Mi a fundamentális elemzés?

Fundamentális elemzés

A fundamentális elemzés definíciója

fundamentális elemzés egy olyan elemzési módszer, amely egy cég kimutatásaiban található adatok, mutatók és változók tanulmányozásával határozza meg a cég valódi értékét.

Milyen kimutatásokat használ a fundamentális elemzés?

Az alábbiakban áttekintjük, milyen pénzügyi kimutatások képezhetik a fundamentális elemzés kiindulópontját.

Mérleg

A cég mérlege megmutatja a cég pénzügyi helyzetét egy adott pillanatban. Információt nyújt a cég eszközeiről és forrásairól.

A mérleg több kulcsfontosságú változót kínál a fundamentális elemzéshez. Ezek közül néhány:

  • könyv szerinti érték.
  • korrigált könyv szerinti érték.
  • fizetőképesség
  • likviditás
  • tőkeáttétel.

Eredménykimutatás

Az eredménykimutatás megmutatja a cég bevételeit, kiadásait és eredményét – azaz nyereségét vagy veszteségét –egy adott időszakban.

Néhány, a fundamentális elemzés szempontjából fontos változó, amit az eredménykimutatásból megkaphatunk:

  • bevétel
  • haszon
  • árrések
  • EBITDA.

Cash-flow kimutatás

cash-flow kimutatás vagy pénzáram-kimutatás egy adott időszakban a vállalatba beáramló (pénzbevétel), illetve onnan kiáramló pénzmennyiséget (pénzkiadás) mutatja meg. Információt nyújt arról, hogyan keletkezik a pénz és hogyan használják azt fel a működési, befektetési és finanszírozási tevékenységek során.

cash-flow kimutatásból többek között az alábbi fontos változókhoz juthatunk hozzá:

  • működési tevékenységből származó pénzáramlás
  • befektetési tevékenységekből származó pénzáramlás
  • finanszírozási tevékenységekből származó pénzáramlás
  • nettó változás a készpénzben.

Milyen mutatók segítenek az értékelésben?

Most, hogy már tudod, milyen pénzügyi kimutatások szolgálhatnak a fundamentális elemzés alapjaként, nézzünk néhány konkrét mutatót, amikre fundamentális elemzés során támaszkodhatunk.

Tőkeáttételi mutatók

tőkeáttételi mutatók meghatározzák, hogy egy vállalat eszközeinek mekkora része van saját és mekkora része idegen forrásból finanszírozva.

Íme, néhány gyakran használt tőkeáttételi mutató:

  • Összes kötelezettség (külső források) / Összes eszköz
  • Összes kötelezettség (külső források) / Nettó saját tőke
  • Banki adósság / Nettó saját tőke
  • Banki adósság / (Nettó saját tőke + Banki adósság)

Ha egy cég tőkeáttételi mutatója nagyobb mint 1.0 vagy 100% az azt jelzi, hogy a vállalatnak több adóssága van, mint eszköze. Míg ha egy tőkeáttételi mutató kisebb mint 1.0 vagy 100% az azt jelzi, hogy a cégnek több eszköze van, mint adóssága.

A tőkeáttételi mutatók kvantitatív adatok alapján meghatározott, megbízható indikátorok, amelyek feltárják a vállalat pénzügyi egészségét, stabilitását és fenntarthatóságát közép- és hosszú távon.

A tőkeáttételi mutatók különösen fontosak a befektetők számára, hiszen segítenek a kockázat szintjének meghatározásában. Megmutatják, hogy egy vállalat fizetőképes-e, képes-e teljesíteni jelenlegi és jövőbeli pénzügyi kötelezettségeit.

Jövedelmezőségi mutatók

jövedelmezőségi mutatók megmutatják, hogy egy vállalat elegendő bevételt termel-e ahhoz, hogy fedezni tudja költségeit.

Egy vállalatban számos különböző költséggel kell szembenézni: bérköltségekkel, adókkal, banki kamatokkal. Ezért előfordulhat, hogy egy vállalat bizonyos területen jövedelmező, de más területen veszteséges.

Éppen ezért, többféle jövedelmezőségi mutató létezik. Ezek lehetővé teszik számunkra a vállalat eredményeinek összehasonlítását az egyes területeken, hogy végül meghatározhassuk a vállalat hatékonyságát.

Néhány gyakori jövedelmezőségi mutató:

  • tőkearányos
  • munkabérarányos
  • eszközarányos.

Piaciérték-mutatók

A piaciérték-mutatók a vállalat piaci értékét hasonlítják össze annak könyvviteli értékével.

Néhány népszerű piaciérték-mutató:

  • P/E (Árfolyam/nyereség)
  • P/B (Árfolyam/könyv szerinti érték)
  • P/V (Árfolyam/értékesítés)
  • P/CF (Árfolyam/cash flow)
  • Osztalékhozam arány
  • Hosszú távú jövőbeli bevételnövekedés
  • Történelmi bevétel növekedés
  • Történelmi értékesítési növekedés
  • Cash flow növekedés
  • Könyvérték növekedés.

A fundamentális elemzés módszerei

Már tudjuk, milyen fontos pénzügyi kimutatások és indikátorok segíthetnek a fundamentális elemzés során. De hogyan használjuk ezeket? Az alábbiakban néhány alapvető módszert tekintünk át.

Alulról felfelé

alulról felfelé elemzést a befektetők egy-egy részvény értékelésére és kiválasztására használják. Az elemzés a cég jellemzőit és alapjait vizsgálja, ezekből indul ki. A makrogazdasági tényezők vagy a piac általános állapota helyett az alulról felfelé elemzés a kiválasztott cégek tanulmányozására összpontosít.

Olyan elemeket vizsgál, mint a cég pénzügyi kimutatásai, költségszerkezete, üzleti modellje, vezetőségének minősége, termékei vagy szolgáltatásai, versenyhelyzete, növekedési stratégiája és egyéb specifikus tényezői. A cél az, hogy azonosítsuk az alulértékelt részvényeket vagy azokat, amelyeknek jelentős növekedési potenciálja van.

A megközelítés a pénzügyi kimutatások alapos elemzését igényli, beleértve a releváns híreket, a cég kilátásait és minden olyan adatot, amely befolyásolhatja a cég teljesítményét. Figyelembe vehetők a minőségi aspektusok is, mint például a cég hírneve, innovációra való hajlama vagy a termékei iránti kereslet.

Felülről lefelé

felülről lefelé elemzés olyan megközelítés, amely a makrogazdasági tényezőkből és a piac általános állapotának elemzéséből indul ki. A cél, hogy megtaláljuk azokat a részvényeket vagy szektorokat, amelyek várhatóan előnyösök lesznek számunkra az adott környezetben.

A felülről lefelé elemzésnél először a makrogazdasági szempontokat elemzik, mint például a gazdasági növekedés, infláció, kamatlábak, kormányzati politikák és más releváns gazdasági mutatók. Ezután megnézik, hogy ezek a tényezők milyen hatást gyakorolhatnak a gazdaság különböző szektoraira.

Az ígéretesnek tartott szektorok azonosítása után részletesebb elemzést végeznek az adott szektorokban található cégekről.

A felülről lefelé elemzés lehetővé teszi a befektetők számára, hogy a makrogazdasági trendek és kilátások alapján hozzanak döntéseket.

Részvénytípusok a fundamentális elemzés alapján

A fundamentális elemzésnek köszönhetően a vizsgált cégeket jellemzőik alapján csoportosíthatjuk, így könnyebben megtalálva a legjobb befektetési lehetőségeket.

Blue chip részvények

A blue chip részvények a póker legértékesebb zsetonja, a kék zseton után kapták nevüket. A blue chip részvények azok a részvények, amelyek értéke a piac legmagasabbjai között van.

Blue chip részvények

Amikor blue chip részvényről beszélünk, akkor érett vállalatra utalunk, amely évek óta piacvezető, nagyon stabil mérleggel, magas piaci tőkeértékkel, magas likviditással és árstabilitást. Általában stabil és idővel növekvő osztalékot fizetnek.

Az, hogy milyen vállalatok részvényei számítanak blue chipnek, országonként változik. Az Egyesült Államokban ilyen vállalatok például az Apple, a VISA, vagy Coca-Cola. Stabil nagyvállalatok, amelyek már sok éve tőzsdén vannak és piaci tőkeértékük is nagyon magas.

Értékrészvények

Az értékrészvények olyan vállalatok részvényei, amelyek érett életciklusukban járnak, stabil és kiszámítható hozamokkal. Az értékrészvényekben általában kevesebb a növekedési potenciál, viszont sokkal kevésbé volatilisek, mint a növekedési részvények.

Néhány ismertebb példa az értékrészvényekkel rendelkező cégekre a Honda Motors, a JPMorgan Chase vagy a Pfizer. Az értékrészvényekből álló vállalatok általában osztalékfizetésre fordítják a nyereségüket.

Növekedési részvények

A növekedési részvények olyan vállalatok részvényei, amelyek növekedési szakaszban vannak és várhatóan a következő években is tovább növekednek. Ezek a vállalatok általában olyan gyorsan változó piacokon működnek, mint például a technológiai szektor. Az ilyen cégek gyakran visszaforgatják a megszerzett nyereséget.

Néhány jól ismert példa lehet az Amazon, az Uber vagy a Meta.

Mi a különbség a fundamentális elemzés és a technikai elemzés között?

A fundamentális elemzés mellett a másik alapvető tőzsdei elemzési módszer a technikai elemzés. Az alábbiakban röviden áttekintjük, mi a különbség a kettő között.

Technikai elemzésFundamentális elemzés
KoncepcióFeltételezi, hogy az alapvető tényezők (mint például a GDP, infláció, kamatlábak, munkanélküliség, stb.) már figyelembe vannak véve (beépítve) az árban. Az árminták hajlamosak megismétlődni, ezért a korábbi árakat fel lehet használni a jövőbeli trendek előrejelzésére.gazdasági mutatók, társadalmi tényezők és kormányzati politikák tanulmányozása az ármozgások előrejelzésére.
CélElőrejelezni a jövőbeli ármozgások irányát és mértékét; megtalálni a legjobb időpontot a piacra való belépéshez vagy az onnan való kilépéshez; eldönteni, hogy érdemes-e egy pozíciót növelni vagy csökkenteni.A meglévő adatokból előrejelezni a piac általános irányát közép- és hosszú távon.
Kapcsolódó kifejezésektrendek, trendváltozások, ártartományok, indikátorok és oszcillátorok az ártartományok és a trendek azonosításához, diagramokpénzügyi kimutatások, tőkeáttételi mutatók, jövedelmezőségi mutatók, piaciérték-mutatók, jelentős gazdasági események
IdőhorizontMivel az ármintázatok ismétlődő jellegűek, a befektetők ugyanazokat a mintákat láthatják különböző időkeretekben. Így a bármilyen időkerethez ideális lehet. Gyakran használják rövidebb, napi időkeretekben történő kereskedésre (5 perc, 15 perc, 30 perc, 1 óra, stb).Hosszabb távú megközelítés (napok, hetek, hónapok vagy évek)
Befektetési stílusokNapi kereskedési és swing kereskedési stratégiák.Swing kereskedés, pozíciós kereskedés, értékalapú befektetés.
Főbb kritikák1. Sokan azt gondolják róla, hogy egyfajta fekete mágia, ami minden valós alapot nélkülöz.
2. Az árba nem mindig van beépítve minden fontos információ.
3. Hatékony piaci hipotézis (EMH).
1. Kissé szubjektív lehet.
2. Az alapok már figyelembe vannak véve (beépítve) az árban.

Fundamentális elemzést használó befektetők

Az alábbiakban nézzünk néhány jól ismert befektetőt, akik a fundamentális elemzés elveit követték!

Benjamin Graham

Benjamin Graham Londonban született, majd nem sokkal születése után New Yorkba költözött családjával. A Columbia Egyetemen végzett, mint az osztály egyik legkiemelkedőbb diákja. Diplomája megszerzése után a Wall Streeten kezdett dolgozni, majd később megalapította a Graham-Newman Corporationt.

Benjamin Graham, az értékfilozófia atyja

Befektetői karrierje során David Dodd-dal együtt megalkotta az értékalapú befektetés filozófiáját. Az értékalapú befektetés az olyan vállalatokba való befektetést tartja előnyösnek, amelyeknek a fundamentális elemzés alapján meghatározott értéke magasabb a részvényárfolyamánál.

Warren Buffett

Warren Buffett 1930-ban Omahában született amerikai befektető és vállalkozó, akit Omaha orákulumaként is ismernek. A Berkshire Hathaway befektetési cég elnöke, a világ egyik leggazdagabb és legbefolyásosabb embere.

Már fiatal korában nagy érdeklődést mutatott a gazdaság és a befektetések iránt. Olyan nagy sikereket ért el a befektetések világában, hogy sokan őt tartják minden idők legjobb befektetőjének.

Peter Lynch

Peter Lynch a történelem egyik nagy befektetője, igazi legenda.

Lynch 1977 és 1990 között az Egyesült Államok egyik legfontosabb hedge fundját, a Fidelity Investments’ Magellan-t irányította, évente átlagosan 29% és 30% közötti nyereséget teremtve a cég számára. Ez is jól szemlélteti befektetői hatékonyságát.

David Dodd

David LeFevre Dodd (1895. augusztus 23. – 1988. szeptember 18.) amerikai oktató, pénzügyi elemző, szerző, közgazdász és befektető volt. Diákként Dodd Benjamin Graham protezsáltja és kollégája volt a Columbián.

David Dodd, a Security Analysis könyv szerzője

A Wall Street-i összeomlás 1929-ben (Fekete kedd) szinte teljesen tönkretette Grahamot, aki épp az azt megelőző évben kezdett tanítani alma materében, a Columbián. Az összeomlás arra ösztönözte, hogy konzervatívabb és biztonságosabb befektetési módot keressen. Azzal a feltétellel vállalta el a tanítást, hogy valaki jegyzetelni fog. Dodd, aki akkor fiatal oktató volt a Columbián, önként jelentkezett. Ezek a jegyzetek szolgáltak alapul a 1934-es Security Analysis című könyv számára, amelyben nagy hangsúlyt kap az értékalapú befektetés fogalma.

GYIK

Hogyan segíthet a fundamentális elemzés az alulértékelt vagy túlértékelt részvények azonosításában?

A vállalat pénzügyi helyzetének, versenyelőnyeinek, a piaci trendeknek és a menedzsment minőségének vizsgálatával a befektetők a fundamentális elemzést használhatják annak megállapítására, hogy a jelenlegi részvényár pontosan tükrözi-e a vállalat értékét.

Mi különbözteti meg az értékalapú befektetést a növekedési befektetéstől?

Az értékalapú befektetés a szilárd pénzügyi helyzetű, alulértékelt részvények keresésére összpontosít, míg a növekedési befektetés a magas növekedési potenciállal rendelkező vállalatokat keresi. Az értékalapú befektetők a jelenlegi értéket részesítik előnyben, míg a növekedési befektetők a jövőbeli növekedési kilátásokra helyezik a hangsúlyt.

Hogyan befolyásolják a gazdasági ciklusok és a piaci feltételek az értékalapú befektetési stratégiákat?

Gazdasági visszaesések során az értékalapú befektetők több lehetőséget találhatnak, mivel a piaci pesszimizmus lehúzza az árakat. Ezzel szemben a piaci fellendülések során nehezebb alulértékelt részvényeket találni. Az értékalapú befektetők stratégiáikat az aktuális gazdasági és piaci feltételek alapján alakítják.

Kapcsolódó cikkek

Blue chip részvények
A blue chip részvények nagy, érett vállalatokra utalnak, amelyek stabil bevétellel rendelkeznek. Ezek a vállalatok gyakran iparági vezetők, jelentő...
Top-down elemzés
A top-down elemzés egy olyan módszer, amely a fundamentális elemzéshez tartozik. A top-down (felülről lefelé) elemzés a globális gazdasági helyz...
Bottom-up elemzés
A bottom-up (alulról felfelé) egy analitikai módszer, amely a fundamentális elemzés keretein belül helyezkedik el. A vállalatok specifikus részlete...