Mi az a ROI és hogyan kell kiszámítani?

A ROI (Return On Investment), vagyis a befektetés megtérülése, egy hasznossági mutató, amelyet különböző befektetések hatékonyságának összehasonlítására használnak.

ROI Befektetés megtérülése
ROI – Befektetés megtérülése

Mi az a ROI – Return On Investment?

A Return on investment kiszámítása alapvetően úgy történik, hogy a befektetés hasznát elosztják a költségekkel.

A befektetés megtérülésének célja, hogy közvetlenül ki lehessen számítani egy adott projekt hozamát a szükséges költségekhez képest.

A ROI-t százalékos vagy arányos formában fejezik ki. Népszerű rugalmassága és egyszerűsége miatt. A kontextustól függően pedig a ROI más és más jelentést is kaphat:

  • Egy vállalat esetében ez lehet egy módja annak, hogy megmérjék a hatékonyságot, a nyereséget, a költségmegtakarítást vagy a vállalat képességét arra, hogy nyereséget realizáljon eszközei felhasználásával. Így ebben a kontextusban a ROI ugyanaz, mint a ROA (vagyis az eszközök megtérülése), és úgy számítják ki, hogy az adózás utáni nettó nyereséget elosztják az összes eszközzel.
A ROA képlete
  • A ROI-t fel lehet használni egy projekt alátámasztására is, annak várható előnyei és tervezett költségei alapján.
  • Néha arra is használják, hogy megmérjék a piaci részesedés növelésére tett erőfeszítések megtérülését, új piacokra lépést vagy valamilyen infrastruktúra fejlesztését. Ebben az esetben a mutatót arra használják, hogy a célok elérésének hatékonyságát mérjék.

👉 Fedezzen fel más, hasonlóan fontos arányokat a pénzügyi elemzésen belül: Mi a fundamentális elemzés?

Különböző projektek ROI alapján történő összehasonlítása

A különböző projektek megtérülési mutatóinak összehasonlításával meghatározhatjuk, melyiket kell előnyben részesíteni a megvalósítás során.

A szabály egyszerű: ha egy befektetésnek nincs pozitív ROI-ja vagy más befektetéseknek magasabb, akkor azt a befektetést nem kellene megvalósítani.

Fontos megjegyezni, hogy a ROI manipulálható, és a felhasználó vagy a projektvezető igényeihez lehet igazítani azt. Ez azért lehetséges például, mert lehetnek olyan költségek, amelyekről nem egyértelmű, hogy be kell-e számítani a befektetés hasznának kiszámításakor.

Hogyan számítsuk ki a ROI-t?

Ezt két különböző módszerrel lehet kiszámítani.

Első módszer:

Második módszer:

ROI képlete

Ahhoz, hogy megértsd ezeket a számításokat, a következőket kell figyelembe venned:

  • A ROI százalékban van kifejezve, mert ez intuitívebb.
  • A mutató számítása a nevezőben egy nettó hozamot tartalmaz, amely lehet pozitív vagy negatív.
  • Amikor a számítások pozitív eredményt adnak, az azt jelenti, hogy a teljes hozamok meghaladják a teljes költségeket.
  • Amikor a számítások negatív számot adnak, az azt jelenti, hogy a teljes költségek meghaladják a teljes hozamokat. (Vagyis ez a befektetés veszteséget termel).
  • A pontosabb kiszámításhoz figyelembe kell venni a teljes hozamokat és a teljes költségeket.

ROI: példa a digitális marketing világából

Az egyik leggyakoribb felhasználása ennek az indikátornak a digitális marketingben van. Az elv ugyanaz, megosztjuk a hozamot a befektetéssel.

Például képzeljük el, hogy weboldalunkon minden olyan felhasználó átlagos bevétele, aki ügyféllé vált, 80 euró, és hogy az oldal a hónap során 120 ügyfelet szerzett. Ugyanakkor az oldal fenntartási költsége havi 6 800 euró.

Először kiszámíthatjuk a hozamot:

  • (80*120) -6,800
  • =9,600-6,800
  • =2,800

Aztán elosztjuk a szükséges költséggel:

  • ROI =(2,800/6,800) * 100%
  • =0,4118
  • =41,18%

Az eredmény azt mutatja, hogy minden befektetett euró után 0,4118 euró hasznot szereztünk.

Összefoglaló

Összegezve tehát, a ROI-t a befektetők használhatják portfólióik értékelésére, illetve szinte bármilyen típusú kiadás elemzésére. Ez egy érthető és könnyen kiszámítható mutató a projekt hatékonyságának meghatározására, ezért is népszerű a tőke elhelyezési lehetőségek összehasonlításánál.

Ez a mutató függ olyan tényezőktől is, mint a befektető kockázattűrő képessége és az az idő, amely szükséges a befektetés hozamának előállításához. Ebben az esetben a kockázatkerülőbb befektetők valószínűleg alacsonyabb ROI-t fogadnak el kisebb kockázatvállalásért, a hosszabb ideig tartó befektetések pedig általában magasabb ROI-t igényelnek, hogy vonzóbbak legyenek a befektetők számára.

Egy másik pont, amit nem hagyhatunk figyelmen kívül, hogy a mutató korlátokkal rendelkezik. Például nem veszi figyelembe a befektetés idejét vagy a szezonalitását. Ez utóbbi azt jelenti, hogy bár közép- vagy hosszú távon a hozam pozitív lehet, az eredmény rövidebb időszakokban, például egy adott negyedévben negatív lehet.

Kapcsolódó cikkek