Mi az a CAPEX? Jelentése, kiszámítása és CAPEX vs OPEX

Befektetőként azért fontos figyelni a CAPEX-re, mert megmutatja, mennyi tőkét fordít a vállalat jelenlegi működésének fenntartására és jövőbeni növekedésére.

Mi a CAPEX jelentése?

A CAPEX az angol Capital Expenditure rövidítése, magyarul leggyakrabban tőkekiadásnak vagy beruházási kiadásnak nevezzük.

Olyan kiadásokat jelent, amelyekből a vállalat várhatóan nem csak az adott évben, hanem hosszabb időn keresztül gazdasági előnyt élvez.

Tipikus példák:

• gépek és berendezések vásárlása
• gyárak és ingatlanok építése
• meglévő létesítmények bővítése

Egyszerű példa

Tegyük fel, hogy egy gyártóvállalat:

• havi 20 000 eurót költ az alkalmazottak bérére → OPEX
• 2 millió euróért vásárol egy új gyártósort → CAPEX

A gyártósort több éven keresztül használja, ezért annak bekerülési értéke nem egyszerűen egyetlen időszak működési költségeként jelenik meg.

Hogyan számítják ki a CAPEX-et?

Ha a vállalat közvetlenül közzéteszi a tőkekiadásait a pénzügyi kimutatásaiban, általában nincs szükség külön számításra.

Ha viszont meg szeretnénk becsülni, gyakran használható az alábbi egyszerűsített képlet:

CAPEX ≈ záró nettó tárgyi eszközök − nyitó nettó tárgyi eszközök + értékcsökkenés

Például:

• nettó tárgyi eszközök év elején: 100 millió €
• nettó tárgyi eszközök év végén: 115 millió €
• éves értékcsökkenés: 10 millió €

A becsült CAPEX:

115 − 100 + 10 = 25 millió €

Ez azonban csak közelítés. Eszközeladások, felvásárlások, devizaárfolyam-változások vagy más számviteli tételek miatt a tényleges CAPEX eltérhet.

Hol található a CAPEX a pénzügyi kimutatásokban?

Befektetőként általában a cash flow-kimutatásban, azon belül a befektetési cash flow részben érdemes keresni.

👉 Kapcsolódó cikk: Fundamentális elemzés a tőzsdén

Milyen típusú CAPEX létezik?

Elemzéskor érdemes megkülönböztetni két alapvető típust.

1. Karbantartási CAPEX

A karbantartási CAPEX azt a beruházást jelenti, amely ahhoz szükséges, hogy a vállalat meglévő működési kapacitását fenntartsa.

Ilyen lehet például:

• elhasználódott gépek cseréje
• gyártóberendezések felújítása
• infrastruktúra korszerűsítése

Ez nem feltétlenül eredményez növekedést. Sokszor egyszerűen ahhoz szükséges, hogy a vállalat továbbra is ugyanazon a szinten működhessen.

2. Növekedési vagy bővítési CAPEX

Célja a vállalat kapacitásának vagy üzleti lehetőségeinek növelése.

Például:

• új gyár építése
• új üzletek nyitása
• termelési kapacitás növelése

Ebben az esetben a vállalat azért költ többet, mert a jövőben magasabb bevételt vagy eredményt szeretne elérni.

Meg lehet különböztetni a kettőt a beszámolóban?

Nem mindig.

Sok vállalat csak az összes CAPEX-et közli, és nem bontja külön karbantartási és növekedési beruházásokra.

Ezért érdemes elolvasni:

• az éves jelentést
• a befektetői prezentációkat
• a menedzsment kommentárjait

Az értékcsökkenést néha a karbantartási CAPEX közelítésére használják, de ez csak durva becslés, és vállalattól függően jelentősen eltérhet a tényleges szükséges beruházástól.

Hogyan értelmezzük a CAPEX-et?

A CAPEX esetében önmagában sem a magas, sem az alacsony érték nem feltétlenül jó vagy rossz.

Mindig azt kell megérteni, miért költ a vállalat.

Magas CAPEX

A magas CAPEX jelentheti azt, hogy a vállalat:

• gyorsan növekszik
• új kapacitásokat épít
• modernizálja működését

De azt is jelentheti, hogy az üzleti modell rendkívül tőkeigényes, és folyamatosan sok pénzt kell visszaforgatni ahhoz, hogy a vállalat fenntartsa jelenlegi működését.

Alacsony CAPEX

Az alacsony CAPEX sem feltétlenül probléma.

Egy olyan vállalatnak, amely kevés fizikai eszközt használ, természetesen kisebb lehet a beruházási igénye.

Egy szoftvervállalat CAPEX-e például általában lényegesen alacsonyabb lehet, mint egy autógyártóé vagy energiaipari vállalaté.

Ezért a CAPEX-et mindig iparági kontextusban érdemes vizsgálni.

CAPEX az árbevételhez viszonyítva

Egy egyszerű összehasonlító mutató:

CAPEX / árbevétel × 100

Tegyük fel, hogy:

• CAPEX = 500 000 €
• árbevétel = 5 000 000 €

Ebben az esetben:

500 000 / 5 000 000 × 100 = 10%

Vagyis a vállalat az éves bevételének 10%-ával megegyező összeget fordított beruházásokra.

Ez a mutató leginkább akkor hasznos, ha:

• több évet hasonlítunk össze
• azonos iparágban működő vállalatokat vizsgálunk

Milyen más CAPEX-mutatókat érdemes figyelni?

CAPEX / értékcsökkenés

Segíthet megérteni, hogy a vállalat mennyit ruház be az eszközei elhasználódásához képest.

Ha a CAPEX tartósan lényegesen meghaladja az értékcsökkenést, az jelezhet növekedési beruházásokat is.

Ez azonban nem jelenti automatikusan azt, hogy minden értékcsökkenés feletti CAPEX növekedési CAPEX.

CAPEX / árbevétel

Megmutatja, hogy a bevételhez képest mennyire tőkeigényes az üzleti modell.

CAPEX / EBITDA

Azt mutathatja meg, hogy a működés által megtermelt EBITDA mekkora részét kell beruházásokra fordítani.

CAPEX és szabad cash flow

Befektetőként ez különösen fontos összefüggés.

Egyszerűsítve:

Free Cash Flow ≈ működési cash flow − CAPEX

Minél nagyobb beruházásra van szüksége egy vállalatnak, annál kevesebb készpénz maradhat például:

• adósságcsökkentésre
• osztalékfizetésre
• részvény-visszavásárlásra

Ezért két azonos működési cash flow-val rendelkező vállalat között jelentős különbség lehet attól függően, hogy mekkora CAPEX szükséges az üzlet fenntartásához.

CAPEX vs OPEX: mi a különbség?

A két fogalom közötti legfontosabb különbség, hogy a CAPEX hosszabb távú beruházásokhoz, az OPEX pedig a mindennapi működéshez kapcsolódik.

👉 Bővebben: Mi az OPEX?

Egyszerű példa

Egy vállalat:

új irodaépületet vásárol → CAPEX

de

kifizeti az iroda havi bérleti díját → OPEX

Ugyanígy egy gyártóvállalat:

új gépsort vásárol → CAPEX

míg

kifizeti a gépsoron dolgozó alkalmazottak bérét → OPEX

Magas vagy alacsony CAPEX a jobb?

Nincs univerzális válasz arra, hogy a magas vagy az alacsony CAPEX a kedvezőbb.

A magas CAPEX lehet pozitív, ha a vállalat olyan beruházásokra költ, amelyek később növekedést és magasabb megtérülést hozhatnak, ugyanakkor problémát is jelezhet, ha folyamatosan jelentős összegeket kell fordítania pusztán a jelenlegi működés fenntartására.

Az alacsony CAPEX szintén lehet kedvező, ha a vállalat kevés tőkével is erős cash flow-t termel, de negatív jel is lehet, ha a szükséges beruházásokat halasztja el.

Ezért nem önmagában a CAPEX nagyságát érdemes nézni, hanem azt, hogy milyen eredményt és megtérülést ér el a vállalat a befektetett tőkével.

Mire figyelj befektetőként?

A CAPEX elemzésekor érdemes megnézni, hogyan változott az elmúlt 5–10 évben és az árbevételhez képest, mekkora az értékcsökkenéshez viszonyítva, mennyi működési cash flow-t termel a vállalat, hogyan alakul a free cash flow, illetve hogy a beruházások inkább növekedési vagy karbantartási célt szolgálnak. Emellett fontos azt is vizsgálni, milyen megtérülést ér el a vállalat a befektetett tőkén.

A lényeg tehát nem az, hogy a CAPEX minél alacsonyabb legyen, hanem hogy a vállalat hatékonyan használja fel a beruházásokra fordított tőkét.

Gyakori kérdések