logo RankiaMagyarország

Értékalapú elemzés

Az értékalapú elemzés alulértékelt részvényeket keres, hogy kihasználja a piac túlreagálását és profitáljon a helyreállásból. Fedezze fel a módszereket és példákat a cikkben.
értékalapú elemzés

Az értékalapú elemzés olyan tőzsdei elemzéstípus, ami alulértékelt részvényeket keres, vagyis olyan részvényeket, amelyek árfolyama a belső értékük alatt van. Az értékalapú elemző különféle eszközökkel és technikákkal megpróbálja kiszámítani a részvények belső értékét, hogy felismerje azokat a részvényeket, amelyek árfolyama ezen érték alatt van - és ilyeneket vásárol.

Más szóval az értékalapú elemzés a tőzsdei elemzés egyik fajtája; olyan piacelemzési módszer, amivel megpróbáljuk beazonosítani azokat a részvényeket, amelyek valódi avagy belső értékük alatt forognak a tőzsdén. Az e technikát alkalmazó elemzők számos tényező és pénzügyi adat alapján igyekeznek meghatározni a részvény valódi, vagyis belső értékét.

Ha a részvény árfolyama e belső érték alatt van, vagyis alulértékelt, akkor ez jó alkalom lehet a befektetésre - hiszen most alacsony áron vásárolhatjuk meg a részvényt, később pedig eladjuk, amikor az értékelése helyreáll.

Az értékalapú elemzés azon az elgondoláson alapul, hogy a piac néha túlreagálja a vállalatot érintő híreket vagy eseményeket, ami a részvények árfolyamának csökkenését okozhatja. Az értékalapú elemzés révén olyan befektetési lehetőségeket keresünk, amikor is a részvényeket alacsonyabb áron vásárolhatjuk meg, mint amennyit valójában érnek, a hozamot pedig akkor realizáljuk, amikor árfolyamunk helyreáll.

Az értékalapú elemzés elvégzéséhez a befektetők különféle eszközöket és technikákat használnak, így például a fundamentális elemzést, a technikai elemzést, a pénzügyi mutatók elemzését és az iparági mutatók elemzését. Ezek az eszközök lehetővé teszik számukra a vállalatok minőségének és belső értéküknek a meghatározását. Figyelembe vehetőek makrogazdasági tényezők is, mint például a piaci trendek és a kamatlábak.

A növekedési alapú befektetési megközelítéssel ellentétben, amely a nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalatokra összpontosít, az értékalapú befektetési megközelítés a már meglévő fundamentumokkal és bizonyított bevételtermelési képességgel bíró vállalatokra összpontosít. Az értékalapú befektetők olyan vállalatokat keresnek, amelyek fenntartható versenyelőnyt élveznek - ilyen például egy erős márka vagy szabadalmaztatott technológia.

Összefoglalva tehát az értékalapú elemzés olyan tőzsdei elemzéstípus, ami alulértékelt részvényeket keres vásárlásra, hogy eladja őket, amikor az árfolyamuk megközelíti a belső értéküket. E megközelítés arra az elgondolásra épül, hogy a piac néha túlreagálja a vállalatokat érintő híreket vagy eseményeket, ami a részvények árának csökkenését okozhatja.

Az értékalapú befektetés (value investing)

Azt mondtuk, hogy az értékalapú elemzés az, amit az értékalapon befektetők alkalmaznak. Csakhogy eddig nem beszéltünk az értékalapú befektetésről és arról, hogy mire épül ez a befektetési stratégia. Ezért hát - mivel az értékalapú befektetésben alkalmazott tőzsdei elemzésfajtáról beszélünk - nézzük meg, mi is az értékalapú befektetés.

Az értékalapú befektetés (value investing) olyan befektetési stratégia, ami alulértékelt részvényeket keres a piacon. Magyarán olyan részvényeket igyekszik találni, amelyek árfolyama alacsonyabb a valós vagy belső értéküknél. Ezeket vásárolják meg, hogy aztán kivárják, amíg az árfolyamuk helyreáll. Az e stratégiát követő befektetők úgy gondolják, a piac néha túlértékeli vagy alulértékeli a részvényeket - ebből következően profitot realizálhatnak alulértékelt részvények megvásárlásával, aztán pedig eladásukkal, amikor a bizonytalanság elmúltával értékük helyreáll.

Az értékalapú befektetők gyakran olyan vállalatokra összpontosítanak, amelyek stabil alapokkal rendelkeznek: jó menedzsment, folyamatos növekedési pálya, magas profitráta, domináns iparági pozíció. Olyan részvényeket keresnek, amelyek biztonsági tartalékot kínálnak, vagyis a részvény vételára elég alacsony ahhoz, hogy minimalizálja a veszteség kockázatát.

Értékalapú részvények

Az értékalapú részvény - amit a befektetés angol nyelvű világában "value stock"-ként ismernek - olyan vállalatok részvényeit jelenti, amelyeknek az értékalapú befektetés logikája szerint alacsonyabb a piaci árfolyamuk, mint a belső értékük.

Az értékalapú részvény a szó szoros értelmében persze nem egy konkrét részvénytípus, vagyis nem biztosít különleges jogokat és kötelezettségeket tulajdonosai számára. A gyakorlatban azonban mégis, mert így különböztetik meg őket egyéb típusú vállalatok részvényeitől, amelyek nagyon eltérő viselkedést tanúsítanak a piacokon.

Amikor a befektetők e részvényfajtáról - értékalapú részvényekről vagy "value stocks"-ról - beszélnek, olyan vállalatok részvényeit értik alatta, amelyek az értékalapú befektetés és annak módszertana szerint a belső értéküknél alacsonyabb piaci árfolyamon forognak. A belső érték az, ami minden részvény esetében előáll akkor, ha figyelembe veszünk olyan egyéb változókat, mint a gazdasági tevékenység, a cég eddigi pályafutása, az elvárások, a növekedési potenciál stb.

Azért használják az "értékalapú" jelzőt, mert ezekre az indikátorokra alapozva olyan áron vásárolhatjuk meg a részvényt, ami az értékalapú elemzés szerint alacsonyabb a részvény "valós értékénél". Így pedig a várható értéknövekedést figyelembe véve hozamra, vagyis megtérülésre számíthatunk - ergó értéket képvisel számunkra.

Az értékalapú részvények általában kevesebb kockázattal járnak, mint egyéb részvények. Bizonyos értelemben van egy biztonsági ráhagyás, ami más elemekkel együttesen "garanciát jelent" a befektetésre. Ráadásul mivel ezek már bejáratott, érett vállalatok, a részvényeik piaci volatilitása kisebb.

Mindenesetre azt sem árt megjegyezni, hogy éppen a fent említett okok miatt e részvények korlátozottabb potenciállal rendelkeznek; ugyanis potenciáljuk a piaci értékelés helyreállására korlátozódik. Ugyanezen ok miatt az értékalapú részvény hozama elméletileg alacsonyabb, mint amit egyéb típusú - például növekedési - részvényektől várhatunk el.

👉 Továbbá érdekelhet a növekedési vs. értékalapú részvények összehasonlításáról szóló cikkünk!

Példák értékalapú vállalatokra

Végül vegyünk szemügyre néhány példát, ahol egy adott vállalat az értékalapú elemzés szerint jelenleg értékalapú vállalatnak számít:

  • Berkshire Hathaway: A Warren Buffett által vezetett cég az alulértékelt vállalatokba történő befektetésre összpontosít, és hosszú távon is sikeresnek bizonyult.
  • Johnson & Johnson: Ez az egészségügyi vállalat értékalapúnak számít erős mérlegadatainak és előrejelezhető cashflow-generálási képessége miatt.
  • Coca-Cola: A világ vezető üdítőitalmárkája értékalapú vállalatnak számít, mivel képes folyamatos készpénzáramlást generálni, pozíciója pedig domináns a piacon.
  • ExxonMobil: Ez az olajvállalat értékalapúnak számít vonzó osztalékhozama és előrejelezhető készpénzáramlása okán.
  • General Electric: Annak ellenére, hogy e cégnek nemrégiben nehézségei támadatak, továbbra is értékalapú vállalatnak számít alulértékelt eszközei és hosszú távú visszakorrigálási potenciálja miatt.

Mindazonáltal fontos megjegyezni, hogy egy vállalat "értékalapú" státusza idővel változhat, mivel számos különböző tényezőtől függ.

  • Fektess be világszerte több mint 43 000 részvénybe és ETF-be
  • Nyiss számlát, töltsd fel, és szerezz akár 20 ajándék részvényt.
  • Növekedj magabiztosan egy brókerrel, amelyben több mint 500 000 ügyfél bízik.
Látogatás

A befektetés veszteség kockázatával jár.

  • Valós és származtatott termékekkel rendelkező részvények, ETF-ek és kriptovaluták.
  • Közösségi kereskedés és másolásos kereskedés.
  • Felhasználóbarát platform és demo fiók.
Látogatás

A kiskereskedelmi befektetők 71%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.

  • Magyar nyelv és lokális támogatás
  • Kamat a szabad készpénzre (változó)
  • 0%-os jutalék részvényekre és ETF-ekre.
  • Gyors, kezdőbarát xStation platform
Látogatás

A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.

Hirdetés
Kapcsolódó cikkek