Útmutató ETF-portfóliók létrehozásához

Ebben a cikkben az ETF-portfóliók létrehozásáról fogunk beszélni. Mindenekelőtt azonban nézzük meg, mik azok az ETF-ek, és miért jelenthetnek ideális befektetési lehetőséget számodra.

Az ETF-ek befektetési alapok és részvények kombinációi. Szó szerinti fordításban tőzsdén jegyzett befektetési alapok. A jegyzett szó arra utal, hogy lényegében úgy vásárolhatók és eladhatók, mint a részvények.

Előnyük, hogy belső működésük olcsóbb és hatékonyabb mint a befektetési alapoké, és hatalmas választékot kínálnak, páratlan expozícióval. Majdnem bármilyen témát, országot, régiót, stratégiát és eszköztípust megtalálhatunk közöttük.

Ha még többet olvasnál az ETF-ekről, az alábbi cikket ajánljuk figyelmedbe:👉Hogyan működnek az ETF-ek?

Ha szeretnéd megérteni, mi a különbség az indexalapok és az ETF-ek közül, olvasd el az alábbi cikket: 👉Indexalap vagy ETF: melyiket válasszam?

Ebben a cikkben megnézzük, hogyan működik az ETF-portfóliók létrehozása, akár egyszerű, passzív indexkövetőkről, akár rövid- és középtávra összpontosítókról beszélünk.

Mielőtt belekezdenénk, fontos megjegyezni, hogy az általunk vizsgált ETF-portfóliók általánosak, vagyis nem minden olvasó igényeire, céljaira és körülményeire szabottak. Más szóval, a bemutatott portfóliók csak iránytűként szolgálnak, nem pedig mindenki számára pontosan követendő szabályokként.

Fontos, hogy a jó ETF-portfóliók mindig személyre szabottak, nem egyszerű, mindenkire érvényes sablonok. Akár két, látszólag ugyanolyan kockázati profillal rendelkező embernek is lehetnek más céljai például a volatilitás vagy hozamok tekintetében.

Az ETF-ek fontossága a portfóliók diverzifikációjában

Az ETF-ek hatalmas választékot kínálnak expozícióban; sokkal nagyobbat, mint a befektetési alapok. Ezért szinte minden portfólióban helyet kaphatnak: hosszú-, rövid- vagy akár középtávon is.

Nézzük meg az ETF-ek jelentőségét egy példán keresztül!

2023-ban a kamatlábak erőteljesen emelkedni kezdtek és a legtöbb indexált befektetési alap nagy veszteségeket szenvedett el. Ez azért volt, mert mind hosszú lejáratúak és hosszú időtartamúak voltak. Olyan indexeket követtek, amelyek többsége túlságosan széleskörű és megpróbálták megragadni a kamatgörbe közép-hosszú szakaszát. Minél hosszabb az időtartam, annál nagyobb az áresés, amikor a kamatlábak emelkednek.

Az ETF-ek lehetővé tették volna számunkra, hogy egy nagyon specifikus fix hozamú csomagot állítsunk össze, amely a kamatgörbe rövid szakaszára összpontosít, így csökkentve a kamatlábak hatását. Ez azért lett volna lehetséges, mert számos különböző lejáratú és időtartamú (pl. 6 hónapnál rövidebb, egy évnél rövidebb, 1-3 éves... stb) ETF létezik. Az ETF-ek kitettsége is meglehetősen változatos, a változó kamatlábaktól és meghatározott lejáratúaktól kezdve, a helyi devizában kibocsátott feltörekvő piacokig vagy a fejlett országok szuverén kötvényeiig.

Az ETF-ek tehát lehetővé teszik számunkra, hogy nagyon jól diverzifikált portfóliót alakítsunk ki. Fontos azonban az is, hogy ne essünk abba a hibába, hogy túlzottan diverzifikálunk, mert ez végül gyakran nagyobb költségeket, kezelési időt és kisebb hozamokat eredményez.

Előnyök és hátrányok az ETF-ekbe történő befektetésnél

Már említettük az ETF-ek nagy választékának és alacsonyabb belső költségeinek előnyeit. Az egyéb előnyök közé tartoznak az alábbiak:

• ✅ Általában alacsonyabb díjak. Az indexált alapok átlagos díja 0,25%, míg az ETF-eké 0,17%.
• ✅ A piaci nyitvatartási idő alatt bármikor megvásárolhatod és eladhatod őket, mindig tudva az árat és a nettó eszközértéket. Ezt nem lehet megtenni a befektetési alapokkal, amelyeket csak egyszer lehet megvásárolni vagy eladni naponta, és nem ismerjük a nettó eszközértéküket a munkanap végéig.

Néhány befektető szerint a sok ETF (majdnem kétezer van Európában) nagy hátrány is lehet, mert nem tudják, melyiket válasszák, ráadásul közülük sokat likvidálnak minden évben.

Ha ETF-ekről van szó, időként valóban úgy érezhetjük, hogy a bőség zavara áll fenn. Éppen ezért a Rankián igyekszünk minél hatékonyabban segíteni a legjobb ETF-ek kiválasztásában.

Ha nagyon bizonytalan lennél, egy másik megoldás erre a problémára az lehet, ha azokkal kezdesz, amelyeket a legnagyobb és legelismertebb kezelők kezelnek és több mint 500 millió euró értékű kezelt eszközzel (AUM) rendelkeznek. Ez csökkenti a likvidálás valószínűségét.

Alapelvek az ETF-portfóliók létrehozása során

Bár alapvetőnek tűnhet, az első lépés az ETF-portfóliók létrehozása során, hogy különbséget tegyél aközött, amit birtokolni szeretnél, amit megengedhetsz magadnak, és amit valóban érdemes birtokolnod.

Sokan szeretnék például, hogy az NVDA vagy egy, az év eleje óta rendkívül jól teljesítő ETF a portfóliójukban legyen. De ha elsősorban csak a hozamra koncentrálunk, a kockázatot pedig figyelmen kívül hagyjuk, olyan portfóliókat hozhatunk létre, amelyeket a legrosszabb forgatókönyvben nem tudunk fenntartani. Kezdetben érdemesebb inkább az alacsonyabb, ám nehezebb időkben is fenntartható terméket választanunk, ami nem kényszerít rá, hogy feladjuk stratégiánkat és terveinket.

Ha egyértelműen letisztáztad magadban, milyen portfólió illik stratégiádhoz és elképzeléseidhez, elkezdheted összeállítani azt. Fontos, hogy a legnagyobb sikerek érdekében a portfóliót a későbbiekben is folyamatosan ellenőrizni kell, hogy megtudhasd, hozza-e a várt hozamokat, amelyekre szükséged van a jövőben kívánt összeg eléréséhez.

ETF-portfóliód összeállítása előtt tehát meg kell határoznod az alábbiakat:

• Kockázati profil és volatilitás.
  • Bár a két fogalom hasonló koncepcióra épül, nem teljesen ugyanaz. A volatilitás a pénzügyi eszközök árainak rövid távú ingadozása. A kockázat annak a valószínűségére utal, hogy valami negatív történik, és ezáltal véglegesen elveszítjük tőkénket vagy már nincs elég időnk várni a helyreállásra.

• Időhorizont:
  • Itt meg kell határoznunk, mennyi ideig tudjuk befektetni a pénzt anélkül, hogy ki kellene vennünk. A kockázati profilunk és a volatilitás ismerete nagyban segít meghatározni, mennyi időt kell a piacon töltenünk.
• Befektetési cél:
  • Meg kell határoznunk, hogy miért szeretnénk befektetni a megtakarításainkat. Ez a cél lehet a nyugdíj a gyerekek oktatása, egy ingatlan megvásárlása... stb. Csak így tudhatjuk, körülbelül mennyi pénzre lesz szükségünk a tervezett időszak végén, és ezért milyen hozamot kellene keresnünk. Nyilvánvalóan sokszor előfordul, hogy a hozam nem elegendő, de vannak módok a kiegészítésére. Például: többet befizetni vagy hosszabb ideig befektetni vagy csökkenteni a jövőbeli várakozásokat.
• Stratégia kiválasztása:
  • Ha már tisztában vagyunk az előző pontokkal, egy olyan stratégiát kell választanunk, amely megfelel azoknak. A leggyakoribb a passzív indexelés, de ezen belül sokféle portfólió létezik, mivel mindenki különböző körülményekkel, profilokkal, jövedelmekkel, stb rendelkezik. Léteznek rövid és középtávú stratégiák (mint a rotáció és a momentum) ETF-ekkel is, amelyeket gyakran taktikai stratégiáknak is neveznek.

Kritériumok az ETF-ek kiválasztásához

A stratégia fogja meghatározni, hogy melyik ETF-et kell választanunk. Az indexelt portfóliók esetében a kritérium az, hogy olyan ETF-ek legyenek, amelyek a lehető legtágabb indexeket követik, azaz nagyon diverzifikált portfóliókkal rendelkeznek több szektorban és lehetőleg több országban és régióban.

Egy másik kritérium lehet az akkumulációs ETF-ek használata, mivel ha hosszú távra tervezünk, a tőke növekedési szakaszában vagyunk, és az osztalékok automatikus újrabefektetése erősebbé teszi a kamatos kamatot.

Ha rövid- és középtávú stratégiákról beszélünk, a kiválasztási kritériumok nagymértékben függenek attól, melyiket választjuk. Megvizsgálhatjuk például a korrelációkat és/vagy a kointegrációkat.

Emellett figyelnünk kell a jutalékokra, a spreadre és tracking errorra, mivel ezek rejtett költségeket adhatnak hozzá befektetéseinkehz.

Diverzifikáció különböző eszközosztályokon keresztül

A különböző eszközosztályokkal történő diverzifikáció célja a portfólió volatilitásának és kockázatának csökkentése, és ha lehetséges, a hozamok javítása. Ez azt jelenti, hogy a portfólió nem minden része fog ugyanúgy teljesíteni egész idő alatt, és gyakran láthatjuk, hogy valami nagyon jól megy, míg más részek nem annyira.

A fenti kép a JPMorgantől bemutatja a különböző eszközosztályok történelmi hozamait. Általánosságban az eszközöket feloszthatjuk részvényekre, kötvényekre, nemesfémekre, nyersanyagokra és alternatívákra. Az egyes kategóriákon belül különböző alcsoportok vannak, mint például a feltörekvő piaci részvények vagy a magas hozamú kötvények.

Egy nagyon gyakori hiba itt a túlzott diverzifikáció. "Nem szükséges annyi eszközosztály és aleszközosztály a jó diverzifikáció eléréséhez", főleg ha hosszú távra tervezünk.

Általában a profil és a stratégia mondja meg, hogy mennyire van szükségünk és milyen súlyozásokra.

Befektetési stratégiák ETF-ekkel

Az ETF-ekkel kapcsolatos befektetési stratégiákat taktikai és stratégiai csoportokra oszthatjuk. Az előbbiek próbálnak piaci időzítést végezni, a megfelelő időben be- és kilépve a különböző típusú eszközök piacain. Az utóbbiak meghatározzák az eszközöket és a százalékos arányokat kezdetektől fogva, és megpróbálnak ragaszkodni hozzájuk, vagy néha változtatni a súlyokat, ha a profil, a horizont vagy a cél változik.

A taktikai stratégiák rövid- és középtávú lépéseket tesznek, míg a stratégiaiak majdnem mindig hosszútávúak.

Stratégiai példák a passzív indexelés és a buy&hold. A különbség az, hogy az első az egész piac megvásárlására törekszik, míg a második lehet, hogy nem annyira diverzifikált, nem állja ki a legrosszabb forgatókönyvet és/vagy meggyőződéseken alapulhat.

Core-satellite befektetési megközelítés.

A Core-satellite megközelítés egy tőkeallokációs forma a stratégiai portfóliókban, amelyet gyakran használnak a passzív indexelésben.

A core a portfólió magját, a satellite vagy magyarul szatellit pedig az olyan eszközöket jelenti, amelyeket annak érdekében adnak a portfólióhoz, hogy kihasználják a piaci anomáliákat.

Egy megfontolandó megközelítés, hogy az ETF-portfóliók core részének érdemes egy olyan dolognak lennie, amely túlélte a legrosszabb pénzügyi válságokat, mint például az 1929-es összeomlást és az azt követő válságot vagy a japán lufi kipukkadását. Ha egy eszköz ezeket túlélte, akkor nagy esélye van arra, hogy túlélje a jövőben felmerülő negatív hatásokat is.

A szatellitek bár nagyobb hozamot adhatnak, nagyobb kockázatot is hordozhatnak, mint például a véletlenszerűség és a következő hozamok kiszámíthatatlansága. A legjobb eszközök kiválasztásához érdemes figyelembe venni a momentumot.

Általánosságban azt javasolják, hogy a mag maximum 50%-ot tegyen ki, a szatellitek pedig minimum 10%-ot (mert egyébként szinte nem lenne hatásuk a hozamokra) és maximum 30%-ot (mert egyébként túl nagy kockázatot jelentenének.

Egy kibalanszolt ETF-portfólió létrehozása fix és változó hozamú ETF-ekből

A volatilitás és a kockázat csökkentésének egyik legjobb módja egy kibalanszolt ETF-portfólió létrehozása a fix és változó hozamú ETF-ek megfelelő arányának megtalálásával. Valójában nincs szükségünk további eszköztípusok hozzáadására vagy exotikus és alternatív eszközök használatára a cél eléréséhez.

Az egész egy egyszerű alapelvre épül: ha kevesebb volatilitást és kockázatot akarunk, akkor növeljük a fix hozamú ETF-ek arányát. És fordítva.

A kamatlábak változásainak negatív hatását a fix hozamú eszközök arányának folyamatos finomításával, állítgatásával kezelhetjük. Így anélkül, hogy teljesen kilépnénk egy-egy pozícióból, növeljük vagy csökkentjük annak súlyát a kamatlábak ismert irányától függően.

A változó hozamú eszközökhöz kapcsolódó piaci időzítéseknél a legrosszabb forgatókönyv, hogy pénzt veszítünk. Ezzel szemben a fix hozamú eszközök kezelésének legrosszabb forgatókönyve az, hogy nem a lehető legmagasabb hozamot szerezzük meg, de nem veszítünk pénzt, és nem is próbáljuk megjósolni a jövőt.

Fontos megérteni a fix hozamú eszközök szerepét az ETF-portfólióban. Ez persze, a választott stratégiától is függ. Az indexelt portfóliókban általában tompítóként szolgálnak, és nem a nagyobb hozamok elérésére. Ha nagyobb hozamot akarunk, akkor feláldozzuk ezt a tompítást.

👉 A legjobb fix hozamú ETF-ek 2024-ben

A portfóliók optimalizálása ETF-ekkel

Bármely stratégiát is választasz, annak megvan a maga "ára". Általában az a cél, hogy optimalizáljuk a hozamot és/vagy csökkentsük a kockázatot és/vagy a volatilitást, de míg az előbbi nagyobb kockázattal járhat, az utóbbi extra költségeket vonhat maga után vagy csökkentheti a potenciális hozamot.

Sokan a value vagy értékfaktorban hittek, mert sok éven át csodálatosan működött, ám később több mint egy évtizedig alacsonyabb hozamot ért el a történelmi átlagnál és a piacnál, valamint a growth vagy növekedési faktornál.

A piacok fejlődnek, és a stratégiáknak és portfólióknak elég erősnek és akár tartósnak kell lenniük ahhoz, hogy ezt elviseljék és nyereséget generáljanak. Ha túl sokat optimalizálunk valamit, akkor lehet, hogy nem fogja jól venni a jövőbeli kihívásokat és válságokat.

Valami hasonló történt a small caps cégekkel is, amelyek az utóbbi 5 évben kevesebb hozamot értek el, mint a nagyobb piaci kapitalizációjú cégek. Sokan beleesnek a szerencsejátékos tévhitbe, azt gondolva, hogy ami leesett, annak vissza kell pattannia, de elfelejtik a történelmet (a small caps 16 évig nem teljesített jól).

Bizonyos eszközök lehetővé teszik az ETF-portfóliók teljesítményének javítását, de a céljuk nem az optimalizálás, hanem a kockázatkezelés. Ilyenek például az újratervezés és a rendszeres hozzájárulások bevezetése. Mindkettő segít csökkenteni a lufik, a súlyos eséseket és akár az oldalirányú piacok hatását is.

Globális piacok felfedezése ETF-eken keresztül

John Bogle egyszer azt mondta, ha változó hozamú eszközökről van szó, nincs szükségünk semmi másra, mint az S&P 500-ra. De fontos megérteni, hogy ő ezt egy USA-ban született személy szemszögéből mondta, tehát a hazai piacok iránti elfogultságot nem hagyhatjuk figyelmen kívül.

Egy korábbi cikkünkben (👉Hogyan fektethetünk be az S&P 500-ba?) elmagyaráztuk, hogy az S&P 500 indexbe fektetés nem feltétlenül jelent globális diverzifikációt, annak ellenére, hogy az értékesítések különböző országokból származnak.

A következő részben megnézzük a nemzetközi kitettség fontosságát. Ez vonatkozik az európai stílusú indexelt portfóliókra is, amelyek nagyobb súlyt adnak a kontinensnek.

A globális kitettség (amennyiben a profil ezt lehetővé teszi) csökkenti a piaci ciklikusság és a középértékhez való visszatérés hatását.

A nemzetközi kitettség előnyei

Ha az a kérdés, hogy a következő grafikonon mibe fektetnél be, sokan azt mondanák, hogy a sárga vonal által jelképezett eszközbe.

Megnézzük a közelmúltat és tapasztalatainkat kivetítjük a jövőre, de anélkül, hogy emlékeznénk arra, hogy "a múltbeli hozamok nem garantálják a jövőbeli hozamokat". Ráadásul, a hozam nem lehet az első szűrő a befektetés vagy a portfólió kiválasztásánál. Ahogy már említettem fent, először ismernünk kell a profilt, a horizontot, a célokat és a stratégiát.

A következő grafikon ugyanezeket az eszközöket mutatja, de már a neveikkel és időkeretükkel:

És mi köze ennek a nemzetközi kitettséghez?

Sokan ugyanazt a hibát követik el, hogy azt rakják be portfóliójukba, ami az utóbbi időben jól teljesített". A fenti grafikonon, a feltörekvő és fejlett piacok jobban teljesítettek, mint az USA 2004 és 2014 között, de a történet teljesen más a 2014-től a napjainkig terjedő időszakra vetítve.

A piacok ciklikusak és az átlaghoz közelítenek. Ha nem vagyunk földrajzilag diverzifikáltak, akkor gyengén teljesíthetnek a portfólióink, és ez érvényes a passzív, indexelt és a taktikai portfóliókra is.

Tematikus befektetések és megatrendek ETF-ekkel

A tematikus befektetés arra összpontosít, hogy kihasználja azokat a trendeket vagy áramlatokat, amelyekről úgy gondolják, hogy nagy lendülettel fognak menni. Ezeket az áramlatokat "megatrendeknek" nevezik, mert nagy változások, fejlődés és hosszú távú növekedés jellemzik őket a gazdaságban és a társadalomban, több iparágat és régiót átfogva, a hagyományos, földrajzi vagy szektoriális megközelítések helyett.

A tematikus ETF-ek olyan tőzsdén jegyzett alapok, amelyek kifejezett expozíciót kínálnak ezekre a megatrendekre, portfóliókat építve, amelyek a kiválasztott témával kapcsolatos, releváns vállalatokat tartalmaznak, beleértve a különböző iparágakat.

A tematikus ETF-ekbe történő befektetés előnyei a széles körű befektetési trendekhez való könnyű hozzáférés, alacsony költséggel. Azonban vannak potenciális hátrányok is, mint például a koncentrációs kockázat, a makrogazdasági trendektől és közpolitikai döntésektől való függőség, valamint a szépnek hangzó, de nem feltétlenül jó hozamot termelő dolgok választása. Warren Buffettet idézve:

Az, hogy egy ötlet jó az emberiség számára vagy forradalmasítja az életünket, nem feltétlenül teszi jó befektetéssé.

Globális trendek azonosítása

A jelenlegi fő megatrendek a következők:

• Mesterséges Intelligencia (MI)
• Digitalizáció
• Fenntarthatóság
• Megújuló energia
• Egészség és biotechnológia
• A népesség öregedése
• Városiasodás
• Blockchain technológia
• Közösségi gazdaság
• Elektromos járművek
• Egészséges táplálkozás és táplálkozástudomány
• Nyomonkövethetőség és átláthatóság
• Testreszabás és fogyasztói Élmény

Tematikus ETF-ek a hosszú távú növekedéshez

Az AT&T és a Verizon voltak azok a cégek, amelyek a fejlődés élén álltak a távközlésben. Azonban összetett éves hozamuk 1985-től 2021-ig 6,62% és 9,05% volt, míg az S&P 500-é 11,5% volt, mindkét esetben osztalékokkal együtt.

Hasonló a helyzet a megatrendekkel és trendekkel, nem mindig jó befektetések. Ezért fontos alaposan megvizsgálni a körülményeket és a múltbeli adatokat.

Néhány mutató, amire figyelnünk kell, hogy megállapíthassuk, képesek-e jó hozamot generálni:

UCITS ETF-ek

A UCITS ETF-ek olyan tőzsdén jegyzett alapok, amelyek megfelelnek az európai UCITS irányelvnek (Undertakings for the Collective Investment of Transferable Securities). Európában vannak bejegyezve, a legtöbbjüknek Írországban és Luxemburgban van a székhelye.

Az UCITS ETF-ek megfelelnek bizonyos szabványoknak és követelményeknek, hogy nagyobb védelmet nyújtsanak a befektetőknek a diverzifikáció, átláthatóság, likviditás és felügyelet terén.

Az UCITS ETF-ek előnyei

A nagyobb befektetői védelem mellett az UCITS ETF-ek egyik előnye, hogy két fő típusú politikával rendelkeznek az osztalékok kezelésében:

• Disztribúció, azaz terjesztés
• Akkumuláció, azaz felhalmozás.

A felhalmozó ETF-ek jobban megfelelnek a hosszú távú stratégiáknak és a tőke növekedési szakaszában lévő portfólióknak, mivel az osztalékok automatikus újrabefektetése lehetővé teszi a kamatos kamatok generálását. Ráadásul alacsonyabb költségei vannak, mintha mi magunk hajtanánk végre egyedi befektetéseket.

Kiegyensúlyozott ETF-portfóliók építése

Mint már említettük, hogy miután eldöntötted, milyen céljaid és kockázati profilod van, az egyik legfontosabb lépés annak meghatározása, milyen százalékban kell rendelkezned fix és változó jövedelmű eszközökkel.

Az allokációk a kockázati profil és a volatilitás függvényében fognak változni. Érdemes kalkulációt, becslést végezned az alábbiakról:

• a portfólió átlagos volatilitása
• a maximális esés
• és a helyreállási idő.

Ezeknek a változóknak az előzetes ismerete segít felkészülni pszichológiai szempontból, mert tudni fogjuk, mire számíthatunk, és láthatjuk, hogy valóban egyensúlyban van-e a portfóliónk és megfelel-e nekünk.

Előfordulhatnak olyan időszakok, amikor képesek vagyunk elviselni a volatilitást és nincs problémánk a maximális eséssel, de horizontunk miatt már nem lenne elég időnk várni portfóliónk helyreállítására.

Az ETF-portfóliók rendszeres finomítása és újratervezése

Az ETF-portfóliók esetében a legfontosabb minél korábban elkezdeni a befektetést. Az apróbb változtatásokat és beállításokat "útközben" is el lehet végezni.

Ezek a változtatások és finomítások magukban foglalják például új típusú eszközök hozzáadását a portfólióhoz vagy a kockázati szintek újratervezését.

Nyilvánvalóan a súlyozásokon is változtathatunk, ha valami változik a profilunkban, horizontunkban, céljainkban vagy akár a rendszeres hozzájárulásokban.

Nagy valószínűséggel portfóliónk a tőke növekedési szakaszában más lesz, mint amilyennek lennie kellene, amikor elérjük időbeli horizontunkat, mivel az utóbbinak a tőke megőrzését és/vagy a jövedelemtermelést kell célul kitűznie.

A finomítások, újbóli egyensúlyba hozások és a rendszeres hozzájárulások az indexelt portfóliók egyik fontos eszközét adják a lufik hatásának minimalizálására és a pánik kihasználására.

Újbóli egyensúlyba hozás esetén egyszerűen visszatérünk az eredeti százalékokhoz vagy súlyokhoz, amelyeket portfóliónk összeállításakor határoztunk meg. Ez segít fenntartani profilunkat és megakadályozza, hogy a portfólió eltérő volatilitást mutasson, mint amit el tudunk viselni, vagy olyan maximális esést, ami félresodorja a tervet.

Eszközök az ETF-portfóliók kialakításához

Miután meghatároztuk és megértettük az előzőekben tárgyalt pontokat, ki kell választanunk azokat az ETF-eket, amelyek megfelelnek az általunk meghatározott véloknak. A választék óriási, ezért a passzív indexelt portfóliók esetében a legjobb választás a legátfogóbb és legdiverzifikáltabb változó hozamú eszközök összeállítása, mellé pedig különböző lejáratú, fix hozamú eszközök.

Hol keressük az ETF-eket?

Első körben érdemes lehet a legismertebb ETF-kibocsátókat szemügyre venned. Ezek közé tartozik többek között a Vanguard, az Amundi, az iShares és az Xtrackers.

Hol vásároljuk meg az ETF-eket az ETF-portfóliók kialakításhoz?

Az ETF-eket megfelelően elsősorban szabályozott brókereknél érdemes megvásárolnod.

Elérhető TBSZ és magyar részvények

Lightyear

• 0% jutalék részvény/ETF ügyletekre
• Frakcionált részvényvétel
• Egyszerű, gyors web + mobil app
• Kamat a szabad készpénzre

Látogatás

A befektetett tőkéd kockázatnak van kitéve.

Emellett egy másik alternatíva lehet a robo-advisorök választása.

RoboAdvisorök

A robo-advisor összeállítja és megvásárolja helyetted az ETF-eket.

Ha nincs időnk és/vagy kedvünk tanulni, olvasni és időt szánni a tanulásra és kezelésre, akkor a robo-advisorök elvégzik helyettünk a befektetést.

A robo-advisorök eldöntik, egy kérdőív alapján meghatározzák volaltilitási profilunkat és eldöntik, milyen portfóliót érdemes használnunk. Kezelik a portfóliót, az újraelosztásokat és eldöntik, hova menjenek a hozzájárulások. Ezért a szolgáltatásért díjat számítanak fel.

Az ETF-portfóliók folyamatos finomítása

Egy portfólió "élő" dolog, nem statikus, ezért folyamatos felülvizsgálatokat igényel. A felülvizsgálatok gyakoriság a használt stratégiától függ.

A passzív indexált portfóliókhoz, újraelosztásokat kell végeznünk. Ez történhet évente egyszer, vagy időnként ritkábban is. Ezenkívül a megtakarítási képességünktől függő rendszeres hozzájárulásokat is érdemes legalább évente egyszer felülvizsgálni.

Legalább 5 vagy 7 évente egyszer meg kell néznünk, hogy portfóliónk fejlődése követi-e a várt hozamot, amit a célokban meghatároztunk. Ellenkező esetben néhány korrekciót kell végrehajtanunk, hogy jobban közelítsünk a célhoz.

És természetesen, bármilyen változás történik a körülményeinkben, amely befolyásolja a profilunkat, a horizontunkat és a céljainkat, annak tükröződnie kell a portfóliónkban.

Összefoglaló az ETF-portfóliók kialakítása során használt kulcsstratégiákról

Általában két típusú stratégia létezik:

• A passzív indexálás
• A taktikai stratégiák.

Ha minimális erőfeszítést és időt szeretnél befektetni, akkor az első az ideális választás. A másodikat akkor javasoljuk, ha a profilod megengedi, és van egy bevált stratégiád, ami természetesen jelentős időt, tanulást és erőfeszítést igényel.

ETF-portfóliók kialakítása: Összefoglalás

Egy ETF-ekből álló portfólió összeállítása egyszerű, de mégis megfontolást, időt és valamennyi tanulást igényel. Fontos, hogy megértsd, hova teszed a pénzedet, és bízz a stratégiádban, hogy nehéz időkben se hozz elhamarkodott döntéseket!

Összefoglalva tehát az első lépés, hogy megismerd kockázati profilodat, befektetési horizontodat és céljaidat. Ezután meg kell találnod a hozzád illő stratégiát, mert ez fogja meghatározni, hogyan építsd fel portfóliódat, mit vásárolj, mikor vásárolj és mikor adj el.