Fundamentális elemzés / Érték

Az értékalapú elemzés olyan tőzsdei elemzéstípus, ami alulértékelt részvényeket keres, vagyis olyan részvényeket, amelyek árfolyama a belső értékük alatt van. Az értékalapú elemző különféle eszközökkel és technikákkal megpróbálja kiszámítani a részvények belső értékét, hogy felismerje azokat a részvényeket, amelyek árfolyama ezen érték alatt van - és ilyeneket vásárol.
Más szóval az értékalapú elemzés a tőzsdei elemzés egyik fajtája; olyan piacelemzési módszer, amivel megpróbáljuk beazonosítani azokat a részvényeket, amelyek valódi avagy belső értékük alatt forognak a tőzsdén. Az e technikát alkalmazó elemzők számos tényező és pénzügyi adat alapján igyekeznek meghatározni a részvény valódi, vagyis belső értékét.
Ha a részvény árfolyama e belső érték alatt van, vagyis alulértékelt, akkor ez jó alkalom lehet a befektetésre - hiszen most alacsony áron vásárolhatjuk meg a részvényt, később pedig eladjuk, amikor az értékelése helyreáll.
Az értékalapú elemzés azon az elgondoláson alapul, hogy a piac néha túlreagálja a vállalatot érintő híreket vagy eseményeket, ami a részvények árfolyamának csökkenését okozhatja. Az értékalapú elemzés révén olyan befektetési lehetőségeket keresünk, amikor is a részvényeket alacsonyabb áron vásárolhatjuk meg, mint amennyit valójában érnek, a hozamot pedig akkor realizáljuk, amikor árfolyamunk helyreáll.
Az értékalapú elemzés elvégzéséhez a befektetők különféle eszközöket és technikákat használnak, így például a fundamentális elemzést, a technikai elemzést, a pénzügyi mutatók elemzését és az iparági mutatók elemzését. Ezek az eszközök lehetővé teszik számukra a vállalatok minőségének és belső értéküknek a meghatározását. Figyelembe vehetőek makrogazdasági tényezők is, mint például a piaci trendek és a kamatlábak.
A növekedési alapú befektetési megközelítéssel ellentétben, amely a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalatokra összpontosít, az értékalapú befektetési megközelítés a már meglévő fundamentumokkal és bizonyított bevételtermelési képességgel bíró vállalatokra összpontosít. Az értékalapú befektetők olyan vállalatokat keresnek, amelyek fenntartható versenyelőnyt élveznek - ilyen például egy erős márka vagy szabadalmaztatott technológia.
Összefoglalva tehát az értékalapú elemzés olyan tőzsdei elemzéstípus, ami alulértékelt részvényeket keres vásárlásra, hogy eladja őket, amikor az árfolyamuk megközelíti a belső értéküket. E megközelítés arra az elgondolásra épül, hogy a piac néha túlreagálja a vállalatokat érintő híreket vagy eseményeket, ami a részvények árának csökkenését okozhatja.
Azt mondtuk, hogy az értékalapú elemzés az, amit az értékalapon befektetők alkalmaznak. Csakhogy eddig nem beszéltünk az értékalapú befektetésről és arról, hogy mire épül ez a befektetési stratégia. Ezért hát - mivel az értékalapú befektetésben alkalmazott tőzsdei elemzésfajtáról beszélünk - nézzük meg, mi is az értékalapú befektetés.
Az értékalapú befektetés (value investing) olyan befektetési stratégia, ami alulértékelt részvényeket keres a piacon. Magyarán olyan részvényeket igyekszik találni, amelyek árfolyama alacsonyabb a valós vagy belső értéküknél. Ezeket vásárolják meg, hogy aztán kivárják, amíg az árfolyamuk helyreáll. Az e stratégiát követő befektetők úgy gondolják, a piac néha túlértékeli vagy alulértékeli a részvényeket - ebből következően profitot realizálhatnak alulértékelt részvények megvásárlásával, aztán pedig eladásukkal, amikor a bizonytalanság elmúltával értékük helyreáll.
Az értékalapú befektetők gyakran olyan vállalatokra összpontosítanak, amelyek stabil alapokkal rendelkeznek: jó menedzsment, folyamatos növekedési pálya, magas profitráta, domináns iparági pozíció. Olyan részvényeket keresnek, amelyek biztonsági tartalékot kínálnak, vagyis a részvény vételára elég alacsony ahhoz, hogy minimalizálja a veszteség kockázatát.
Az értékalapú részvény - amit a befektetés angol nyelvű világában "value stock"-ként ismernek - olyan vállalatok részvényeit jelenti, amelyeknek az értékalapú befektetés logikája szerint alacsonyabb a piaci árfolyamuk, mint a belső értékük.
Az értékalapú részvény a szó szoros értelmében persze nem egy konkrét részvénytípus, vagyis nem biztosít különleges jogokat és kötelezettségeket tulajdonosai számára. A gyakorlatban azonban mégis, mert így különböztetik meg őket egyéb típusú vállalatok részvényeitől, amelyek nagyon eltérő viselkedést tanúsítanak a piacokon.
Amikor a befektetők e részvényfajtáról - értékalapú részvényekről vagy "value stocks"-ról - beszélnek, olyan vállalatok részvényeit értik alatta, amelyek az értékalapú befektetés és annak módszertana szerint a belső értéküknél alacsonyabb piaci árfolyamon forognak. A belső érték az, ami minden részvény esetében előáll akkor, ha figyelembe veszünk olyan egyéb változókat, mint a gazdasági tevékenység, a cég eddigi pályafutása, az elvárások, a növekedési potenciál stb.
Azért használják az "értékalapú" jelzőt, mert ezekre az indikátorokra alapozva olyan áron vásárolhatjuk meg a részvényt, ami az értékalapú elemzés szerint alacsonyabb a részvény "valós értékénél". Így pedig a várható értéknövekedést figyelembe véve hozamra, vagyis megtérülésre számíthatunk - ergó értéket képvisel számunkra.
Az értékalapú részvények általában kevesebb kockázattal járnak, mint egyéb részvények. Bizonyos értelemben van egy biztonsági ráhagyás, ami más elemekkel együttesen "garanciát jelent" a befektetésre. Ráadásul mivel ezek már bejáratott, érett vállalatok, a részvényeik piaci volatilitása kisebb.
Mindenesetre azt sem árt megjegyezni, hogy éppen a fent említett okok miatt e részvények korlátozottabb potenciállal rendelkeznek; ugyanis potenciáljuk a piaci értékelés helyreállására korlátozódik. Ugyanezen ok miatt az értékalapú részvény hozama elméletileg alacsonyabb, mint amit egyéb típusú - például növekedési - részvényektől várhatunk el.
👉 Továbbá érdekelhet a növekedési vs. értékalapú részvények összehasonlításáról szóló cikkünk!
Végül vegyünk szemügyre néhány példát, ahol egy adott vállalat az értékalapú elemzés szerint jelenleg értékalapú vállalatnak számít:
Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy egy vállalat "értékalapú" státusza idővel változhat, mivel számos különböző tényezőtől függ.
A befektetés veszteség kockázatával jár.
A kiskereskedelmi befektetők 71%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.
A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.