Mérleg és eredménykimutatás: teljes kezdő útmutató befektetőknek

Amikor valaki részvényt vásárol, alapvetően nem csak egy papírt vesz, hanem részesedést egy vállalatban. Ahhoz pedig, hogy jó döntést hozz, tudnod kell, milyen állapotban van ez a vállalat pénzügyileg. A két legfontosabb kimutatás, amely ezt megmutatja: a mérleg és az eredménykimutatás.

Képzeld el, hogy egy barátod kölcsönkér tőled. Mielőtt igent mondanál, biztos ellenőriznéd, mennyi tartaléka van, milyen tartozásai vannak, és milyen stabil a jövedelme. A befektető pontosan így viselkedik – csak nem a barátja pénzügyeit nézi át, hanem egy vállalatét. A mérleg és az eredménykimutatás ehhez ad kapaszkodót.

Mi a mérleg – és miért fontos?

A mérleg olyan, mint egy pillanatfelvétel a cég vagyonáról egy adott napon. Nem mutatja, hogyan változtak a dolgok év közben, csak azt, hogy éppen akkor mije volt a vállalatnak és milyen forrásból finanszírozta azt. Emiatt statikus kimutatásnak nevezzük.

A mérleg két oldala az „eszközök” és a „források”. Az eszközök azt mutatják, hogy a cég mivel rendelkezik, a források pedig azt, hogy mindezt miből teremtette elő.

Mérleg bal oldala: Eszközök — Miből áll a cég vagyona?

A vállalat eszközei alapvetően két nagy csoportra oszlanak: befektetett eszközökre és forgóeszközökre.

A befektetett eszközök hosszú távon szolgálják a vállalkozást – ilyenek például az épületek, gépek, technológiák, vagy éppen a szellemi tulajdon. Ezeket ritkán adják-veszik, és több évre határozzák meg a cég kapacitását. Befektetőként érdemes óvatosnak lenni, ha a vállalatnál jelentősen megugrik a goodwill értéke, mert ez azt jelenti, hogy a cég egy másik vállalatot a tényleges értékénél drágábban vásárolt fel.

A forgóeszközök ezzel szemben sokkal gyorsabban változnak: készpénz, bankszámla, készletek, követelések. Ezek a vállalat „mozgástere”, vagyis az a vagyon, amit gyorsan készpénzzé lehet alakítani.

Befektetőként különösen sokat mond, hogy mennyi készpénzzel és rövid távú befektetéssel rendelkezik a vállalat. Egy egészséges cég képes túlélni váratlan helyzeteket, mert van tartaléka. A gyenge likviditás viszont azonnal jelezheti, hogy a vállalat közel állhat ahhoz, hogy ne tudja időben kifizetni számláit.

Mérleg jobb oldala: Források — Honnan jött a pénz?

Ha az eszközök azt mutatják meg, hogy mije van a cégnek, akkor a források oldal arra válaszol: miből jött mindez létre?

Két lehetőség van: saját tőke és adósság.

A saját tőke az alapítók és tulajdonosok pénzéből, illetve a felhalmozott nyereségből áll. Ha ez magas, a cég stabilabb, önállóbb és kevésbé függ a hitelezőktől. Ha a saját tőke csökken, az sokszor veszteségekre vagy túlzott osztalékfizetésre utal.

A kötelezettségek (adósságok) ezzel szemben olyan források, amelyeket a cég másoktól vesz igénybe – bankoktól, kötvénytulajdonosoktól, beszállítóktól. Egy egészséges cégnél az adósság és a saját tőke aránya kiegyensúlyozott. Általános ökölszabály, hogy hosszú távon a saját tőkének kell dominálnia, különben a vállalat túl sérülékennyé válhat.

Mi az eredménykimutatás – és miért kulcsfontosságú?

Az eredménykimutatás a cég teljesítményét mutatja meg egy adott időszak alatt – például egy évben. Mennyit keresett? Mennyit költött? Mi maradt a végén?

Ez már nem pillanatkép, hanem folyamat: megmutatja, hogyan működött a cég az adott időszakban.

Nagyon hasonló ahhoz, ahogyan egy háztartás vezetné a költségvetését: bejönnek a bevételek (árbevétel), majd jönnek a kiadások (költségek), és a végén látjuk, mennyi marad a kasszában (nyereség).

Az eredménykimutatás nagy előnye, hogy megmutatja, mennyire hatékony maga a működés. Lehet ugyanis, hogy egy vállalat hatalmas árbevételt ér el, de a költségek még gyorsabban nőnek, így a végén alig marad profit. Ez sok kezdőt megtéveszt: a magas bevétel önmagában semmit nem jelent, ha a cég képtelen abból tiszta nyereséget termelni.

Az Eredménykimutatás felépítése

Képzeld el, hogy egy cég azt mondja: „Ez az év ezt kerestünk." Akkor lépésről-lépésre levezetik, mi mindent levontunk. Így néz ki:

Miért Fontos Minden Sora?

Nettó Árbevétel (Top Line): Ez a legfontosabb szám — mutatja, hogy a cég keresése nő vagy csökken. Folyamatos növekedés = jó jel.

Bruttó Eredmény: Ez megmutatja a termelés hatékonyságát. Ha az ugyanakkora bevétel mellett több költségbe kerül, az az inflációt vagy pazarlást jelent.

Üzemi Eredmény (EBIT): Ez a legtisztább mutató arra, hogy az üzlet mennyire nyereséges. Az EBIT-et a pénzügyi költségek nem torzítják meg (azaz a hitel kamatai).

Adózott Nyereség: Ez a végső szám — amit a cég ténylegesen megtart.

Mérleg vs. Eredménykimutatás — Miről van szó?

Talán a legfontosabb megérteni, hogy a mérleg és az eredménykimutatás nem külön világ: összekapcsolódnak.
A profit, amit a vállalat egy évben megtermel, a saját tőkét növeli a mérlegben.
A veszteség ezzel szemben csökkenti azt.

Vagyis: az eredménykimutatás „folyamatát” a mérleg „eredménye” követi le.

3 Fontos Mutató Kezdőknek

Ha csak 3 mutatót szeretnél megtanulni, akkor ez legyen — mert ezekből 80%-ot megértsz a cég egészségéről.

A pénzügyi mutatók rengeteget mondanak egy vállalatról, de kezdőként három érték bőven elegendő ahhoz, hogy képet kapj a cég minőségéről.

1. ROE – mennyire hatékonyan működik a vállalat?

A ROE  - Saját Tőkearányos Megtérülés (Return on Equity) azt mutatja meg, mekkora hozamot termel a saját tőkére vetítve. Ha ma befektetnél egy cégbe, ez lenne az a százalék, amit a pénzed „termelne” abban az évben.

15% fölött már nagyon jó érték, 10% alatt viszont gyengének számít.

A 2024-es OTP-példa jól mutatja, mit jelent ez a gyakorlatban. A bank mintegy 23,5%-os ROE-t ért el – ez azt jelenti, hogy minden 100 forintnyi saját tőkére 23,5 forintnyi profitot termelt egy év alatt.

2. Likviditási ráta  (Current Ratio) – képes-e a cég időben fizetni?

A likviditási ráta különösen fontos, mert hiába nyereséges papíron egy vállalat, ha nincs elegendő készpénze a számlák kifizetésére. A likviditási ráta megmutatja, hogy az egy éven belül esedékes kötelezettségeket a cég fedezni tudja-e a forgóeszközökből.

1,5–2,0 között ideális; 1,0 alatt komoly kockázat.

3. Bruttó margin – mennyire jövedelmező a tevékenység?

Megmutatja, hogy az árbevétel hány százaléka marad meg a közvetlen költségek levonása után.

A szektorok között nagy a különbség: a szoftvercégek akár 70–80%-os marginokat is produkálnak, míg a kiskereskedelemben a 20–30% számít jónak.

A csökkenő margin mindig figyelmeztető jel: azt jelenti, hogy a vállalat költségei gyorsabban nőnek, mint a bevételei.

Miért kell a cash flow is?

Gyakran előfordul, hogy egy cég nyereséges az eredménykimutatásban, mégis alig rendelkezik készpénzzel. Ezt a cash flow kimutatás mutatja meg. Itt derül ki például, ha a vevők nem fizetik ki időben a számláikat, vagy ha a vállalat túl sok pénzt kötött le készletekben.

Mérleg, Eredménykimutatás és Cash Flow — Mi a különbség?

Kezdőknek gyakran zavaros ez a három kimutatás. Így tisztázod:

Miért szükséges mindhárom? Mert egy cég lehet "nyereséges" az eredménykimutatáson (papíron), de nincs készpénze — például ha az ügyfelei nem fizetik meg a számlákat (követelések vannak, de nem pénz).

Hol találod meg ezeket az adatokat?

Nemzetközi cégeknél a Morningstar, a StockAnalysis vagy a Macrotrends átlátható formában mutatja az adatokat, több évre visszamenőleg.
Magyar vállalatok esetében az OPTEN, az e-beszámoló vagy az MNB adatbázisai a legmegbízhatóbb források.

0% jutalék részvényekre és ETF-ekre

XTB

• Magyar nyelv és lokális támogatás
• Kamat a szabad készpénzre (változó)
• 0%-os jutalék részvényekre és ETF-ekre.
• Gyors, kezdőbarát xStation platform

Látogatás

A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.

Gyakorlati Elemzési Lépések — A 5 Lépés

A következő öt lépés egy olyan praktikus útmutató, amelyet bármilyen vállalatnál alkalmazhatsz – legyen szó magyar vagy nemzetközi cégről. Ha ezeket végigveszed, már kezdőként is sokkal tisztábban fogod látni, mennyire stabil, likvid és nyereséges egy vállalat.

1. lépés: A vagyoni helyzet vizsgálata (Mérleg elemzése)

Elsőként érdemes áttekinteni, hogyan változott a cég vagyona. A mérlegben három kulcsterület számít:

• Eszközök: nő-e a vállalat vagyona több éven keresztül?
  A stabilan növekvő eszközállomány általában fejlődést jelez.
• Saját tőke: emelkedik-e a tulajdonosok tőkéje, vagyis a cég valódi értéke?
  Ha csökken, az gyakran veszteségeket vagy túl nagy osztalékfizetést jelent.
• Adósság: nő-e a vállalat eladósodottsága, és ha igen, kezelhető szinten maradt-e?
  Az arány számít, nem a puszta összeg.

Intő jel, ha az adósság folyamatosan nő, miközben a saját tőke csökken, az nagyon komoly problémára utal. Ilyen helyzetben a vállalat egyre kevésbé a tulajdonosok pénzéből, és egyre inkább hitelekből működik.

2. lépés: A likviditás felmérése (Fizetőképesség)

A likviditás azt mutatja meg, hogy a cég képes-e időben kifizetni a rövid lejáratú tartozásait.
Ehhez a legegyszerűbb mutató a Current Ratio:

Current Ratio = Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek

Értelmezés:

• 1,5–2,0 között jó: a vállalat kényelmesen fizeti a számláit.
• 1,0 alatt rossz jel: a cégnek nincs elég gyorsan mozgósítható vagyona, hogy kifizesse a tartozásait.

Az alacsony likviditás az egyik leggyakoribb oka a vállalati csődöknek – még akkor is, ha papíron nyereséges a cég.

3. lépés: A nyereségtermelő képesség elemzése (Eredménykimutatás)

Ezután azt kell megvizsgálni, hogy a vállalat ténylegesen képes-e profitot termelni, és hogyan változik ez évről évre.

A két legfontosabb kérdés:

• Nő-e az árbevétel?
  Ha évek óta csökken, akkor a cég piacot veszít.
• Nő-e az EBIT (üzemi eredmény) is?
  Az árbevétel növekedése önmagában kevés – az a fontos, hogy a profit is vele együtt emelkedjen.

Vörös zászló:
Ha az árbevétel nő, de a profit csökken, az azt jelenti, hogy a költségek gyorsabban emelkednek, mint a bevételek. Ez költséginflációra vagy rossz menedzsmentre utal.

4. lépés: Fontosabb mutatók kiszámítása

Miután átnézted a kimutatásokat, néhány kulcsmutatóval gyorsan le tudod szűrni a vállalat minőségét:

• ROE (Return on Equity): azt mutatja, mennyire hatékonyan használja a cég a saját tőkét.
  Jó érték: 15% felett.
• Bruttó margin: megmutatja, mennyi marad meg a bevételből közvetlen költségek levonása után.
  Szektoronként nagyon eltérő, ezért mindig a versenytársakkal hasonlítsd össze.
• EPS (Earnings Per Share): a részvényenkénti nyereség alakulása.
  Ha az EPS nő, a cég egyre értékesebb a részvényesek számára.

Ezek a mutatók segítenek rövid idő alatt megítélni a vállalat hatékonyságát és jövőbeni növekedési esélyeit.

5. lépés: Szektoriális összehasonlítás (Benchmarking)

Önmagában egy szám semmit nem ér.
A vállalatot mindig a saját szektorának szereplőivel kell összehasonlítani.

Miért fontos ez?

Egy 10%-os ROE például:

• az autóiparban lehet jó,
• a technológiai szektorban viszont gyenge,
  mert a versenytársak ott 20–30%-ot is hoznak.

Ugyanígy:

• egy 0,8-as Current Ratio veszélyesen alacsony,
  ha a szektor átlaga mondjuk 1,5.

A benchmarking segít megérteni, hogy a vállalat valóban jól teljesít-e, vagy csak a saját múltjához képest tűnik jobbnak.

Mikor legyél nagyon óvatos?

A befektetők számára mindig vörös zászló, ha:

• az adósság folyamatosan nő,
• a vállalat nem tudja fizetni rövid távú tartozásait,
• csökken a bevétel több éven át,
• vagy nő a bevétel, de csökken a profit,
• alacsony a ROE,
• vagy romlik a saját tőke.

Ezek mind arra utalnak, hogy valami nincs rendben a vállalat működésével.

Gyakorlati példa: az OTP Bank pénzügyi képe (2024)

Hogy még érthetőbb legyen, nézzünk meg egy valódi, magyar vállalatot: az OTP Bankot. A 2024-es pénzügyi adatok jól megmutatják, hogyan működik egy egészséges, nyereséges és stabilan növekvő vállalat.

Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb számokat:

OTP Bank – 2024 (főbb pénzügyi adatok)

Mit mondanak ezek a számok a befektetőknek?

1) Az OTP stabilan növekszik

A bevétel több mint 19%-kal nőtt az előző évhez képest.
Ez erős jel arra, hogy a bank piaci részesedése, ügyfélköre és kamatmarzsa is javult.

2) Kiemelkedő a nyereségtermelés

A 2 720 milliárd forintos profit rendkívül magas, és már önmagában azt mutatja, hogy a bank képes hatékonyan működni még változó piaci környezetben is.

A 23,5%-os ROE kimagasló nemzetközi szinten is – a legtöbb egészséges európai bank 10–15% között teljesít.
Ez azt jelenti, hogy az OTP évente 23,5%-os hozamot termel a saját tőkére.

3) Költséghatékonyság: a bank erőssége

A Cost-to-Income Ratio 38,5%, ami kiemelkedően jó.
Ez azt jelenti:

a bevételek 62%-a „szabadon marad” működési költségek levonása után.

Minél alacsonyabb ez a mutató, annál hatékonyabb a cég.

4) Erős likviditás, nincs adósságkockázat

A Current Ratio 3 felett mozog, ami azt jelzi, hogy a bank:

• kényelmesen tudja fizetni a rövid távú tartozásait,
• stabil tartalékkal rendelkezik,
• ellenálló a gazdasági visszaesésekkel szemben.

Befektetői összegzés – mit jelent ez egy kezdő befektetőnek?

A fenti adatok alapján az OTP Bank 2024-ben:

• erős növekedést mutat,
• kiemelkedően nyereséges,
• hatékonyan működik,
• stabil pénzügyi alapokon áll,
• nem rendelkezik veszélyes adósságszinttel,
• magas hozamot biztosít a saját tőkére.

Ez a kombináció ritka, és általában azt jelzi, hogy a vállalat hosszú távon is életképes, jól vezetett és pénzügyileg egészséges.

Összefoglalás

A mérleg és az eredménykimutatás kéz a kézben mutatják meg, mennyire egészséges, stabil és nyereséges egy vállalat. A kezdő befektető számára ezek megértése olyan, mint alapfokú térképet adni a pénzügyi világban. Ha ezt a két kimutatást jól olvasod, az már önmagában óriási előny.

A legjobb indulás, ha kiválasztasz egy magyar vagy nemzetközi céget az OPTEN vagy a Morningstar oldalán, és végignézed a mérlegét, eredménykimutatását és a kulcsmutatóit. Ha ezek összképe pozitív, érdemes mélyebbre ásni.

Elérhető TBSZ és magyar részvények

Lightyear

• 0% jutalék részvény/ETF ügyletekre
• Frakcionált részvényvétel
• Egyszerű, gyors web + mobil app
• Kamat a szabad készpénzre

Látogatás

A befektetett tőkéd kockázatnak van kitéve.