Alapok

Már egy ideje esedékes volt egy cikk erről a témáról, mivel rengeteg szó esett róla, hogy Blackrock az a vállalat, amely két vagy három másikkal együtt titokban irányítja a világot a többség érdekei ellenében.
Elég csak megnyitni a Youtube-ot, beírni a keresőjébe, hogy „Blackrock”, és tucatnyi videót találhatunk, amelyek lényegében ugyanazt mondják - sőt az az érzésünk támadhat, hogy ezek a tartalomkészítők egymást másolják.
Ha pedig a megtekintéseket nézzük, általában százezres nagyságrendűek.
Mennyi az igazság abban, hogy a Blackrock titokban uralja a világot, és - mint olvashatjuk - rabszolgává tesz minket anélkül, hogy észrevennénk?
Ahhoz, hogy választ kapjunk e kérdésre, az alábbi cikkben áttekintjük a befektetési óriás üzleti modelljét és azt, hogy miként finanszírozza magát. Megvizsgáljuk, igaz-e, hogy fentről irányítja a bábokat (mint amilyen feltételezhetően a Meta, Microsoft stb.), vagy legfeljebb egyszerűen befolyást gyakorol.
Előzetesen csak annyit, hogy mindez végső soron leginkább puszta propaganda:
Mert ha igaz, hogy titokban irányítják a világot, valamit rosszul csinálnak, ugyanis mindenki tud róla.
Na lássuk!
A Blackrock (BLK) a világ legnagyobb vagyonkezelő cége, ami nem kevesebb, mint 10,7 billió dollárt kezel különböző pénzügyi termékekben, mint például befektetési alapokban és ETF-ekben.
De itt jön a lényeg: az a pénz (a majdnem 11 billió) nem az övék, és még kevésbé Larry Finké, a cég vezérigazgatójáé és alapítójáé, aki alig 0,27%-át birtokolja a vállalatnak - messze elmaradva más vagyonkezelők mögött, mint a Vanguard (8,9%) vagy a State Street (4%).
Az a pénz valójában a résztvevőké. Intézményi befektetőké (például nyugdíjalapok, más befektetési alapok) vagy akár kisbefektetőké (mint te meg én).
A cég tehát annyit tesz, hogy fogja ezt a pénzt és olyan alapokba fekteti, amelyek általában több száz vállalatból álló indexeket követnek: ezek azok a híres ETF-ek. Ezek az eszközök ugyebár lehetnek passzív kezelésűek (többségük ilyen) vagy aktív kezelésűek, ahol a kezelő és csapata dönti el, hova fektet be és hova nem.
Mi is az a két mód, ahogy pénzt lehet keresni a tőzsdén?
Miután tisztáztuk, hogy az előző esetekben nem a Blackrock jut pénzhez, hanem az ügyfelek, akkor hogyan finanszírozza magát a világ legnagyobb vagyonkezelője?
Egy egyszerű szóban benne foglaltatik: JUTALÉKOK.
Ahogy az utolsó lezárt év (2024) bevételi forrásainak grafikonján láthatjuk, a következőképpen oszlanak meg;
Szóval tanácsadás központi bankoknak és más szervezeteknek? Mire vonatkozó tanácsadás? Ha ráadásul a Blackrocknak részesedése van ezekben a vállalatokban, vajon a tanácsadás nem a tényleges irányítás módja?
Vizsgáljuk ezt meg, mert érdekes.
Felesleges áltatni magunkat: amikor a BlackRock tanácsot ad, egyértelműen képes befolyásolni a cselekvések irányvonalát, sőt az adott vállalat etikáját és értékeit is.
Csakhogy egy dolog befolyásolni, és egészen más uralni a világot - hiszen utóbbi azt jelentené, hogy az összes vállalat mögött álló irányító volna.
Ráadásul a Blackrock valójában azért van jelen szinte minden vállalatban, mert üzleti modellje ezt kívánja meg. Nincs más választása, de nem világuralmi céllal. Miért is?
Ahhoz, hogy a Blackrock indexalapú termékeket kínálhasson olyan indexekhez kapcsolódóan, mint az MSCI World, így vagy úgy, kisebb-nagyobb mértékben, de részesedéssel kell bírnia az azt alkotó vállalatokban. Csak így tudja kínálni fizikai másolású ETF-jeit.
Aztán persze minél több indexben érintett, annál több részvényt kell vásárolnia a Blackrocknak (különös tekintettel a hét nagyra, mert ezek rengeteg indexben szerepelnek), hogy az összes olyan indexet másoló ETF-et kínálhasson, amelyre kitettséget szeretne nyújtani. Ezért láthatunk gyakran 6%-nál nagyobb részesedést az óriásvállalatokban, mint például az Amazon, Tesla vagy Microsoft - ám nem csak a Blackrock, hanem más vagyonkezelő cégek esetében is.
| Microsoft (MSFT) | Amazon (AMZN) | Coca-Cola (KO) | Apple (AAPL) | ||||
| Vanguard Group – 9,09% | Jeff Bezos – 9,1% | Berkshire Hathaway – 9,3% | The Vanguard Group – 9,38% | ||||
| BlackRock – 7,45% | The Vanguard Group – 7,5% | The Vanguard Group – 8,39% | BlackRock – 7,60% | ||||
| State Street Corporation – 4,04% | BlackRock – 4,6% | BlackRock – 5,7% | State Street Corporation – 3,99% | ||||
| Steve Ballmer (ex-CEO) – 4% | State Street Corporation – 3,3% | State Street Corporation – 3,83% | Geode Capital Management – 2,34% | ||||
| Fidelity Management & Research – 2,61% | Fidelity Investments – 3,1% | Geode Capital Management – 2,23% | Berkshire Hathaway – 2,01% |
| Microsoft (MSFT) | Amazon (AMZN) | Coca-Cola (KO) | Apple (AAPL) |
| Vanguard Group – 9,09% | Jeff Bezos – 9,1% | Berkshire Hathaway – 9,3% | The Vanguard Group – 9,38% |
| BlackRock – 7,45% | The Vanguard Group – 7,5% | The Vanguard Group – 8,39% | BlackRock – 7,60% |
| State Street Corporation – 4,04% | BlackRock – 4,6% | BlackRock – 5,7% | State Street Corporation – 3,99% |
| Steve Ballmer (ex-CEO) – 4% | State Street Corporation – 3,3% | State Street Corporation – 3,83% | Geode Capital Management – 2,34% |
| Fidelity Management & Research – 2,61% | Fidelity Investments – 3,1% | Geode Capital Management – 2,23% | Berkshire Hathaway – 2,01% |
Részvények vásárlása a Freedom24-en
Vagyis abban a pillanatban, amikor egy vállalat bekerül egy indexbe, a Blackrock és más eszközkezelő cégek (mint a Vanguard vagy a Fidelity) részvényeket vásárolnak belőle, és amikor valamelyik vállalat kikerül az indexből, eladják a részvényeit - de csupán azzal a céllal, hogy ezeket a passzív befektetési termékeket kínálhassák.
Ugyanakkor a legtöbb ilyen vállalat (Blackrock, Vanguard, State Street stb.) alapvetően nem vesz részt az igazgatótanácsokban.
Volt egy érdekes anekdota ezzel kapcsolatban, amikor a Blackrock véletlenül több mint 20%-ot szerzett meg egy ausztrál vállalat, a Monadelphous Group Ltd. részvényeiből egy negyedéves index-átrendezés miatt. A probléma az volt, hogy az ausztrál szabályozás szerint ha a résztulajdon meghaladja a 19,9%-os határt, a vásárló cégnek (ami ebben az esetben a Blackrock) kötelező nyilvános vételi ajánlatot tennie. Ez pedig természetesen nem állt szándékukban, hiszen csak részesedést akartak a szükséges százalékban, hogy az ETF-jeikben kínálhassák.
A tanulság ebből az, hogy észre sem vették, milyen mértékű befolyást szereztek a cégben.
Egy dolog az irányítás, megint más a befolyásolás. Tehát ha Finknek nincs szándéka befolyásolni, akkor miért fáradna azzal, hogy (csapatával együtt) éves jelentést és célkitűzéseket fogalmazzon meg a vállalat számára?
Nos, ez lényegében leginkább marketing.
Valójában éveken át gyakoroltak befolyást azzal, amit ESG befektetésnek tituláltak. Ez elsősorban a klímaváltozás témáit ölelte fel, de más társadalmi ügyeket is, mint például az etikus vállalatirányítás, ami magában foglalta a nemek közötti egyenlőség szempontjait stb. - vagyis mindazt, amit végső soron szociális kapitalizmusnak neveztek.
Igazság szerint azonban az évek során sokat enyhítettek álláspontjukon. Most inkább a közelgő demográfiai tél miatt aggódnak (és hogy ez miként teszi próbára az egészségügyi rendszereket), illetve az MI etikus vállalati alkalmazása miatt.
Független attól, hogy melyik témára összpontosítanak éppen, mindenféle vállalatban részesedésük van a szükséges arányban. Például amikor erőteljesebben foglalkoztak a fosszilis tüzelőanyagok visszaszorításának témájával, az energetikai átmenettel és a klímaváltozással, attól még továbbra is befektettek olyan vállalatokba, mint az Occidental Petroleum (OXY), az Exxonmobil (XOM) vagy a Chevron (CVX).
Miként volt ez lehetséges? Ismételten azért, mert szükségük volt rá ahhoz, hogy olyan ETF-eket kínálhassanak, amelyek az MSCI World, az S&P500 vagy hasonló indexek másolásán alapulnak.
Ezzel együtt kétségtelen, hogy bizonyos mértékig érvényesítették befolyásukat, például előnyben részesítve olyan vállalatokat, illetve nagyobb részesedést szerezve olyan vállalatokban, amelyek ESG kritériumokat fogadtak el - mégpedig ilyen témájú indexek létrehozásával. A létrehozott több index révén e vállalatokból nagyobb részesedést vett a Blackrock, ami sok vállalatot ösztönzött arra, hogy erőfeszítéseket tegyenek ezen elvek elfogadására - legalább a greenwashing szintjén (a gyakorlatban többnyire pusztán ezen a szinten).
Éppúgy igaz ez, mint ahogy most újabb indexekkel próbálják előnyben részesíteni azokat a vállalatokat, amelyek a meseterséges intelligenciát igyekeznek integrálni termelési folyamataikba.
Pénzügyi területen is mindkét oldalon képviselteti magát a cég. Például tanácsadói találkozókat tartott a Feddel vagy az EKB-val, miközben részvényese minden nagy európai és amerikai banknak.
Ez azonban egy dolog, és megint más azt kijelenteni, hogy az Amazon, a Coca-Cola vagy az Inditex mögött valójában Fink bácsi mozgatja a szálakat. Mi sem áll távolabb a valóságtól.
Határozottan igen, mégpedig két okból: a valóban alacsony díjaknak köszönhetően gazdaságos, azonkívül ez a legjobb mód arra, hogy minél jobban csökkentsük a hosszú távú kockázatot - ugyanis a legstabilabb indexek csak 7-9 éves időtávon hajlamosak növekedni.
Akik esetleg azt gondolnák, hogy ez itt most a Blackrock kimosdatása például szponzoráció vagy hasonló miatt, hát erről szó sincs. (Mi több, az alábbiakban néhány másik kezelő ETF-jét is felsoroljuk.)
Egyszerűen csak szerettünk volna a magunk módján tisztázni egy olyan témát (de legalábbis saját nézetünket megosztani róla), amiről főként tévesen vagy tudatosan vitát gerjesztve, minél több kattintásra törekedve esik szó.
| ETF | 3 éves hozam | Ticker | |||
| Amundi S&P 500 II UCITS ETF USD Dist | +48% | 6TVM | |||
| Franklin European Quality Dividend UCITS ETF | +43% | FLXD | |||
| Xtrackers Artificial Intelligence & Big Data UCITS ETF 1C | +82% | XAIX | |||
| Amundi MSCI Water UCITS ETF Dist | +38% | LYM8 |
| ETF | 3 éves hozam | Ticker |
| Amundi S&P 500 II UCITS ETF USD Dist | +48% | 6TVM |
| Franklin European Quality Dividend UCITS ETF | +43% | FLXD |
| Xtrackers Artificial Intelligence & Big Data UCITS ETF 1C | +82% | XAIX |
| Amundi MSCI Water UCITS ETF Dist | +38% | LYM8 |
Összességében igaz, hogy néha kényelmesebb, ha kinevezünk egy gonosz entitást, amire rá lehet mindent fogni, és így sokkal nagyobb biztonságban érezhetjük magunkat.
Figyeld már azt a gonosz kapitalistát; egyre csak a pénzen és a hatalmon jár az esze.
Sokkal nehezebb felfognunk, hogy a világ valójában szövevényes kapcsolatrendszer néha összefonódó, néha eltérő érdekekkel - csak éppen ez a komplexitás adja meg a hosszú távú növekedés lehetőségét. Jobban megijeszt bennünket az a gondolat, hogy igazából a hajó sodródik, mint az, hogy valaki irányítja (legyen bármennyire is gonosz).
A befektetés veszteség kockázatával jár.
A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.
A befektetett tőkéd kockázatnak van kitéve.