Opciós ügyletek: hogyan működnek és hogyan kereskedhetsz velük?

Ebben az útmutatóban végigvesszük, mi a call és a put opció, mitől függ az áruk, milyen eszközökre köthetők, és milyen stratégiákkal dolgoznak a gyakorlott kereskedők – a valós kockázatokkal együtt.

Mik azok az opciós ügyletek?

Az opciós ügyletek olyan szerződéses megállapodások, amelyek jogot (de nem kötelezettséget) adnak a tulajdonosnak, hogy megvásároljon vagy eladjon egy alapul szolgáló eszközt – részvényt, kötvényt, nyersanyagot, határidős ügyletet – egy előre meghatározott áron.

Ezt az árat nevezzük strike price-nak vagy magyarul lehívási árnak, a határnapot pedig lejárati dátumnak.

Az opció származtatott (derivatív) termék: az értéke nem önmagából, hanem a mögöttes eszköz árfolyamából vezethető le. A szerződésnek mindig két oldala van: a vevő megveszi a jogot, a kiíró pedig prémiumért cserébe vállalja a kötelezettséget.

Két alaptípus létezik, és minden összetettebb stratégia ezekből épül fel.

Vételi (call) és eladási (put) opciók

Vételi opció (call)

A call opció jogot ad a vevőnek, hogy a mögöttes eszközt a lehívási áron megvásárolja. Amerikai típusú opciónál ezt a lejáratig bármikor, európai típusúnál csak a lejáratkor teheti meg.

A call vásárlójának vesztesége a kifizetett prémiumra korlátozódik, a nyeresége viszont elméletileg korlátlan, mert az árfolyam felfelé nincs bekorlátozva.

Nézzünk egy számpéldát. Egy részvény 180 dolláron áll, és veszel rá egy 180 dolláros lehívási árú, három hónapos call opciót 6 dolláros prémiumért. Mivel egy kontraktus 100 részvényre szól, a pozíció 600 dollárba kerül.

Ha a részvény lejáratkor 200 dollár, az opció belső értéke részvényenként 20 dollár, vagyis 2000 dollár: a prémium levonása után 1400 dollár a nyereséged. Ha viszont 180 dollár alatt marad, az opció értéktelenül jár le, és a 600 dollár prémium a teljes veszteség.

Eladási opció (put)

A put opció jogot ad a tulajdonosnak, hogy eladjon egy eszközt a lehívási áron. Akkor kifizetődő, ha az árfolyam esik: a piacon olcsóbban veszed meg az eszközt, és a magasabb, szerződésben rögzített áron adod el.

A put vevőjének kockázata szintén a prémiumra korlátozott, a nyeresége pedig legfeljebb a lehívási ár és a prémium különbsége lehet, hiszen az árfolyam nullánál mélyebbre nem eshet.

Mi történik, ha te írod ki az opciót?

A kiíró oldalán fordul a képlet: ő kapja a prémiumot, de kötelezettséget vállal. Ha a mögöttes eszköz a birtokában van, fedezett (covered) pozícióról beszélünk; ha nincs, fedezetlen (naked) kiírásról, amely lényegesen nagyobb kockázatot hordoz.

Az opciós ügylet legfontosabb paraméterei

Minden opciós szerződést néhány visszatérő paraméter ír le, és ezek együtt határozzák meg az árát.

• Lehívási ár (strike price): az az árfolyam, amelyen a mögöttes eszköz megvehető vagy eladható. A szerződés létrejöttekor rögzítik.
• Lejárati dátum: az opció érvényességének vége. Az értéken kívüli opció jellemzően értéktelenül jár le, az értékkel rendelkező opciót pedig a szerződés feltételei szerint lehívják vagy elszámolják.
• Prémium: az opcióért fizetett ár. Nagyságát a mögöttes eszköz árfolyama, a piaci volatilitás és a lejáratig hátralévő idő együtt alakítja.
• Kontraktusméret: részvényopcióknál jellemzően 100 részvény szerződésenként, ami meghatározza a pozíció tényleges nagyságát.

A prémium két részre bontható. A belső érték az, amennyit az opció azonnali lehívása érne: call esetén az aktuális árfolyam és a lehívási ár különbsége, ha az pozitív.

Ami ezen felül van, az az időérték: a fennmaradó időszak bizonytalanságának ára.

Az időérték a lejárat felé haladva folyamatosan olvad, és lejáratkor nullára fut. Ezért drágább minden más paraméter azonossága mellett a hosszabb futamidejű és a magasabb volatilitású opció.

Minimális tőkekövetelmény nincs jogszabályban rögzítve: brókerenként változik, és opciós jogosultsági szinthez is köthető, ezért érdemes a választott szolgáltatónál ellenőrizni.

Milyen eszközökre köthetsz opciót?

Az opciók rendkívül sokféle mögöttes termékre elérhetők:

• Részvények: a legelterjedtebb forma, általában 100 részvényes csomagokban.
• ETF: nyersanyag-, szektor-, index- és devizaalapú ETF-ekre egyaránt köthetők, ezért nagyon rugalmasak.
• Nyersanyagok: kockázatkezelési és spekulatív eszközök egyszerre; az olajopciók például kifejezetten aktív piacot jelentenek.
• Határidős opciók: a legintenzívebben kereskedett határidős ügyletekre is elérhetők, jellemzően nagyobb tőkeigénnyel.
• Indexek: nem jár fizikai szállítással, az elszámolás készpénzben történik, mert magát az indexet nem lehet közvetlenül kereskedni.

A magyar befektetők túlnyomó része amerikai részvény- és indexopciókkal kereskedik, mert ott a legnagyobb a likviditás és a legszűkebb a vételi-eladási különbözet. A Budapesti Értéktőzsde származékos szekciójában is elérhetők opciók, de forgalmuk nagyságrendekkel kisebb.

Hogyan működik az opciós kereskedés a gyakorlatban?

Az opció ára több tényezőre egyszerre reagál, és ezt a viselkedést a görög mutatók írják le:

• Delta: mennyit mozdul az opció ára a mögöttes eszköz egységnyi árváltozására. 0,5-ös delta esetén 1 egységnyi elmozdulás 0,5 egységnyi opcióár-változást jelent.
• Gamma: a delta változásának üteme, vagyis mennyire gyorsan reagál maga az érzékenység.
• Théta: az időértékvesztés napi mértéke. A lejárat közeledtével gyorsul, és minden opcióra hat.
• Vega: az implikált volatilitás változásának hatása az opció árára.
• Rho: a kamatlábváltozás hatása az árazásra.

Az opciós görög betűk részletes magyarázata segít mélyebben megérteni az árképzési modelleket.

Az opció státusza: ITM, OTM és ATM

Az ITM, OTM és ATM rövidítések a jelenlegi eszközár és a lehívási ár viszonyát írják le.

• In The Money (ITM): call esetén a mögöttes eszköz ára magasabb a lehívási árnál, put esetén alacsonyabb.

• Out of The Money (OTM): call esetén az eszköz ára alacsonyabb a lehívási árnál, put esetén magasabb.

• At The Money (ATM): az eszköz ára egyenlő a lehívási árral, vagy nagyon közel van hozzá.

A gyakorlatban a legtöbb opciót nem lehívják, hanem lejárat előtt visszazárják: a kereskedők a prémium árfolyammozgásából próbálnak profitálni, nem az opciós jog tényleges gyakorlásából.

Opciós stratégiák kezdőknek és haladóknak

Az induláshoz elég egy opciós jogosultsággal rendelkező számla – a gyakorlati példáinkhoz az Interactive Brokers-számlára hivatkozunk –, majd egy likvid mögöttes termék, például az S&P 500 indexet követő SPY ETF. Érdemes limitáras megbízást használni, hogy a széles vételi-eladási különbözet ne rontsa el a belépőt.

A wheel stratégia

A wheel (kerék) stratégia put és call opciók sorozatos kiírásából termel prémiumbevételt, és hosszú távú elköteleződést igényel a mögöttes részvény iránt.

Először egy olyan részvényre írsz ki put opciót, amelyet szívesen tartanál a portfóliódban. Ha a jogot nem gyakorolják, megtartod a prémiumot; ha igen, megveszed a részvényt a lehívási áron.

Amint nálad van a részvény, kiírsz rá egy lehetőleg OTM covered call opciót. Ha nem hívják le, a prémium és a részvény is marad; ha lehívják, eladod a lehívási áron – és kezdheted elölről egy újabb put kiírásával.

Iron Condor

Az Iron Condor haladó opciós stratégia, amely akkor termel profitot, ha az árfolyam egy adott sávban marad a lejáratig. Két vertikális credit spread kombinációja: egy put spreadre és egy call spreadre épül.

Először eladsz egy OTM putot és veszel egy alacsonyabb lehívási árút, majd eladsz egy OTM callt és veszel egy magasabb lehívási árút. A maximális nyereséged a kapott prémiumok összege, amely akkor realizálódik, ha az árfolyam lejáratkor a vételi és eladási opciók lehívási árai között marad.

Ha most kezded, ez az öt alapvető opciós stratégia jó kiindulópont.

Az opciós kereskedés kockázatai

Az opciók tőkeáttételes termékek: felnagyítják a nyereséget, de a veszteséget is.

• Teljes prémiumvesztés: ha az opció értéktelenül jár le, a vevő elveszíti a teljes kifizetett prémiumot.
• Fedezetlen call kiírása: ez az egyetlen eset, amely elméletileg korlátlan veszteséget okozhat, mert a részvényárfolyam felfelé nincs korlátozva, a kiíró viszont köteles szállítani.
• Fedezetlen put kiírása: a veszteség véges, de nagyon nagy lehet, hiszen a lehívási áron akkor is meg kell venned az eszközt, ha az közben összeomlott.
• Időkockázat: a théta miatt a mögöttes eszköznek a lejárat előtt kell a várt irányba mozdulnia, különben az időérték elolvad.
• Likviditási kockázat: ritkán kereskedett szériáknál széles a vételi-eladási különbözet, és nehéz jó áron zárni a pozíciót.

Adózás szempontjából az EGT-ben szabályozott piacon, felügyelt szolgáltatón keresztül kötött opciós ügylet jellemzően ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül (15% szja, szociális hozzájárulási adó nélkül). A minősítést és az adóévi elszámolást érdemes a brókered igazolásával és adótanácsadóval egyeztetni.

Gyakori kérdések az opciós ügyletekről