Stop loss megbízás: típusok, beállítás és gyakorlati példák
Tartalomjegyzék
A stopár azonban csak az aktiválás feltétele, nem a kötési ár. Ez a különbség dönti el, hogy egy hirtelen zuhanásban a stop loss valóban megvédi-e a tőkét — és ezért érdemes ismerni a típusait, az elhelyezés módszereit és a korlátait is.
Mi az a stop loss megbízás?
Amikor beállítunk egy stop losst, a lehetséges veszteségünket előre behatároljuk. Megmondhatjuk a brókernek, hogy ha a vásárolt részvény, amelyért 100 dollárt fizettünk, 70 dollár alá esik, az ügylet záruljon le. Ezzel elkerüljük a további veszteséget, amelyet a pozíció fenntartása okozna, amíg az értéke zuhan.
Stop losst akkor is beállíthatunk, ha egy már megszerzett eszköz időközben felértékelődött. Képzeljük el, hogy 100 dollárért vásároltuk meg, és ma 800 dollárt ér: egy 780 dolláros stop loss bebiztosítja a megszerzett nyereség nagy részét a hirtelen zuhanásokkal szemben.
Az irány mindig a pozíciótól függ. Long pozíciónál a stop loss eladási megbízás, és a belépési ár alatt helyezkedik el; short pozíciónál vételi megbízás az ár fölött, amely a shortolás, azaz a rövidre eladás veszteségét korlátozza.
👉 Ha szeretnél jobban elmélyülni a kereskedésben itt megtalálod hozzá a legjobb könyveket!
Hogyan működik a stop loss? A stopár nem a kötési ár
A stop loss feltételes megbízás, és ez a legfontosabb tulajdonsága: a stopár elérése csak aktiválja a megbízást, nem garantálja a kötési árat. Ami az aktiválás után történik, a megbízás típusától függ.
Stop market: a teljesülés biztos, az ár nem
Stop market esetén az aktiválás után piaci áras megbízás kerül a piacra. A pozíció így szinte biztosan záródik, a tényleges kötési ár viszont eltérhet a beállított stopártól — gyorsan mozgó vagy alacsony forgalmú piacon lefelé is.
Stop-limit: az árat védi, a teljesülést nem
A stop-limit megbízásnál két árszintet adunk meg: a stopár aktiválja a megbízást, a limitár pedig megszabja, milyen árnál rosszabb feltétellel nem akarunk kötni. Az árat így kontrollálhatjuk, de vállaljuk, hogy egy gyors mozgásban a megbízás nem teljesül.
A két típus tehát két különböző kockázatot kezel. Stop marketnél a kereskedő elsősorban ki akar szállni, és elfogadja az ár bizonytalanságát; stop-limitnél meghatározza a még elfogadható árszintet, és elfogadja, hogy a pozíció nyitva maradhat.
Stop loss és take profit: mi a különbség?
A take profit a stop loss tükörképe: nem a veszteséget, hanem a nyereséget zárja le. Nyereségi szintet állítunk be, és amint az eszköz ára eléri, a pozíció automatikusan záródik, rögzítve az elért hozamot.
Például egy ma 100 dollár értékű eszköznél 160 dolláron adhatunk take profit megbízást. A kereskedésben a két megbízás rövidítése SL és TP, és a legtöbb platformon egy megbízási ablakból, egyszerre is megadható a kettő.
| Stop loss (SL) | Take profit (TP) | |
|---|---|---|
| Mit zár le | Veszteséges pozíciót | Nyereséges pozíciót |
| Long pozíciónál | A belépési ár alatt | A belépési ár fölött |
| Short pozíciónál | A belépési ár fölött | A belépési ár alatt |
| Mit véd | A befektetett tőkét | Az elért hozamot |
A stop loss megbízás típusai
A gyakorlatban három típussal találkozunk, és a különbség köztük nem elvi, hanem működési:
- Klasszikus (fix) stop loss: rögzített árszinten áll, amíg kézzel nem módosítjuk.
- Trailing stop (követő stop): a szint automatikusan követi az árat, amíg az a javunkra mozog.
- Garantált stop loss: a bróker prémium ellenében garantálja a kötési árat.
Klasszikus stop loss: eladási és vételi irány
Ez a leggyakoribb típus. Long pozícióban eladási megbízás, amely a technikai elemzés által kijelölt támaszszint alá kerül: a támasz elvesztése gyakran hosszabb csökkenés kezdete.
Short pozícióban a klasszikus stop loss vételi megbízás, és egy ellenállási szint fölé kerül. Ha a piac ellenünk fordul és áttöri az ellenállást, a megbízás lezárja a short pozíciót, mielőtt a veszteség tovább nőne.
Trailing stop, a követő stop loss
A trailing stop dinamikus megbízás: a stopszint egy előre megadott távolságra követi az árat, amíg az a javunkra mozog, visszafelé viszont már nem mozdul.
Long pozícióban emelkedő árfolyam mellett a stopszint vele emelkedik, és egy fordulat esetén a megnövelt szinten zár. Short pozícióban ugyanez fordítva működik: az árral együtt csökken, emelkedéskor pedig befagy.
Egy példa: 10 000 forinton vásárolt részvényre 5 százalékos trailing stopot állítunk. Ha az árfolyam 11 000 forintra emelkedik, a stopszint automatikusan 10 450 forintra kerül — innen esve a pozíció 10 450 forinton záródik, nem 9 500-on.
Garantált stop loss
A garantált stop loss esetén a bróker prémium ellenében vállalja, hogy a pozíció pontosan a megadott áron zár, csúszás nélkül. Több szolgáltató a díjat csak a megbízás aktiválása esetén számolja el.
A garancia azonban nem korlátlan. Sok bróker kizárja a felelősséget extrém volatilitás vagy váratlan makrogazdasági hír idején, ezért érdemes elolvasni a szolgáltató megbízási feltételeit, mielőtt a prémiumot kifizetjük.
Hol helyezzük el a stop losst? Négy módszer
A stopszint helye legalább annyira fontos, mint maga a megbízás. Túl szoros stop a normál ármozgásból is kiüt, túl széles pedig nem védi meg a tőkét. Négy elterjedt módszer közül választhatunk.
Fix százalék vagy pontszám
A legegyszerűbb megoldás a belépési ártól mért fix távolság — például 20 pip vagy 5 százalék. Előnye a gyorsaság, hátránya, hogy nem veszi figyelembe az eszköz saját ármozgását.
Támasz és ellenállás
A technikai szintek adják a leglogikusabb elhelyezést: long pozíciónál az utolsó lokális mélypont vagy a támasz alá, short pozíciónál az ellenállás fölé. A logika az, hogy a szint elvesztése magát a kereskedési ötletet érvényteleníti.
Mozgóátlag mint dinamikus szint
A mozgóátlagok dinamikus támaszként és ellenállásként is használhatók, így a stopszint a trenddel együtt mozog. Az 50 periódusos exponenciális mozgóátlag trendkövető pozíciókban gyakori referencia, oldalazó piacon viszont sok téves kiütést ad.
Volatilitás alapján
A negyedik módszer az eszköz átlagos ármozgásához igazítja a stopot: minél nagyobbak a napi kilengések, annál nagyobb távolság kell. Ehhez érdemes tisztában lenni azzal, mit jelent a volatilitás a tőzsdén, különben a stop a napi zajra reagál, nem a valódi trendfordulóra.
Mekkora legyen a stop? A 2 százalékos szabály
A kockázatkezelés elterjedt ökölszabálya, hogy egyetlen ügyleten se kockáztassunk többet a tőke 2 százalékánál. Ez nem a stop távolságát adja meg, hanem a pozíció méretét.
Egy 2 millió forintos számlán a 2 százalék 40 000 forint. Ha a stopot 200 forintra tesszük a belépési ártól, akkor legfeljebb 200 részvényt vehetünk: 40 000 osztva 200-tal.
Hogyan állítsuk be a stop loss megbízást?
A stop loss két időpontban adható meg: a pozíció megnyitásakor, a megbízási ablakban, vagy utólag, a már nyitott pozíción.
Az XTB xStation 5 platformján például a nyitott vagy függőben lévő tranzakcióra kétszer kattintva állítható és módosítható az SL és a TP szintje, árszintre pontosan vagy az aktuális ártól mért távolság alapján; a csúszó stop ugyanitt kapcsolható be. Mobilalkalmazásból ugyanez elvégezhető.
A legjobb kereskedési platformok mind támogatják a stop loss és a take profit egyidejű megadását, a minimális stoptávolság és a garantált stop elérhetősége viszont szolgáltatónként eltér.
Stop loss példa a Magyar Telekom részvényen
Nézzünk egy példát a BÉT-en jegyzett Magyar Telekom részvényen, amelynek árfolyama 2026. szeptember 3-án 2 588 forint volt. Induljunk ki egy 2 600 forintos vételi árból.
Tegyük fel, hogy egy befektető 500 darabot vásárol 2 600 forinton, azaz 1 300 000 forintot fektet be. A célhozama 8,5 százalék, a maximálisan vállalt veszteség 3 százalék.
A 3 százalékos veszteséghatár 2 522 forintos stop loss szintet jelent, a 8,5 százalékos célhozam pedig 2 821 forintos take profit szintet. A két megbízás együtt előre behatárolja az ügylet mindkét végét.
Stop-limit megbízásnál az aktiválási árat érdemes néhány forinttal a limitár fölé tenni. Így nagyobb az esélye, hogy az eladás a limitárral legalább egyenlő áron hajtódik végre.
Egy kisebb pozíción a számítás átláthatóbb. Ha 100 darabot vásárolunk 2 600 forinton, és 2 500 forintra tesszük a stop losst, a részvényenkénti veszteség 100 forint.
A maximálisan vállalható veszteség tehát 10 000 forint: 100 forint veszteség 100 részvényen. Rés vagy csúszás esetén ez az összeg magasabb lehet.
Ha a részvényvásárlás menete még új, nézd meg a gyakorlati példát arról, hogyan lehet Apple részvényeket vásárolni.
A stop loss előnyei és hátrányai
Előnyök
- A maximális veszteség előre ismert
- Nem kell folyamatosan figyelni a piacot
- Kizárja az érzelmi alapú kilépést
- A pozícióméret pontosan számolható
- A stratégia sikeraránya mérhetővé válik
Hátrányok
- A stopáron való teljesülés nem garantált
- Rés és csúszás esetén rosszabb a kötési ár
- Rövid távú kilengés idő előtt kiütheti
- Stop-limitnél a megbízás nem is teljesülhet
- Túl szoros stop sorozatos kis veszteséget hoz
A mérleg stratégiától függ. Aki nem tudja folyamatosan követni a piacot, annak a stop loss haszna szinte mindig meghaladja a hátrányait; aki napon belül kereskedik, annak a téves kiütések költségét is be kell kalkulálnia.
Mikor nem működik a stop loss? Rés és csúszás
Két helyzetben a stop loss nem azt adja, amit várunk tőle: árfolyamrés (gap) és csúszás (slippage) esetén.
Rés akkor keletkezik, ha a piac záró- és nyitóára között nagy a különbség — jellemzően hétvége, gyorsjelentés vagy váratlan hír után. Ha a stopszint a résen belülre esik, a megbízás a következő nyitóáron teljesül, nem a stopáron.
A stop megbízások többsége csak a hivatalos tőzsdei nyitvatartás alatt aktív. A nyitás előtti vagy zárás utáni kereskedésben az árfolyam a stopszint alá kerülhet anélkül, hogy a megbízás aktiválódna.
Csúszás gyorsan mozgó vagy vékony piacon jelentkezik: a stop aktiválódik, de a legközelebbi elérhető ár rosszabb a stopárnál.
Összegzés
A stop loss a kockázatkezelés legegyszerűbb és leghozzáférhetőbb eszköze, de nem varázsszó. A stopár csak aktiválási szint — stop marketnél a teljesülés biztos és az ár nem, stop-limitnél éppen fordítva, a garantált stop loss pedig prémium ellenében zárja be ezt a rést.
A gyakorlatban a stopszint helye és a pozíció mérete dönt, nem a megbízás típusa. Válaszd a stratégiádhoz illő távolságot — technikai szint, mozgóátlag vagy volatilitás alapján —, és a tőkéd legfeljebb 2 százalékát kockáztasd egyetlen ügyleten.