Mi az a ROI és hogyan kell kiszámítani?
Tartalomjegyzék
A ROI (Return on Investment), magyarul befektetésarányos megtérülés arra a kérdésre válaszol, ami minden befektetőt érdekel: mennyi nyereséget hozott a befektetett tőke. Egyetlen százalékban fejezi ki a hasznot és a ráfordítást, így részvény, ingatlan, vállalati beruházás és marketingkampány is összemérhető vele.
Mi az a ROI, és mit mér a befektetésarányos megtérülés?
A ROI a befektetés hasznát a befektetés költségéhez hasonlítja: a hasznot elosztjuk a ráfordítással, az eredményt pedig százalékos formába tesszük. Így két, egymástól teljesen eltérő projekt hozama is közvetlenül összemérhető.
A mutató célja, hogy egy befektetés vagy projekt hozamát a szükséges költségekhez képest mutassa meg. Népszerűségét a rugalmasságának és az egyszerűségének köszönheti: két adat, a bevétel és a költség elég hozzá.
A ROI-t százalékos vagy arányos formában fejezik ki, és a kontextustól függően más és más jelentést kap:
- Vállalati szinten a hatékonyságot, a nyereséget, a költségmegtakarítást vagy a cég eszközhasznosítási képességét méri. Ehhez közel álló, de nem azonos mutató a ROA , amely az adózás utáni nettó nyereséget kifejezetten a teljes eszközállományhoz viszonyítja.
- Projekt szinten egy tervezett beruházás alátámasztására szolgál, a várható előnyök és a tervezett költségek alapján.
- Marketingben és üzletfejlesztésben a piaci részesedés növelésére, az új piacokra való belépésre vagy egy infrastruktúra-fejlesztésre fordított erőfeszítések megtérülését mutatja, vagyis a célok elérésének hatékonyságát méri.
A ROI mellett érdemes megismerned a többi kulcsmutatót is, amelyre egy vállalat értékelése épül: Mi a fundamentális elemzés?
A ROI képlete: két számítási módszer
A ROI-t két, egymással egyenértékű képlettel lehet kiszámítani. A választás azon múlik, hogy a nettó nyereséget ismered, vagy a befektetés kezdeti és végső értékét.
Első módszer: a nettó nyereség alapján
ROI = (a befektetés bevétele − a befektetés költsége) / a befektetés költsége × 100
Második módszer: a kezdő- és a végérték alapján
ROI = (a befektetés végső értéke − a befektetés kezdeti költsége) / a befektetés kezdeti költsége × 100
Ahhoz, hogy jól használd ezeket a képleteket, néhány dolgot érdemes szem előtt tartanod:
- A ROI-t százalékban szokás megadni, mert így intuitívabb, mint egy puszta arányszám.
- A képlet számlálójában áll a nettó hozam, amely lehet pozitív és negatív is.
- Pozitív eredmény azt jelenti, hogy a teljes bevételek meghaladják a teljes költségeket.
- Negatív eredmény esetén a költségek nagyobbak a bevételeknél, vagyis a befektetés veszteséget termel.
- A pontos számításhoz minden költséget és minden bevételt figyelembe kell venni, a jutalékoktól az osztalékig.
A ROI kiszámítása lépésről lépésre
Vegyünk egy konkrét példát. 1 000 000 forintért részvényt vásárolsz, majd egy év múlva 1 180 000 forintért eladod. Közben 25 000 forint osztalékot kapsz, a vételi és az eladási jutalék pedig összesen 6 000 forint.
A teljes bevétel így 1 205 000 forint, a teljes költség 1 006 000 forint, a nettó nyereség tehát 199 000 forint. A befektetés ROI-ja 19,78%, vagyis minden befektetett forint után 0,1978 forint hasznod maradt.
Hogyan értelmezzük a ROI-t? Mennyi számít jó ROI-nak?
A ROI önmagában csak egy szám: az értelmezéshez viszonyítási alap kell. A leggyakoribb mérce a tőkepiac hosszú távú teljesítménye, hiszen az S&P 500 index historikusan évi 10% körüli nominális hozamot ért el.
Ez a szint jó kiindulópont, mert passzívan, egyetlen indexkövető termékkel is elérhető — erről szól a hogyan fektethetünk be az S&P 500-ba útmutatónk. Ha egy aktívan kezelt befektetés ennél tartósan kevesebbet hoz, a többletmunka nem térül meg.
A jó ROI szintje ugyanakkor függ a kockázattól és a tőkeigénytől, és szektoronként is eltér. Két, azonos ROI-t ígérő befektetés közül a kevésbé kockázatos a kedvezőbb — a kockázattal korrigált hozamot például a Sharpe-mutató értelmezése szerint lehet számszerűsíteni.
Évesített ROI: a megtérülés és az eltelt idő
Az alapképlet legnagyobb hiányossága, hogy nem tartalmazza az eltelt időt. Egy 50%-os ROI egy év alatt kiváló eredmény, öt év alatt viszont csak közepes — a mutató mindkét esetben ugyanazt a számot adja.
Erre való az évesített ROI, amely éves átlagos hozamra váltja az összesített megtérülést:
évesített ROI = (1 + ROI)^(1/n) − 1, ahol n a befektetésben eltöltött évek száma
Az 50%-os, öt év alatt elért ROI így évi 8,45%-os hozamnak felel meg. Ugyanez az 50% egy év alatt valóban évi 50%: a két befektetés között óriási a különbség, pedig a nyers ROI ugyanannyi.
ROI-számítás más eszközökön: ingatlan és marketing
A ROI ereje abban van, hogy ugyanaz a képlet egészen különböző eszközökre alkalmazható. Nézzünk meg egy példát.
Kiadott ingatlan ROI-ja
Egy 40 millió forintért vásárolt lakásnál a vételi költségek — illeték, ügyvéd, felújítás — további 2,5 millió forintot tesznek ki, így a teljes ráfordítás 42,5 millió forint. A bérleti díj havi 200 000 forint, vagyis évi 2,4 millió, amelyből évi 400 000 forint üzemeltetés és fenntartás megy el.
A nettó éves bevétel tehát 2 millió forint, az ingatlan éves ROI-ja pedig 4,71%. Ez a szám csak a bérbeadást méri: az ingatlan értéknövekedését külön kell hozzászámolni, ha a teljes megtérülésre vagy kíváncsi.
Mi csökkenti a valós ROI-t? Költségek, adók és infláció
A nyers ROI-szám ritkán az, ami a zsebedben marad. Három tétel dolgozik ellene, és mindhármat bele kell számolnod, ha valós képet szeretnél a megtérülésről.
Jutalékok és számladíjak
A vételi és az eladási jutalék, a számlavezetési díj és a devizakonverzió mind a ROI ellen dolgozik: a költséget növeli, a nettó nyereséget csökkenti. A fenti példában 6 000 forint jutalék 12,0%-ról 11,3%-ra vitte le a megtérülést.
Kis összegeknél ez a hatás sokszorozódik: ugyanaz a 6 000 forintos díj egy 100 000 forintos befektetésen már 6 százalékpontot vinne el a hozamból.
Ezért nem mellékes, melyik szolgáltatónál tartod a portfóliódat: a jutalékmentes részvény- és ETF-vásárlást kínáló brókereknél ugyanaz a befektetés magasabb nettó ROI-t hoz. A díjszerkezetek összevetéséhez a 10 legjobb online bróker válogatásunk a kiindulópont.
Adók: 15% szja és a TBSZ
Magyarországon az ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó árfolyamnyereséget az szja-törvény szerint 15% személyi jövedelemadó terheli, szociális hozzájárulási adót nem kell utána fizetni. Ez a 15% közvetlenül a megtérülésből megy el.
A tartós befektetési számla és az osztalék adózása ezen érdemben javít: a TBSZ-en az ötödik év végén a hozam szja-mentes, a harmadik és az ötödik év között pedig 10%-os kedvezményes kulcs érvényes.
Infláció: nominális és reál ROI
A ROI alapból nominális: nem veszi figyelembe, hogy a pénz vásárlóértéke közben csökken. A reál ROI ezt korrigálja — a fenti példa 9,6%-os, adózás utáni megtérülése 4,5%-os infláció mellett 4,9%-ra olvad.
Hosszú távon ez dönt el mindent: ha az áremelkedés meghaladja a nominális ROI-t, a látszólag pozitív megtérülés valójában vagyonvesztés. A mechanizmust részletesen a mi az infláció útmutatónkban járjuk körbe.
A ROI előnyei és korlátai
Előnyök
- Egyszerűen kiszámítható: a bevétel és a költség ismerete elég hozzá
- Sokféle eszközre alkalmazható: részvény, ingatlan, vállalati beruházás, kampány
- A százalékos forma miatt eltérő nagyságrendű befektetések is összemérhetők
- Előre is tervezhető: várható bevétel és tervezett költség alapján kiszámolható
Korlátok
- Nem veszi figyelembe az eltelt időt és a megtérülés sebességét
- Nem számol a kockázattal, így két azonos ROI nem feltétlenül egyenértékű
- Csak akkor pontos, ha minden költségtételt elszámolsz — ez a gyakorlatban nehéz
- Kihagyott költségekkel manipulálható, és a szezonalitást sem kezeli
ROI, ROE, ROA, ROIC és NPV: melyik mutatót mikor használjuk?
A ROI nem az egyetlen megtérülési mutató, és nem is minden kérdésre a legjobb válasz. A vállalatelemzésben három közeli rokona van, valamint egy olyan módszer, amely a ROI legnagyobb hiányosságát, az időtényezőt is kezeli.
| Mutató | Mit mér | Mikor használd |
|---|---|---|
| ROI | A befektetés nyereségét a ráfordításhoz | Egyedi befektetés, projekt vagy kampány megtérülésénél |
| ROE | Az adózott eredményt a saját tőkéhez | A részvényesi tőke jövedelmezőségének vizsgálatánál |
| ROA | Az adózott eredményt a teljes eszközállományhoz | Az eszközhasznosítás hatékonyságának mérésénél |
| ROIC | Az adózott működési eredményt a befektetett tőkéhez | A menedzsment tőkeallokációjának megítélésénél |
| NPV | A pénzáramok jelenértékét a beruházás költségéhez | Több éves beruházásnál, ahol az időtényező dönt |
Összegzés
A ROI a legegyszerűbb megtérülési mutató, mert két adatból — a bevételből és a költségből — megmondja, mennyit hozott a befektetett tőke. Épp az egyszerűsége miatt alkalmas arra, hogy egy részvényügyletet, egy kiadott lakást és egy marketingkampányt ugyanazon a skálán hasonlíts össze.
A számot viszont mindig tedd kontextusba: évesítsd, ha nem egyetlen évről van szó, vond le a jutalékokat és a 15% szja-t, majd vesd össze az inflációval. Egy 12%-os nominális ROI reálértéken 5% körül marad — ez a szám használható a döntéshez, nem a nyers százalék.