Warrant jelentése és működése egyszerűen

A befektetési világban számos pénzügyi termék áll rendelkezésre, amelyeket megvásárolhatsz és eladhatsz, hogy pénzt keress velük. A részvények, ETF-ek, nyersanyagok, ingatlanok mind ide tartoznak, egészen a bonyolultabb derivatív termékekig, mint amilyen a warrant is.

Utóbbiak olyan eszközök, amelyek értéke egy másik eszköz, az úgynevezett alapul szolgáló eszköz árán áll. Tehát ha derivatív eszközökbe fektetsz be, akkor nem közvetlenül a terméket vásárolod meg (például egy részvényt, nyersanyagot vagy valutát), hanem annak árával spekulálsz.

Ebben a cikkben az egyik leggyakrabban használt derivatíváról, a warrantokról beszélünk, elmagyarázva, mi azok és hogyan működnek.

Mi az a warrant?

A warrant egy olyan szerződés, amely jogot biztosít egy eszköz megvásárlására vagy eladására egy jövőbeli dátumon és egy előre meghatározott áron. Így a befektető biztosíthatja magának az eszköz megvásárlását vagy eladását egy előre meghatározott áron (amit strike-nak hívnak), kihasználva az eszköz árának emelkedését vagy csökkenését.

👉 Ha szeretnél többet megtudni a strike price-ról akkor kattints ide!

A warrantokat akárhányszor megvásárolhatók és eladhatók, és az áruk a warrant iránti kereslet és kínálat alapján ingadozik. Ebben az értelemben a piaci befektetői hangulat mutatói.

Certifikát és a warrant közötti különbségek

A warrantok kulcsfontosságú fogalmai a következők:

• Prémium: a warrant ára.
• Paritás: a warrantok szükséges mennyisége egy alapul szolgáló eszköz egységének megszerzéséhez. Ha a paritás 2/1, és az OTP részvényekről beszélünk, két warrant szükséges egy OTP részvény megszerzéséhez.
• Strike: az eszköz megvásárlásának vagy eladásának előre meghatározott ára.
• Lejárati dátum: a warrant szerződés lejárati dátuma.

A warrantok olyanok, mint a pénzügyi opciók, azzal a különbséggel, hogy az opciókat a tőzsdén jegyzik, a warrantok pedig egyéni szerződések a brókerrel.

Az alábbiakban bemutatjuk a warrantok legfontosabb jellemzőit.

Tőkeáttétes termékek

A warrantok ára a piacon alakul ki, így változhat, de általában nagyon alacsony (néha kevesebb mint 1€). Ebben az értelemben ez egy nagyon kis befektetés korlátozott kockázattal és korlátlan potenciális hozammal.

A warrant tehát lehetővé teszi egy eszközbe történő befektetést az eszköz árának töredékéért, így elérhető a szorzó hatás (tőkeáttétel). A warrantok felnagyítják az alapul szolgáló eszköz árváltozásait.

Jogot biztosítanak, de nem kötelezettséget

A warrantok garantálják az eszköz vételi vagy eladási jogát, de nem köteleznek erre. Ha eljön a warrant lejárati dátuma, és az eszközt nem a várt áron jegyzik, akkor lemondhatsz róla, így csak a warrant prémiumát veszíted el.

Hozzáférést biztosítanak számos eszközhöz és lehet velük kereskedni

A tőzsdén megvásárolhatók és eladhatók, ami azt jelenti, hogy az áruk változik, és brókerhez (pénzügyi közvetítő) kell fordulni a hozzáférésük érdekében. Ráadásul elérést biztosítanak mindenféle eszközhöz:

1. Hazai részvények és BUX
2. Külföldi részvények és indexek: Apple, Dax Xetra, Nasdaq 100, Microsoft, stb.
3. Nyersanyagok (Commodities): Arany, Ezüst és Brent olaj.
4. Devizák: az Euro/Dollár és az Euro/Jen árfolyam.

Mindezzel együtt, a warrantok ára több tényező egyidejű változásától függ, ezért folyamatos befektetési nyomon követést igényel. A warrantok árát befolyásoló ismétlődő tényezők közé tartozik az alapul szolgáló eszköz árának alakulása, az idő múlása és a volatilitás változásai.

A warrantokkal történő befektetés alapfeltétele az, hogy legyen emelkedő és/vagy csökkenő trend. A warrantokba történő befektetés optimális piaca az, ahol emelkedő vagy csökkenő trend mellett mozgás is van.

👉Hogyan vásároljak részvényt a tőzsdén?

👉Legjobb ETF-ek 2024-ben!

Warrantok típusai

A warrantok alapvetően két fajtájúak, attól függően, hogy a szándék az alapul szolgáló eszköz megvásárlása vagy eladása:

• Warrant call (vételi): amikor warrant call-t szerzel, a vásárlás jogát szerezheted meg az alapul szolgáló eszközre egy meghatározott dátumon és egy előre meghatározott áron. Ezek a warrantok értékükben növekednek, ha az eszköz ára emelkedik, mivel a befektető olcsóbban vásárolhatja meg az előre meghatározott áron.
• Warrant put (eladási): amikor warrant put-ot szerzel, a eladás jogát szerezheted meg az alapul szolgáló eszközre egy meghatározott dátumon és egy előre meghatározott áron. Ezek a warrantok értékükben növekednek, ha az eszköz ára csökken, mivel a befektető drágábban adhatja el az előre meghatározott áron.

Mindkét típus lehetővé teszi a hozam elérését a két fő piaci trendben.

Ezen két warrant típuson kívül, működésük alapján további kategóriákba sorolhatók:

• Európai warrant: a vásárlási vagy eladási jog csak a meghatározott lejárati dátumon gyakorolható.
• Amerikai warrant: a vásárlási vagy eladási jog a warrant teljes élettartama alatt gyakorolható.
• Turbo warrant: a turbo warrantok különleges működési elvvel rendelkeznek, mivel egy árat (barrier) határoznak meg, és ha a warrant élettartama alatt az eszköz eléri ezt az árat, a szerződés megszűnik.
• Multi warrants: ezekkel a warrantokkal megsokszorozható a kitettség egy piacon egy fix tőkeáttétellel, vagyis szorzóként működnek.

A warrantok ára

A warrantok értékpapírosított eszközök, tehát hivatalos értékpapírosítással rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy az áruk átlátható. Továbbá a warrantokat egy arra jogosult vállalat bocsátja ki (bróker), ami megkülönbözteti őket az opcióktól, amelyek két fél között szabadon kereskednek a piacon. A likviditás, a warrantok esetében garantált az emitens által.

A warrant kibocsátója felelős a jellemzőinek meghatározásáért (prémium, lejárat, stb.), amelyek az alapul szolgáló eszköz árfolyamától és a jövőbeni várakozásoktól függnek. Ezután a befektető kiválasztja, melyik warrant felel meg leginkább az igényeinek.

Hogyan működnek a warrantok? | Gyakorlati példa az OTP-vel

Az alábbiakban bemutatunk egy gyakorlati példát a warrantok működésére: Képzeljük el, hogy az OTP részvényei 18 000 Ft-on forognak.

Az érdeklődő befektető úgy dönt, hogy vesz egy CALL warrantot (emelkedő) az OTP-re 18 000 Ft-os árral (Strike), vagyis a jelenlegi árfolyamon.

• A lejárat 2 hónap múlva van.
• A paritás 2/1 (ez azt jelenti, hogy 2 warrantot kell vásárolni egy OTP részvény megvásárlásának jogához).
• A warrant prémiuma 200 Ft, így a befektető 400 Ft-t fizet a részvényre vonatkozó jogért.

Két hónappal később, a warrant lejáratának napján, tegyük fel, hogy az OTP 20 000 Ft-n forog.

A CALL warrantot vásárló befektető a lejárat napján és az OTP 20 000 Ft-os árfolyamánál, gyakorolja a warrant által biztosított 18 000 Ft-os áron történő részvényvásárlási jogát.

A warrant elszámolási összegének kiszámításához a következő képletet használjuk:

A hozam meghatározásához a tőkeáttételt osztanánk el a prémiummal: 600/400 = 1,5. A hozam ebben az esetben +150% lenne.

Ebből a példából láthatjuk, hogy a Warrant megszorozza az alapul szolgáló eszköz mozgását a tőkeáttételnek köszönhetően.

Abban az esetben, ha az OTP a warrant lejáratának időpontjában a strike alatt jegyezné, a CALL warrant 0 Ft-ra lenne elszámolva és a befektető elveszítené a befektetését, a 400 Ft-t, amit a Warrantért fizetett.

Mik a különbségek a warrantok és az opciók között?

Az eddig elmondottak alapján úgy tűnhet, hogy a warrantok és az opciók lényegében ugyanazok, de a valóság az, hogy vannak különbségek. Nézzük meg őket:

1. A legfontosabb különbség az, hogy az opciós szerződést a piaccal kötik, a bróker pedig egy közvetítő, míg a warrant egy egyértelmű megállapodás a bróker és a befektető között.
2. A Warrantok lehetővé teszik az alacsonyabb belépési értékkel történő befektetést az opciókhoz képest, mivel alkalmaznak egy arányt és lehetőség van kisebb szerződéssel történő kereskedésre.
3. Az opciós szerződés mérete (vagy csomagja) általában 10 vagy 100, míg a warrantok egyedileg kereskedhetők.
4. A warrantok arányossága garantálja, hogy csak részben fektetnek be az alapul szolgáló eszközbe, ami alacsonyabb vételárat eredményez.
5. A warrantok általában hosszabb kereskedési idővel rendelkeznek. Például a turbo-warrantokat 24/5-ös rendszerrel lehet kereskedni, még akkor is, ha a piac zárva van.
6. A warrantok spreadje általában kevésbé volatilis mint az opciós piacé. Ez annak köszönhető, hogy a warrant kiadója végzi a piacteremtést.
7. A likviditástól és az ártól függően az opcióknak alacsonyabb vagy magasabb spreadje lehet, és eltérő prémiumon is kereskedhetnek a Warrantokhoz képest.
8. Az opció belső értékének megszerzéséhez szükséges a címek gyakorlása vagy az opció eladása a lejárat előtt. Ezzel szemben a Warrant belső értékét automatikusan kifizetik a lejárat után, anélkül, hogy a termék jogát gyakorolni kellene.

Előnyök és hátrányok a warrantokkal való kereskedésben

Végül nézzük meg a wWarrantokkal való kereskedés előnyeit és hátrányait.

A warrantok tehát olyan szerződések, amelyek jogot adnak, de nem kötelezettséget, hogy egy eszközt egy meghatározott áron és időpontban megvásároljanak vagy eladjanak. Ezek a pénzügyi derivatívák, amelyek értéke egy alapul szolgáló eszközön alapul, tőkeáttételt és hozzáférést kínálnak a széles körű piacokhoz. Azonban összetett mivoltuk és a hozzájuk kapcsolódó kockázat mély megértést és állandó nyomon követést igényel. Erős befektetési eszközök, de óvatosságot és széleskörű pénzügyi ismereteket igényelnek.