logo RankiaMagyarország

Top 10 chartista alakzat, amit minden tőzsdei kereskedőnek ismernie kell (példákkal)

A chartista alakzatok a technikai elemzés ármintái: trendfordulót vagy a trend folytatódását jelzik. A 10 legfontosabb a váll-fej-váll, a fordított váll-fej-váll, a dupla és tripla csúcs, a dupla és tripla alj, a zászló, a háromszög, a téglalap és az ék.
A 10 legfontosabb chartista alakzat: fordulós és trendfolytató minták

Tartalomjegyzék

Ez a cikk azt mutatja meg, hogyan olvashatók ki a chartista alakzatok a grafikonokból, és mit kezdjünk velük a gyakorlatban.

Végigvesszük a chartizmus alapjait, a támaszokat és ellenállásokat, a trendeket, a 10 legfontosabb alakzatot — külön a fordulós és a trendfolytató mintákat —, valamint azt, hogy mennyire megbízhatóak ezek a formációk, és hogyan lehet belépőt, célárat és stop loss-t meghatározni velük.

Mi a chartizmus? A grafikonok értelmezése

A „chartizmus" szó az angol chart kifejezésből ered, ami grafikont vagy diagramot jelent.

A chartizmus ennek megfelelően a technikai elemzés egyik technikája: a grafikonon kirajzolódó alakzatok megfigyelésére összpontosít, hogy ezekből következtessen a piac várható mozgására. Fő célja az olyan ármintázatok felismerése, amelyek piaci lendületet vagy trendváltozást jeleznek.

Másképp fogalmazva: az ármozgás (price action) és a volumen alapján a chartista kereskedési alakzatok valószínűsíthetik, merre mozdul egy pénzügyi eszköz ára.

Ehhez három alapelvre támaszkodnak:

  1. Az ár minden információt magában foglal
  2. A történelem ismétli önmagát
  3. Az ár trendekben mozog

👉 További információk: Technikai elemzés - Alapelvek, elméletek, alakzatok és indikátorok

Mielőtt az egyes alakzatokra térnénk, két alapfogalmat kell tisztázni: mik a támaszok és ellenállások, és hogyan alakulnak ki a trendek.

A chartista elemzés alapja: támasz és ellenállás

A támaszok és ellenállások azok a vonalak, amelyek mentén az alábbi alakzatok egyáltalán létrejönnek. Enélkül egy alakzat csak rajz a grafikonon.

Támasz: az alsó vonal

A támasz olyan árszint, amely alá az árfolyam várhatóan nehezen esik be. A múltban az árfolyam többször is tesztelte, és a vásárlók itt léptek be a piacra — ezért pattan vissza róla az ár.

A támasz azon alapul, hogy az adott szinten jelentkező vásárlási nyomás miatt az árak nem esnek tovább. Ha az ár megközelíti a támaszt, majd visszafordul, visszapattanás történt: a kereskedők ezt vásárlási jelként használhatják.

Támasz szint a grafikonon: az árfolyam többször visszapattan ugyanarról az árszintről

Ellenállás: a felső vonal

Az ellenállás a támasz ellentéte: olyan árszint, ahol a kereskedők korábban eladtak, ezért az áremelkedés megáll vagy visszafordul. Az itt jelentkező eladási nyomás miatt az árak nem emelkednek e szint fölé, így a kereskedők eladási jelként alkalmazzák.

A grafikonon egyenes vonallal ábrázoljuk egy olyan árszint környékén, amelyet nehéz átlépni.

Ellenállás szint a grafikonon: az árfolyam többször megtorpan ugyanannál az árszintnél

Jó példa a Bitcoin grafikonja: a Bitcoin 2022 végén hónapokon át próbálta sikertelenül áttörni a nagyjából 17 800 dolláros ellenállást, majd több nekifutás után 2023 elején erőteljesen kitört fölüle.

👉 További információk e két szintről és helyes használatukról: Támasz és ellenállás a kereskedésben

Trendek a chartista alakzatokban

A chartizmusban a trend az az általános irány, amerre a piac mozog: emelkedő, csökkenő vagy oldalirányú.

  • Az emelkedő trendet egyre magasabb csúcsok és mélypontok jellemzik.
  • A csökkenő trendet egyre alacsonyabb csúcsok és mélypontok jellemzik.
  • Az oldalirányú trendben az ár szűk tartományban mozog, egyértelmű irány nélkül.

Ez azért döntő, mert ugyanaz az alakzat mást jelent emelkedő és csökkenő trendben. Egy zászló felfelé menetben folytatást jelez, egy váll-fej-váll csúcson pedig fordulót — mindig az alakzatot megelőző trendből kell kiindulni.

Mennyire megbízhatóak a chartista alakzatok?

A chartista alakzatok valószínűségi eszközök, nem jóslatok. Három dolgot érdemes tudni róluk, mielőtt pénzt kockáztatnánk rájuk.

Alakzatonként nagyon eltérő a teljesítmény. Thomas Bulkowski Encyclopedia of Chart Patterns című munkája több tízezer valós formációt dolgozott fel, és az eredmény egyértelmű: nincs egyetlen „legjobb" alakzat. Ugyanaz a minta más találati aránnyal működik emelkedő és csökkenő piacon, és a kitörés iránya is számít.

A legnagyobb gyakorlati kockázat a hamis kitörés. Az ár átlépi a nyakvonalat vagy az alakzat szélét, a kereskedők beszállnak, majd az árfolyam visszafordul. Emiatt kezelik a tapasztalt kereskedők az alakzatokat szűrőként, nem belépési jelként: megvárják a gyertya zárását, megerősítést kérnek a volumentől vagy egy RSI indikátortól, és minden pozícióhoz stop loss-t tesznek.

A 10 fő chartista alakzat áttekintése

Az alábbi táblázat összefoglalja a kereskedők körében legnépszerűbb chartista alakzatokat — a trend fordulására és a folytatódására utalókat egyaránt.

#AlakzatTípusJelzés irányaBelépési jel
1Váll-fej-vállFordulósCsökkenőNyakvonal letörése
2Fordított váll-fej-vállFordulósEmelkedőNyakvonal áttörése
3Dupla csúcsFordulósCsökkenőKözépső mélypont letörése
4Dupla aljFordulósEmelkedőKözépső csúcs áttörése
5Tripla csúcsFordulósCsökkenőTámasz letörése
6Tripla aljFordulósEmelkedőEllenállás áttörése
7ZászlóFolytatólagosTrend irányábaZászló kitörése
8HáromszögFolytatólagosTrend irányábaKonvergáló vonal áttörése
9TéglalapFolytatólagosTrend irányábaSáv széle
10ÉkFordulós vagy folytatólagosKitörés irányaÉk oldalának áttörése
A 10 legfontosabb chartista alakzat vizuális sémája

6 fordulós (trendváltó) chartista alakzat

A trendváltozáshoz kapcsolódó hat fő alakzat a következő:

  1. Fordított váll-fej-váll
  2. Dupla csúcs
  3. Dupla alj
  4. Tripla csúcs
  5. Tripla alj

Nézzük meg őket részletesebben.

1. Váll-fej-váll

Az egyik legismertebb és legmegbízhatóbbnak tartott fordulós minta: három egymást követő csúcs, amelyek közül a középső (a „fej") a legmagasabb, a két szélső (a „vállak") nagyjából azonos magasságú. A vállak és a fej közti mélypontokat összekötő vonal a nyakvonal.

A jelzés akkor él, amikor az ár a nyakvonal alá zár: ez emelkedő trend csökkenőbe fordulását valószínűsíti. Megbízhatósága ellenére nem csalhatatlan — megerősítés nélkül könnyen hamis jelzést ad.

Váll-fej-váll alakzat a grafikonon a nyakvonallal és a három csúccsal

2. Fordított váll-fej-váll

A váll-fej-váll tükörképe: három mélypont, középen a legmélyebbel. Csökkenő periódusból emelkedőre való trendváltásra figyelmeztet.

A legjobb belépési pont az, amikor az ár áttöri a nyakvonalat és a gyertya lezárul fölötte. A célár hagyományosan a fej és a nyakvonal közti távolság, a kitörési ponttól felfelé vetítve.

Fordított váll-fej-váll alakzat emelkedő trendfordulót jelezve

3. Dupla csúcs

A kettős csúcs (vagy tető) emelkedő trend csökkenőbe fordulását jelzi. Két hasonló magasságú csúcsból áll, közöttük egy mélyponttal — az ár kétszer is nekifut ugyanannak az ellenállásnak, és kétszer is visszapattan róla.

A jelzés a két csúcs közti mélypont letörésével válik érvényessé; ekkor lehet short pozíciót nyitni, hogy az árfolyam eséséből profitáljunk.

Dupla csúcs alakzat két azonos magasságú csúccsal és középső mélyponttal

4. Dupla alj

A kettős alj csökkenő trendből származik, de emelkedésre utal. Két mélypontból áll, amelyek jelzik a trendfordulót, és a köztük lévő csúcs áttörésével erősödnek meg.

Különösen jó lehetőség, amikor a második mélypont mélyebbre esik az elsőnél. Az erős kezek kihasználják az első ütést: amikor úgy tűnik, az ár emelkedni fog, hirtelen eladnak, ezzel mélyebbre lökve az árfolyamot. A többiek stop loss megbízásai aktiválódnak, a nagy szereplők pedig ekkor kezdenek vásárolni — ami aztán tartós emelkedésbe fordítja az árfolyamot.

Dupla alj alakzat két mélyponttal, emelkedő trendfordulót jelezve

5. Tripla csúcs

A hármas csúcs három egyenlő vagy nagyon hasonló maximumból áll, amelyeket a támasz áttörése követ. Ezek a formációk jellemzően 3-6 hónapos időszak alatt alakulnak ki.

Mivel az ár háromszor is sikertelenül próbálta áttörni ugyanazt az ellenállást, erős jelzést ad egy lefelé történő trendfordulóra. Amikor a hármas csúcs a támasz letörésével befejeződik, itt az ideje eladási pozíciót nyitni vagy a vételi pozíciókat lezárni.

6. Tripla alj

Itt a pénzügyi eszköz három egymást követő minimumot képez nagyon hasonló árszinten: az ár nem tudja alulmúlni az előző mélypontokat, és visszapattan. Elemzési szempontból ugyanaz, mint a dupla alj, csak három minimummal.

Négy szakaszból áll. Az elsőben az ár kialakítja az első minimumot, de még nem tudni, milyen alakzat jön létre. A másodikban az ár ismét esik, és az első minimum támaszként működik. A harmadikban az ár utoljára esik, a negyedikben pedig áttöri az ellenállást — ez alkalmas pillanat long pozíció felvételére.

Tripla alj alakzat három azonos szinten lévő mélyponttal

4 trendfolytató chartista alakzat

A trend folytatódására utaló alakzatok a konszolidáció időszakát rajzolják ki: a piac megáll levegőt venni, majd az eredeti irányba indul tovább.

7. Zászló vagy zászlócska (bika vagy medve)

A bullish és bearish zászló alakzatok a rövid, meredek ármozgást követő korrekciót azonosítják.

  • A bullish zászló felfelé irányuló mozgást jelez: több egymást követő emelkedő gyertya után enyhén lefelé döntött, szűk konszolidáció következik. A momentum kihasználásához a belépő közvetlenül a zászló kitörésénél van, a stop loss pedig a konszolidációs sáv alatt.
  • A bearish zászló esetében a fő különbség az ármozgás iránya: itt short pozíciót veszünk fel a zászló letörésekor.

8. Háromszög (bika vagy medve)

A háromszög konszolidációs alakzat, és nagyon gyakran jelenik meg. Akkor alakul ki, amikor egy eszköz ára egyre szűkülő kilengéseket mutat, és a csúcsokat, illetve mélypontokat összekötő vonalak egy pontban találkoznak.

Három változata van: a szimmetrikus háromszög (mindkét vonal konvergál, a kitörés iránya nyitott), az emelkedő háromszög (vízszintes ellenállás + emelkedő támasz, jellemzően felfelé tör ki) és a csökkenő háromszög (vízszintes támasz + csökkenő ellenállás, jellemzően lefelé tör ki). A belépési pontot a konvergáló vonal áttörése adja meg.

Háromszög alakzat a grafikonon szűkülő ársávval

9. Téglalap (bika vagy medve)

A téglalap akkor alakul ki, ha az árak egy adott időszakban szűk, vízszintes tartományban konszolidálódnak. Ez olyan fázist jelez, amelyben sem a vásárlók, sem az eladók nem dominánsak.

  • A bullish téglalap emelkedő trend után jön létre: a vásárlók szünetet tartanak, mielőtt az emelkedés folytatódik.
  • A bearish téglalap csökkenő trend után alakul ki, és arra utal, hogy az eladók pihennek, mielőtt az esés folytatódik.

A kereskedők arra használják a téglalapokat, hogy beszállási vagy kiszállási pontokat azonosítsanak: a bullish téglalap ellenállásának áttörése vételi, a bearish téglalap támaszának letörése eladási jelzés.

Téglalap alakzat vízszintes konszolidációs sávval

10. Ék (bika vagy medve)

Az ék két konvergáló vonalból áll — mint a háromszög —, de mindkét vonal ugyanabba az irányba dől. Bármilyen időtávon és bármilyen eszközön megjelenhet.

  • A csökkenő (eső) ék egyre alacsonyabb csúcsokból és mélypontokból áll szűkülő sávban: jellemzően emelkedő (bullish) jelzés, a felfelé történő kitöréssel.
  • Az emelkedő ék egyre magasabb csúcsokból és mélypontokból áll szűkülő sávban: jellemzően csökkenő (bearish) jelzés, a lefelé történő letöréssel.

Az ék nem mindig fordulót jelez: a trend közepén folytatásként is megjelenhet. A döntő mindig a kitörés iránya: ha lefelé történik, az árfolyam esni fog; ha felfelé, akkor emelkedni.

Ék alakzat a grafikonon két azonos irányba dőlő konvergáló vonallal

Hogyan kereskedjünk chartista alakzatokkal?

Az alakzat felismerése csak a munka fele. A másik fele a belépő, a célár és a stop loss meghatározása — ez dönti el, hogy egy jó minta nyereséges kereskedés lesz-e.

Belépés, célár és stop loss

Belépés. Ne a vonal érintésekor lépj be, hanem a kitörés lezárt gyertyája után. A nyakvonal, a támasz vagy az alakzat széle csak akkor számít áttörtnek, ha a gyertya azon a felén zár. Sok kereskedő a visszatesztelést várja meg: a kitörés után az ár gyakran visszatér az áttört vonalhoz, amely ekkor már ellenkező szerepben — támaszból ellenállásként vagy fordítva — működik.

Célár. A klasszikus módszer az alakzat magasságának kivetítése: mérd meg az alakzat legmagasabb és legalacsonyabb pontja közti távolságot, majd vetítsd rá a kitörési pontra a kitörés irányában.

Stop loss. Mindig az alakzaton kívülre kerül: fordított váll-fej-váll esetén a jobb váll alá, dupla aljnál a második mélypont alá. Így a veszteség előre ismert és korlátos.

Volumen. Az igazi kitörést jellemzően megugró forgalom kíséri. A volumen nélküli kitörés a hamis jelzések leggyakoribb forrása.

Belépés, célár és stop loss elhelyezése egy chartista alakzatnál

A 4 leggyakoribb hiba

  1. Túl korai belépés. A gyertya zárása előtt beszállni a leggyakoribb és legdrágább hiba.
  2. A volumen figyelmen kívül hagyása. Megerősítés nélkül a kitörés csak zaj.
  3. Az alakzat „belelátása" a grafikonba. Ha elég sokáig nézed, mindenhol találsz váll-fej-vállat. Ha nem egyértelmű, nincs alakzat.
  4. Stop loss nélküli kereskedés. Egyetlen alakzat sem működik az esetek 100%-ában — a kockázatkezelés nem opcionális.

Gyakori kérdések a chartista alakzatokról

Figyelmeztetések:

A jelen cikk nem nyújt konkrét és személyre szóló befektetési tanácsadást, a benne foglaltak nem minősíthetők pénzügyi eszköz jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak, befektetési elemzésnek, pénzügyi elemzésnek, befektetéssel kapcsolatos kutatásnak, pénzügyi, adó- vagy jogi tanácsadásnak, így az itt szereplő információkat az olvasó csak saját felelősségre használhatja fel.