Könyv szerinti érték (book value): képlet, számítás és értelmezés

A könyv szerinti érték két teljesen különböző dolgot jelent attól függően, ki használja: a könyvelő egyetlen gép vagy ingatlan mérlegértékére gondol, a befektető pedig a vállalat teljes saját tőkéjére. Ebben a cikkben mindkét számítást végigvezetjük — a képlettel, a magyar számviteli szabályokkal és egy tőzsdei példával.

Mi a könyv szerinti érték?

A könyv szerinti érték (angolul book value) azt az értéket mutatja, amelyen egy eszköz vagy egy egész vállalat a számviteli nyilvántartásban szerepel. Vállalati szinten az összes eszköz értéke az összes kötelezettség levonása után — vagyis az, ami elméletben a tulajdonosoknak marad.

A magyar szakmai nyelvben ugyanez a kifejezés két szinten él egymás mellett, és a kettő nem cserélhető fel:

1. Eszközszint (mérlegérték): egyetlen tárgyi eszköz vagy immateriális jószág nettó értéke, a bekerülési értékből levonva az elszámolt értékcsökkenést. Ez a jelentés a könyvelésben és az adózásban a leggyakoribb.
2. Vállalati szint (saját tőke): a teljes cég nettó vagyona, amely a mérleg saját tőke sorában olvasható. Ezt használják a befektetők a részvények értékeléséhez.

A könyv szerinti érték képlete

A képlet mindkét szinten kivonás, csak a kivonandó tételek mások: eszköznél az értékcsökkenést vonjuk le, vállalatnál a kötelezettségeket.

Egy eszköz könyv szerinti értéke: bruttó érték mínusz értékcsökkenés

Egyetlen gép, ingatlan vagy szellemi termék könyv szerinti értékét a bekerülési értékből számoljuk vissza, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény (Szt.) 52–53. §-ának logikája szerint:

• Bekerülési (bruttó) érték
• – Terv szerinti értékcsökkenés
• – Terven felüli értékcsökkenés
• + Terven felüli értékcsökkenés visszaírása
• = Nettó, azaz könyv szerinti érték (mérlegérték)

Egy 12 millió forintért beszerzett és üzembe helyezett gépnél, amelyre három éven át évi 1,2 millió forint terv szerinti értékcsökkenést számoltak el, a könyv szerinti érték a harmadik év végén 8,4 millió forint. Ez az összeg kerül a mérlegbe.

Ezen a szinten a mérlegérték és a könyv szerinti érték ugyanazt jelenti. A hatályos Szt. a „könyv szerinti érték” kifejezést használja, a szakma nagy része viszont még a régi „nettó érték” megnevezést, ezért találkozol mindhárom szóval ugyanarra a számra.

Egy vállalat könyv szerinti értéke: eszközök mínusz kötelezettségek

Vállalati szinten a könyv szerinti érték = összes eszköz – összes kötelezettség, ami a mérleg saját tőke sorával egyezik meg. Mindkét adatot a mérlegkimutatás tartalmazza, a harmadik felekkel szembeni kötelezettségekkel együtt.

Egy részvényre jutó könyv szerinti érték (BVPS)

A részvényest az érdekli, mennyi saját tőke jut egyetlen részvényre. Ezt a mutatót angolul book value per share (BVPS) néven ismerik: a saját tőkét elosztjuk a forgalomban lévő részvények számával.

A forgalomban lévő részvények számát a mérleg saját tőke szakaszában, a kiegészítő mellékletben vagy az éves beszámoló elején találod meg — nem az eredménykimutatásban, ahol csak az egy részvényre jutó eredmény (EPS) szerepel.

Gyakorlati példa: mennyi a Wizz Air könyv szerinti értéke részvényenként?

A Wizz Air Holdings Plc jó példa, mert a magyar befektetők számára ismerős, a pénzügyi éve pedig március 31-én zárul. Az alábbi számítás a 2026. március 31-én zárult pénzügyi év auditált mérlegén alapul.

1. lépés: a saját tőke azonosítása a mérlegben

A mérleg Total equity sora szerint a Wizz Air saját tőkéje 928,4 millió euró volt a pénzügyi év végén. Ez az összes eszköz (11 270 millió euró) és az összes kötelezettség (10 342 millió euró) különbsége.

2. lépés: a forgalomban lévő részvények száma

A vállalat 103,46 millió részvénnyel zárta a pénzügyi évet. A részvényszám évek óta alig változik, mert a Wizz Air nem hajtott végre nagyobb tőkeemelést vagy részvény-visszavásárlást.

3. lépés: a képlet alkalmazása

928,4 millió euró osztva 103,46 millió részvénnyel 8,97 euró részvényenkénti könyv szerinti értéket ad. Ennyi saját tőke jut minden egyes Wizz Air-részvényre a könyvek szerint.

Ez viszont nem az az összeg, amit felszámolás esetén kézhez kapnál: a valós bevétel jóval alacsonyabb lenne, mert az immateriális javak jellemzően értéküket vesztik, az eszközöket pedig kényszerárazáson adják el.

Érdemes tudni, hogy ez a szám egyetlen év alatt csaknem megháromszorozódott: 2025. március 31-én a Wizz Air saját tőkéje még 317,1 millió euró volt, 2023 márciusában pedig negatív, –357,9 millió euró. A könyv szerinti érték ciklikus szektorokban erősen ingadozik.

Milyen tényezők befolyásolják a könyv szerinti értéket?

Öt tétel mozgatja érdemben a mutatót, és mindegyik a mérlegből követhető:

1. Összes eszköz: minden erőforrás, amit a vállalat birtokol — készpénz, készletek, ingatlanok, gépek, repülőgépek. Az eszközállomány növekedése emeli a könyv szerinti értéket.
2. Összes kötelezettség: a hitelek, a szállítói tartozások, a lízingkötelezettségek és minden egyéb adósság. Csökkenésük ugyanannyival emeli a saját tőkét.
3. Elszámolt értékcsökkenés: az amortizáció évről évre apasztja az eszközök nyilvántartási értékét, akkor is, ha az eszköz piaci értéke közben nem esett.
4. Visszaforgatott eredmény: a ki nem fizetett nyereség az eredménytartalékon keresztül közvetlenül növeli a saját tőkét, a veszteség pedig csökkenti.
5. Deviza- és fedezeti tartalékok: a nemzetközi cégeknél ezek átértékelése akár több száz millió eurós kilengést okoz — a Wizz Air saját tőkéjének hullámzása nagyrészt innen jön.

Könyv szerinti érték és piaci érték: mit mutat a P/B ráta?

A könyv szerinti érték a könyvelés múltbeli adatait tükrözi, a piaci érték pedig azt, amit a befektetők ma fizetnek a cégért. A kettő aránya a P/B ráta (price-to-book): a piaci kapitalizáció osztva a saját tőkével.

A Wizz Air esetében a körülbelül 1,11 milliárd fontos piaci kapitalizáció és a 928,4 millió eurós saját tőke 1,4 körüli P/B rátát ad a 2026. szeptemberi árfolyamon. A piac tehát a könyvekben szereplő nettó vagyon nagyjából 1,4-szeresét árazza.

A ráta önmagában nem jó vagy rossz, három sávban érdemes olvasni:

• P/B 1 alatt: a piac a nettó vagyonánál kevesebbet ad a cégért. Lehet valódi alkalmi vétel, de gyakrabban romló eredményre vagy közelgő leírásra számít.
• P/B 1 körül: a részvény ára nagyjából megegyezik a könyv szerinti értékkel. Jellemző a bankokra és a tőkeintenzív ágazatokra.
• P/B 3 felett: a felár olyan eszközökre épül, amelyek nem szerepelnek a mérlegben — márka, szabadalom, hálózati hatás, felhasználói bázis.

Értékhelyesbítés: amikor a piaci érték magasabb a könyv szerinti értéknél

A magyar számvitel külön eszközt ad arra az esetre, amikor egy eszköz piaci értéke tartósan meghaladja a könyv szerinti értékét: ez az értékhelyesbítés (Szt. 57–58. §). A vállalkozás választhatja, hogy a tárgyi eszközöket, a vagyoni értékű jogokat és a részesedéseit piaci értéken is bemutatja.

Az értékhelyesbítés a mérleg mindkét oldalán megjelenik: eszközoldalon az érintett sor mellett, forrásoldalon pedig az értékelési tartalékban. Vagyis a saját tőkét és így a könyv szerinti értéket is növeli, az eredményt viszont nem javítja.

Fordított esetben, amikor a könyv szerinti érték tartósan és jelentősen magasabb a piaci értéknél, terven felüli értékcsökkenést kell elszámolni, hogy az eszköz a valós értéken szerepeljen a mérlegben. Ha az ok később megszűnik, a leírást visszaírással kell korrigálni.

Hogyan értelmezzük egy vállalat könyv szerinti értékét?

Egy önmagában álló szám kevés: a könyv szerinti értéket az ágazati átlaghoz és a cég saját múltbeli adataihoz kell mérni. Három szempont dönti el, mennyire hihető a mutató.

1. Ágazati összehasonlítás: ugyanabban a szektorban a mérlegek szerkezete hasonló, így az összevetés reális képet ad a relatív pénzügyi stabilitásról.
2. Az eszközök minősége: egy repülőgép vagy egy ingatlan mögött valódi, eladható fedezet áll; a felvásárlásból származó goodwill viszont az első leírásnál eltűnik a mérlegből.
3. A kötelezettségek lejárati szerkezete: magas könyv szerinti érték mellett is lehet likviditási gond, ha a tartozások túlnyomórészt rövid lejáratúak. A fizetőképesség és a könyv szerinti érték nem ugyanaz.

Könyv szerinti érték, likvidációs érték és NAV: hol a különbség?

A három fogalmat gyakran keverik, pedig a vagyonalapú értékelésben három külön lépcsőfokot jelentenek (Takács András: Modern vállalatértékelés, Akadémiai Kiadó, 2021).

1. Könyv szerinti érték: a saját tőke a számviteli nyilvántartás szerint, korrekció nélkül. Ez a legkézenfekvőbb és egyben a legkevésbé piaci szemléletű vagyonérték.
2. Likvidációs érték: az az összeg, ami a vagyon kényszerértékesítése és a felszámolás költségei után marad. Rendszerint alacsonyabb a könyv szerinti értéknél.
3. NAV (net asset value): a nettó eszközérték piaci áron újraértékelt eszközökkel. Befektetési alapoknál és ingatlantársaságoknál ez a szokásos mérőszám.

A három érték tehát nem cserélhető fel egymással: a könyv szerinti érték a kiindulópont, a likvidációs érték az alsó, a NAV pedig a piaci szemléletű becslés.

Milyen mutatókkal olvassuk együtt a könyv szerinti értéket?

A könyv szerinti érték a vagyonról szól, a jövedelmezőségről és a készpénztermelésről nem. Ezért legalább egy hozam- és egy cash flow-mutatóval együtt érdemes olvasni.

• ROA (Return on Assets): a nettó nyereséget az összes eszközhöz méri, vagyis a működés hatékonyságát mutatja. A könyv szerinti érték a vagyon nagyságát adja, a ROA azt, hogy mennyit termel ez a vagyon. Magyarul eszközarányos megtérülésnek nevezik.
• CapEx (Capital Expenditure): a tárgyi eszközök megszerzésére, fenntartására vagy javítására fordított kiadás. A magas CapEx évekkel később, amortizált formában jelenik meg a könyv szerinti értékben.
• Befektetett tőke: a működéshez lekötött tárgyi és immateriális eszközök összege, amelyhez a megtérülést (ROIC) mérik.
• Működési árrés: megmutatja, hogy száz forint árbevételből mennyi marad kamat és adó előtt. Erről a hatékonyságról a könyv szerinti érték semmit nem mond.

Gyakori kérdések a könyv szerinti értékről