Mutatók

Ha már belevetetted magad a tőzsdei kereskedés világába, bizonyára hallottál az RSI-ről, MACD-ről, sztochasztikáról... ezek a kereskedéshez használt technikai indikátorok.
Az alábbi cikkben megvizsgáljuk, mik azok a kereskedési indikátorok, de ezen felül megfelelően kategorizáljuk is őket, hogy világosan lásd, melyik hogyan működik. Ily módon segítünk rendszerezni és jobban megérteni őket.

A kereskedési indikátorokat egy eszköz piaci ármozgásainak elemzésére használják. Ezek a mutatók segítenek felismerni a trendeket, mintákat és releváns információkat, amelyek befolyásolhatják a piaci értéket.
Más szóval a technikai indikátorok matematikai és statisztikai képletek, amelyeket árak és volumenek sorozataira alkalmaznak azzal a céllal, hogy segítsenek a befektetési döntésekben, illetve az árakat meghatározni bizonyos fázisokban vagy helyzetekben.
Többféle indikátortípus létezik, amit a tőzsdei kereskedőknek ismernie kell:
Marad még egy csoportunk, amely nem más mint a momentum indikátorok. Ezek közé tartozik például a CCI (Commodity Channel Index). Ebbe a kategóriába tartozik például az RSI, amely a túlvett és túladott állapotok felismerésére szolgál, valamint a sztochasztikus indikátor, amely a trendfordulók előrejelzésében nyújt segítséget. Ezek az eszközök különösen hasznosak lehetnek a piaci lendület megértéséhez és a rövid távú ármozgások elemzéséhez.
👉 Mielőtt folytatnánk, ne feledd, hogy a technikai elemzés keretein belül a kereskedési indikátorok az ár értelmezésének alapvető elemét képezik. Ha előbb átfogó képet szeretnél kapni a témáról, íme egy hasznos cikk: Technikai elemzés - elvek, elméletek, alakzatok és indikátorok
Most pedig lássuk, mik ezek a csoportok és hogyan osztályozzuk őket:
A kereskedők a trendmutatókat használják leggyakrabban - ezek lehetővé teszik a trend irányának meghatározását. Az alábbi jellemzőkről adhatnak képet:
A következő mutatókat érdemes kiemelni:
1. MACD (Moving Average Convergence Divergence): E mutatót a trend irányának és erejének meghatározására használják. Egy jelvonalból és egy MACD vonalból áll, amely a jelvonal fölött és alatt mozog.

Kiemelendő, hogy képes eltávolítani a késleltetés egy részét, ami a mozgóátlagokkal jár.
2. Parabolic SAR (Parabolic Stop and Reverse): Potenciális trendfordulási pontokat jelez azáltal, hogy "pontokat" helyez el az árfolyamgrafikonon - általában az ármozgás alatt emelkedő trendeknél és felette csökkenő trendeknél. Hasznos a stop-loss szintek és a pozíciók kiszállási pontjainak meghatározásához erős trendekkel rendelkező piacokon.
3. Mozgóátlagok: Olyan mutatók, amelyek az árak átlagát mutatja egy meghatározott időszak alatt. A hosszú távú trend irányának felismerésére használják. Két nagyon gyakori stratégia:
A mozgóátlagok különféle típusairól – egyszerű, exponenciális és súlyozott – ebben a cikkben találhatsz részletes összehasonlítást, amely segít eldönteni, melyiket mikor érdemes használni.

4. ADX (Average Directional Index): E mutatót a trend erősségének mérésére használják. Arra szolgál, hogy meghatározza a trend erősségét, valamint segítsen felismerni, hogy a piac trendfázisban vagy konszolidációs fázisban jár-e. Három vonalból áll:
5. Ichimoku felhő: Ez a mutató megmutatja a trend irányát, valamint a támasz- és ellenállási szinteket. Több vonalból áll, beleértve a felhőt, az átváltási vonalat és az alapvonalat. Vételi és eladási lehetőségek felismeréséhez, valamint a trend irányának meghatározásához használják.

6. RSC Mansfield: Ez olyan mutató, ami egy értékpapír relatív teljesítményét méri egy referenciaindexhez képest. Segít a kereskedőknek felismerni azokat a részvényeket, amelyek jobban teljesítenek a piac egészénél.
A volatilitás az a mérőszám, ami jelzi egy eszköz árváltozásainak erejét és intenzitását. Ezért a volatilitási helyzeteket a következőképpen osztályozzák:
Nézzük meg a legnépszerűbb volatilitási mutatókat:
1. ATR (Average True Range): Ez egy volatilitási technikai mutató, amit az ármozgások amplitúdójának mérésére használnak. Az ATR az adott eszköz maximális és minimális ára közötti távolság mértéke adott időszak során - így minél nagyobb az ártartomány, annál nagyobb az ATR értéke.

A tőzsdén kereskedők az ATR-t használják pozícióik nagyságának meghatározására, illetve stop loss-ok és nyereségcélok beállítására a piaci volatilitás alapján.
2. Bollinger-szalagok: E volatilitási mutatót John Bollinger dolgozta ki. Egy egyszerű mozgóátlagból és két szórásvonalból áll.

A Bollinger-szalagok a piaci volatilitás szerint tágulnak és szűkülnek. A tőzsdén kereskedők a Bollinger-szalagokat használják az eszköz túlvett és túladott szintjeinek felismerésére, valamint lehetséges be- és kiszállási pontok meghatározására.
Ez az útmutató a Bollinger-sávokról gyakorlati példákkal és tippekkel segít eligazodni, hogyan lehet őket a legjobban alkalmazni volatilis piaci környezetben.
3. Keltner-csatornák: Olyan volatilitási mutató, ami egy exponenciális mozgóátlagot és két - a mozgóátlag fölött és alatt kiszámított - csatornavonalat használ. A Keltner-csatornák automatikusan tükrözik a piaci volatilitást.
A tőzsdén kereskedők a Keltner-csatornákat alkalmazzák a trend irányának felismerésére, illetve lehetséges be- és kilépési pontok meghatározására
4. CBOE Volatilitási Index (VIX): Az úgynevezett "félelemindex", ami az S&P 500 opciók implicit volatilitását méri a következő 30 napban. A magas VIX érték nagyobb bizonytalanságot és volatilitást jelez a piacon, míg az alacsony érték stabilitást és bizalmat sugall.
5. Chaikin volatilitás: Kiszámítja a különbséget két exponenciális mozgóátlag között az árfolyamtartományban (maximum-minimum) egy meghatározott időszakon belül. E mutató rámutat a volatilitás növekedésére vagy csökkenésére, ezzel segítve a piaci trend lehetséges változásainak felismerését.
A volumen-indikátorok olyan technikai elemzőeszközök, amelyek egy eszköz adott időszak alatti vételi-eladási mennyiségét mérik.
Összességében az a céljuk, hogy mérjék és elemezzék egy eszköz kereskedési aktivitását - így információt nyújtanak a kereskedőknek az ármozgások mögötti erőről azáltal, hogy elemzik a kereskedési volument. Nézzünk meg néhányat a legfontosabbak közül:
1. On-Balance Volume (OBV): Összesíti a teljes volument úgy, hogy hozzáadja a napi volument, amikor az ár emelkedéssel zár és kivonja, amikor csökkenéssel zár. Az OBV segít beazonosítani a volumen és az ár közötti divergenciákat, amelyek potenciális trendváltozásokat jelezhetnek, mielőtt azok bekövetkeznének.
2. Money Flow Index (MFI): Az ár és a volumen kombinálásával méri egy eszközre irányuló vételi és eladási nyomást. Értéke 0 és 100 között változik: a túlvett (80 feletti érték) vagy túladott (20 alatti érték) állapot felismerésére használják, ezáltal jelzést ad a be- vagy kiszálláshoz.
3. Forgalommal súlyozott átlagár (VWAP): Egy eszköz volumenével súlyozott átlagárát számítja ki adott időszakra vonatkozóan. Annak meghatározására használják, hogy az ár az átlagos érték felett vagy alatt van-e. Ez segíti a kereskedőket a napon belüli trend irányának felismerésében és lehetséges be- vagy kilépési pontok azonosításában.

4. Accumulation/Distribution Line (A/D Line): Egy eszköz felhalmozását vagy disztribúcióját méri azáltal, hogy összehasonlítja a záróárat a napi árfolyamtartománnyal és a volumennel. Ez a mutató segít meghatározni, hogy a piac felhalmozási (vételi) vagy disztribúciós (eladási) fázisban van-e - így megerősítheti vagy előre jelezheti a trendeket.
5. Chaikin Money Flow (CMF): Az eszköz pénzáramlását számítja ki az ár és a volumen alapján, a -1 és +1 közti tartományban ingadozva. A pozitív értékek felhalmozást jeleznek, míg a negatív értékek disztribúciót, ami lehetővé teszi a trend erősségének meghatározását és a piaci fordulatok felismerését.

6. Volumen: Ez az indikátor megmutatja a meghatározott időszak alatt kereskedett pénzügyi eszközök mennyiségét. A trendek és piaci minták megerősítéséhez, valamint az árfolyam lehetséges irányváltozásainak felismeréséhez használják.
7. Volumen profil: Ez a mutató a kereskedési volument jeleníti meg az ár függvényében meghatározott időszak során. Segít a kereskedőknek beazonosítani a piac legérdekesebb területeit, ami hasznos lehet a támasz- és ellenállási szintek meghatározásánál.

Egy szó mint száz, a mutatóknak számos felhasználási módjuk van a trendek és minták felismerésétől kezdve a befektetés kockázatának méréséig. A fentiek tehát a legfontosabb kereskedési technikai mutatók. Most, hogy már ismered őket, melyek a kedvenceid? Írd meg hozzászólásban.
A befektetés veszteség kockázatával jár.
A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.
A befektetett tőkéd kockázatnak van kitéve.