Fundamentális elemzés / Érték
Vállalati pénzügyi mutatók: eladósodottság, szolvencia és likviditás
Ebben a cikkben megnézzük, hogyan értékelheted a vállalatokat befektetés során. Olvass tovább, hogy megtudhasd, hogyan működnek az olyan vállalati pénzügyi mutatók, mint az eladósodottság, a szolvencia és a likviditás!
Mi az eladósodottság?
Az eladósodottság egy olyan mutató, amelynek segítségével azt vizsgálhatjuk, hogy egy cég saját tőkéjéhez képest mekkora százalékos arányt tesz ki a cég által igénybe vett idegen finanszírozás. Más szóval az eladósodottság egy matematikai hányados, amely a vállalkozás teljes adósságának százalékos arányát mutatja meg saját erőforrásaihoz képest.
Az EAE Business School professzora, Juan Carlos Higueras nagyon jól leírja az eladósodottság lényegét egy olyan helyzetet használva fel, amelyen a legtöbb ember átmegy. Amikor lakást vásárolsz jelzáloggal, az eladósodási arány a jelzálog alatt álló ingatlan értékének százaléka. Ha a bank a lakás értékének 80%-ára nyújt jelzálogot, akkor az eladósodottságunk 80%.
Az eladósodottsági mutatót arra használjuk, hogy megtudjuk, egy cég eszközeinek mekkora százalékát finanszírozzák adóssággal. Így megismerhetjük a cég külső finanszírozását és saját erőforrásait, ami átfogó képet ad arról, hogyan finanszírozza tevékenységét a vállalat magát és milyen a tőkeáttétele.
Az eladósodottsági mutatóval elemezhetjük egy vállalat pénzügyi struktúráját is.Megtudhatjuk, mennyi adóssága van egy vállalatnak, és hogy ez az adósság hogyan viszonyul a vállalat más pénzügyi adataihoz (eszközök, nyereség, stb.) Így előre jelezhetjük a pénzügyi kockázatokat, esetleges kamatfizetési nehézségeket, sőt akár arról is döntést hozhatunk, hogy egy vállalat adóssága túl magas-e ahhoz, hogy befektessünk az adott vállalatba.
Különbségek az eladósodottsági, likviditási és szolvencia mutatók között
Fontos megkülönböztetni három fogalmat, amelyeket gyakran összekevernek:
- A likviditási arány segít elemezni egy vállalat lehetőségeit a rövid távú pénzügyi kötelezettségek teljesítésére.
- Az eladósodottsági arány tükrözi egy vállalat külső finanszírozásának százalékos arányát.
- A szolvencia arány a vállalat képességét jelzi arra, hogy eszközei segítségével vissza tudja fizetni adósságait.
Ezután néhány fő pénzügyi mutatóra fogunk összpontosítani, valamint azok képleteire és értelmezésére. Egyik sem jobb a másiknál, és talán nem is szükséges mindig mindegyiket figyelembe venni, de mindegyik hasznos információt nyújthat a vállalat eladósodottsági szintjéről. Az, hogy egy adott pénzügyi mutatót nagynak vagy kicsinek tekintünk-e, mindig az adott ágazattól függ, ezért a vállalat ágazatát mindig figyelembe kell venni a vállalati pénzügyi mutatók értékelésekor.
Általános eladósodottsági arány | Képlet és értelmezés
A hitelezők által biztosított tőke (adósság = debt) és a részvényesek által biztosított tőke (saját tőke = equity) közötti viszonyt méri. Az eladósodottsági arány képlete a következő:
Eladósodottsági arány = Nettó Pénzügyi Adósság / Nettó Saját Tőke
Az eladósodottsági arány megmutatja egy vállalat pénzügyi tőkeáttételét; vagyis, képet ad arról, hogy a vállalat mennyiben használ adósságokat működésének finanszírozására.
Az alábbiak szerint értelmezhetjük értékét:
- Az 1-es arány azt jelenti, hogy a vállalat működését egyensúlyban lévő adósság és tőke kombinációjával finanszírozza.
- A magas arány (> 2,00) az adósság és a tőke között aggasztó, mert veszélyes mértékű tőkeáttételt jelezhet.
- Az alacsony arány (<0,3) azt jelezheti, hogy a vállalatnak konzervatív menedzsmentje van, amely nem hajlandó kockázatot vállalni.
Adósság / Eszközök | Képlet és értelmezés
Ez a mutató a vállalat adósságát a vállalat eszközeihez méri, lehetővé téve a tőkeáttétel összehasonlítását különböző vállalatok között. Minél nagyobb az arány, annál nagyobb a pénzügyi tőkeáttétel és így a pénzügyi kockázat.
Adósság / Eszközök = Nettó Pénzügyi Adósság / Összes eszköz
Ez az arány is az olyan vállalati pénzügyi mutatók közé tartozik, amelyeket gyakran használnak a cégek tőkestruktúrájának felmérésére.
Kamatfedezet | Képlet és értelmezés
Ez az arány méri a vállalat képességét arra, hogy elegendő erőforrást generáljon adósságának kezelésére. Képlete:
Kamatfedezet = Működési eredmény / Pénzügyi költségek
Minél nagyobb pozitív értéket kapunk, annál nagyobb a vállalat képessége a kamatköltségek kezelésére.
Szolvencia arány | Képlet és értelmezés
A szolvencia méri a vállalat képességét a fizetési kötelezettségek teljesítésére. Megmutatja, hogy az adósság milyen része van saját eszközökkel fedezve, bár ez nem garantálja, hogy a hitelező a megfelelő időben fogja megkapni a pénzt, mert likviditási problémák merülhetnek fel.
Szolvencia = Mérlegfőösszeg, azaz az összes eszköz / Összes kötelezettség
Értelmezése a következő:
- Minél közelebb van a nullához, annál nagyobb a vállalat kockázata.
- Egy jóval 1,5 alatti arány azt jelzi, hogy a vállalatnak esetleg nincs elegendő fizetőképessége, hogy minden adósságát fedezze az eszközeivel.
- Ezzel szemben, egy szolvencia arány, ami jóval 1,5 felett van, azt jelenti, hogy a vállalatnak sokkal több erőforrása van, tehát lehet, hogy nem annyira hatékony, mint amennyire lehetne. Úgy is fogalmazhatunk, hogy túl sok inaktív erőforrása van.
- Míg egy 1,5-ös arány (vagy ahhoz közel) tökéletes egyensúlyt jelent. A vállalatnak elegendő eszköze van minden adósságának fedezésére, anélkül, hogy túl sok inaktív erőforrása lenne.
Gyorsráta | Képlet és értelmezés
Általánosságban minden vállalatnak szüksége van egy minimális készletre tevékenységének fenntartásához. Ehhez használjuk a gyorsrátát, amely megmutatja a vállalat azonnali likviditását, vagyis rövid távú likviditásának szintjét.
Gyorsráta = (Forgóeszközök - Készletek) / Rövid lejáratú kötelezettségek
A gyorsráta értelmezése a következő:
- 1-nél kisebb: Túl sok rövid lejáratú kötelezettséget jelez az eszközökhöz képest. Ilyen esetben, ha a vállalat nem ad el készleteket a rövid távú adósságok jobb kezelése érdekében, könnyen likviditási problémákkal szembesülhet.
- 1-nél nagyobb: Azt jelzi, hogy a vállalatnak elegendő erőforrása van a rövid távú kötelezettségeinek kezelésére. Azonban, ha az arány túl nagy, az azt jelezheti, hogy a vállalatnak sok inaktív erőforrása van.
- 1-hez közeli: Az ideális arány, a vállalat saját likviditásával fedezett adósságai és inaktív erőforrásai között egyensúly áll fenn.
Likviditási mutató | Képlet és értelmezés
Ezt az arányt arra használják, hogy megnézzék, képes-e egy vállalat rövid távú adósságait kezelni. A képlet a kiszámításához a következő:
Likviditási mutató = Forgóeszközök / Rövid lejáratú kötelezettségek
Értelmezése a következő:
- Ha a likviditási mutató nagyobb mint 1, az azt jelenti, hogy a vállalatnak elegendő forgóeszköze van rövid távú kötelezettségeinek fedezésére. Ez azt jelezheti, hogy a vállalat fizetőképes és jó pénzügyi helyzetben van.
- Ha a likviditási mutató kisebb mint 1, a vállalatnak nehézségei lehetnek rövid távú kötelezettségeinek teljesítésében. Ez azt jelezheti, hogy a vállalat ingatag pénzügyi helyzetben van.
- Ha a likviditási mutató egyenlő 1-gyel, a vállalatnak pontosan annyi forgóeszköze van, amennyire rövid távú kötelezettségeinek fedezéséhez szüksége van. Ez stabil (de nem feltétlenül erős) pénzügyi helyzetet jelezhet.
Fizetőképesség | Képlet és értelmezés
Ez a mutatószám a vállalat EBITDA (kamatok, adók, értékcsökkenés és amortizáció előtti nyereség) generálása alapján próbálja felmérni, hogy a vállalat mennyire fizetőképes. Mérhető mind a teljes pénzügyi adósságra, mind a nettó pénzügyi adósságra.
Pénzügyi fizetőképesség = Nettó pénzügyi adósság / EBITDA
A mutató képet ad a cég pénzügyi egészségéről. Minél kisebb az arány értéke, annál kevesebb problémája lesz a vállalatnak az adósság visszafizetésével.
- Ha az arány kisebb mint 2, akkor egy olyan vállalattal állunk szemben, amelynek jó a fizetőképessége.
- Ha meghaladja a 4-et, a vállalatnak pénzügyi problémái lehetnek.
Vállalati pénzügyi mutatók: összefoglalás
Kétségtelen, hogy a különböző eladósodottsági arányok, amelyeket láttunk, alapvető fontosságúak egy vállalat pénzügyi helyzetének értékelésékor Emellett azonban érdemes még részletesebben, mélyebben alkalmazni a fundamentális elemzés eszközeit.
Több okból is fontos a fentebb említett vállalati pénzügyi mutatók mellett más mutatókat és indikátorokat is figyelembe venni egy vállalat fizetőképességének értékelésekor. Az egyik fő ok, hogy ezek a mutatók csak részleges képet adhatnak a vállalat pénzügyi helyzetéről. Például, az eladósodottsági mutató nem veszi figyelembe a vállalat jövőbeni bevétel- és nyereségtermelő képességét.
Ezért érdemes olyan vállalatértékelési mutatókat is megvizsgálni, mint a PER, az EV/EBITDA vagy a Free Cash Flow.
Egy másik ok, amiért fontos más mutatókat és indikátorokat is figyelembe venni, hogy az adóssági mutató időnként torz képet adhat egy vállalat fizetőképességéről. Például ha a vállalatnak nagy mennyiségű eszköze van, az adóssági mutatója alacsony lehet, még akkor is, ha nehézségei vannak adósságai kezelésével.
Összefoglalva, az adóssági mutató fontos mérőszám egy vállalat fizetőképességének értékelésekor, de nem az egyetlen. A vállalat pénzügyi helyzetének teljes körű értékeléséhez fontos figyelembe venni más mutatókat és bevételi, teljesítményi indikátorokat is.
Az alábbi cikkeket is ajánljuk figyelmedbe:
