FTSE 100 index: mi az és hogyan fektethetsz be?

Az FTSE 100 a brit részvénypiac legismertebb mutatója, és a legtöbb magyar befektető ezen keresztül találkozik először a londoni tőzsdével. Mielőtt belevágnál, érdemes tudni:

• Mit követ: a Londoni Értéktőzsde 100 legnagyobb vállalatát, szabad közkézhányaddal súlyozva.
• Mekkora: az index tagjainak együttes piaci értéke közel 2,5 billió font.
• Mennyire koncentrált: a 10 legnagyobb cég adja az index közel felét.
• Hogyan érhető el: a legolcsóbb út egy UCITS ETF, évi 0,07%-tól.

Ebben a cikkben végigvesszük, mi az FTSE 100, hogyan számítják ki, mely cégek és szektorok viszik, miben tér el a többi brit indextől, és milyen konkrét eszközökkel fektethetsz be magyar befektetőként.

Mi az az FTSE 100 index?

Az FTSE 100 a Londoni Értéktőzsde elsődleges benchmark indexe. A rövidítés a „Financial Times Stock Exchange” kezdőbetűiből származik, a 100-as szám pedig azt jelzi, hogy a tőzsdén jegyzett legnagyobb 100 vállalatot tartalmazza. Kereskedési szimbóluma UKX, a piaci szlengben pedig gyakran csak „Footsie” néven emlegetik.

Az indexet ma a FTSE Russell számítja és tartja karban, amely a London Stock Exchange Group (LSEG) száz százalékos tulajdonú leányvállalata. A név még őrzi a Financial Times és a tőzsde egykori közös vállalkozásának emlékét, de a lap már nem vesz részt az index kezelésében.

Az index értékét valós időben, másodpercenként publikálják a kereskedési idő alatt. Az FTSE 100 nem csupán gazdasági referenciapont: likviditása és mérete miatt a befektetési termékek — ETF-ek, indexalapok, határidős ügyletek — egyik legszélesebb kínálata épül rá Európában.

Az FTSE 100 története és hozama

Az indexet 1984. január 3-án indították 1.000 pontos alapértékről. Az azóta eltelt négy évtized legfontosabb állomásai:

Az index eddigi legmagasabb záróértéke 10.910,55 pont volt 2026. február 27-én, a napon belüli csúcsot pedig 10.989,45 ponton jegyezték 2026. július 31-én. Az FTSE 100 tehát a 2020-as mélypont óta nagyjából megduplázódott.

Érdemes észben tartani, hogy ezek árindex-értékek: az osztalékot nem tartalmazzák. Mivel az FTSE 100 hagyományosan magas osztalékhozamú index, a teljes hozam (total return) érdemben magasabb a fenti számoknál.

Hogyan működik az FTSE 100 index?

Az FTSE 100 szabad közkézhányaddal súlyozott piaci kapitalizációjú index (free-float market cap weighted). Ez azt jelenti, hogy egy vállalat súlyát nem a teljes piaci értéke adja, hanem csak a ténylegesen kereskedhető részvényeinek értéke — a bennfentesek vagy a stratégiai tulajdonosok kezében lévő, zárolt csomagok nem számítanak bele.

A számítás két lépésből áll:

1. Teljes indexérték: minden vállalat kereskedhető részvényeinek számát megszorozzák az aktuális árfolyamával, majd összeadják az eredményeket.
2. Osztó (divisor): az összeget elosztják egy technikai osztóval, amelyet minden vállalati esemény — tőkeemelés, összeolvadás, indextagcsere — után korrigálnak, hogy az index folytonos maradjon.

Az index összetételét negyedévente vizsgálják felül. Ilyenkor döntenek arról, mely cégek kerülnek be és melyek esnek ki, és újrasúlyozzák a tagokat a friss piaci értékük alapján. A felülvizsgálatok környékén jellemzően megugrik a forgalom, mert az indexkövető alapoknak is le kell képezniük a változást.

Az FTSE 100 legnagyobb cégei és szektorai

Az index erősen koncentrált: a 10 legnagyobb tag adja a teljes index 48,84%-át. Az alábbi táblázat a legnagyobb súlyú vállalatokat mutatja:

Az AstraZeneca és a HSBC önmagában az index piaci értékének nagyjából 18%-át teszi ki — mindkettő 200 milliárd font feletti kapitalizációval. Ez a koncentráció kétélű: a jó éveket felerősíti, de néhány nagy tag gyengélkedése az egész indexet lehúzza.

Szektorszinten a bankok, az egészségügy, az ipar és az energia együtt az index kapitalizációjának nagyjából 53%-át adja. Ez markánsan más profil, mint az amerikai indexeké: az FTSE 100-ban a technológia súlya mindössze néhány százalék, miközben a nyersanyag- és energiacégek szerepe kiemelkedő.

FTSE 250 és a többi brit index: mik az FTSE 100 alternatívái?

Az FTSE 100 a legismertebb, de nem az egyetlen brit index. A legfontosabb társai:

• FTSE 250: az FTSE 100 utáni következő 250 legnagyobb vállalat. Mivel ezek jóval inkább belföldi bevételből élnek, a brit gazdaság állapotát pontosabban tükrözi, mint az FTSE 100.
• FTSE 350: az FTSE 100 és az FTSE 250 összevonása.
• FTSE SmallCap és FTSE AIM: a kisebb, illetve a növekedési piacon jegyzett cégek indexei.
• FTSE All-Share: a legszélesebb merítés, az FTSE 100, a 250 és a SmallCap aggregátuma.

Fontos félreértés, hogy az FTSE 100 a brit gazdaság hőmérője lenne. A tagvállalatok többsége globálisan működik, és bevételeinek nagy részét külföldi devizában termeli, így az index mozgását erősen befolyásolja a font árfolyama: a gyengülő font gyakran emeli az FTSE 100-at. Ha a brit gazdaságra szeretnél kitettséget, az FTSE 250 a jobb választás. Ha pedig a hazai piac érdekel, nézd meg a BUX index összetételét is.

Hogyan fektethetsz be az FTSE 100-ba?

Az indexbe közvetlenül nem lehet befektetni — mindig valamilyen terméken keresztül vásárolod meg. Három út áll nyitva, eltérő költséggel és kockázattal.

ETF-eken vagy indexalapokon keresztül

A legegyszerűbb és legolcsóbb megoldás. Az FTSE 100-at jelenleg 10 UCITS ETF követi, 0,07% és 0,20% közötti éves költséggel (TER). Egyetlen megbízással megveszed mind a 100 céget, a súlyuknak megfelelően.

A választás fő szempontja, hogy felhalmozó vagy osztalékfizető változatot szeretnél-e. Hosszú távú megtakarításnál a felhalmozó (Acc) általában kényelmesebb, mert nem kell az osztalékot kézzel újrabefektetned. A legnagyobb alap az iShares Core Dist változata, 19 milliárd euró feletti vagyonnal.

Ha még csak most ismerkedsz a témával, kezdd itt: Mik az indexalapok és hogyan működnek?

Egyedi részvényeken keresztül

Megveheted közvetlenül az index tagjait is. Mivel a 10 legnagyobb cég az index közel felét adja, néhány nagy pozícióval már jól közelíthető az index mozgása — igaz, a diverzifikáció így jóval gyengébb, és az egyedi vállalati kockázatot teljes egészében viseled.

A teljes index leképezése mind a 100 részvény megvásárlásával elméletileg lehetséges, de kisbefektetőként a tranzakciós költségek miatt nem reális alternatíva az ETF-fel szemben.

Határidős és opciós ügyleteken keresztül

Derivatívákkal is kitettséget szerezhetsz. Ezek tőkeáttételes eszközök: értéküket az index ármozgása határozza meg, és lehetővé teszik a short pozíciót is, vagyis eshető piacon is nyereséget termelhetsz. Cserébe a tőkeáttétel a veszteséget is felnagyítja, ezért komolyabb tapasztalatot igényelnek.

Ha újonc vagy a témában, először ezeket olvasd el: Határidős ügyletek és Opciós ügyletek.

Milyen kockázatokkal jár az FTSE 100?

Az index három jellegzetes kockázatot hordoz, amelyet érdemes a döntés előtt mérlegelni.

Az első a koncentráció: tíz vállalat viszi az index közel felét, és két cég önmagában 18%-ot.

A második a szektorális egyoldalúság: a bankok, az energia és a nyersanyag túlsúlya miatt az index érzékeny a kamat- és nyersanyagciklusra, a technológiai fellendülésekből viszont alig profitál.

A harmadik a devizakockázat. Az ETF fontban denominált eszközöket tart, így forintban mérve a hozamodat a GBP/HUF árfolyam is módosítja — akkor is, ha az index maga nem mozdul. Ez ellen a devizafedezett (hedged) változatok nyújtanak védelmet, cserébe magasabb költségért.

Gyakori kérdések az FTSE 100 indexről