Pénzügyi mutatók részvényértékeléshez: képletek és értelmezés

A pénzügyi mutatók segítenek összehasonlítani a vállalatokat, felmérni a jövedelmezőségüket és eladósodottságukat, valamint megítélni, hogy egy részvény alul- vagy túlértékelt lehet-e.

Egyetlen mutató azonban nem ad teljes képet. A megbízhatóbb elemzéshez érdemes egyszerre vizsgálni a vállalat értékeltségét, jövedelmezőségét, készpénztermelését és pénzügyi kockázatait.

A legfontosabb pénzügyi mutatók röviden

A vállalatokat elsősorban azonos szektoron belül érdemes összehasonlítani. Egy bank, egy szoftvercég és egy ipari vállalat működése annyira eltérő, hogy ugyanaz a mutató teljesen más értéket jelezhet náluk.

EPS – egy részvényre jutó nyereség

Az EPS megmutatja, hogy a vállalat adott időszaki nyereségéből mennyi jut egy részvényre.

Képlet:

EPS = nettó eredmény / részvények súlyozott átlagos száma

A növekvő EPS általában javuló eredménytermelő képességre utal. Önmagában azonban nem mutatja meg, hogy a részvény olcsó vagy drága, mert nem veszi figyelembe az árfolyamot.

Arra is figyelni kell, hogy a vállalat részvény-visszavásárlással csökkentheti a forgalomban lévő részvények számát. Ez akkor is növelheti az EPS-t, ha a teljes nyereség nem változik.

P/E – árfolyam/nyereség mutató

A P/E azt mutatja meg, hogy a befektetők hányszoros árat fizetnek a vállalat egyévnyi jelenlegi nyereségéért.

Képlet:

P/E = részvényár / EPS

A magas P/E jelentheti azt, hogy a piac erős jövőbeli növekedést vár, de túlértékeltségre is utalhat. Az alacsony P/E jelezhet kedvező árazást, ugyanakkor romló üzleti kilátásokat is.

A mutató veszteséges vállalatoknál nem értelmezhető. Fontos különbséget tenni a múltbeli eredményen alapuló visszatekintő P/E és az elemzői becsléseket használó előretekintő P/E között.

P/B – árfolyam/könyv szerinti érték

A P/B a vállalat piaci értékét hasonlítja össze a saját tőke könyv szerinti értékével.

Képlet:

P/B = piaci kapitalizáció / saját tőke

Az 1 alatti P/B azt jelenti, hogy a vállalat piaci értéke alacsonyabb a könyv szerinti saját tőkénél. Ez utalhat alulértékeltségre, de arra is, hogy a piac gyenge jövedelmezőségre vagy eszközleírásokra számít.

A P/B elsősorban bankoknál, biztosítóknál, ingatlanvállalatoknál és más, jelentős eszközállománnyal rendelkező cégeknél hasznos. Kevésbé informatív olyan vállalatoknál, amelyek értékének nagy része márkanévből, technológiából vagy szellemi tulajdonból származik.

PEG – a növekedéssel korrigált P/E

A PEG a P/E mutatót viszonyítja az egy részvényre jutó nyereség várható növekedéséhez.

Képlet:

PEG = P/E / várható éves EPS-növekedés

A PEG segíthet eldönteni, hogy egy magas P/E-vel rendelkező növekedési vállalat valóban drága-e.

Általános értelmezés szerint:

• PEG 1 alatt: a részvény kedvezően árazott lehet;
• PEG 1 körül: az ár és a növekedés összhangban lehet;
• PEG 1 felett: a részvény drágának tűnhet.

A PEG jövőbeli becsléseken alapul, ezért gyorsan változó vagy bizonytalan eredménynövekedésnél félrevezető lehet.

P/S – árfolyam/árbevétel mutató

A P/S megmutatja, hogy a befektetők mennyit fizetnek a vállalat egy egységnyi árbevételéért.

Képlet:

P/S = piaci kapitalizáció / árbevétel

A mutató különösen hasznos lehet gyorsan növekvő, de még veszteséges vállalatoknál, amelyeknél a P/E nem értelmezhető.

Az alacsony P/S kedvező árazásra utalhat, de jelenthet alacsony haszonkulcsot vagy gyenge üzleti modellt is. A P/S ugyanis nem veszi figyelembe a vállalat költségeit, nyereségét és eladósodottságát.

Osztalékhozam

Az osztalékhozam megmutatja, hogy az aktuális részvényárhoz képest mekkora éves osztalékbevételre számíthat a befektető.

Képlet:

Osztalékhozam = éves osztalék részvényenként / részvényár × 100

A magas osztalékhozam önmagában nem jelent jó befektetést. A hozam akkor is megemelkedhet, ha a részvény árfolyama a vállalat romló kilátásai miatt esik.

Az osztalék fenntarthatóságának értékeléséhez érdemes megvizsgálni:

• az osztalékfizetési arányt
• a szabad cash flow-t
• az eladósodottságot
• az osztalékfizetés korábbi stabilitását

EV/EBITDA – vállalatértékelési szorzó

Az EV/EBITDA a vállalat teljes értékét hasonlítja össze a kamatok, adók, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredményével.

Képlet:

EV/EBITDA = vállalatérték / EBITDA

A vállalatérték egyszerűsítve a piaci kapitalizáció és a nettó adósság összege.

Az EV/EBITDA előnye, hogy figyelembe veszi az adósságot és a készpénzállományt. Emiatt eltérő finanszírozási szerkezetű vállalatok összehasonlítására is alkalmas lehet.

Az alacsonyabb érték kedvező árazásra utalhat, de nincs minden szektorra érvényes ideális szint. Az EBITDA ráadásul nem veszi figyelembe a beruházási kiadásokat, ezért tőkeigényes vállalatoknál a cash flow vizsgálata is szükséges.

Szabad cash flow hozam

A szabad cash flow az az összeg, amely a működés és a szükséges beruházások finanszírozása után a vállalat rendelkezésére marad.

Képlet:

FCF-hozam = szabad cash flow / piaci kapitalizáció × 100

A magasabb FCF-hozam azt mutatja, hogy a vállalat piaci értékéhez képest jelentős készpénzt termel. Ez felhasználható például osztalékfizetésre, részvény-visszavásárlásra, adósságcsökkentésre vagy új beruházásokra.

A mutatót érdemes többéves időszakon keresztül, az eladósodottsággal együtt vizsgálni. Egyetlen kiugró év ugyanis torzíthatja a képet.

ROE és ROA – jövedelmezőségi mutatók

A ROE azt mutatja meg, hogy a vállalat mekkora nyereséget termel a részvényesek saját tőkéjéből.

ROE = nettó eredmény / átlagos saját tőke × 100

A magas és tartós ROE hatékony tőkefelhasználásra utalhat. A túlzott eladósodottság azonban mesterségesen is megemelheti.

A ROA a teljes eszközállományhoz viszonyítja a nyereséget.

ROA = nettó eredmény / átlagos összes eszköz × 100

A ROA azt mutatja meg, hogy a vállalat mennyire hatékonyan használja eszközeit. A ROE és a ROA együttes vizsgálata segíthet eldönteni, hogy a magas jövedelmezőség mögött hatékony működés vagy jelentős pénzügyi tőkeáttétel áll.

D/E – eladósodottsági mutató

A D/E a vállalat kamatozó adósságát viszonyítja a saját tőkéhez.

Képlet:

D/E = kamatozó adósság / saját tőke

A magas D/E azt jelzi, hogy a vállalat nagyobb mértékben támaszkodik külső finanszírozásra. Ez növelheti a részvényesi hozamot, de a pénzügyi kockázatot is.

Nem létezik minden vállalatra érvényes ideális érték. A közművek és ingatlancégek például jellemzően magasabb adóssággal működnek, mint a technológiai vagy szolgáltató vállalatok.

Mikor melyik mutatót használd?

A legjobb eredményhez legalább három területet érdemes egyszerre vizsgálni:

1. Értékeltség: P/E, P/B vagy EV/EBITDA.
2. Jövedelmezőség: ROE vagy ROA.
3. Kockázat: D/E vagy más adósságmutató.

Összefoglalás

A pénzügyi mutatók segítenek megérteni egy vállalat értékeltségét, jövedelmezőségét, készpénztermelését és eladósodottságát.

Egyetlen arányszám azonban nem elegendő egy befektetési döntéshez. Egy alacsony P/E nem feltétlenül jelent olcsó részvényt, a magas osztalékhozam pedig nem garantálja, hogy az osztalék hosszú távon is fenntartható.

A mutatókat mindig:

• azonos szektorban működő vállalatokhoz
• a vállalat korábbi eredményeihez
• és az aktuális gazdasági környezethez viszonyítva értelmezd

Gyakori kérdések