatot mutatja meg. A mutatót a cég pénzügyi tőkeáttételének mérésére használják. Azt is megmutatja, hogy a cég saját tőkéje milyen mértékben tudja kielégíteni a cég hitelezői felé fennálló kötelezettségeket gazdasági visszaesés vagy a cég felszámolása esetén.

  • Adósság/tőke = Összes kötelezettség/nettó tőke

Az 1 feletti adósság/tőke arány azt jelzi, hogy egy cég több idegen tőkét használ, mint sajátot, ami nem feltétlenül baj, ám bizonyos esetekben kockázatos lehet.

Az 1 alatti D/E arány azt jelzi, hogy egy cég több saját tőkét használ, mint idegen forrást, ami általában kisebb kockázatot is jelent. Azonban az alacsony adósság/tőke arányok jelezhetik azt is, hogy a cég nem használja ki a pénzügyi tőkeáttétel által hozható magasabb profitokat.

Likviditási mutatók

A likviditási mutatók olyan indikátorok, amelyek segítségével tágabb képet kaphatunk arról, hogy egy cég mennyiben képes kezelni adósságait és rövid távú kötelezettségeit. Éppen ezért ez nagyon fontos mutató mind a cég számára – amelynek figyelembe kell vennie likviditását a pénzügyi döntések meghozatalakor, – mind a potenciális befektetők számára.

Likviditási arány

Az arány kiszámításához az elemzők összehasonlítják a cég forgóeszközeit a jelenlegi kötelezettségeivel. A cég mérlegén szereplő forgóeszközök a következőket tartalmazzák:

  • Készpénz
  • Számlák kiegyenlítése
  • Készletek
  • Egyéb forgóeszközök (OCA), amelyeket várhatóan egy éven belül felszámolnak vagy készpénzzé alakítanak.

A jelenlegi kötelezettségek az alábbiakat tartalmazzák:

  • Fizetendő számlák
  • Bérek
  • Fizetendő adók
  • Rövid távú adósságok
  • Hosszú távú adósság jelenleg aktuális részét.

Ezek alapján az alábbiak szerint számoljuk ki a likviditási arányt:

Likviditási arány = forgóeszközök / folyó vagy rövid lejáratú kötelezettségek

Gyorsráta

A gyorsráta kiszámolásához az alábbi adatokra lesz szükség a cég kimutatásaiból:

  • A készpénz és azzal egyenértékű eszközök, amelyek a vállalat mérlegének leglikvidebb forgóeszközeit alkotják
  • A 3 hónapnál rövidebb lejáratú betétek és államkincstárjegyek
  • A forgatható értékpapírok, amelyek könnyen átalakíthatók készpénzzé
  • A behajtandó számlák
  • A aktuális kötelezettségek, az egy éven belül esedékes adósságok vagy kötelezettségek.

Ezek alapján tehát a képlet a következő:

  • Gyorsráta = (készpénz és azzal egyenértékű eszközök + rövid lejáratú betétek + forgatható értékpapírok + behajtandó számlák) / aktuális kötelezettségek.

Készpénz likviditás

A készpénz likviditás megmutatja, hogy a cég szabad pénzeszközei mennyire teszik lehetővé a rövid lejáratú kötelezettségek teljesítését. Kifejezi a vállalat képességét az adósságok egy évnél rövidebb idő alatt történő teljesítésére.

Készpénz likviditás = Rendelkezésre álló pénzeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek.

Jövedelmezőségi mutatók

A jövedelmezőségi mutatók segítenek nekünk megtudni, hogy egy vállalat elegendő bevételt termel-e a költségek fedezésére és nyereséget is biztosít-e a tulajdonosainak.

Egy vállalatban sok különböző költséggel kell szembenézni. Ilyenek lehetnek a bérköltségek, adók, amortizációk, banki kamatok, stb. Ezért előfordulhat, hogy egy vállalat egy bizonyos területen jövedelmező, míg más területen veszteséges.

Ebből az okból kifolyólag többféle jövedelmezőségi mutató létezik.

Szabad cash flow (FCF)

A szabad cash flow alapvetően a pénzt vagy a pénzáramlást méri. Megegyezik a cég termelő tevékenységei által generált pénzáramlás és a termelési költségek által bekövetkező pénzáramlás különbségével.

A szabad cash flow megmutatja, mennyi pénz áll rendelkezésre a befektetők és hitelezők kifizetésére. Másrészt lehetőséget ad a tőke szegregálására, hogy megtudjuk, hogyan tudjuk újra befektetni.

ROI

A ROI az angol „Return on Investment” rövidítése. Ezt a mutatót arra használhatjuk, hogy megtudjuk, mennyit keresett a cég a befektetéseivel.

ROI = (Befektetés jelenértéke – Befektetés költsége)/Befektetés költsége

ROE

Az ROE a tőke megtérülése, azaz hogy mekkora jövedelmet termel a vállalat egységnyi saját tőkére vetítve.

ROE = Nettó bevétel / Saját tőke

ROA

Ez a cég által birtokolt eszközök megtérülése. Ez a mutató méri a cég gazdasági hozamát.

ROA = Nettó árbevétel / Eszközök

További jövedelmezőségi mutatók

  • ROCE és ROIC: Ezeket a mutatókat a befektetett tőke megtérülésének, jövedelmezőségének értékelésére használják.
  • EPS: A részvényenkénti eredmény vagy EPS egy, a tőzsdén szorosan követett mutató. Kiszámításához a nettó bevételt el kell osztani a cég részvényeinek számával.
  • Osztalékhozam: Az osztalékhozam megmutatja, hogy mennyire jövedelmező a befektetésünk, ha csak a kiosztott osztalékokat tekintjük.

Piaciérték-mutatók

A piaciérték-mutatók funkciója többféle lehet:

  • Összehasonlítani a különböző méretű vállalatokat
  • Elemezni a vállalat fejlődését
  • Megállapítani a különbségeket a vállalat jelenlegi helyzete és az ideális állapot között
  • Összehasonlítani a vállalat eredményeit az ágazatban működő egyéb vállalatok által elért eredményekkel
  • Elemezni, hogy miben különbözik a vállalat a fő versenytársaktól.

És most jöjjenek a mutatók!

P/B (Árfolyam/könyv szerinti érték)

A P/B megmutatja, hogy a befektetők mennyit hajlandók fizetni a vállalat részvényeiért azok könyvelési értékéhez képest. A két nagyság közötti különbség közvetlenül kapcsolódik a vállalat növekedési kilátásaihoz. A mutatót arra használják, hogy megvizsgálják a kapcsolatot a vállalat valós könyvelési értéke és piaci értéke között. Így becslést lehet készíteni arról, hogy a vállalat alulértékelt-e vagy sem.

Enterprise Value Multiple: EV/EBITDA

Az Enterprise Value Multiple-t úgy kapjuk meg, hogy a vállalati értéket (piaci tőkeérték + nettó pénzügyi adósság) elosztjuk az EBITDA-val. Az egyik fő előnye az objektivitása (kizárja a vitatható vagy nehezen homogenizálható tételeket, mint az értékcsökkenési leírások). A PER-rel ellentétben nem torzítják a különböző tőkeáttételi szintek. Hasznos lehet a ciklikus vállalatok értékeléséhez.

Minél alacsonyabb az Enterprise Value Multiple, annál alulértékeltebbnek tekinthetjük a vállalatot.

Árfolyam/Nyereség (PER)

A PER az egyik legismertebb és legtöbbet használt mutató a tőzsdén. Ez a mutató az árat a nettó nyereséghez viszonyítja.

PER = Árfolyam / Nyereség

A PER fő előnye könnyű használhatóságában rejlik. Fő hátránya a ciklikus részvények esetén mutatkozó nagy érzékenysége, illetve a különböző tőkeáttételek miatt bekövetkező torzulások.

Árfolyam/Cash Flow (P/CF)

A mutató az árfolyamot a cash flow-hoz viszonyítja.

Fő előnye abban rejlik, hogy a vállalatok cash flow-jának használatával kiiktatja a torzulásokat, amelyeket bizonyos könyvelési tételek, mint az amortizációk vagy a rendkívüli bevételek okozhatnak. Jó eszköz lehet a hasonló tőkestruktúrával rendelkező vállalatok közötti összehasonlításhoz. Nem ideális mutató azonban a különböző szektorokban elhelyezkedő vállalatok összehasonlításához.

PEG (PER/Eredmény várható növekedése)

A PEG a PER-t hasonlítja össze az eredmény várható növekedésével.

Ha egy részvény PEG-je 1 vagy annál kevesebb, azt mondhatjuk, hogy alapvetően alulértékelt. Míg, ha meghaladja az 1-et, akkor valószínűleg egy túlértékelt részvényről van szó.

Kifizetési arány

A kifizetési arány megmutatja a vállalat által a részvényesek jutalmazására fordított nyereség százalékos arányát. Ha egy tőzsdén jegyzett vállalat 50% kifizetést állapít meg részvényesi jutalmazási politikájában, nettó nyereségének fele a részvényesek között lesz szétosztva.

Hogyan mérhetjük egy vállalat növekedését?

A befektetők esetében a siker gyakran egyet jelent azzal, hogy megfelelően értékelik a piaci várakozásokat befolyásoló különböző tényezőket, és hogy ezek hogyan változnak egy adott időszak alatt. Egyes tényezők pozitívan vagy negatívan befolyásolhatják a vállalattal kapcsolatos piaci várakozásokat.

Talán a legfontosabb tényező egy vállalat értékelésekor annak képessége a profittermelésre és az osztalékok kifizetésére. A vállalatnak többféle módon van lehetősége növelni nyereségét, például:

1) A vállalat bővítése
A szektortól függően a vállalatoknak lehetőségük van növelni értékesítésüket úgy, hogy új piacokra lépnek. Ezáltal új partnerekkel köthetnek megállapodásokat, új ügyfeleket szerezhetnek, új termékeket vagy szolgáltatásokat kínálhatnak.

2) Termékeik vagy szolgáltatásaik árának növelése
​Ha a gazdasági helyzet lehetővé teszi, a vállalat dönthet úgy, hogy megemeli termékei vagy szolgáltatásai árát, ha a kereslet növekszik.

3) Költségek csökkentése
Természetesen, amennyiben lehetőség van rá, a vállalat költségei csökkentésével is növelheti profitábilitását.

Amikor egy vállalat növekedési potenciálját szeretnék meghatározni, a befektetők áttekintik az adminisztratív költségek, az értékesítés, a marketing, a kamatok és az értékesítés százalékos arányának statisztikáit. Ezenkívül elemzik a működési nyereséget, beleértve az értékesítés százalékos arányát, hogy megismerjék az elemzett cég jövedelmezőségét.

Lehetséges kockázatok, amelyek elriaszthatják a befektetőket:

  • Működési kockázat
  • Politikai kockázat
  • Árfolyam kockázat
  • Jogi kockázat
  • Fizetésképtelenségi kockázat.

Hol lehet megnézni egy cég alapadatait?

A tőzsdén található cégek adatai és teljesítménye nyilvánosan elérhetőek és megtekinthetőek az adott cég weboldalán. Sok befektető azonban szűrőket és adatbázisokat használ a még gördülékenyebb elemzéshez.

Néhány példa a befektetők által kedvelt szűrőkre:

  • Finviz
  • Tikr
  • Zacks.

Néhány példa a népszerű adatbázisokra:

  • Reuters
  • Bloomberg
  • Morningstar
  • FactSet.

Pénzügyi mutatók a fundamentális elemzésben: összefoglalás

Amikor egy vállalatot fundamentális elemzéssel vizsgálunk, elsősorban a vállalat mérlegében, eredménykimutatásában és cash flow kimutatásában megtalálható adatokat vesszük figyelembe. Ezek alapján alkotjuk meg az olyan pénzügyi mutatókat, melyek segítségével összehasonlíthatjuk a vállalat jelenlegi helyzetét korábbi teljesítményével vagy a versenytársakéval.

GYIK

Hogyan találhatom meg egy vállalat pénzügyi mutatóit?

Egy vállalat pénzügyi mutatóit a vállalat pénzügyi kimutatásaiban megtalálható adatokból alkothatjuk meg.

Miért fontosak a pénzügyi mutatók a befektetők számára?

A pénzügyi mutatók segíthetnek a befektetőknek a vállalat pénzügyi egészségének értékelésében és potenciális befektetési lehetőségek azonosításában. A pénzügyi mutatók segítségével a vállalatot összehasonlíthatjuk versenytársaival vagy az iparági átlagokkal, így jobban megértve a vállalat erősségeit és gyengeségeit.

Mi a különbség a likviditás és a fizetőképesség között?

A likviditás egy cég rövid távú kötelezettségeinek teljesítésére való képességét méri. A fizetőképesség egy cég hosszú távú kötelezettségeinek teljesítésére való képességét méri. Bár mind a likviditás, mind a fizetőképesség fontos, különböző dolgokat mérnek.

Kapcsolódó cikkek

Blue chip részvények
A blue chip részvények nagy, érett vállalatokra utalnak, amelyek stabil bevétellel rendelkeznek. Ezek a vállalatok gyakran iparági vezetők, jelentő...
Top-down elemzés
A top-down elemzés egy olyan módszer, amely a fundamentális elemzéshez tartozik. A top-down (felülről lefelé) elemzés a globális gazdasági helyz...
Bottom-up elemzés
A bottom-up (alulról felfelé) egy analitikai módszer, amely a fundamentális elemzés keretein belül helyezkedik el. A vállalatok specifikus részlete...