Osztalékbefektetés: útmutató kezdőknek

Az osztalékbefektetés egy hosszú múltra visszatekintő befektetési stratégia, mely manapság is igen nagy népszerűségnek örvend. A cikkben megnézzük, mi a lényege, ki kaphat osztalékot és mi a kapcsolat az osztalék és a részvény árfolyama között.

Olvass tovább, hogy megtudhasd-e, neked is érdemes lehet-e alkalmaznod az osztalékbefektetés stratégiáját!

1. Az osztalékbefektetés lényege

Az osztalékbefektetés egy befektetési stratégia, mely olyan vállalatok részvényeibe történő befektetést jelent, amelyek rendszeresen fizetnek osztalékot anélkül, hogy veszélyeztetnék a normál üzleti működést. Így részvényesként nem csupán a részvények értéknövekedésével juthatsz bevételhez.

De mi is az az osztalék?

Gazdasági jog, amely a tagoknak vagy részvényeseknek jár, és a társaság által elért nyereségnek azt a részét képviseli, amelyet a társaság tőkéjébe történő befektetésükért cserébe kapnak.

Más szóval, az osztalék a vállalat nyereségének egy része, amelyet a tagoknak vagy részvényeseknek osztanak szét. Egyfajta jutalom a vállalat tulajdonosai számára.

👉 Az alábbi cikk is érdekelhet:

1.1.Miért osztanak részvényesi osztalékot a vállalatok?

Minden vállalat célja a nyereség maximalizálása, és ezt többféleképpen tehetik meg:

  • Befektetés a saját üzletbe
  • Az adósság csökkentése
  • A részvényes jutalmazása

Az, hogy a vállalat részvényesi osztalék formájában kívánja jutalmazni a részvényest, három fő okra vezethető vissza, amelyek kölcsönösen erősítik egymást.

  • Pénzügyi erő demonstrálása: A vállalat azt az üzenetet szeretné közvetíteni, hogy az üzlet elég jó ahhoz, hogy a nyereség egy részét a részvényeseknek lehessen szétosztani anélkül, hogy ez károsan befolyásolná a vállalat működését.
  • Marketing: Az előzővel összefüggésben, az osztalék kifizetésének bejelentésével a vállalat erejét szeretné közvetíteni a külvilág számára, mivel ha képes az osztalék kifizetésére, az azt jelenti, hogy a cég sok nyereséget termel.
  • Új befektetők vonzása: A vállalat egy olyan befektetői profilt szeretne bevonzani, aki az osztalékbefektetés stratégiájában érdekelt. Az új befektetők vonzása növeli a vállalat részvényárfolyamát, így újfent a vállalat erejének üzenetét közvetíti.

Ki dönt az osztalék összegéről és a kifizetés időpontjáról?

A részvényesi közgyűlésnek kell jóváhagynia mind az osztalékok mértékét, mind az osztalékok kifizetésének dátumát, az igazgatótanács javaslata alapján. Európában a részvények kifizetése általában évente egyszer vagy kétszer történik, míg az USA-ban általában minden 3 hónapban.

1.2. Az osztalékok típusai

A vállalatnak több módja van az osztalékok kifizetésére:

  • Készpénzben: Ez a leggyakoribb mód.
  • Részvényekben: Ebben az esetben a részvényesek jutalma nem pénz, hanem nagyobb részesedés a vállalatból.
  • Scrip Dividend vagy „flexibilis osztalék”: Ebben az esetben a részvényes választhat, hogy készpénzben vagy részvényekben szeretné-e megkapni a részvényeket. Ezek a részvények lehetnek a vállalat saját részvényei vagy származhatnak a tőke növeléséből is.

A készpénzes kifizetésre összpontosítva két típusú osztalék létezik:

  • Általános osztalék: ezek a vállalat tevékenységéhez kapcsolódnak, és két részre oszthatók:
    • Előlegként: amikor a kifizetés a vállalat végső nyereségének ismerete előtt történik.
    • Kiegészítő: amikor már ismert a nyereség és a kifizetendő osztalék, a társaság kifizeti az előlegfizetés után fennmaradó összeget.
  • Rendkívüli osztalék: Amikor egy vállalat úgy dönt, hogy egyszeri, rendkívüli osztalékot fizet ki (általában valamilyen szokatlan eseményhez kötődik, mint például a tőkeáttétel utáni nyereség).

1.3. Milyen gyakran oszt a vállalat osztalékot és ki jogosult rá?

Az, hogy milyen gyakran fizet egy cég osztalékot, abszolút a cégtől függ: vannak olyan cégek, amelyek csak egyszer egy évben fizetnek osztalékot, mások negyedévente teszik ezt.

Minden részvényes, aki a meghatározott időpontban birtokol részvényt, megkaphatja az osztalékot. Osztalékfizetés során négy kulcsdátum merül fel:

  • Osztalékbejelentés dátuma: Ez az a dátum, amikor a vállalat igazgatótanácsa bejelenti az osztalékfizetést. A bejelentésnek tartalmaznia kell az osztalék összegét és formáját, valamint a nyilvántartásba vétel és a fizetés dátumát. Ha a vállalat hivatalosan bejelentett egy osztalékot, jogilag köteles azt teljesíteni.
  • Nyilvántartásba vétel dátuma: Amikor a vállalat bejelenti az osztalékot, meghatároz egy nyilvántartásba vételi dátumot. Ez a dátum határozza meg, hogy ki az a részvényes, aki jogosult az osztalékra. Minden olyan részvényes, aki ezen a napon nyilvántartásba van véve, megkapja az osztalékot.
  • Ex-dividend dátum vagy szelvényvágás napja: Miután a vállalat meghatározta a nyilvántartásba vételi dátumot, a piaci szabályok szerint meghatározzák a szelvényvágás napját (általában a nyilvántartásba vételi dátum előtti nap). Ettől a dátumtól kezdve már nincs jog az osztalékra.
  • Fizetési dátum: A fizetési dátumot a vállalat határozza meg az osztalék kifizetésére. Csak azok a részvényesek jogosultak az osztalékra, akik az ex-dividend dátum előtt már részvényesek voltak.

1.4 Milyen jogokat biztosítanak a részvények?

Egy részvény egy vállalat tőkéjének egy része, ami a részvényesnek két típusú jogot biztosíthat:

  • Politikai jogok: szavazati jog a közgyűléseken.
  • Gazdasági jogok: részesedés a vállalat nyereségéből. Ezeket a gazdasági jogokat nevezzük osztaléknak.

1.5 Van-e minimum követelmény az osztalékfizetéshez?

Azon túl, hogy részvényesnek kell lenned, gazdasági szempontból nincs olyan minimum, ami szükséges lenne az osztalékfizetéshez. Amikor részvénytulajdonos leszel, jogod lesz a részvény által generált osztalékra.

A politikai jogok ilyen szempontból eltérőek, ugyanis lehet, hogy valamilyen minimum részvényszám szükséges ahhoz, hogy részt vehess a gyűléseken.

2. Osztalékbefektetés: alapvető mérőszámok

Ha érdekel az osztalékbefektetés, érdemes megismerkedned néhány alapvető pénzügyi mérőszámmal, amelyek segítségével könnyebben meghatározhatod, jó opció-e a befektetésre kiválasztott vállalat.

  • Osztalékhozam: meghatározza a befektető által az osztalék kifizetésén keresztül kapott hozamot. Ez a részvényenkénti éves osztalék és a részvényért fizetett ár elosztásával számítható ki. Hasonló a kötvények belső megtérülési rátájához.
  • Payout: meghatározza az osztalék kifizetésére szánt nyereség mennyiségét. Általánosan százalékban fejezik ki, és a részvényenkénti osztalék és a részvényenkénti nyereség hányadosa.

👉 Az alábbi cikk is érdekelhet:

3. Osztalékbefektetés | 4 Stratégia

Alapvetően az osztalékbefektetés célja az osztalékból származó pénz megszerzése, a részvény értéknövekedését másodlagos szempontként kezelve.

De léteznek más befektetési irányzatok is, ahol a részvények értéknövelése az elsődleges, és az osztalékot minőségi paraméterként használják a portfólióba kerülő részvények kiválasztásánál.

Tekintsük át a négy legismertebb stratégiát:

Dividend Growth Investing

A növekvő osztalékokba történő befektetés egy eszközértékelési befektetési stratégia. A fókuszban azok a vállalatok vannak, amelyek rendszeresen növelik a részvényeseiknek fizetett osztalékok összegét.

Ez a stratégia arra az előfeltevésre épül, hogy azok a vállalatok, amelyek képesek évről évre növelni osztalékaikat, jól vannak menedzselve és jól teljesítenek pénzügyileg.

A növekvő osztalékokat fizető vállalatok részvényeibe történő befektetéssel a befektetők egy stabil és idővel egyre növekvő jövedelemáramlásból profitálhatnak, ami hosszú távon vonzó hozamot biztosíthat számukra.

Dividend Value Strategy

Ezt a befektetési stratégiát az „osztalékok dámája”, Geraldine Weiss alkotta meg. A stratégia a magas minőségű vállalatok kiválasztásán alapul, amelyek évről évre növelik az általuk kifizetett osztalék mértékét.

A stratégia szerint akkor kell megvásárolnod a részvényeket, amikor az osztalékhozamuk történelmileg magas, és akkor kell eladnod őket, mikor az osztalékhozamuk történelmi mélypontra süllyed.

Ez a stratégia többször is legyőzte az S&P 500-at, és hosszú éveken át még Warren Buffettet is.

A Dow nagykutyái

A Dow nagykutyái vagy Dogs of the Dow egy egyszerű, de nagyon hatékony stratégia. Az alapötlet az, hogy az év első napján megvásároljuk a Dow Jones tőzsdeindex tíz legnagyobb osztalékhozamú vállalatának részvényeit, majd az év utolsó napján eladjuk őket.

Ez a stratégia sokszor legyőzte a Dow Jonest.

Dogs of the dow vs Dow Jones: az osztalékbefektetés stratégiái

Dividend Aristocrats / Osztalékarisztokraták

Az osztalékarisztokraták olyan vállalatok, amelyek hosszú és stabil történelmet mutatnak az osztalékkifizetések növekedésének szempontjából az idők folyamán. Ezek a vállalatok általában magas minőségűek és defenzív befektetéseknek tekintik őket, mert állandó jövedelemforrást tudnak biztosítani a befektetők számára az osztalékkifizetések révén.

Ahhoz, hogy egy vállalat osztalékarisztokratának számítson, bizonyos követelményeknek kell megfelelnie, mint például legalább 25 éves növekvő éves osztalék (Európában 10 évig tartó osztalékcsökkentés nélkül) és minimális piaci tőkeérték. Ezek a vállalatok általában stabil cash flow-val rendelkeznek és alacsony adóssággal a bevételeikhez képest.

Dividend Kings / Osztalékkirályok

Az osztalékkirályok olyan vállalatok, amelyeket azzal jellemeznek, hogy hosszabb ideig tartó stabil és növekvő osztaléktörténelmet tartanak fenn, mint az osztalékarisztokraták. Ezek a vállalatok megszakítás nélkül növelték osztalékaikat legalább 50 egymást követő évig.

Osztalékkirályok: osztalékbefektetés
Néhány példa osztalékkirály vállalatokra

Az osztalékarisztokratákhoz hasonlóan az osztalékkirályokat is defenzív befektetéseknek tekintik, de sokkal robosztusabbak, mint az arisztokraták. Az Egyesült Államokban a több ezer tőzsdén jegyzett vállalat közül csak 26 érte el ezt a mérföldkövet.

4. A legnagyobb osztalékhozamú vállalatok 2024-ben

Itt található egy lista azokról a vállalatokról, amelyekre magas osztalékhozam jellemző. Ez persze nem jelenti azt, hogy ezek a legjobb lehetőségek az osztalékbefektetéshez, ám mindenképpen érdemes lehet ismerned őket.

IBEX35:

  • BBVA (10,2%),
    • Ticker:
    • RPD: 10,2%
  • Mapfre:
    • Ticker
    • RPD: 9,35%
  • Unicaja Banco
    • Ticker
    • RPD: 9,07%

EuroStoxx50:

  • Intesa SanPaolo: 12,19
  • BBVA: 10,2%
  • Societe Generale: 9,5%

S&P 500:

  • Verizon Communications: 6,8%
  • Healthpeak Properties Inc: 6,12%
  • Equitrans

5. Brókerek osztalékbefektetéshez

A jó bróker kiválasztása legalább olyan fontos, mint a portfóliót alkotó vállalatok kiválasztása. Ezért a következőkben azt fogjuk átvenni, milyen tulajdonságokkal kell rendelkeznie egy jó brókernek.

  • Megbízhatóság és pénzügyi stabilitás: Alapvető, hogy egy olyan brókert válasszunk, ami erős hírnévvel rendelkezik a piacon és megfelelően szabályozott a kompetens pénzügyi szervezetek által.
  • Alacsony jutalékok és egyéb díjak: A részvényekből származó hozamok maximalizálása érdekében fontos, hogy olyan brókert válasszunk, ami alacsony műveleti díjakat kínál.
  • Termékek és piacok sokfélesége: Fontos, hogy a bróker széles körű részvénykínálattal rendelkezzen, valamint hozzáférést kínáljon a különböző nemzetközi pénzügyi piacokhoz.
  • Hatékony ügyfélszolgálat: Fontos, hogy rendelkezésre álljon egy ügyfélszolgálati csapat, amely képes gyorsan és hatékonyan megoldani a kérdéseket vagy problémákat.

6. Osztalékbefektetés: egyéb módok

Nem csupán az osztalékokat kínáló részvényeket vásárolhatod meg. Nézzük, milyen egyéb módokon fektethetsz be osztalékot kínáló vállalatokba:

  • Osztalékba fektető alapok: Ezek az alapok olyan vállalatok részvényeiből állnak, amelyeknek van osztalékfizetési előzménye. A befektetők megvásárolhatják ezeknek az alapoknak a részesedéseit és rendszeresen kaphatnak osztalékot.
  • Osztalék ETF-ek: Az osztalék ETF-ek (Exchange-Traded Funds) diverzifikált részvényportfólióba fektetnek be, amelyek osztalékot fizetnek. Ezek a tőzsdén jegyzett alapok egyszerű módot kínálnak a befektetőknek olyan vállalatokba történő befektetésre, amelyeknek van osztalékfizetési előzménye.
  • REIT (Real Estate Investment Trusts): A REIT olyan ingatlanbefektetési alap, amely kereskedelmi ingatlanokba fektet be és osztalékot fizetnek a befektetőknek. Ezek az osztalékok általában jelentős részét, az USA-ban 90%-át képezik a REIT által generált nyereségnek.

7. Mi a kapcsolat egy részvény árfolyama és osztalékai között?

Az osztalék levonásra kerül a jegyzési árból a kifizetés napján, mivel ez a pénz már nem tartozik a vállalathoz, és ezért nem kell a tőkéjének részét képeznie.

Vegyünk egy példát: egy vállalat osztalékot fizet a 19. napon. A 18. napon 12,20 €-n zár, és részvényenként 0,20 € osztalékot fizet; a következő napon 0,20 €-val csökkentett áron nyit, ha nem történnek változások. Tehát a 19. napon 12 €-n nyit.

Ezért nem túl hatékony a stratégia, hogy néhány befektető néhány nappal korábban megvásárolja a részvényeket, és az osztalék kifizetésének napján eladja őket, mivel ez a stratégia nem hoz extra hozamot.

8. Osztalékok utáni adózás

Ha osztalékbefektetésben gondolkozol, fontos, hogy tisztában legyél a felmerülő adóterhekkel. A jelenleg érvényes szabályozások szerint az osztalékok után 15% SZJA-t és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetned.

Fontos, hogy a fenti információ nem minősül adótanácsadásnak, sem a jogszabályok hivatalos értelmezésének. Amennyiben kérdéseid merülnének fel, mindenképpen kérd adótanácsadó vagy könyvelő segítségét!

9. Osztalékbefektetés: jó ötlet-e?

Az osztalékbefektetés egy kiváló befektetési forma lehet azok számára, akik valamelyest kerülik a kockázatot és nem szeretnék, ha vagyonuk túlságosan kitett lenne a tőzsdei ingadozásoknak.

Mielőtt azonban elkezdenél befektetni, érdemes feltenned magadnak két kérdést:

  • Lesz-e elég időm befektetési portfóliót kezelni?
  • Fogok tudni időt szánni önmagam folyamatos képzésére, hogy jobb döntéseket hozhassak a vállalatok kiválasztásakor?

Ha bármelyik kérdésre a válasz NEM, akkor lehet, hogy érdemesebb befektetési alapok vagy roboadvisorok segítségével elkezdeni a befektetést.

Ha mindkét válasz igen, abban az esetben is nagyon fontos, hogy elég türelmes legyél és jól mérd fel kockázati profilodat. Mindig csak annyi pénzzel kezdd meg a befektetést, amit nélkülözni tudsz!

Az osztalékbefektetés előnyei és hátrányai

Mint minden befektetési formának, az osztalékbefektetésnek is megvannak a maga előnyei és hátrányai. Az alábbiakban részletezzük ezeket.

ElőnyökHátrányok
Állandó jövedelemáramlás: Az osztalékot fizető vállalatokba történő befektetéssel rendszeres jövedelemhez juthatunk az osztalékfizetések révén.Tanulási szükséglet: A közvetlenül a vállalatokba történő befektetéshez szükséges a megfelelő számviteli és pénzügyi fogalmak ismerete, hogy meghatározhassuk, a vállalat megfelel-e a stratégiánknak.
Védelem az infláció ellen: Az osztalékok általában idővel növekednek, ami segíthet megvédeni a vásárlóerőt az inflációval szemben.A vállalattól való függőség: Ha a vállalat csökkenti vagy megszünteti osztalékait, a befektetők jövedelme jelentősen csökkenhet.
Alacsonyabb volatilitás: Az osztalékot fizető vállalatok általában stabilabbak és kiszámíthatóbbak, ami segíthet csökkenteni a portfólió volatilitását.Adózás: Az osztalékok után adókötelezettséged lép fel.
Pszichológiai előny: Az osztalékok rendszeres fogadása nagyobb nyugalmat nyújt a befektetőnek, csökkentve az érzelmi függőséget a részvények árfolyamának volatilitásától.

Kapcsolódó cikkek

Mi az Infláció?
Az infláció egy ország árainak emelkedési folyamata, amely tartós jellegű (időszakon keresztül fennmarad) és általános (jelentős számú árut és szolgáltatást érint). Az infláció a pénz vásárlóerejének csökkenését jelenti, és a Fogyasztói Árindex...
Cash flow kimutatás
A cash flow kimutatás vagy magyarul pénzforgalmi kimutatás egy vállalat pénztermelő képességét méri egy adott időszak alatt. Minden olyan tételt ta...
Mi a kötvény?
A kötvény egy fix hozamú eszköz, amelyet hosszú távon bocsát ki egy vállalat, közszervezet vagy kormány. Megkülönböztethető a kötelezettségtől abba...