BUX index – minden, amit a BÉT vezető részvényindexéről tudni kell

Támogatott tartalom

Ebben a cikkben megnézzük az index aktuális szintjét és összetételét, a számítás módját, a historikus hozamokat, és azt is, hogyan fektethetsz be a BUX indexbe részvényeken, ETF-en vagy határidős terméken keresztül.

Mennyi most a BUX index értéke?

A BUX 2026. szeptember 3-án 148 307 ponton zárt. Az index augusztus 13-án először zárt 150 000 pont felett, ami a több mint harmincéves történetének új mérföldköve.

Az elmúlt 52 hétben az index a 97 869,46 és a 152 421,43 pontos csúcs között mozgott. Ez azt jelenti, hogy egyetlen év alatt nagyjából 50%-kal került feljebb a magyar blue chipek együttes értékelése.

A napon belüli, valós idejű értéket a Budapesti Értéktőzsde honlapja és a nagyobb pénzügyi portálok is közlik, a kosár kapitalizációjával és a napi forgalommal együtt.

Mi a BUX index?

A BUX index a Budapesti Értéktőzsde hivatalos részvényindexe, amely a legnagyobb és leglikvidebb magyar tőzsdei cégek árfolyamának alakulását követi nyomon. Ugyanazt a szerepet tölti be a hazai piacon, mint az amerikain a S&P 500 vagy a németen a DAX index.

Egy fontos technikai különbség viszont van közöttük: a BUX osztalékfizetést figyelembe vevő, teljes hozamú index, míg az S&P 500 leggyakrabban idézett változata árindex. A tagvállalatok által kifizetett osztalék tehát beépül a BUX értékébe, ami hosszú távon érdemben feljebb tolja az indexet.

A BUX 1991. január 2-án, 1000 pontos bázisértékkel indult, hivatalosan pedig 1995. január 6-án publikálták először. Azóta a magyar tőkepiac legfontosabb indikátorává vált, mert egyszerre tükrözi a befektetői hangulatot, a gazdasági kilátásokat és a nemzetközi piacok hatásait.

A BUX index legfontosabb jellemzői

A BUX index összetétele és súlyozása

A BÉT legnagyobb forgalmú és leglikvidebb vállalatai kerülnek be, a magyar gazdaság több szektorát lefedve. A tagokat piaci kapitalizáció, forgalom és közkézhányad alapján válogatja össze a tőzsde.

A 2026. április 1-jétől érvényes kosár 18 vállalatot tartalmaz, az alábbi súlyokkal:

Súlyozás: miért az OTP, a MOL és a Richter mozgatja az indexet?

A BUX közkézhányaddal korrigált piaci tőkeérték alapján súlyoz: nem a teljes kapitalizáció számít, hanem a ténylegesen szabadon forgó részvényállomány értéke. A tőzsde 1999 októberében a világon az elsők között tért át erre a módszertanra.

A gyakorlatban ez erős koncentrációt jelent. Az OTP Bank részvény elemzése, a MOL részvény vásárlás és a Richter részvény elemzés mögötti három papír együtt a kosár 81,1%-át teszi ki.

A kisebb tagok mozgása ezzel szemben alig érzékelhető az összindex szintjén: egy 0,2% súlyú papír 10%-os ugrása is csak 0,02%-ot mozdít a BUX-on. Ezért fordulhat elő, hogy több kisvállalat is szárnyal, miközben az index alig változik.

Mikor és hogyan változik az indexkosár?

A BÉT évente kétszer, márciusban és szeptemberben vizsgálja felül a kosarat, az új összetétel pedig április 1-jén, illetve október 1-jén lép hatályba.

A felülvizsgálat során a forgalom, a közkézhányad és a kapitalizáció alapján kerülhet be új papír vagy eshet ki egy meglévő tag. Ha aktívan követed a legjobb magyar részvények körét, ezek az átsúlyozások adják a legjobb képet arról, mely cégek nőtték ki magukat a hazai piacon.

Hogyan számítják ki a BUX indexet?

Az index értéke nem egyszerű átlag, hanem a kosárban lévő részvények súlyozott, összesített piaci értéke. A számítás alapelvei:

• Súlyozás alapja: a vállalatok szabadon forgó részvényeinek száma (közkézhányad) × az adott részvény aktuális árfolyama.
• Frissítés: a kereskedési idő alatt folyamatosan, öt másodpercenként újraszámolják.
• Referenciaárak: a kalkuláció a Xetra kereskedési rendszerben jegyzett árakon alapul, amelyek egyben a magyar tőkepiac referencia-árfolyamai is.
• Osztalék: a kifizetett osztalékot visszaforgatják az index értékébe, mert a BUX teljes hozamú mutató.

A számítás során korrekciós tényezőket is alkalmaznak – például tőkeemelés, osztalékfizetés vagy összetételváltozás esetén –, hogy ezek a technikai események ne okozzanak mesterséges ugrást az index értékében.

A BUX index történelmi alakulása és hozama

A BUX 1991-ben 1000 pontos bázisértékről indult. Az azóta eltelt több mint három évtizedben az index számos válságot és növekedési ciklust élt meg, összességében viszont a kiindulási érték több mint 140-szeresére emelkedett.

1995–2007: Stabil emelkedés és bikapiac

• Az index fokozatosan erősödött, különösen 2004 után, amikor Magyarország csatlakozott az Európai Unióhoz.
• A növekedést a gazdasági nyitás, a külföldi tőke beáramlása és a nagyvállalatok tőkepiaci térnyerése hajtotta.

2008–2009: Globális pénzügyi válság

• A BUX több mint 50%-kal zuhant, követve a globális tőzsdei eséseket.
• A banki és az ipari szektor sínylette meg leginkább a bizonytalanságot.

2010–2014: Hosszabb stagnálás

• Az index 2012 januárja után hosszú oldalazásba kezdett, és nyolc nekifutásból sem tudta tartósan átlépni a 20 000 pontos szintet.
• 2014 végén az orosz gazdaság gyengélkedése ismét 16 000 pont közelébe nyomta az árfolyamot.

2015–2019: Újrainduló növekedés

• 2015 elejétől 2017 végéig a BUX 137%-ot emelkedett, ami globális összevetésben is kiemelkedő teljesítmény volt.
• 2019-ben az index 18%-kal, 39 139 pontról 46 083 pontra erősödött.

2020: A koronavírus-járvány hatása

• Az első negyedéves zuhanás után gyors helyreállás jött: az index 42 108 ponton, a 2019-es záráshoz képest 8,6%-os mínuszban fejezte be az évet.

2021–2026: Rekordokat döntő rali

• 2021-ben 50 721 ponton zárt az index, 2022-ben viszont a globális bizonytalanság 43 793 pontra nyomta vissza.
• 2023-ban 38,4%-os emelkedéssel 60 620 ponton zárt, majd 2025. július 9-én lépte át először a 100 000 pontos szintet.
• 2025-öt 40%-os pluszban, 111 031,79 ponton zárta, 2026 augusztusában pedig már a 150 000 pontos szint felett is járt.

Az elmúlt évek raliját elsősorban az OTP, a MOL és a Richter árfolyam-emelkedése hajtotta. A magyar tőzsde a régiós mezőnyben kiemelkedően teljesített, még úgy is, hogy a geopolitikai feszültségek, az inflációs nyomás és a kiszámíthatatlan kamatkörnyezet végig jelen voltak a piacon.

BUX, BUMIX és CETOP: mi a különbség a BÉT indexei között?

A Budapesti Értéktőzsde nem csak a BUX-ot számolja. A három legismertebb mutató eltérő piaci szegmenst fed le, ezért nem helyettesítik egymást a portfólióban.

Ha a magyar piac helyett a teljes régióra fogadnál, a CETOP ETF lehet a kiindulópont: ugyanazokat a magyar blue chipeket tartalmazza, de lengyel, cseh és osztrák papírokkal kiegészítve.

Hogyan lehet befektetni a BUX indexbe?

Ha szeretnél részesedni a magyar részvénypiac teljesítményéből, többféle úton is befektethetsz a BUX indexbe – közvetlenül és közvetve egyaránt. Az alábbi lehetőségek közül a befektetési stratégiádhoz és a kockázati szintedhez illőt érdemes választanod.

Közvetlen részvényvásárlás a BÉT-en

A legegyszerűbb és leggyakoribb módszer a BUX indexben szereplő vezető vállalatok részvényeinek közvetlen megvásárlása:

• A négy legnagyobb súlyú papír – OTP Bank, MOL, Richter Gedeon és a Magyar Telekom adja a BUX mozgásának gerincét, együtt 88,2%-os súllyal.
• Számlanyitás: a vásárláshoz értékpapírszámlát kell nyitnod egy olyan brókercégnél, amely hozzáférést ad a Budapesti Értéktőzsdéhez.

Ez a módszer adja a legnagyobb kontrollt, cserébe aktívabb portfóliókezelést és részvényszintű döntéseket igényel. Ha a kosár súlyozását akarod lemásolni, arra is figyelned kell, hogy az átsúlyozásokat félévente lekövesd.

BUX ETF: indexkövető befektetés egy eszközzel

Egy másik, kényelmesebb megoldás a BUX indexet követő ETF (tőzsdén kereskedett alap) vásárlása, amely automatikusan képezi le az index összetételét és súlyozását.

• OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap: a BÉT-en forintban kereskedhető BUX ETF (ticker: ETFBUXOTP, ISIN: HU0000704960), így nincs devizaváltási költséged.
• Expat Hungary BUX UCITS ETF: UCITS-szabályozású alternatíva (ISIN: BGHUBUX01189), amelynek teljes költséghányada (TER) évi 1,38%.

Előnye, hogy diverzifikált kitettséget ad az egész indexre egyetlen megbízással, és nem kell kézzel követned a féléves átsúlyozásokat. Hátránya, hogy a BUX ETF-ek költsége magasabb, mint a nagy globális indexkövetőké, ahol a TER gyakran 0,20% alatt marad.

Rendszeres befektetés (DCA stratégia)

Akár részvényt, akár ETF-et vásárolsz, alkalmazhatod a dollárköltség-átlagolás (DCA) stratégiát, amely során rendszeresen, fix összeggel fektetsz be. Így nem kell eltalálnod a piac mélypontját, mert a vásárlási árad hosszú távon átlagolódik.

Ez a megközelítés különösen jól működik olyan koncentrált indexnél, mint a BUX, ahol egy-egy blue chip gyorsjelentése rövid távon jelentős kilengést okozhat.

Hol vásárolhatod meg: brókerek a BUX-kitettséghez

A BUX indexbe való befektetéshez olyan szolgáltató kell, amelyik hozzáférést ad a Budapesti Értéktőzsdéhez, vagy legalább a magyar piacot leképező eszközökhöz. Nem minden nemzetközi bróker kínál BÉT-részvényeket, ezért érdemes ezt a számlanyitás előtt ellenőrizni.

A brókerválasztás szempontjai részletesebben a legjobb kereskedési platformok áttekintésében szerepelnek, ETF-fókusszal pedig a legjobb ETF-ek összeállításban.

A BUX-befektetés adózása: szja és TBSZ

A tőzsdei részvények és ETF-ek árfolyamnyeresége Magyarországon ellenőrzött tőkepiaci ügyletnek minősül, amelyet 15% személyi jövedelemadó terhel, szociális hozzájárulási adó nélkül.

Tartós befektetési számlán (TBSZ) ez a teher tovább csökkenthető: a gyűjtőévet követő három év után 10%-ra, öt év után nullára mérséklődik az adó. Hosszú távú BUX-kitettségnél ez a különbség évtizedes távlatban jelentős összeget jelenthet.

Az osztalék ettől eltérő szabályok szerint adózik, és a BUX több tagvállalata – köztük az OTP, a MOL és a Richter – rendszeresen fizet osztalékot. A részleteket az osztalék adózása belföldi és külföldi részvényeknél című útmutatóban találod.

Gyakori kérdések a BUX indexről