Osztalékba történő befektetés

Kétféleképpen lehet pénzt keresni részvényekkel: az árfolyam változása révén vagy osztalékok formájában. Ez utóbbi nyereséggenerálási mód nagyon népszerű azon befektetők körében, akik különböző passzív jövedelemforrásokat keresnek, így nagy értéket tulajdonítanak a jelentős osztalékfizetést felmutató vállalatoknak. Oka ennek az, hogy sok befektető inkább a biztos és rendszeres hozamot részesíti előnyben, mint a bizonytalan árfolyamnyereséget.
Most pedig ennek fényében vizsgáljuk meg, hogy miért vannak olyan vállalatok, amelyek nem fizetnek osztalékot?
Az osztalék egy vállalat nyereségének azon része, amit rendszeresen szétosztanak a részvényesek között. Ez egy passzív befektetési forma, amelyben a részvényesek a részvények birtoklásáért kapnak juttatást. Ugyanakkor nem minden vállalat fizet osztalékot a részvényeseinek - miért?
Az osztalékfizetés olyan juttatási forma, amit már szilárdan megalapozott és gazdasági érettséggel rendelkező, iparágukban beágyazott, hosszú távon nyereséges, fizetőképes, bőséges és állandó pénzáramlással rendelkező nagyvállalatok alkalmaznak. A nyereség egy részét osztalékként osztják szét, ami jelzi, hogy a vállalat szilárd és érdemi piaci súllyal rendelkezik.
Másfelől viszont azok a vállalatok, amelyek még nem eléggé érettek és a kezdeti terjeszkedés szakaszában járnak, minden nyereségüket a vállalat növekedésére fordítják, így nem fizetnek osztalékot. Ezek a vállalatok részvényeik értékének növelésére összpontosítanak, vagyis azok a befektetők, akik e részvényeket veszik meg, hosszú távon a felértékelődésükre számítanak.
Magyarán az, hogy egy vállalat nem fizet osztalékot, még nem feltétlenül jelenti, hogy labilis - előfordulhat, hogy a növekedésre összpontosít, amivel jobban pozicionálhatja magát a piacon. Ebből következően lehet, hogy adott vállalat nem fizet osztalékot és mégis kiváló hosszú távú befektetés.
Ez elsősorban attól függ, hogy mihez kezd a megtartott nyereséggel. Ha a vállalat hosszú távon növelni kívánja értékét, akkor olyan befektetési projekteket kell indítania, amelyek jövedelmezőek, pozitív nettó jelenértékkel. Ezzel nagyobb jövedelmezőséget érhet el, mint amit egy befektető átlagosan elérhet a piacon.
Előfordulhat az is, hogy a vállalat gazdaságilag érett, de a nyeresége újrabefektetésére összpontosít azért, hogy a jövőben nagyobb hozamot kínálhasson részvényeseinek. A legjobb aktuális példa olyan vállalatra, amelynek újrabefektetési politikája értéknövelő tényező, a Berkshire Hathaway, amit Warren Buffett vezet, és ami az elmúlt 40 évben 19,9%-os összetett növekedést ért el a jó befektetési döntéseknek köszönhetően.
Ugyanez fordul elő a Microsoft vagy bármely nagy technológiai vállalat esetében, amely történelmileg évi 15%-nál magasabb hozamot ért el és nem fizet osztalékot.
További ok, amiért néhány vállalat nem fizet osztalékot, hogy kénytelen volt megszüntetni (vagy csökkenteni). Ilyen helyzetet teremthet egy negatív hatás miatt a mérlegben, amire sok társaság esetében volt példa a közelmúltbéli világjárvány során.
Mindazonáltal ezzel az eljárással nagyon óvatosnak kell lennie azon vállalatoknak, amelyek történelmileg vonzó osztalékot fizettek, majd pedig hirtelen beszüntetik az osztalékfizetést, ugyanis ez elriaszthatja a még pozícióban lévő befektetőket.
Olyannyira igaz ez, hogy Spanyolországban például előfordult tőkeemelés, amit kizárólag azzal a szándékkal hajtottak végre, hogy a legrégebbi részvényeseket jutalmazzák (mint például a Banco Santander 2020-ban) - megelőzendő távozásukat. Ez pedig teljesen abszurd.
Az alábbiakban megvizsgáljuk az előnyöket és lehetséges hátrányokat, amelyekkel egy vállalat szembesülhet, ha úgy dönt, nem fizet osztalékot.
| Az osztalék NEM fizetés előnyei | Az osztalék NEM fizetés költségei | ||
| ✅ Lehetővé teszi a nyereség újrabefektetését | ❌ Sok befektető számára nem vonzó az ilyen részvény | ||
| ✅ Gyorsabb növekedésre ad módot | ❌ Az ilyen vállalatok nagy volatilitást mutathatnak | ||
| ✅ A részvényes elhalaszthatja az adókat az eladás pillanatáig, és az árfolyamnyereség után adózhat |
| Az osztalék NEM fizetés előnyei | Az osztalék NEM fizetés költségei |
| ✅ Lehetővé teszi a nyereség újrabefektetését | ❌ Sok befektető számára nem vonzó az ilyen részvény |
| ✅ Gyorsabb növekedésre ad módot | ❌ Az ilyen vállalatok nagy volatilitást mutathatnak |
| ✅ A részvényes elhalaszthatja az adókat az eladás pillanatáig, és az árfolyamnyereség után adózhat |
Mutatunk 10 példát olyan vállalatra, amely nem fizet osztalékot a részvényeseknek. Amint látható, ezek világszerte elismert, magas technológiai fejlettségű vállalatok, amelyek inkább a lehető leggyorsabb tőkésítésre összpontosítanak a további növekedés érdekében.
Ezt a döntést három tényező határozza meg:
Ha a befektetés rövid távú, lehetséges, hogy az újrabefektetés eredményeképpen szerzett tőkenyereségek nem realizálódnak, ezért inkább az osztalékot választjuk, biztosítva ezzel a hozamot. Hosszú távon viszont a növekedés bekövetkezhet és jövedelmezőbb lehet.
Azért is válaszhatunk olyan vállalatokat, amelyek nem fizetnek osztalékot, mert a visszatartott nyereséggel megvalósított befektetéseik értéket teremtenek, továbbá bízunk az iparágban és a cégvezetésben. Ez az aspektus időként elsikkad, de a döntéshozatal és az adott vállalat irányvonala is ezen múlik.
Összefoglalva tehát a fentiek lehetnek azon okok, amelyek miatt sok vállalat úgy dönt, hogy nem fizet osztalékot. Ennek ismetetében megeshet, hogy átgondolod a befektetési stratégiádat az osztalékokkal kapcsolatban?
A befektetett tőkéd kockázatnak van kitéve.
A kiskereskedelmi befektetők 71%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.
A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.