A legfontosabb tőzsdeindexek: a világ és Magyarország vezető indexei

Ebben a cikkben végigvesszük, mi az a tőzsdeindex és hogyan számítják ki, majd bemutatjuk a legfontosabb tőzsdeindexeket Amerikától Ázsián át Magyarországig. A végén azt is megmutatjuk, hogyan fektethetsz be beléjük.

Mi az a tőzsdeindex?

A tőzsdeindex olyan mutató, amely egy adott tőzsdén jegyzett értékpapírok csoportjának együttes árfolyam-alakulását követi, és referenciaértékül szolgál egy gazdaság vagy egy szektor teljesítményének méréséhez. Az indexet alkotó részvényeket az index összetevőinek nevezzük.

Az első ilyen mutatót Charles H. Dow alkotta meg a XIX. század végén, eredetileg a piaci hangulat követésére. Egy tőzsdeindex három dolgot ad a befektetőnek:

1. Reprezentatív összetétel: előre rögzített kritériumok (piaci tőkeérték, likviditás, szabad közkézhányad) szerint összeválogatott részvénykosár.
2. Mérés: megmutatja a piac vagy egy adott szegmens általános teljesítményét.
3. Benchmark: viszonyítási pont, amelyhez a befektetők és az alapkezelők a saját portfóliójuk hozamát mérik.

Hogyan számítják ki a tőzsdeindexeket?

Az indexek értéke nem egyszerű átlag: a súlyozás módja dönti el, melyik vállalat mozgatja leginkább a mutatót. Három módszer terjedt el.

• Ársúlyozott index. A magasabb árfolyamú részvény kap nagyobb súlyt, függetlenül a vállalat méretétől. Ezt a legrégebbi logikát követi a Dow Jones és a Nikkei 225 is, ezért egy drága részvény néhány százalékos mozgása jobban elmozdítja az indexet, mint egy sokkal nagyobb, de olcsóbb papíré.
• Piaci kapitalizációval súlyozott index. A vállalat tőzsdei értéke határozza meg a súlyát, így a legnagyobb cégek dominálják a mutatót. Ma ez a leggyakoribb megoldás: az S&P 500, a DAX 40, a FTSE 100 és a BUX is így épül fel. A legtöbb index a szabad közkézhányaddal korrigál, vagyis csak a ténylegesen forgó részvényeket veszi figyelembe.
• Egyenlő súlyozású index. Minden összetevő azonos súlyt kap, függetlenül a méretétől. Ritkább, de a kisebb vállalatok teljesítményét jobban tükrözi.

Fontos különbség az is, hogy ártípusú vagy teljes hozamú (total return) indexről van-e szó: az előbbi csak az árfolyamváltozást méri, az utóbbi az osztalékokat is újra befekteti. Ugyanarra az időszakra a teljes hozamú változat így érdemben magasabb hozamot mutat.

A legfontosabb tőzsdeindexek áttekintése

Az alábbi táblázat a világ legismertebb indexeit foglalja össze. A sorrend nem rangsor: a piac mérete, a likviditás és a nemzetközi követettség együtt teszi ezeket referenciává.

Amerikai tőzsdeindexek: Dow Jones, S&P 500 és Nasdaq

A Dow Jones Industrial Average a világ egyik legrégibb indexe: Charles Dow hozta létre 1896-ban, és az Egyesült Államok 30 nagyvállalatát tartalmazza a technológiától az energetikán át a pénzügyekig.

Az S&P 500 az amerikai részvénypiac 500 vezető nagyvállalatát követi.. 1957-ben hozták létre, és ma ez a globális részvénypiac legfontosabb benchmarkja: a világ részvényalapjainak jelentős része ehhez méri magát.

A Nasdaq 100 index 1985-ben indult, és a Nasdaq tőzsdén jegyzett 100 legnagyobb nem pénzügyi vállalatot követi. Erős technológiai súlya mellett más ágazatok cégeit is tartalmazza. A Nasdaq tőzsde ettől különbözik: 1971-ben kezdte meg működését a világ első elektronikus tőzsdéjeként.

Európai tőzsdeindexek: DAX 40, FTSE 100, CAC 40 és a többiek

A DAX 40 a frankfurti tőzsde vezető indexe: a Frankfurti Tőzsde 40 legnagyobb vállalatából áll — 2021 szeptembere óta, és a német ipar egészségének barométere (BMW, Siemens, Deutsche Bank, Adidas, Bayer).

A FTSE 100 index a londoni tőzsde 100 legnagyobb vállalatát méri, erős pénzügyi, olaj- és gáz-, valamint bányászati súllyal. Brit index, mégis erősen függ a nemzetközi trendektől, mert összetevői bevételük nagy részét külföldön termelik.

A CAC 40 a párizsi Euronext 40 legnagyobb és leglikvidebb vállalatát fogja össze, és a francia piac referenciaindexe. Az IBEX 35 a madridi tőzsde 35 legnagyobb vállalatából áll; összetételét évente kétszer, júniusban és decemberben vizsgálja felül a szakmai bizottság.

Az FTSE MIB a milánói tőzsde 40 legnagyobb vállalatát tömöríti, az Euro Stoxx 50 pedig az eurózóna 50 legjelentősebb vállalatát — jellemzően német, francia, holland, olasz, spanyol, belga, ír és finn papírokat.

Ázsiai tőzsdeindexek: Nikkei 225, Hang Seng, Shanghai Composite és KOSPI

A Nikkei 225 a tokiói tőzsde 225 vezető vállalatának ársúlyozott indexe, 1949 óta Japán fő gazdasági mutatója.

A Hang Seng a hongkongi tőzsde zászlóshajója. Az 1969-ben indult index eredetileg 33 részvényből állt, ma pedig több mint 80 összetevője van.

A Shanghai Composite a sanghaji tőzsde összes bevezetett részvényét követi 1991 júliusa óta, a KOSPI pedig ugyanígy a teljes dél-koreai piacot. A KOSPI-t 1983-ban vezették be, 1980. január 4-i 100 pontos bázissal; legismertebb összetevői a Samsung Electronics, a Hyundai Motor és az SK Hynix.

Globális indexek: MSCI World és MSCI Emerging Markets

Az MSCI World Index a fejlett piacok nagy- és közepes vállalatait követi: USA, Kanada, Japán, Egyesült Királyság, Németország és Franciaország a legnagyobb súlyok.

Az MSCI Emerging Markets Index ugyanezt teszi a feltörekvő piacokkal: Kína, Tajvan, Dél-Korea, India, Brazília és Szaúd-Arábia vezeti a mezőnyt.

Magyar tőzsdeindexek: BUX, BUMIX és CETOP

A BUX index a Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe: az OTP, a MOL, a Richter és a Magyar Telekom mozgatja, együtt az index túlnyomó részét adva.

A BUMIX a közepes és kis kapitalizációjú magyar vállalatokat követi, a CETOP pedig a régió, azaz Közép-Európa vezető részvényeit fogja össze — erre a kosárra CETOP ETF-en keresztül szerezhetsz kitettséget. Magyar befektetőként ez a három index mutatja meg leggyorsabban, merre tart a hazai és a regionális piac.

Hogyan fektethetsz be tőzsdeindexekbe?

Magába az indexbe nem lehet befektetni, mert az csak egy mutatószám — de több eszköz is leköveti az árfolyamát.

• Indexkövető ETF. A leggyakoribb megoldás: tőzsdén kereskedett alap, amely az index teljesítményének követésére törekszik. Egyetlen tranzakcióval több száz vállalatra kaphatsz kitettséget, alacsony, jellemzően évi 0,05–0,3 százalékos költséggel. Az ETF-ek ugyanúgy vehetők és eladhatók, mint egy részvény; a legjobb ETF-ek közül külön cikkben válogathatsz.
• Indexkövető befektetési alap. Hasonló logika, de nem tőzsdén, hanem a napi nettó eszközértéken kereskedhető. Rendszeres, havi megtakarításhoz kényelmesebb, a költsége viszont általában magasabb.
• Származtatott termékek. A határidős ügyletek és a CFD-k tőkeáttétellel követik az indexet. Rövid távú kereskedésre valók: a tőkeáttétel a nyereséget és a veszteséget is felnagyítja, ezért hosszú távú indexbefektetésre nem alkalmasak.

Magyar befektetőként érdemes tartós befektetési számlán (TBSZ) tartani az indexkövető eszközöket: öt év után az árfolyamnyereség adómentes.

Miért fontosak a tőzsdeindexek a befektetők számára?

A tőzsdeindexek elsődleges szerepe a benchmark: ehhez méred, hogy a saját portfóliód jobban vagy rosszabbul teljesített-e a piacnál. Emellett a piaci hangulat gyorsan leolvasható mérőszámai, és egy ország gazdasági állapotáról is jeleznek.

Befektetési eszközként a fő előnyük a széles diverzifikáció alacsony költséggel: egyetlen indexkövető ETF-fel több száz vállalat közt oszlik meg a kockázat, és nem kell egyedi részvényeket válogatnod. Ezért teljesít az aktívan kezelt alapok többsége hosszú távon gyengébben, mint a saját referenciaindexe.

A korlátaikat viszont érdemes ismerni. A kapitalizáció szerinti súlyozás miatt néhány óriásvállalat dominálhatja az indexet — az S&P 500-ban a technológiai óriások súlya kiemelkedő —, így a diverzifikáció kisebb, mint amekkorának látszik. Az index emellett mindig az egész piaccal együtt esik, és nem véd a lefelé mozgás ellen.

GYIK — gyakori kérdések a tőzsdeindexekről