Az EKB 2,25%-on tartotta a kamatokat, és az iráni háború okozta energiasokkra figyelmeztetett

Az Európai Központi Bank 2,25%-on tartotta az irányadó kamatot a Kormányzótanács szigorításpárti tagjainak nyomása ellenére. Az iráni háború közben jelentősen megemelte az olaj árát. Christine Lagarde nem zárta ki a szeptemberi kamatemelést, és arra figyelmeztetett, hogy az energiapiaci bizonytalanság „napok alatt” megváltozhat.

A piac előzetesen erre a döntésre számított, Christine Lagarde sajtótájékoztatója azonban egyértelmű figyelmeztetést is tartalmazott. Az Egyesült Államok és Irán közötti konfliktus kiújulása, a Hormuzi-szoros lezárása és az olaj árának emelkedése miatt továbbra is napirenden maradhat egy újabb kamatemelés a szeptemberi ülésen.

EKB naptár 2026

A legutóbbi ülés után nézzük meg az EKB következő, monetáris politikával foglalkozó 2026-os üléseit:

Ha naprakész szeretnél maradni a monetáris politikai lépésekkel kapcsolatban, nézd meg, mikor lesz a következő Fed-ülés.

A kamatdöntés számokban

A Kormányzótanács egyhangúlag hozta meg a döntést, ahogy azt Lagarde is megerősítette. A kamatszünet hat héttel azután következett, hogy az EKB júniusban 25 bázisponttal megemelte a kamatokat.

Ez volt az első kamatemelés közel három év után, amelyet az iráni háború első energiasokkjának inflációs hatása indokolt. Miután a betéti kamat elérte a 2,25%-ot, az EKB úgy döntött, hogy egy újabb lépés előtt kivár.

• Betéti rendelkezésre állás kamata: 2,25% – nem változott
• Irányadó refinanszírozási műveletek kamata: 2,40% – nem változott
• Aktív oldali rendelkezésre állás kamata: 2,65% – nem változott

Amennyiben az EKB mégis módosítaná vagy tovább emelné a kamatokat, erre legkorábban a következő, 2026. szeptember 10-re tervezett ülésen kerülhet sor.

Miért okoz aggodalmat az iráni háború?

A találkozó középpontjában ismét a közel-keleti helyzet állt. A Hormuzi-szoros lezárása újra jelentősen megemelte az üzemanyagok és az energiahordozók árát. A sajtótájékoztató alatt a Brent nyersolaj hordónkénti ára már megközelítette a 100 dollárt.

Az EKB közleménye szerint az energiaárak kilátásai továbbra is rendkívül bizonytalanok, és az energiasokk teljes inflációs hatása még nem jelent meg a gazdaságban.

Az EKB lefelé módosította az eurózóna gazdasági növekedésére vonatkozó előrejelzéseit:

• 2026: 0,8%
• 2027: 1,2%
• 2028: 1,5%

A jegybank szerint a módosítást a konfliktus nyersanyagárakra, reáljövedelmekre és üzleti bizalomra gyakorolt hatása indokolta.

Az adatok nagyjából összhangban állnak az Európai Bizottság előrejelzésével, amely 2026-ra 1,1%-ra csökkentette növekedési várakozását. Az OECD ennél is gyengébb, mindössze 0,8%-os növekedést vár az idei évre.

Mire számít a piac szeptemberben?

A vita most az őszi kamatdöntésre helyeződik át. A Reuters július közepén 74 közgazdász részvételével készített felmérése szerint a megkérdezettek 70%-a legalább egy további kamatemelést vár 2026 vége előtt.

Ez tíz százalékponttal magasabb arány, mint az előző hónapban végzett felmérés eredménye.

A Morningstar adatai szerint a kamatswappiac körülbelül 85%-os valószínűséget árazott egy 25 bázispontos szeptemberi kamatemelésre.

A kötvénypiaci elemzők többsége szintén további szigorításra számít. Abban azonban nincs egyetértés, hogy egyetlen újabb emelés elegendő lesz-e, vagy a kamatemelési ciklus 2027-ben is folytatódhat.

Lagarde hangsúlyozta, hogy az EKB továbbra is ülésről ülésre, a beérkező adatok alapján hozza meg döntéseit. A jegybank előre nem kötelezi el magát egy meghatározott kamatpálya mellett.

Kik alkotják az EKB Kormányzótanácsát?

Az EKB Kormányzótanácsát az Igazgatóság hat tagja és az euróövezeti országok nemzeti központi bankjainak elnökei alkotják.

• Igazgatóság: az Igazgatóság az EKB elnökéből - jelenleg Christine Lagarde -, az alelnökből és négy további tagból áll. Az eurózóna országainak állam- vagy kormányfői nevezik ki őket, nyolcéves, nem megújítható mandátummal.

• A nemzeti központi bankok elnökei: az eurózóna 19 országának központi bankjait vezető elnökök. Mindegyikük saját nemzeti bankját képviseli a Kormányzótanácsban.

A Kormányzótanács az EKB fő döntéshozó szerve, a monetáris politika kialakításáért felelős az eurózónában. Ez magában foglalja az olyan döntéseket, mint a kamatlábak meghatározása és általában a pénzkínálat kezelése az árstabilitás fenntartása és az Európai Unió általános gazdaságpolitikájának támogatása érdekében.

A Európai Központi Bank (EKB) fő célja az árstabilitás fenntartása az eurózónában, ami egyet jelent az infláció alacsonyan, stabilan és kiszámíthatóan tartásával. Ez sajnos az elmúlt években kevéssé valósult meg, emiatt

Az EKB-ülések két fajtája

Az Európai Központi Bank (EKB) Kormányzótanácsa kétféle ülést tart:

1. Monetáris politikai döntésekkel kapcsolatos ülések: Ezeket az üléseket 6 hetente tartják. Ezen üléseken az EKB Kormányzótanácsa értékeli a gazdasági és pénzügyi helyzetet, és döntéseket hoz a kamatlábakról és más monetáris politikai intézkedésekről az euróövezet árstabilitásának fenntartása érdekében. Ebben a cikkben elsősorban ezekről az ülésekről fogunk beszélni.
2. Más típusú döntésekkel kapcsolatos ülések: Ezek az ülések általában 2 hetente történnek. Széles körű témákat ölelnek fel, amelyek közvetetten kapcsolódnak a monetáris politikai döntésekhez, mint például a bankfelügyelet, a pénzügyi stabilitás és az EKB egyéb adminisztratív és szervezeti kérdései.

Az EKB-üléseken meghatározott 3 kamatláb

Az EKB 3 kamatlábat határoz meg:

1. A betéti rendelkezésre állás kamatlába (deposit facility rate): ez az a kamatláb, amit a bankok a központi banknál elhelyezett egynapos betéteik után kapnak.
2. Az irányadó refinanszírozási műveletek kamatlába (main refinancing operations rate): ez az a fő kamatláb, amelyet a bankok az EKB-tól egyhetes lejáratra felvett hitelért fizetnek. 
3. Az aktív oldali rendelkezésre állás kamatlába (marginal lending facility rate): a bankok által egynapos futamidőre felvett jegybanki hitelért fizetett kamat mértéke.

Mi az EKB fő célja?

Az Európai Központi Bank (EKB) elsődleges célja az árstabilitás fenntartása az euróövezetben. Ez azt jelenti, hogy az inflációt alacsony, stabil és kiszámítható szinten kell tartani, ami az elmúlt években nem valósult meg. Ennek következtében számos kamatemelési és -csökkentési lépés történt, valamint nagy várakozások övezték a jegybank intézkedéseit.

Milyen hatással vannak az EKB döntései a gazdaságra?

Az EKB több funkciót is ellát:

• Kamatlábak szabályozása: Először is meghatározza a kamatlábakat, amelyekkel az eurózóna kereskedelmi bankjainak kölcsönt biztosít. A monetáris politikai döntések közvetlen hatással vannak a pénzkínálatra és az inflációra, ami befolyásolja a pénzügyi piacokat.
  • A restriktív monetáris politikák bejelentése óvatosságra inti a pénzügyi piacok szereplőit.
  • Míg a expanszív monetáris politikák bejelentése a hitel olcsóbbá tételével jár, és ennek következtében a vásárlási hajlandóság nő a pénzügyi piacokon.

• Felügyeleti funkció: Az EKB hozzájárul az intézmények és piacok ellenőrzéséhez a nemzeti hatóságokkal együttműködve, és biztosítja a bankrendszer biztonságát és stabilitását.

Ezáltal az Európai Központi Bank alapvető szerepet játszik az eurózóna gazdaságának irányításában. Nem meglepő, hogy minden egyes ülésének közeledtével a befektetők szembesülnek a kulcskérdéssel: Hova fektessek be?

Az EKB által hozott döntések jelentős hatással lehetnek az európai piac részvényeinek teljesítményére. Sokan az Eurostoxx legjobb részvényeit használják barométerként a piac reakciójának értékelésére az EKB-től érkező hírekre.

Bizonytalanság esetén, vagy mikor a monetáris politika változása van kilátásban, a defenzív részvények, amelyek kevésbé érzékenyek a gazdasági ingadozásokra, különösen vonzóvá válnak. Az EKB döntései lehetőségeket is kínálhatnak azok számára, akik tudják, mire kell figyelniük, hol kell keresniük a legjobb részvényeket.

A befektetőknek (és főként az európai piacokon kereskedőknek) érdemes naprakésznek lenniük azzal kapcsolatban, mikor lesz a következő EKB-ülés, mert ezen határozzák meg az eurózóna monetáris politikájának irányát, ezzel együtt pedig a hitel drágulását vagy olcsóbbá válását, ami ösztönözheti vagy lehűtheti a gazdaságot és a piacokat.

GYIK