Warrant: mi az, hogyan működik és hogyan kereskedhetsz vele?

A warrant a származtatott termékek — például a határidős ügyletek — családjába tartozik: az értéke egy másik eszköz árfolyamától függ. Nem magát a részvényt vagy a nyersanyagot veszed meg, hanem annak árváltozására kötsz ügyletet.

Ebben a cikkben végigvesszük, mit jelent a warrant, milyen típusai vannak, hogyan alakul az ára, mennyibe kerül a kereskedés a BÉT-en, és hogyan adózik a rajta elért nyereség.

Mi az a warrant?

A warrant olyan értékpapírosított szerződés, amely jogot — de nem kötelezettséget — biztosít egy eszköz megvásárlására vagy eladására egy jövőbeli időpontban, előre meghatározott áron. Ezt az árszintet hívjuk kötési árnak vagy strike-nak.

👉 Ha szeretnél többet megtudni a strike price-ról akkor kattints ide!

A warrantot nem a bróker állítja ki: egy erre jogosult pénzintézet bocsátja ki, és vezeti be a tőzsdére. A magyar piacon a legnagyobb kibocsátó az Erste, amelynek termékei a BÉT-en érhetők el.

A warrant árfolyamát nem a rá irányuló kereslet mozgatja, hanem a mögöttes eszköz ára. Az árjegyzést maga a kibocsátó végzi, előre meghatározott és szabályozott módon.

A warrant öt alapfogalma

• Prémium: a warrant piaci ára, amit a megvásárlásáért fizetsz.
• Kötési ár (strike): az az árszint, amelyen a warrant jogot ad a vételre vagy az eladásra.
• Paritás: hány warrant kell egy egységnyi mögöttes eszközre szóló joghoz. 2/1-es paritásnál két warrant felel meg egy OTP-részvénynek.
• Lejárat: az a nap, amikor a warrant megszűnik és a felek elszámolnak egymással.
• Tőkeáttétel: megmutatja, hogy a mögöttes eszköz 1%-os elmozdulása hány százalékkal mozdítja el a warrant árát.

Certifikát vagy warrant? Mi a különbség?

A két termék működési elve azonos, egyetlen érdemi eltéréssel: a warrant tőkeáttételes, a certifikát nem. Az uniós gyakorlatban a certifikát elnevezés a tőkeáttétel nélküli termékeket jelöli, a warrant pedig lényegében tőkeáttételes certifikát.

A Budapesti Értéktőzsdén ez a megkülönböztetés csak 2013 óta él. Az azt megelőzően kibocsátott papírok között tőkeáttételes termékek is certifikát néven futnak, és egy részükkel — mivel nincs lejáratuk — ma is lehet kereskedni.

A gyakorlatban ezért mindig a termék adatlapját érdemes megnézni: a nevéből önmagában nem derül ki biztosan, hogy tőkeáttételes papírt veszel-e.

Hogyan működik a warrant?

Tőkeáttétel: mit mutat meg a szorzó?

A warrant ára töredéke a mögöttes eszköz árának, így kis összeggel is nagy kitettséget építhetsz. Ezt a hatást nevezzük tőkeáttételnek.

A termék adatlapján szereplő tőkeáttétel azt mutatja meg, hogy a mögöttes eszköz 1%-os változása hány százalékot mozdít a warrant árán. Ha ott 4,5 szerepel, akkor a mögöttes termék 1%-os emelkedése nagyjából 4,5%-os emelkedést jelent a warrantnál.

A tőkeáttétel mértéke nem állandó: annál nagyobb, minél közelebb van a kötési ár a mögöttes eszköz aktuális árfolyamához.

Jogot ad, kötelezettséget nem

A warrant vételi vagy eladási jogot garantál, de nem kötelez a lehívására. Ha a lejáratkor az árfolyam nem a várt irányba mozdult, legfeljebb a kifizetett prémiumot veszíted el.

Ez lényeges különbség a fedezetigényes tőkeáttételes termékekhez képest: a warrantnál nincs napi pozícióelszámolás, és nem kaphatsz margin callt sem.

Milyen mögöttes eszközre köthetsz warrantot?

• Hazai részvények és a BUX index.
• Külföldi részvények és indexek: Apple, Microsoft, DAX, Nasdaq 100.
• Nyersanyagok: arany, ezüst, Brent olaj.
• Devizapárok: például az EUR/USD és az EUR/JPY árfolyama.

A warrant ára több tényező egyidejű változásától függ, ezért folyamatos figyelmet igényel. A legfontosabbak a mögöttes eszköz árfolyama, a lejáratig hátralévő idő és a volatilitás alakulása.

A warrantba fektetés alapfeltétele, hogy legyen irány a piacon. Oldalazó, trend nélküli piacon az idő múlása önmagában is csökkenti a termék értékét.

Milyen warranttípusok léteznek?

A warrantokat először aszerint csoportosítjuk, hogy a mögöttes eszköz megvásárlására vagy eladására adnak-e jogot.

Call és put warrant

• Call warrant (vételi): a mögöttes eszköz megvásárlásának jogát adja egy előre rögzített áron. Akkor nő az értéke, ha az eszköz ára emelkedik, mert a befektető az alacsonyabb kötési áron vásárolhat.
• Put warrant (eladási): az eladás jogát adja egy előre rögzített áron. Akkor nő az értéke, ha az eszköz ára csökken, mert a befektető a magasabb kötési áron adhat el.

Mindkét irányban elérhető tehát hozam, és a put warrant a meglévő portfólió fedezésére is használható.

Európai, amerikai, turbó és multi warrant

• Európai warrant: a vételi vagy eladási jog kizárólag a lejárat napján gyakorolható.
• Amerikai warrant: a jog a warrant teljes futamideje alatt gyakorolható.
• Turbó warrant: beépített kiütési szinttel (korláttal) rendelkezik. Ha a mögöttes eszköz árfolyama eléri ezt a szintet, a termék futamideje azonnal véget ér.
• Multi warrant: fix tőkeáttétellel sokszorozza meg a kitettséget egy adott piacon, vagyis szorzóként működik.

Knock-out: mi történik a kiütési szintnél?

A turbó warrantok legnagyobb kockázata a kiütési esemény (knock-out). Ha a mögöttes eszköz árfolyama eléri a korlátot, a kibocsátó megállítja az árjegyzést, és a fennmaradó maradványértéken számol el veled.

A kiütés végleges. Hiába fordul vissza az árfolyam néhány perccel később, a pozíciód addigra megszűnt, a maradványérték pedig akár nulla forint is lehet.

Ezért nem alkalmasak a turbó warrantok hosszú távú tartásra: a korlát szintje az idő múlásával a befektető számára kedvezőtlen irányba mozdul, ami a tartás rejtett költsége.

Warrant kereskedés a Budapesti Értéktőzsdén

Magyarországon a warrantokat a Budapesti Értéktőzsdén vezetik be, és ugyanazon az értékpapírszámlán kereskedhetsz velük, ahol részvényt is veszel. A megbízás beadása és a teljesülés menete megegyezik egy részvényügyletével.

A BÉT a certifikátokat és a warrantokat strukturált termékként kezeli, folyamatos aukciós modellben. A likviditásról a kibocsátó árjegyzőként gondoskodik, aki mindkét oldalon jelentős mennyiséggel áll az ajánlati könyvben.

Milyen jelölésekkel találkozol a BÉT-en?

Mennyibe kerül a warrant kereskedés?

A költséged három elemből áll össze, és mindegyiket érdemes a megbízás beadása előtt kiszámolni.

• Bróker jutaléka: a vételi és az eladási megbízás után is felszámítják, jellemzően a megbízás értékének százalékában.
• Minimumdíj: kis tételeknél gyakran ez lép életbe a százalékos díj helyett, ami arányaiban jelentősen megdrágítja az ügyletet.
• Spread: a legjobb vételi és a legjobb eladási ajánlat különbsége, amit az árjegyző határoz meg. Bővebben a spread szerepéről a kereskedésben.

A spread súlya könnyen alábecsülhető. Egy 4 000 Ft körüli papírnál a 30 Ft-os árjegyzői különbözet 0,75%-os azonnali költséget jelent, míg egy forgalmasabb terméknél ugyanez 6 Ft, azaz nagyjából 0,18%.

Ha rövid távon és gyakran kereskedsz, ez a tétel a jutaléknál is többe kerülhet, ezért a megbízás előtt mindig nézd meg az ajánlati könyvet.

Warrant a gyakorlatban: számpélda OTP-részvényre

Nézzünk egy konkrét példát. Tegyük fel, hogy az OTP részvénye 45 000 Ft-on forog, és CALL warrantot veszel rá ugyanezen a kötési áron.

• A lejárat 2 hónap múlva esedékes.
• A paritás 2/1, vagyis két warrant felel meg egy részvényre szóló jognak.
• A prémium warrantonként 1 000 Ft, így két warrantért összesen 2 000 Ft-ot fizetsz.

Két hónappal később, a lejárat napján az OTP 50 000 Ft-on zár. A warrant elszámolási összegét a következő képlettel kapod meg:

(Részvény árfolyama – kötési ár) / paritás

Tehát: (50 000 – 45 000) / 2 = 2 500 Ft warrantonként.

Két warrant után az elszámolás 2 × 2 500 = 5 000 Ft.

Mivel 2 000 Ft-ot fizettél a warrantokért, a nyereséged 5 000 – 2 000 = 3 000 Ft

A hozamot a nyereség és a befizetett prémium hányadosaként kapod meg: 3 000 / 2 000 = 1,5, vagyis +150%. Ugyanez az árfolyammozgás magán a részvényen mindössze +11% lett volna.

A tőkeáttétel a példában nagyjából 13-szoros. Ha viszont az OTP a lejáratkor a kötési ár alatt zár, a CALL warrant nulla forinton számolódik el, és a teljes 2 000 Ft-os prémiumot elveszíted.

Warrant, opció vagy CFD: mi a különbség?

A warrant könnyen összekeverhető a másik két tőkeáttételes termékkel, pedig a jogi felépítésük és a kereskedési helyszínük is eltér.

Hogyan adózik a warrant Magyarországon?

A BÉT-en jegyzett warrantok és certifikátok ugyanabba az adózási kategóriába esnek, mint a részvények. Az elért nyereség a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint ellenőrzött tőkepiaci ügyletből származó jövedelemnek minősül.

Ez azt jelenti, hogy a nyereséget 15% személyi jövedelemadó terheli, szociális hozzájárulási adó pedig nem. Az adóévben elért veszteséget az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekre vonatkozó adókiegyenlítés keretében veheted figyelembe.

A kibocsátó a kedvezőbb adózás érdekében kifejezetten a tartós befektetési számlát (TBSZ) vagy a nyugdíj-előtakarékossági számlát (NYESZ-R) ajánlja. A TBSZ adózási szabályairól külön cikkben írtunk részletesen.

Gyakori kérdések a warrantokról