EKB-ülések 2024-ben

Vannak olyan gazdasági szereplők, akiknek minden döntése óriási hatással lehet a pénzügyi piacokra. Az Európai Központi Bank (EKB) egyértelműen ezek közé tartozik.

Befektetőként fontos, hogy naprakész legyél azokkal a találkozókkal kapcsolatban, amiken az Európai Központi Bank monetáris politikáját határozzák meg. Az alábbi cikkben áttekintjük, mikor lesznek a 2024-es EKB-ülések, mit várhatunk tőlük, és hogy általánosságban milyen szerepet játszik az EKB az európai gazdaságban.

Az EKB épülete, az EKB-ülések általános helyszíne
Az EKB-ülések általános helyszíne Frankfurtban

Az EKB-ülések két fajtája

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa kétféle ülést tart:

  1. Monetáris politikai döntésekkel kapcsolatos ülések: Ezeket az üléseket 6 hetente tartják. Ezen üléseken az EKB Kormányzótanácsa értékeli a gazdasági és pénzügyi helyzetet, és döntéseket hoz a kamatlábakról és más monetáris politikai intézkedésekről az euróövezet árstabilitásának fenntartása érdekében. Ebben a cikkben elsősorban ezekről az ülésekről fogunk beszélni.
  2. Más típusú döntésekkel kapcsolatos ülések: Ezek az ülések általában 2 hetente történnek. Széles körű témákat ölelnek fel, amelyek közvetetten kapcsolódnak a monetáris politikai döntésekhez, mint például a bankfelügyelet, a pénzügyi stabilitás és az EKB egyéb adminisztratív és szervezeti kérdései.

2024-es monetáris politikai EKB-ülések

Most, hogy láttuk az EKB-ülések két típusát, ebben a részben áttekintjük, mely dátumokon várhatóak monetáris politikai EKB-ülések 2024-ben Frankfurtban.

  • 2024.01.25.
  • 2024.03.07.
  • 2024.04.11.
  • 2024.06.06.: a szakértők 25 bázispontos kamatcsökkentést várnak
  • 2024.07.18.
  • 2024.09.12.
  • 2024.12.12.

Kik alkotják az EKB Kormányzótanácsát?

Az EKB Kormányzótanácsát az Igazgatóság hat tagja és az euróövezeti országok nemzeti központi bankjainak elnökei alkotják.

  • Igazgatóság: az Igazgatóság az EKB elnökéből – jelenleg Christine Lagarde -, az alelnökből és négy további tagból áll. Az eurózóna országainak állam- vagy kormányfői nevezik ki őket, nyolcéves, nem megújítható mandátummal.
Christine Lagarde, az EKB Igazgatóságának elnöke
Christine Lagarde, az EKB Igazgatóságának elnöke
  • A nemzeti központi bankok elnökei: az eurózóna 19 országának központi bankjait vezető elnökök. Mindegyikük saját nemzeti bankját képviseli a Kormányzótanácsban.

A Kormányzótanács az EKB fő döntéshozó szerve, a monetáris politika kialakításáért felelős az eurózónában. Ez magában foglalja az olyan döntéseket, mint a kamatlábak meghatározása és általában a pénzkínálat kezelése az árstabilitás fenntartása és az Európai Unió általános gazdaságpolitikájának támogatása érdekében.

Mi az EKB fő célja?

A Európai Központi Bank (EKB) fő célja az árstabilitás fenntartása az eurózónában, ami egyet jelent az infláció alacsonyan, stabilan és kiszámíthatóan tartásával. Ez sajnos az elmúlt években kevéssé valósult meg, emiatt tapasztalhattunk annyi mozgást és fokozott várakozást a kamatlábak emelkedésével és csökkenésével kapcsolatban.

A grafikonon látható, hogy miután az infláció több évig megfelelően kontrollált volt (mindig 2% alatt, néha még 0% vagy akár negatív is), 2022-ben hirtelen 10%-ra ugrott, végül az utóbbi hónapokban újra 3% körül alakult.

A hirtelen megugrások arra kényszerítették az EKB-t, hogy agresszív módon emelje a kamatlábakat 2022 és 2023 során, hogy megszüntesse az inflációt.

Az EKB-üléseken meghatározott 3 kamatláb

Az EKB 3 kamatlábat határoz meg:

  1. A betéti rendelkezésre állás kamatlába (deposit facility rate): ez az a kamatláb, amit a bankok a központi banknál elhelyezett egynapos betéteik után kapnak.
  2. Az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába (main refinancing operations rate): ez az a fő kamatláb, amelyet a bankok az EKB-tól egyhetes lejáratra felvett hitelért fizetnek. 
  3. Az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába (marginal lending facility rate): a bankok által egynapos futamidőre felvett jegybanki hitelért fizetett kamat mértéke.

Az EKB kamatlábainak jelenlegi mértéke

A kamatlábak az utóbbi években az alábbiak szerint alakultak:

AZ EKB-üléseken meghatározott kamatlábak

Ahogy láthatjuk:

  • A betéti rendelkezésre állás kamatlába (deposit facility rate, DFR): 4%
  • Az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába (main refinancing operations rate, MRO): 4,5%
  • Az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába (marginal lending facility rate, MLF): 4,75%

Mi várható a következő EKB-ülések során?

AZ EKB döntéshozói 2024. márciusi találkozójukon megállapodtak abban, hogy 2024. szeptember 18-tól az MRO és a DFR kamatrését a mostani 50 bázispontról 15 bázispontra csökkentik. Az MLF konstrukcióját ehhez korrigálják majd oly módon, hogy az MLF és az MRO kamatrése 25 bázisponton változatlan maradjon.

Ezzel az Európai Központi Bank megkettőzi erőfeszítéseit annak érdekében, hogy nagyobb kontrollt gyakorolhasson a tőkepiac felett.

Szakértők szerint az év során több kamatcsökkentés várható. A várakozások szerint a 2024 szeptemberében tartott EKB-ülésen 25 bázisponttal csökkentik majd a DFR értékét.

Milyen hatással vannak az EKB döntései a gazdaságra?

Az EKB több funkciót is ellát:

  • Kamatlábak szabályozása: Először is meghatározza a kamatlábakat, amelyekkel az eurózóna kereskedelmi bankjainak kölcsönt biztosít. A monetáris politikai döntések közvetlen hatással vannak a pénzkínálatra és az inflációra, ami befolyásolja a pénzügyi piacokat.
    • A restriktív monetáris politikák bejelentése óvatosságra inti a pénzügyi piacok szereplőit.
    • Míg a expanszív monetáris politikák bejelentése a hitel olcsóbbá tételével jár, és ennek következtében a vásárlási hajlandóság nő a pénzügyi piacokon.
  • Felügyeleti funkció: Az EKB hozzájárul az intézmények és piacok ellenőrzéséhez a nemzeti hatóságokkal együttműködve, és biztosítja a bankrendszer biztonságát és stabilitását.

Ezáltal az Európai Központi Bank alapvető szerepet játszik az eurózóna gazdaságának irányításában. Nem meglepő, hogy minden egyes ülésének közeledtével a befektetők szembesülnek a kulcskérdéssel: Hova fektessek be?

Az EKB által hozott döntések jelentős hatással lehetnek az európai piac részvényeinek teljesítményére. Sokan az Eurostoxx legjobb részvényeit használják barométerként a piac reakciójának értékelésére az EKB-től érkező hírekre.

Bizonytalanság esetén, vagy mikor a monetáris politika változása van kilátásban, a defenzív részvények, amelyek kevésbé érzékenyek a gazdasági ingadozásokra, különösen vonzóvá válnak. Az EKB döntései lehetőségeket is kínálhatnak azok számára, akik tudják, mire kell figyelniük, hol kell keresniük a legjobb részvényeket.

A befektetőknek (és főként az európai piacokon kereskedőknek) érdemes naprakésznek lenniük azzal kapcsolatban, mikor lesz a következő EKB-ülés, mert ezen határozzák meg az eurózóna monetáris politikájának irányát, ezzel együtt pedig a hitel drágulását vagy olcsóbbá válását, ami ösztönözheti vagy lehűtheti a gazdaságot és a piacokat.

GYIK

Mikor ülésezik az EKB?

Az EKB Kormányzótanácsa hathetente ülésezik a monetáris politikai döntések ügyében és kéthetente egyéb döntésekkel kapcsolatban.

Kik a tagjai az EKB Kormányzótanácsának?

A hat tagból álló Igazgatóság és az eurózóna nemzeti bankjainak elnökei.

Mikor lesznek a következő EKB-ülések?

Az EKB 2024.04.11-i ülése után 2024. június 6-án ül össze újra. További ülések lesznek júliusban, szeptemberben és decemberben.

Kapcsolódó cikkek

Blue chip részvények
A blue chip részvények nagy, érett vállalatokra utalnak, amelyek stabil bevétellel rendelkeznek. Ezek a vállalatok gyakran iparági vezetők, jelentő...
Top-down elemzés
A top-down elemzés egy olyan módszer, amely a fundamentális elemzéshez tartozik. A top-down (felülről lefelé) elemzés a globális gazdasági helyz...
Bottom-up elemzés
A bottom-up (alulról felfelé) egy analitikai módszer, amely a fundamentális elemzés keretein belül helyezkedik el. A vállalatok specifikus részlete...