Technikai elemzés

Ahhoz, hogy elkezdhess befektetni, fontos, hogy alaposan áttanulmányozd a megfelelő pénzügyi piacokat. Erre két alapvető elemzési típus létezik: a technikai elemzés és a fundamentális elemzés. Ebben a cikkben a technikai elemzésre, annak alapelveire és néhány leggyakrabban használt technikai mutatójára összpontosítunk.
A technikai elemzés egy olyan tőzsdei elemzési eszköz, amely a grafikonok olvasásán és megértésén alapul. Ebben az indikátorok és az oszcillátorok vannak segítségünkre , melyek lehetővé teszik a piaci mozgások elemzését és annak meghatározását, hogy az árak milyen irányokba mozdulhatnak majd, annak érdekében, hogy olyan pozíciót nyissunk, amellyel nyereséget generálhatunk.
A technikai elemzés a történelmi adatokon, az árak grafikonon tükröződő mintázatain és az ezekből kirajzolódó trendeken alapul. Nem az árakat eredményező okok tanulmányozására összpontosít, hanem a következményekre, ezáltal ez a fajta elemzés a rövid távú műveletekhez a leginkább megfelelő. Valójában ez az a tőzsdei elemzési típus, amit a kereskedők általában először elsajátítanak.
Amikor befektetsz, a tőkéd kockázatnak van kitéve.
A technikai elemzés három elven alapul, amelyek alapvető feltételei annak, hogy megérthessük, hogyan használhatjuk ezt a tőzsdei elemzési típust a pénzügyi piacokon való befektetéshez. Nézzük, melyek ezek:
Ezt az alapvető elemzési elvet így is meg lehet fogalmazni: „minden, ami befolyásolhatja egy érték árát, már bele van kalkulálva az árba”. Mit jelent ez? A fundamentális elemzéssel ellentétben, ahol azt a gondolatot vetik fel, hogy egy eszköz ára nem tükrözi a valós értékét, a technikai elemzés sokkal közvetlenebb és egyértelműbb.
Ha egy eszköznek van egy meghatározott ára, az az értéke, nem több, nem kevesebb. Minden olyan tényező, amely befolyásolhatja ezt az értéket (gazdasági, politikai, társadalmi stb.) már bele van kalkulálva az árba.
A technikai elemzés második elve az „a piac nem felejt” mondásra épül. Eszerint a piac hasonlóan mozog egy hasonló inger vagy helyzet hatására, így a technikai elemzés a múltbeli mozgások tanulmányozásán alapul, hogy megpróbálja előrejelezni a jövőben bekövetkező változásokat, a helyes pozíciónyitás és -zárás érdekében.
A történelem során már számos kereskedőnek sikerült nagy összegeket nyernie egyetlen mozgással, mert sikerült azonosítaniuk ugyanazokat a körülményeket egy korábbi időpontban és ennek megfelelően cselekedtek, tudván, hogy a történelem ismétli önmagát. Mikor pedig a piac valóban ugyanúgy mozgott, mint ahogy gondolták, nyereséges pozíciókban találták magukat. Ez a pont szorosan kapcsolódik az emberi természethez és ahhoz, hogy hasonló körülmények között hasonlóan cselekszünk.
A technikai elemzésben az egyik fő módja egy grafikon elemzésének a rajta látható trendek alapján történik. Ez olyannyira fontos szempont, hogy indikátorok egész sorával találkozhatunk, amely a trendek áramlását vagy változását hivatottak tükrözni. A trendek azonosítása létfontosságú a technikai elemzést használó kereskedő számára, mivel döntően meghatározza, mikor kell belépni a piacra és kilépni a piacról.
Az alapján, hogy milyen típusú kereskedő vagy és milyen időkeretben kereskedsz, a trendeket három szempontból is meg lehet közelíteni:
A technikai elemzés elméletei egy eszköz- és technikacsomag, amelyet a pénzügyi elemzők az eszközök árainak tanulmányozására és jövőbeli viselkedésük előrejelzésére használnak. Ezek az elméletek arra épülnek, hogy egy eszköz ára tükrözi az összes rendelkezésre álló információt, és ezért az árban megjelenő mintákat és trendeket fel lehet használni a jövő előrejelzésére.
A Dow-elmélet az egyik legfontosabb elmélet a technikai elemzésben. Charles Dow, a Wall Street Journal alapítója és a modern tőzsde egyik atyja fejlesztette ki.
Ez alapján az eszközök árai trendekben mozognak, és ezeket a trendeket három különböző módon lehet kategorizálni:
Mindazonáltal a trendet a volumen, az indexek korrelációja vagy a zárási árak figyelembevétele is befolyásolja.
A Fibonacci-elmélet egy másik fontos eszköze a technikai elemzésnek. Leonardo Fibonacci, a XIII. századi olasz matematikus fejlesztette ki. Elmélete egy számsorozaton alapul, ahol minden szám az előző két szám összege: 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, stb.

Fibonacci-sorozat
Ez a sorozat sok természetes mintában található meg és a technikai elemzésben használják támogatási és ellenállási szintek azonosítására.
A technikai elemzés szempontjából nagyon fontosak a következő mutatók:
A Elliott-hullámelméletet Ralph Nelson Elliott fejlesztette ki az 1930-as években. Ez az elmélet arra az ötletre épül, hogy az eszközök árai ismétlődő mintákban mozognak, amelyeket impulzushullámokra és korrekciós hullámokra lehet felosztani. Így tehát:

Egy teljes Elliott hullámsorozat magában foglalja az 1,2,3,4,5 - a,b,c mozgásokat.
Az Elliott-hullámelmélet szorosan összefonódik a Fibonacci-szintek használatával, amit részletesen bemutatunk ebben a kapcsolódó útmutatóban.
A volumen kereskedés filozófiája egy módszertan, amely arra alapul, hogy egy eszköz volumene jelentős mutatója annak ármozgásának. Lényegében ez az elmélet azt állítja, hogy a tranzakciók mennyisége közvetlenül tükrözi egy adott ármozgás erősségét vagy gyengeségét.
A legérdekesebb, hogy a volument fel lehet használni a lehetőséges fordulópontok vagy a piaci trendek azonosítására.
Volumen és Spread Elemzés (VSA): A volumen és az ármozgások tanulmányozására összpontosítva értékeli a pénzügyi piac állapotát. Ez az elmélet arra az ötletre épül, hogy a kereskedési volumen és a záróár és a napi tartomány közötti kapcsolat jelentős indikátora lehet az árak jövőbeli irányárának.
A befektetők a VSA-t használják az eszközök felhalmozásának és elosztásának azonosítására, valamint a lehetséges trendváltozások előrejelzésére.
A Wolfe-hullámok egy technikai elemzési minta, amelyet a piaci trend azonnali változásainak azonosítására használnak. Ezeket a hullámokat emelkedő trendek esetében "M" formában, csökkenő trendek esetében pedig "W" formában ábrázolják. Ennek a mintának a sajátossága a objektivitás, illetve az a kiemelkedő pontosság, amivel a „stop loss" és a „take profit" szintek helyét meg lehet határozni általa. Nagyjából 75%-os hatékonysággal rendelkezik.
A Wolfe-hullámok Newton fizikai elve alapján működnek, amely az "akció-reakció" elvét követi. Ennek megfelelően, amikor egy Wolfe-hullámot észlelünk, az azt jelzi, hogy az aktuális trend hamarosan megváltozik.
A technikai elemzés kulcsfontosságú eszközei a híres grafikonok. Általánosságban a grafikonok a piaci mozgásokat ábrázolják egy adott időszakban. A grafikonokon általában egy vonal rajzoldóik ki, amely az egyik zárásból a másikba vezet.
A grafikonoknak számos különböző fajtáját különböztethetjük meg:
A chartizmus egy technikai elemzési technika, amely az árgrafikonok tanulmányozásán keresztül azonosítja a mintákat és trendeket, amelyek a jövőbeli piaci mozgásokra utalhatnak.
A chartista elemzés az árak mozgásának (price action) ötletén alapul, és hogy a piaci viselkedés mintázatokban ismétlődik, amelyek azonosíthatók és elemezhetők. A legfontosabbak közülük:
Ezenkívül a pénzügyi piacok tanulmányozásához a technikai elemzés technikai indikátorokat használ, melyek információt adnak egy adott változóról, ezzel segítve a kereskedőnek előrejelezni az eszköz árának lehetséges irányait.
A technikai indikátorok használata során a divergenciák felismerése szintén kulcsfontosságú lehet a trendek megerősítéséhez vagy gyengülésük előrejelzéséhez.
A technikai indikátorok 4 kategóriába sorolhatók:
Ezekben a kategóriákban találhatjuk meg a híres RSI, MACD, sztochasztikus, ADX és egyéb indikátorokat.
Egy másik lényeges koncepció a túladott és túlvett állapot, amely az oszcillátorok – például RSI vagy sztochasztikus – értelmezésénél jelenik meg.
Összefoglalva, a technikai elemzés a múltbeli események értelmezésén alapul. Előrejelezheti egy pénzügyi eszköz jövőbeli ármozgásait, kizárólag azon információk alapján, amelyeket az ár nyújthat a különböző alakzatok, minták és indikátorok értelmezése révén. A technikai elemzés nagyon fontos segítséget nyújt a történelmi ciklusok, a trendek észlelésében, illetve a piaci belépések és kilépések legoptimálisabb időpontjainak meghatározásában.