Könyv szerinti érték (Book Value) képlete és használata

Ebben a cikkben megnézzük, hogyan kell kiszámítani a könyv szerinti értéket, amely az egyik legfontosabb mutató egy vállalat pénzügyi egészségének értékeléséhez. A könyv szerinti érték megmutatja a vállalat nettó eszközeinek számviteli értékét, vagyis az eszközök értékét az összes kötelezettség levonása után.

Mi a könyv szerinti érték egy vállalat esetében?

A könyv szerinti érték vagy angolul book value, egy vállalat eszközeinek számviteli nyilvántartások szerinti nettó értékére utal. Egyszerűen fogalmazva, a könyv szerinti érték megmutatja, mennyit érnének a vállalat eszközei, ha a mai napon eladnák őket és minden adósság ki lenne fizetve. Ez a mutató kulcsfontosságú a vállalat fizetőképességének és pénzügyi stabilitásának értékeléséhez, mivel világos képet ad az eszközök nettó értékéről.

Nézzünk egy egyszerű példát:

Képzeld el, hogy van egy házad és egy autód, és felvettél egy kölcsönt az autóra. A könyv szerinti érték a házad és az autód értéke lenne a kölcsön levonása után. Így láthatod az eszközeid valós értékét.

Milyen tényezők befolyásolják a nettó könyv szerinti értéket?

A könyv szerinti érték elemzésekor fontos megnézni az azt befolyásoló tényezőket:

1. Összes eszköz: Magában foglalja az összes erőforrást, amelyet egy vállalat birtokol, beleértve a készpénzt, a készleteket, az ingatlanokat és a berendezéseket. Az összes eszköz növekedése növeli a könyv szerinti értéket is.
2. Összes kötelezettség: Ezek a vállalat adósságai és kötelezettségei, beleértve a kölcsönöket, fizetendő számlákat és egyéb pénzügyi kötelezettségeket. A kötelezettségek csökkenése növeli a könyv szerinti értéket.
3. Nettó vagyon: Ez a vállalat összes eszköze és összes kötelezettsége közötti különbség. Az eszközök és kötelezettségek hatékony kezelése növelheti a nettó értéket, és ezáltal a könyv szerinti értéket.

Hogyan határozhatjuk meg egy részvény könyv szerinti értékét? | Képlet

Egy részvényes számára fontos kérdés, hogy milyen könyv szerinti (vagy számviteli) érték illeti meg őt az egyes vállalati részvények után. Nézzük meg, hogyan számolhatjuk ki ezt egyszerűen!

A mutató kiszámításához két kulcsfontosságú komponenst kell azonosítanunk a pénzügyi kimutatásokban: az összes eszközt és az összes kötelezettséget.

1. Az összes eszköz azonosítása: Ezek a mérlegkimutatásban találhatók, és a vállalat összes erőforrását tartalmazzák.
2. Az összes harmadik féllel szembeni kötelezettség azonosítása: Ezek szintén a mérlegkimutatásban találhatók, és tartalmazzák a vállalat összes adósságát és kötelezettségét harmadik felekkel szemben.
3. Ha ezek megvannak, akkor a könyv szerinti érték képletét kell alkalmazni:

Hogyan határozhatjuk meg egy részvény könyv szerinti értékét? | Gyakorlati példa

Nézzük meg egy gyakorlati példán keresztül, hogy hogyan számíthatjuk ki a részvényenkénti könyv szerinti értéket a Vidrala nevű vállalatot alapul véve.

1. lépés: A vállalat saját tőkéjének azonosítása

Először is azonosítsuk a vállalat saját tőkéjét a mérlegkimutatásban.

A Wizz Air teljes saját tőkéje az évben 145,7 millió euró volt.

2. lépés: Az forgalomban lévő részvények számának azonosítása.

Ezt találjuk az eredménykimutatásban:

A vállalat az évet 103,36 millió forgalomban lévő részvénnyel zárta.

3. lépés: Alkalmazzuk a könyv szerinti érték (Book Value) képletét részvényenként.

Már minden megvan, és csak az előző képletbe kell behelyettesítenünk:

Most az elméleti képletet behelyettesítjük a vállalat adataival:

Ez azt jelenti, hogy minden Wizz Air részvény könyv szerinti értéke 1,41€ részvényenként, azaz minden egyes részvényünk után 1,41 € jár a vállalat saját tőkéjéből.

Ha holnap felszámolnák a Wizz Air-t, akkor részvényesként mindegyikünknek 1,41€ jutna részvényenként (kivéve az immateriális javak értékcsökkenését és a Wizz eszközeinek felszámolási kedvezményét).

Mi a különbség a könyv szerinti érték (book value) és a piaci könyv szerinti érték (P/B) között?

Ahogy említettük, a könyv szerinti érték vagy (book value) egy vállalat azon eredménye, amelyet az összes eszköze és kötelezettségei különbségeként számítanak ki. Ez valami olyasmit mutat meg, mint a vállalat eszközeinek nettó értéke a könyvelési nyilvántartások szerint. Ez az érték a vállalat saját tőkéjének mérésére szolgál számviteli szempontból, és a vállalat pénzügyi szilárdságának értékelésére használják.

Ezzel szemben a "Price-to-Book Value" (P/B ratio) egy pénzügyi arány, amely egy vállalat piaci értékét (piaci kapitalizációját) viszonyítja a könyv szerinti értékéhez. Ez egy hasznos arány a befektetők számára, mivel lehetővé teszi számukra, hogy meghatározzák, hogy egy vállalat részvényei túlértékeltek vagy alulértékeltek-e a könyv szerinti értékükhöz képest.

Tehát míg a könyv szerinti érték egy vállalat eszközeinek nettó értékét számviteli szempontból méri, addig a P/B arány ezt az értéket viszonyítja a vállalat részvényeinek piaci árához, értékes eszközt biztosítva a piaci várakozások és a vállalat értékelésének méréséhez.

Hogyan értelmezzük egy vállalat könyv szerinti értékét?

A könyv szerinti érték értelmezése magában foglalja ennek a mutatónak az összehasonlítását az ágazati átlagokkal és a vállalat múltbeli értékeivel.

Az ágazati átlagnál magasabb érték jó eszközkezelést és alacsony kötelezettségterhet sugall. Azonban fontos figyelembe venni más tényezőket is, mint például az eszközök minőségét és a vállalat képességét a kötelezettségek likviddé tételére.

1. Ágazati összehasonlítás: A könyv szerinti érték összehasonlítása ugyanazon ágazat más vállalataival perspektívát nyújt a relatív fizetőképességről és pénzügyi stabilitásról.
2. Eszközök minősége: Nem minden eszköznek ugyanaz a piaci értéke. Fontos figyelembe venni a könyv szerinti értéket alkotó eszközök minőségét és likviditását. Például ha egy vállalat könyv szerinti értéke túlnyomórészt tárgyi eszközökből áll, az nagyobb minőséget mutat és biztonságot ad ezeknek az eszközöknek.
3. Kötelezettségek fizetési képessége: Egy vállalatnak lehet magas könyv szerinti értéke, de nehézségei lehetnek a rövid távú kötelezettségek likviddé tételében. Fontos értékelni a vállalat fizetési képességét. Figyelembe kell tehát venni, hogy a könyv szerinti érték és a fizetőképesség nem ugyanaz.

ROA vs Könyv szerinti érték. Miben különböznek?

A ROA (Return on Assets) és a könyv szerinti érték két alapvető mutató a vállalat pénzügyi teljesítményének értékelésében. Bár mindkét mutató értékes információkat nyújt, különböző perspektívákból teszik ezt.

1. ROA (Return on Assets): A ROA méri a vállalat teljes eszközeire vetített jövedelmezőséget. Megmutatja, hogy mennyi nyereséget termel minden egyes eszköz euróban. Úgy számítják ki, hogy a nettó nyereséget elosztják a teljes eszközökkel. A ROA betekintést nyújt a vállalat teljes működési hatékonyságába. Magyarul eszközarányos megtérülésnek mondják. 
2. Könyv szerinti érték: Ez a mutató az eszközök nettó értékét méri, miután levonták az összes kötelezettséget. Megmutatja a vállalat saját tőkéjének könyv szerinti értékét. Míg a ROA a vállalat összes erőforrásának általános hatékonyságát tükrözi, addig az utóbbi a fizetőképességre és a pénzügyi stabilitásra összpontosít.

Miért fontos megérteni a könyv szerinti értéket egy vállalat elemzésekor?

Gondoljunk egy mindennapi helyzetre: ha házat szeretnél vásárolni, akkor tudni akarod, hogy mi a nettó értéke, miután levonták az esetleges jelzálogot.

Hasonlóképpen, a befektetők és pénzügyi elemzők arra törekszenek, hogy megértsék a vállalat eszközeinek nettó értékét, miután levonták az összes adósságot. Ennek következtében ez egy kulcsfontosságú eszköz a fizetőképesség értékeléséhez.

Egy magas könyv szerinti érték azt jelzi, hogy a vállalat jó nettó eszközfedezettel rendelkezik, ami a pénzügyi stabilitás jele, de önmagában nem elegendő a vállalat fizetőképességének meghatározásához. Ehelyett inkább a likvidációs érték (NAV) megközelítő kiszámításához szükséges.

Más kapcsolódó mutatók

• Működési árrés: Megmutatja, hogy az egyes eladott eurók mennyi nyereséget termelnek kamatok és adók előtt. A magas működési árrés hatékony működést sugall.  
• CapEx (Capital Expenditure): A CapEx azokat a pénzkiadásokat jelenti, amelyeket egy vállalat a jövőbeni gazdasági hasznot hozó tárgyi eszközök megszerzésére, fenntartására vagy javítására fordít. Ez magában foglalja a berendezésekbe, gépekbe, infrastruktúrába és más hosszú távú eszközökbe történő beruházásokat, amelyek alapvetőek a vállalat működése és növekedése szempontjából. A CapEx-t beruházási kiadásként rögzítik a pénzügyi kimutatásokban, és alapvető fontosságú a vállalat hosszú távú növekedése és versenyképessége szempontjából.  

• Befektetett tőke: Ez az az összeg, amelyet egy vállalat tárgyi és immateriális eszközökre fordított, mint például berendezések, ingatlanok, technológia és egyéb erőforrások, amelyek szükségesek a kereskedelmi tevékenységek végrehajtásához.

Összességében tehát a vállalat könyv szerinti értéke a vállalat értéke, miután levontuk az összes eszközt amellyel rendelkezik, és az összes kötelezettséget amelyért felelős.