Az EKB 2,50%-ra emelte a betéti kamatot: itt a szeptemberi kamatdöntés
21 SZEPT., 2026
Tartalomjegyzék
A júliusi kamattartás után szeptemberben ismét szigorított az EKB. A döntés hátterében a közel-keleti konfliktus okozta inflációs nyomás áll: a jegybank szerint az áremelkedés üteme tartósabban meghaladhatja a 2%-os célt.
A következő kérdés már az, hogy szükség lesz-e további emelésre az év végéig. A következő menetrend szerinti kamatdöntés 2026. október 29-én lesz.
EKB naptár 2026
A legutóbbi ülés után nézzük meg az EKB következő, monetáris politikával foglalkozó 2026-os üléseit:
| A 2026-ra ütemezett ülések |
|---|
| február 4–5. |
| március 18–19. |
| április 29–30. |
| június 10–11. |
| július 22–23. |
| szeptember 9–10. |
| október 28–29. |
| december 16–17. |
Ha naprakész szeretnél maradni a monetáris politikai lépésekkel kapcsolatban, nézd meg, mikor lesz a következő Fed-ülés.
A kamatdöntés számokban
Az EKB mindhárom kamatát 0,25 százalékponttal, vagyis 25 bázisponttal emelte:
- Betéti rendelkezésre állás kamata: 2,25%-ról 2,50%-ra.
- Irányadó refinanszírozási műveletek kamata: 2,40%-ról 2,65%-ra.
- Aktív oldali rendelkezésre állás kamata: 2,65%-ról 2,90%-ra.
Az új kamatszintek szeptember 16-án lépnek hatályba, addig a korábbi kamatok érvényesek
Miért okoz aggodalmat az iráni háború?
Az energia drágulása továbbra is az egyik legfontosabb inflációs kockázat. Az euróövezet éves inflációja júliusban 2,9%, augusztusban már 3,3% volt, miközben az energiaárak éves emelkedése 14,3%-ra gyorsult. Az energiát és élelmiszereket kiszűrő maginfláció ugyanakkor 2,5%-ról 2,4%-ra mérséklődött.
A veszély az, hogy a tartósan magas energiaárak idővel más termékek és szolgáltatások árába is beépülnek. Az EKB egyelőre nem lát érdemi bérreakciót az energiasokkra, de figyeli az árakra, bérekre és inflációs várakozásokra gyakorolt hatását.
Az új előrejelzés a következő éves átlagokkal számol:
| Év | Infláció | GDP-növekedés |
|---|---|---|
| 2026 | 3,0% | 0,9% |
| 2027 | 2,5% | 1,4% |
| 2028 | 2,1% | 1,5% |
A növekedési kilátásokat 2026-ra és 2027-re felfelé módosították, mert a gazdaság a vártnál ellenállóbbnak bizonyult. A 2027-es és 2028-as inflációs prognózis viszont szintén emelkedett.
Mire számíthat a piac a szeptemberi döntés után?
A szeptemberi emelés már megtörtént, így a korábbi, erre vonatkozó piaci valószínűségek elvesztették aktualitásukat. Most az energiaárak alakulása, az infláció tartóssága és a gazdaság teherbírása lesz meghatározó.
Az EKB nem ígért előre meghatározott kamatpályát: továbbra is ülésről ülésre, a beérkező adatok alapján dönt. Az újabb emelés ezért nem tekinthető biztosnak.
A következő menetrend szerinti döntési időpont október 29., az idei utolsó pedig december 17.
Kik alkotják az EKB Kormányzótanácsát?
Az EKB Kormányzótanácsát az Igazgatóság hat tagja és az euróövezeti országok nemzeti központi bankjainak elnökei alkotják.
- Igazgatóság: az Igazgatóság az EKB elnökéből - jelenleg Christine Lagarde -, az alelnökből és négy további tagból áll. Az eurózóna országainak állam- vagy kormányfői nevezik ki őket, nyolcéves, nem megújítható mandátummal.
- A nemzeti központi bankok elnökei: az eurózóna 21 országának központi bankjait vezető elnökök. Mindegyikük saját nemzeti bankját képviseli a Kormányzótanácsban.
A Kormányzótanács az EKB fő döntéshozó szerve, a monetáris politika kialakításáért felelős az eurózónában. Ez magában foglalja az olyan döntéseket, mint a kamatlábak meghatározása és általában a pénzkínálat kezelése az árstabilitás fenntartása és az Európai Unió általános gazdaságpolitikájának támogatása érdekében.
A Kormányzótanács összetétele és feladatai az EKB hivatalos oldalán követhetők.
Az EKB-ülések két fajtája
Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa kétféle ülést tart:
- Monetáris politikai ülések: általában hathetente tartják őket. A Kormányzótanács értékeli a gazdasági helyzetet, és dönt a kamatokról, valamint a monetáris politika egyéb eszközeiről.
- Egyéb feladatokkal kapcsolatos ülések: ezeken az EKB és az eurórendszer további feladatairól, működéséről döntenek. A bankfelügyeleti kérdéseket elkülönítve tárgyalják, hogy biztosítsák a monetáris politika és a felügyelet szétválasztását.
Az EKB-üléseken meghatározott 3 kamatláb
Az EKB 3 kamatlábat határoz meg:
- A betéti rendelkezésre állás kamatlába (deposit facility rate): ez az a kamatláb, amit a bankok a központi banknál elhelyezett egynapos betéteik után kapnak.
- Az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába (main refinancing operations rate): ez az a fő kamatláb, amelyet a bankok az EKB-tól egyhetes lejáratra felvett hitelért fizetnek.
- Az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába (marginal lending facility rate): a bankok által egynapos futamidőre felvett jegybanki hitelért fizetett kamat mértéke.
Mi az EKB fő célja?
Az Európai Központi Bank elsődleges célja az árstabilitás fenntartása az euróövezetben, amit középtávon 2%-os inflációval határoz meg. Ez nem változatlan árakat jelent, hanem mérsékelt és kiszámítható áremelkedést.
A kamatemelés a kereslet fékezésén keresztül segíthet visszaszorítani az inflációt. Az energiaellátási problémákat azonban önmagában nem oldja meg.
Milyen hatással vannak az EKB döntései a gazdaságra?
Az EKB kamatdöntései a finanszírozási költségeken keresztül jutnak el a háztartásokhoz, a vállalatokhoz és a pénzügyi piacokhoz. A hatás nem azonnali, és nem minden szereplőnél azonos.
- Hitelek: a magasabb kamatok drágíthatják az új euróhiteleket és a változó kamatozású kölcsönöket. A meglévő, fix kamatozású hitelek törlesztője a kamatrögzítés alatt ettől nem változik.
- Megtakarítások: javulhatnak az euróbetétek és egyes pénzpiaci termékek hozamai, de a szolgáltatók nem feltétlenül adják tovább a teljes kamatemelést.
- Kötvények: az emelkedő piaci hozamok általában lefelé nyomják a már kibocsátott, fix kamatozású kötvények árfolyamát. A hosszabb futamidejű papírok rendszerint érzékenyebbek erre.
- Részvények: a drágább finanszírozás nyomást gyakorolhat a vállalati eredményekre és az értékeltségekre. A reakció attól is függ, mennyit árazott be előre a piac.
- Devizák: a kamatkülönbözet változása hatással lehet az euró árfolyamára, de annak irányát a növekedési kilátások és a befektetői hangulat is befolyásolja.
Magyar befektetőként az EKB döntése főként az euróban tartott megtakarítások, az európai részvények és kötvények miatt lehet lényeges. A forintkamatokról az MNB dönt, az EKB lépése tehát nem jelent automatikus hazai kamatemelést.
Az EKB a monetáris politika mellett bankfelügyeleti feladatokat is ellát, hozzájárulva az európai bankrendszer biztonságához. Befektetési szempontból azonban egyetlen kamatdöntés helyett érdemes a teljes képet nézni: az inflációt, a növekedést, a vállalati eredményeket és a saját időtávodat.