Buy the dip befektetési stratégia

A befektetések világában, és különösen a közösségi média megjelenése óta, sok fogalom vált népszerűvé a piacokkal kapcsolatban; az egyik ilyen fogalom, amely az utóbbi években a legnagyobb népszerűségre tett szert, a híres "Buy the dip", vagyis vásárolj a mélyponton. Ez a befektetési stratégia, amelyet gyakran említenek a közösségi médiában és a piacokkal foglalkozó fórumokon, azon alapul, hogy kihasználjuk az eszközök árának csökkenését, vagyis alacsonyabb áron vásároljuk meg őket, abban a reményben, hogy visszanyerik értéküket és a jövőben nyereséget termelnek.

Értsük meg, hogy hogyan működik, mikor alkalmazzuk, és mely eszközök a legalkalmasabbak erre a stratégiára. Ebben a cikkben részletesen beszélünk minderről.

Mi a buy the dip stratégia jelentése?

A "buy the dip" szó szerint azt jelenti, hogy "vásárolj a visszaeséskor". Ez a stratégia azon az elképzelésen alapul, hogy eszközöket vásároljunk, amikor azok ára ideiglenesen visszaesett anélkül, hogy konkrét módszert keresnénk erre, azzal a feltételezéssel, hogy ez a visszaesés lehetőség a kedvezményes árú vásárlásra. Az elvárás az, hogy az esés után az eszköz ára ismét emelkedni fog, és ezzel pozitív hozamot generál a befektető számára.

A stratégia eredete az a hit, hogy a pénzügyi piacok hosszú távon hajlamosak emelkedni (ez természetesen nem mindig igaz).

Ez különösen gyakori az olyan eszközöknél, mint a fejlett gazdaságok tőzsdeindexei, amelyek történelmileg emelkedő tendenciát mutattak, még nagy esések után is.

Ahogy azonban a piacok világában lenni szokott, természetesen mindig vannak kivételek, mint amilyeneket az alábbiakban látunk:

Ahogy az IBEX 35, a spanyol index grafikonján látható, 16 éve nem haladta meg a csúcsait (osztalékokat nem számítva). Tehát jelentős ideje nem tért vissza a csökkenésből.

Ugyanez történne a Nikkei 225 japán indexszel is, amely évtizedekig tartó sztratoszférikus emelkedés után 1990-től 2024-ig (34 év) nem érte el újra a csúcsait.

Ha szeretnél befektetni, de még nincs brókered akkor érdemes meglátogatnod a Lightyear oldalát!

Hogyan működik a buy the dip?

A buy the dip mechanizmusa elméletben rendkívül egyszerű: egyszerűen vásárolj eszközöket akkor, amikor az áruk csökken, azzal az elképzeléssel, hogy ez csak átmenetileg esik, majd visszanyeri értékét, vagy akár meg is haladja azt, valamikor a jövőben.

A buy the dip problémái

Eddig az elmélet fantasztikusan hangzik, de a gyakorlatban néhány probléma merül fel:

• Mely eszközöket vásároljuk, és melyeket ne? És milyen okokból?
• Mennyit várjunk az eszköztől, hogy csökkenjen ahhoz, hogy megvásároljuk? Vagy hogyan osszuk el a különböző vásárlásokat egy hosszú esés során egy eszközben?
• Mikor adjunk el?
• És a legfontosabb: hogyan tesztelhetjük, hogy ez működik?

A stratégia működésének kulcsai kétségtelenül a következők:

• A megfelelő eszközök azonosítása és a hibásak kizárása
• Annak azonosítása, hogy az árcsökkenés valóban lehetőség-e, vagy egy nagy lefelé irányuló tendencia kezdete.

Mit tekintünk the dip-nek?

És mindehhez, egy másik kulcsfontosságú lépés, hogy pontosan meghatározzuk, mit tekintünk “the dip”-nek, hogy amikor a kívánt eszközünk esésében vagyunk (bármilyen is legyen az), tudhassuk, hogy ez-e a megfelelő idő a vásárlásra.

A "dip", vagyis az esés több tényező eredménye lehet, mint például a piaci korrekció, a gazdasági hírekre adott túlzott reakció, vagy egy átmeneti esemény, amely befolyásolja egy adott eszköz értékének megítélését. Nem minden árcsökkenés egyforma, és itt rejlik a stratégia egyik legnagyobb kihívása: meghatározni, hogy az esés átmeneti-e, vagy az eszköz egy hosszabb hanyatlási fázisba lép (amelyből talán soha nem tér vissza).

Egy "dip" általában az ár csökkenésével azonosítható, amelyet általában százalékos esésként mérnek az utolsó csúcshoz képest. Az, hogy milyen százalékos esés tekinthető már dipnek, szubjektív:

• Átmeneti dip vagy esés: lehet 5-10% körüli
• Mély dip: akár 20%-ig is.

Itt van az a pont, ahol befektetőként el kell kezdenünk tervezni a vásárlásainkat, eldöntve, hogy mennyit veszünk és milyen konkrét esési százalékoknál. És azt is el kell döntenünk, hogy mennyi tőkét fektetünk be maximum az adott eszközbe, és milyen esési százalékig tesszük ezt. Így diverzifikálhatjuk a kockázatot különböző eszközök között, és csökkenthetjük a stratégia veszélyességét.

Ahogy az S&P500 történelmi alakulásának grafikonján látjuk, a legtöbb esés általában nem haladja meg az 5%-ot, és mindegyik néhány hónap alatt helyreáll. Igaz, hogy időnként (általában 10-15 évente) lehetnek akár 20% vagy 25%-os megrázkódtatások is, de ezekre várva sok befektetési lehetőséget elveszíthetünk.

• Sárga négyzetek: Olyan esésekről beszélünk, amelyek meghaladják a 20%-ot. Figyelj arra, hogy sok esetben akár 15 évig is távol maradhattál volna a piactól.
• Kék négyzetek: Körülbelül 5%-os esések. Sokkal gyakoribbak, és lehetővé teszik számunkra, hogy pozíciókat halmozzunk fel, amikor az ár sokkal gyakrabban lazul meg. Átlagosan minden évben 5-8 ilyen lehetőség adódik.

Lightyear

• 0% jutalék részvény/ETF ügyletekre
• Frakcionált részvényvétel
• Egyszerű, gyors web + mobil app
• Kamat a szabad készpénzre

Látogatás

A befektetett tőkéd kockázatnak van kitéve.

XTB

• Magyar nyelv és lokális támogatás
• Kamat a szabad készpénzre (változó)
• 0%-os jutalék részvényekre és ETF-ekre.
• Gyors, kezdőbarát xStation platform

Látogatás

A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.

Hogyan alkalmazzuk a buy the dip stratégiát? | Gyakorlati példák

A buy the dip alkalmazásához elengedhetetlen, hogy jól ismerjük azokat az eszközöket, amelyekbe befektetünk, és ideális esetben szilárd tudással rendelkezzünk a piaci környezetről.

Egy példa erre a tőzsdeindexek vásárlása korrekciók során: a tőzsdeindexek, mivel folyamatosan módosítják a vállalataik részvényeinek százalékát az alapján, hogy ezek hogyan teljesítenek (így folyamatosan megújulnak minőségi eszközökkel), lehetnek jelöltek a buy the dip alkalmazására. Ha például megnézzük az S&P 500 indexet, történelmileg 10% - 20% piaci korrekciókat tapasztalt, amelyek hosszú távon visszafordultak, kiváló lehetőségeket hagyva olcsón vásárolni (vagyis a "dip"-et vásárolni). Gyakorlatilag minden befektető, aki alkalmazta a buy the dip stratégiát az S&P 500-on, kiváló eredményeket érhetett el (legalábbis az, aki ezt 2024-ig tette, amikor az index szinte folyamatosan új történelmi csúcsokat ért el, így minden befektetőjét nyereséghez juttatva).

Mindazonáltal, ha más indexekre, például a spanyol Ibex 35-re tekintünk, ugyanez a stratégia sokkal kevésbé lehetett hatékony (sőt, akár veszteségeket is okozhatott), ha 2008-tól kezdve alkalmazták, mivel az index soha nem tért vissza a történelmi csúcsaihoz. Itt meg kellene vizsgálni, hogy mely pontokon vásároltak, és hogy az egyes vásárlások értéknövekedése meghaladja-e a veszteségeket, de a teljes elért hozam valószínűleg egyik esetben sem lett olyan jó, mint amit ettől a stratégiától vártak.

Milyen eszközök lehetnek vonzóak?

A buy the dip különösen érdekes lehet olyan eszközök esetében, amelyeknek szilárd és tartós növekedési mútljuk van, valamint fundamentális mutatókkal rendelkeznek a jövőbeni folytatásra.

A befektetési alapok és a tőzsdeindexek (és ezek ETF-jei) jó jelöltek lehetnek, tekintettel azok természetére: mindig a jobb minőségű és/vagy piaci kapitalizációjú részvények hozzáadásával jutalmazzák, és levonják azokat, amelyek mindkét értelemben veszítenek, hogy továbbra is a lehető legjobb részvények legyenek a portfólióban, és így a jövőben is jó teljesítményt nyújtsanak. A legbiztonságosabb lehetőségek közé tartoznak a híres MSCI ACWI (amely a világ minden tájáról származó vállalatok részvényeit tartalmazza) vagy az MSCI World (amely fejlett gazdaságú országok vállalatainak részvényeit tartalmazza), mivel amellett, hogy folyamatosan megújítják részvényeiket, kiküszöbölik az „országkockázatot”, amelyet az egyes országok indexei hordoznak.

Figyeld meg, hogy az elmúlt 20 évben a legtöbb esés nem haladta meg az 5%-ot (kék négyzetek), de még amikor rosszabbak is voltak (meglehetősen ritkán), az index néhány hónap alatt akkor is helyreállt.

Még biztonságosabb eszközökhöz is fordulhatunk, mint az arany vagy a kötvények, amelyeknél valószínűleg nem érünk el olyan vonzó hozamokat, de valószínűleg nem is lesznek olyan jelentős esések, mint amilyeneket részvényeknél vagy kriptovalutáknál tapasztalhatunk. Bár az utóbbi időben a kötvénypiac nagy értékcsökkenéseket szenvedett el, amelyek évekig elhúzódtak (és ez az arany esetében is megtörtént a múltban), ezért óvatosan kell kezelni, amit az elmélet mond.

De még így is óvatosnak kell lennünk, mert még az aranynak is sok ideig tartott, hogy visszaszerezze a 2011-es nagy esését. Azonban ez nem jelenti azt, hogy miután elérte a mélypontot, ne lehetett volna kihasználni a kisebb eséseket.

Milyen eszközökre nem alkalmazandó?

Valószínűleg sokkal több olyan eszköz létezik, amelyeken a buy the dip rossz ötlet, mint azok, amelyek alkalmasak a sikeres végrehajtásra. Valójában, különösen ha részvényekről van szó, a statisztikák azt mutatják, hogy a vállalatok nagy többsége néhány éven belül megbukik, ezért veszélyes befektetni feltörekvő eszközökbe, amelyeknek rövidebb a múltja és kevesebb fundamentális oka van a hosszú távú siker biztosítására.

Valójában nehéz olyan eszközöket találni, amelyeknél a stratégia működik; valószínűbb, hogy egy véletlenszerűen vagy gyenge okokkal kiválasztott eszköz nem hoz elfogadható hozamot, sőt negatív hozamot is eredményezhet.

Amint láthatod, még olyan elismert vállalatoknál is, mint a Tesla, a volatilitás nyomasztó lehet, és a visszaesések fájdalmasak, ezért ez egyértelmű példa arra, hogy miért nem a egyedi eszközök (részvények) a legjobb példák az ilyen típusú stratégia gyakorlására. Ugyanez történne a kriptovalutákkal is.

A részvények esetében legfeljebb jelölteket alkalmazhatnánk a buy the dip stratégiára olyan szilárd és stabil vállalatoknál, amelyek hajlamosak kevésbé mozogni (mindkét irányba), mint például az osztalék arisztokraták, de még ezekkel sem lenne túl biztos stratégia.

Jó befektetési stratégia a buy the dip?

A válasz itt ugyanaz, mint a legtöbb stratégia esetében: attól függ. És ez már önmagában is pozitívum, mivel sok állítólagos guru stratégia és hasonlók közvetlenül elvetendők. Ha a buy the dip jól van végrehajtva, konkrét és helyes módszertannal, valamint a megfelelő eszközökön, akkor az egyik legjobb befektetési stratégia lehet; ellenkező esetben viszont rendkívül veszélyes stratégia.

Az biztos, hogy mint minden „Long Only” (csak vásárlás) stratégia, jobban működik olyan piacokon, ahol általános emelkedő tendencia van, és amikor volatilisabb eszközökön vagy hanyatló ágazatokban alkalmazzák, a veszteség kockázata megnő.

Kétségtelen, hogy a kulcs az, hogy a stratégiát szilárd elemzéssel és jó kockázatkezeléssel kombináljuk, hogy elkerüljük az olyan eszközök vásárlásának hibáját, amelyek soha nem nyerik vissza értéküket, és ezzel túlzott tőkeveszteséget szenvedjünk el.

Buy the dip vs DCA: melyik stratégia a jobb?

Mielőtt folytatnánk, emlékezzünk arra, hogy a DCA („Dollar Cost Average”), ami rendszeres befektetést jelent, egy olyan stratégia, amely ugyanazt az összeget fekteti be egy eszközbe X időközönként (általában havonta egyszer, de az időszak olyan lehet, amit a befektető kíván), függetlenül bármilyen más tényezőtől, mint az ár, az eszköz értékelése stb.

A Buy the Dip VS. DCA kérdés tekintetében, akár logikára, akár adatokra alapozunk, két lehetséges válasz van arra a kérdésre, hogy melyik a jobb stratégia:

• Ha biztosra akarunk menni és nagy valószínűséggel pozitív hozamokat szeretnénk elérni, csökkentve a hibalehetőségeket, akkor a legjobb választás a DCA.

• Ha szakértők vagyunk a piacokon és kiváló módszertant dolgozunk ki a jó vásárlási pillanatok felismerésére, akkor a buy the dip lehet a jobb stratégia, bár mindig nagyobb kockázatot vállalunk vele.

Ennek következtében a valóság az, hogy széleskörű ismeretek és tapasztalatok szükségesek a buy the dip sikeres végrehajtásához. A valóság az, hogy a legtöbb befektető számára a DCA általában jobb választás, mivel tudjuk, hogy a piac valódi szakértői nagyon kis kisebbséget alkotnak (a statisztikák meggyőzően igazolják, hogy a befektetők körülbelül 90%-a, beleértve a szakembereket is, nem éri el a piac teljesítményét).

Azonban az is igaz, hogy ha (és csak ha) profi befektetési szakértő vagy, a buy the dip segítségével túlszárnyalhatod a piac hozamát.

Hogyan alkalazzuk a buy the dip stratégiát derivatívákkal?

A buy the dip másik módja, különösen alacsony időtávokon és nagyon rövid távon, vagy fedezetként, vagy spekulációként az, hogy pénzügyi derivatívák révén hajtjuk azt végre, mint például az opciók, warrantok vagy turbók.

Nézzünk egy példát, amelyben egy rövid pozíciót használok az SP500-on, az IG platformon keresztül.

1. lépés: Keressük meg az alapul szolgáló eszközt

Először is, nyissunk számlát a választott brókernél, és tegyük meg a minimális befizetésünket. Miután ezt megtettük, elkezdhetjük befektetési tevékenységünket. Egyszerűen írjuk be a bróker keresőjébe az SP500-at, és válasszuk ki a megjelenő eszközt.

Miután ezt megtettük, megnyílik egy diagram, és a jobb oldalon válasszuk ki: rövid pozíció.

A rövid pozíció végrehajtásának oka az, hogy amint az alábbi diagramon látható, az USA fő indexe hamarosan korrekciót -dip- hajthat végre.

Ahogy látható, kiválasztjuk a kickout szintet (az ár, amelynél az ügylet lezárul, ha eléri), a mi esetünkben ez lesz:

• Nyitási szint: 5.711 pont
• Kickout vagy knockout: 5.784 pont

2. lépés: Beállítjuk az eladási megbízást a csökkenésre

Most, hogy már tudjuk, melyek a kiválasztott kritikus pontok, itt az ideje beállítani a short ügylet megbízását, amelyet végre fogunk hajtani:

• Rendelés típusa: piaci
• Méret: 600 pont. Ez azt jelenti, hogy minden egyes pont elmozdulásnál az alapul szolgáló eszköz (SP500 index) esetében a bróker 6€-t fizet vagy von le.
• Take profit: 5.550 pontnál rögzítve.
• Stop loss: a kickout szintje

Ennek a megbízásnak az értelmezése a következő lenne:

Az SP500 index jelenleg 5.711 ponton áll, és úgy véljük, hogy egy korrekció - dip - következik be, legalább 5.550 pontig. Azonban, ha esetleg tévednénk, adunk neki egy hibahatárt 5.784 pontig (a kickout szintje)

• Ha tévedtünk, és az ügylet nem volt helyes, 6€-t veszítünk pontonként, azaz 6*73 (a knockout vagy kickout és a belépési ár közötti különbség) = 438€.
• Ha igazunk van, és bekövetkezik a természetes korrekció (dip), mivel a take profitot 5.550 pontnál állítottuk be, 6€*161 (a belépési ár és a take profit közötti különbség) = 966€.

Összefoglalás:

• Maximális veszteség: 438€, ha az index emelkedik és eléri az 5.784 pontot.
• Maximális nyereség: 966€, ha az index 5.550 pontra csökken.

Ez a nyereség/veszteség arány körülbelül 1:2.2, azaz minden egyes kockáztatott euróért 2.2 euró nyereséget várunk, ha a tranzakció sikeres.

Mik az előnyei és kockázatai a „buy the dip” alkalmazásának?

Fejezzük be a cikket azzal, hogy összegyűjtjük a buy the dip stratégia néhány fő előnyét és hátrányát:

Előnyök:

✅ Kiváló stratégia, ha a megfelelő eszközökre alkalmazzák, mint például stabil indexek.

✅ Lehetőség eszközök jó áron történő megvásárlására ahelyett, hogy „drágán vásárolnánk”.

✅ Magas hozam potenciál hosszú távú emelkedő piacokon.

✅ Lehetőség van jól meghatározott végrehajtási szabályok és helyes kockázatkezelés kialakítására a sikeres végrehajtás érdekében.

Hátrányok:

❌ Nagy kockázatot jelent, ha nem megfelelően alkalmazzák. Ehhez tudás és tapasztalat szükséges.

❌ Veszélyes, ha nem sikerül azonosítani, hogy egy esés átmeneti vagy egy hosszabb távú csökkenő tendencia kezdete (és ha a kockázatot nem kezelik megfelelően).

❌ Egyedi eszközök esetén a tartós veszteség kockázata magas, ha az eszköz szerkezeti válságon megy keresztül.

❌ Mély piaci elemzést és gondos kockázatkezelést igényel, ami nem mindig könnyű, és gyakran helytelenül hajtják végre a tudás és tapasztalat hiánya miatt.

Összességében a buy the dip egy olyan befektetési stratégia, amely az elmúlt másfél évtizedben vált divatossá, mert egy olyan időszakot éltünk meg, amikor nagyon kevés és rövid esés volt, és amikor ezek súlyosabbak voltak, viszonylag gyorsan helyreálltak.

Lightyear

• 0% jutalék részvény/ETF ügyletekre
• Frakcionált részvényvétel
• Egyszerű, gyors web + mobil app
• Kamat a szabad készpénzre

Látogatás

A befektetett tőkéd kockázatnak van kitéve.