Stratégiák
Befektetési stratégiák a tőzsdén
A részvényekbe történő, közép- és hosszú távú befektetés során befektetési stratégiák különböző típusait alkalmazhatod. Választhatod például a növekedA legjobb ETF-ek 2024-benési részvényekre való összpontosítást, fókuszálhatsz az osztalékokra, vagy folytathatsz értékalapú befektetést is.
Ahhoz, hogy befektetési stratégiád sikeres lehessen, érdemes fundamentális elemzést végrehajtanod, hogy meghatározhasd, egy adott cég részvényei megfelelőek-e a követett befektetési stratégiához. Ez persze nem azt jelenti, hogy egy cég részvényei csak egy részvénybefektetési stratégiához illeszkedhetne. Például egy osztalékalapú stratégiára alkalmas cég részvényei egy buy & hold portfólióban is helyet kaphatnak.
A lényeg, hogy jól ismerd befektetési profilodat, igényeidet és az egyes befektetési stratégiák jellemzőit. Az alábbi cikk ez utóbbiban segít majd eligazodni.
Indexkövető befektetés
Az indexkövető befektetés olyan befektetési stratégia, amely tőzsdeindexekbe történő befektetésen alapul, indexkövető ETF-eken vagy befektetési alapokon keresztül, amelyek automatikusan követik referencia indexüket.
Ez a befektetési stratégia annak a problémának a megoldására született, hogy a legtöbb befektető és menedzser képtelen folyamatosan és évről évre legyőzni a piacot. Az indexkövető befektetés az egyik legnépszerűbb passzív befektetési forma. Előnyei elsősorban az általa elérhető diverzifikáció és a befektetés egyszerűsége, mivel nem kell elemeznünk az egyes indexeket alkotó cégeket.
Értékalapú befektetés (value investing)
A befektetési stratégiák között igen népszerű az értékalapú befektetés. Az értékalapú befektetés vagy value investing egy olyan befektetési stratégia, amely a különösen vonzó áron jegyzett vállalatokba történő befektetést teszi ki célul. A value investing kihasználja a piac által kínált belső érték és ár közötti különbségeket.
Az értékalapú befektető célja, hogy akkor vásárolja meg a részvényeket, amikor azok alulértékeltek, azaz áruk alacsonyabb a belső értéküknél. Ezután a befektető a részvényeket akkor adja el, amikor azok elérik vagy meghaladják belső értéküket, így profitot realizálva. Összefoglalva a value investing lényege az olcsó vásárlásban és drága eladásban rejlik.
A belső érték megtalálása érdekében, a befektetőnek fundamentális elemzést kell végeznie a vizsgált vállalat pénzügyi kimutatásait felhasználva. Csak így tudhatja meg, mikor érdemes megvásárolnia egy cég részvényeit.
👉 További információ:Értékalapú befektetés: Mi ez, és miért használják?
Kontrastratágia (contrarian investing)
A kontrastratégia vagy contrarian befektetés az erősen negatívan teljesítő, nem népszerű vállalatokba történő befektetésre irányul, legyen szó gazdasági helyzetről, piaci ciklusról vagy bármilyen más okról.
Azt jelenti, hogy a befektető olyan vállalatokba fektet be, amelyek nem "divatosak", és amelyekről elegendő oka van azt hinni, hogy mégis nagy értéknövekedést fognak tapasztalni. Összességében arról van szó, hogy rövid távon rosszul teljesítő, nem népszerű vállalatokba fektet be.
Növekedési befektetés (growth investing)
A growth vagy növekedési vállalatokba történő befektetési stratégia arra irányul, hogy olyan vállalatokat azonosítson, amelyektől a következő években nagy növekedést várnak. Ezek a vállalatok gyakran kis vállalatok, amelyek rövid ideje vannak a piacon.
Ezeket a vállalatok általában magas áron jegyzik a jövőbeli növekedési várakozások miatt. Azonban ez a növekedési várakozás nem feltétlenül valósul meg, és a befektetés nem feltétlenül sikerül mindig. Emiatt ez a stratégia általában a többinél nagyobb kockázattal jár, bár nagyobb potenciális hozamokat is rejt magában.
A növekedési vállalatokba történő befektetésnél a fundamentális elemzés mellett minőségi elemzést is végeznünk kell annak meghatározására, hogy valóban olyan befektetést jelentenek-e, amelyek nagy növekedési potenciállal rendelkeznek.
👉 További információ: Növekedési részvény
GARP stratégia (Growth at a reasonable price): növekedés elfogadható áron
A GARP stratégia az értékalapú és a növekedési befektetés között helyezkedik el. A stratégiát alkalmazó befektető olyan vállalatokat választ, amelyek mérsékelt növekedési kilátásokkal rendelkeznek. Az ilyen cégek részvényeit nem jegyzik sem túl magas (mint sok növekedési vállalat esetében), sem túl alacsony áron, ami kizárja a csekély növekedési képességgel rendelkező vállalatokat.
Buy & hold (vedd meg és tartsd)
A buy & hold stratégia a részvények vásárlását és hosszú távú megtartását jelenti. Ez azt jelenti, hogy a választott vállalatoknak versenyelőnyökkel kell rendelkezniük, és a befektetőnek már előzetesen azt kell látnia, hogy ezt a versenyelőnyt a vállalatok hosszú távon megtartják.
Ennél a befektetési típusnál a vásárlási árak kevésbé fontosak, mivel a hosszú távú értéknövekedés a cél. Az egyetlen értékesítési indok ebben a stratégiában a vállalat alapjainak romlása, ami a versenyelőnyök elvesztését és a vállalat hosszú távú növekedésének csökkenését jelentené.
Összefoglalva a buy & hold befektető kivételes vállalatokba fektet be, még ha magas áron is jegyzik őket, és hosszú időn át nem adja el a részvényeket. Warren Buffet szerint jobb kivételes vállalatokat vásárolni elfogadható áron, mint átlagos vállalatokat vásárolni alacsony áron.
Osztalékokra összpontosító befektetés
Az osztalékokra összpontosító befektetés célja az olyan vállalatokba történő befektetés, amelyek évről-évre növekvő, magas osztalékot fizetnek. Ezek a vállalatok általában nagyok és stabilak, mivel nincs sok lehetőségük a növekedésre, és nyereségük nagy részét osztalék formájában osztják ki a részvényeseiknek.
Az ilyen vállalatokba történő befektetés a kapott osztalékok újabb, osztalékot fizető vállalatok részvényeibe történő újrabefektetését célozza, így minden évben nagyobb lesz az osztalékok formájában kapott jövedelem. A stratégia a betétekbe és alacsony kockázatú eszközökbe történő befektetés alternatívája. Relatíve alacsony hozamot biztosít, ezért elsősorban hosszú távra szól.
A legjobb vállalatok, amelyekkel ezt a stratégiát meg lehet valósítani, azok a vállalatok, amelyek stabilak és lehetőleg évről évre növekvő nyereséggel rendelkeznek. A befektetés egyik alapvető feltétele az osztalékozam és annak fenntarthatósága.
👉 További információ: Osztalékbefektetés: útmutató kezdőknek
- Dow kutyái: Az ezt a befektetési stratégiát követő befektető az év elején portfóliója 10%-át a Dow Jones előző évben legnagyobb osztalékhozamot elért 10 vállalatába fekteti. A stratégiát bármely más piacra is alkalmazható.
Ciklikus vállalatokba történő befektetés
A ciklikus vállalatokba történő befektetés azt jelenti, hogy a vállalatokat a ciklus alján vásároljuk meg és a ciklus tetején adjuk el, amikor a részvényárfolyam nagyon magas és sok befektető hosszú távú magas nyereségre számít. Azonban a ciklikus vállalatok természete miatt a nyereségük évről évre változó, mivel általában egy nyersanyag árától függ.
Ezért a ciklikus vállalatokba történő befektetés általában középtávon történik, próbálva meghatározni a ciklus alját és tetejét a vásárláshoz és eladáshoz.
Momentum befektetési stratégia
A momentum stratégia azt jelenti, hogy hosszú pozíciókat nyitunk azokban a részvényekben, amelyek az elmúlt 3-12 hónapban a legnagyobb értéknövekedést mutatták, és ezeket a következő 3-12 hónapban megtartjuk. A stratégiát Narasimhan Jegadeesh és Sheridan Titman széles körben tanulmányozta és jövedelmezőnek bizonyult.
Ebben a stratégiában a vállalat típusa és alapadatai lényegtelenek, csak az számít, hogy az elmúlt hónapokban melyik vállalat értéke nőtt a legnagyobb mértékben. A momentum stratégia tipikus vállalatai azok, amelyek jelenleg divatosak, jó időszakot élnek meg, a vártnál nagyobb nyereséggel.
Összefoglalás: befektetési stratégiák a tőzsdén
Most pedig nézzünk egy összefoglalást a cikkben említett befektetési stratégiák áttekintésére!
| Indexkövető befektetés | Befektetés tőzsdei indexekbe ETF-eken vagy alapokon keresztül, amelyek az adott referencia indexet követik | ||
| Értékalapú befektetés | Befektetés olyan vállalatokba, amelyeknek vonzó az ára, kihasználva az ár és a belső érték közötti különbséget | ||
| Contrarian befektetés | Befektetés olyan vállalatokba, amelyeket a piac büntet, arra várva, hogy javuljanak a vállalat értékelései | ||
| Növekedési befektetés | Befektetés azokba a vállalatokba, amelyektől az elkövetkező években jelentős növekedést várnak | ||
| GARP | Befektetési stratégia, ami a value és a growth között helyezkedik el | ||
| Osztalékbefektetés | Csak olyan vállalatokba történő befektetés, amelyek rendszeresen osztalékot fizetnek | ||
| Befektetés ciklikus vállalatokba | Befektetés a ciklusuk alján lévő vállalatokba, azt várva, hogy azok elérjék a csúcsot az eladáshoz | ||
| Buy & hold | Részvény vásárlása és hosszú távon történő megtartása | ||
| Momentum befektetés | Olyan vállalatok kiválasztása, amelyek az elmúlt hónapokban jelentős értéknövekedést mutattak, és a pozíciókat legfeljebb egy éven át történő megtartása |
| Indexkövető befektetés | Befektetés tőzsdei indexekbe ETF-eken vagy alapokon keresztül, amelyek az adott referencia indexet követik |
| Értékalapú befektetés | Befektetés olyan vállalatokba, amelyeknek vonzó az ára, kihasználva az ár és a belső érték közötti különbséget |
| Contrarian befektetés | Befektetés olyan vállalatokba, amelyeket a piac büntet, arra várva, hogy javuljanak a vállalat értékelései |
| Növekedési befektetés | Befektetés azokba a vállalatokba, amelyektől az elkövetkező években jelentős növekedést várnak |
| GARP | Befektetési stratégia, ami a value és a growth között helyezkedik el |
| Osztalékbefektetés | Csak olyan vállalatokba történő befektetés, amelyek rendszeresen osztalékot fizetnek |
| Befektetés ciklikus vállalatokba | Befektetés a ciklusuk alján lévő vállalatokba, azt várva, hogy azok elérjék a csúcsot az eladáshoz |
| Buy & hold | Részvény vásárlása és hosszú távon történő megtartása |
| Momentum befektetés | Olyan vállalatok kiválasztása, amelyek az elmúlt hónapokban jelentős értéknövekedést mutattak, és a pozíciókat legfeljebb egy éven át történő megtartása |
Az alábbi cikkek is érdekelhetnek:
