TER jelentése: mi a teljes költséghányad és hogyan számítják?
Tartalomjegyzék
Ha például egy alap TER-je 1%, akkor évente nagyjából a befektetett vagyon 1%-ának megfelelő működési költség terheli az alapot. Ezt általában nem külön fizeted ki, hanem folyamatosan levonják az alap vagyonából, így csökkenti a befektetés hozamát.
A TER ezért hasznos mutató különböző befektetési alapok és ETF-ek költségeinek összehasonlítására.
A TER képlete
A teljes költséghányad egyszerűsített képlete:
TER = éves működési költségek / átlagos nettó eszközérték × 100
Tegyük fel, hogy egy alap átlagos nettó eszközértéke 10 milliárd forint, éves működési költsége pedig 100 millió forint.
100 millió / 10 milliárd × 100 = 1%
Az alap TER-je tehát 1%.
Miért fontos a TER? – Egy egyszerű példa
Tegyük fel, hogy 10 millió forintot fektetsz két hasonló alapba, amelyek egyaránt évi 7%-os bruttó hozamot érnek el.
| A alap | B alap | |
|---|---|---|
| Bruttó éves hozam | 7% | 7% |
| TER | 0,20% | 1,50% |
| Egyszerűsített nettó hozam | 6,80% | 5,50% |
| Első évi költség | kb. 20 000 Ft | kb. 150 000 Ft |
Az első évben a különbség 130 000 Ft. Ha azonban 10 évig tartod a befektetést, változatlan hozamot és költséget feltételezve a különbség már több mint 2 millió forint lehet.
Ez jól mutatja, miért számít hosszú távon akár néhány tized százalékos költségkülönbség is.
Milyen költségeket tartalmaz a TER?
A TER jellemzően az alap rendszeres működési költségeit foglalja magában.
| Költség | Jellemzően része a TER-nek? |
|---|---|
| Alapkezelési díj | Igen |
| Letétkezelési díj | Igen |
| Adminisztráció | Igen |
| Könyvvizsgálat | Általában igen |
| Jogi költségek | Általában igen |
| Vételi/visszaváltási díj | Általában nem |
| Brókeri jutalék | Általában nem |
| Tranzakciós költségek | Nem feltétlenül |
A TER tehát nem feltétlenül mutatja meg a befektetés teljes költségét. Ezen felül például vételi vagy eladási jutalék, devizaváltási költség vagy teljesítménydíj is felmerülhet.
Hol találod meg egy alap TER-jét?
A TER-re és más költségekre vonatkozó adatokat az alap hivatalos dokumentumaiban találod meg.
Európában érdemes megnézni:
- a KID-et (Key Information Document)
- az alap tájékoztatóját
- az éves jelentést
- az alapkezelő hivatalos termékoldalát
A KID különösen hasznos, mert a folyamatos költségek mellett más díjtípusokról is képet adhat.
Alacsonyabb TER mindig jobb?
Hasonló befektetési alapok esetében az alacsonyabb TER általában előny, hiszen kevesebb költség csökkenti a hozamot.
Egy azonos indexet követő két ETF összehasonlításánál ezért a TER különösen fontos.
Önmagában azonban nem érdemes csak ezt nézni. Az alap kiválasztásakor számít:
- a hosszabb távú teljesítmény
- a kockázat és volatilitás
- a befektetési stratégia
- és az alapkezelő tapasztalata
Aktív vagy passzív alapok TER-je alacsonyabb?
A passzívan kezelt indexalapok és ETF-ek TER-je jellemzően alacsonyabb, mivel nincs szükség folyamatos aktív részvény- vagy kötvénykiválasztásra.
Az aktívan kezelt alapoknál magasabb lehet a kezelési költség, ezért azt érdemes vizsgálni, hogy a magasabb díjért cserébe képes-e az alap megfelelő többlethozamot vagy más előnyt nyújtani.
A TER előnyei és korlátai
A TER legnagyobb előnye, hogy egyszerűen összehasonlíthatóvá teszi a hasonló alapok működési költségeit.
Ugyanakkor nem mutatja meg:
- az alap várható hozamát,
- a befektetés kockázatát,
- és a befektető összes tényleges költségét.
Ezért leginkább azonos vagy hasonló kategóriájú alapok összehasonlítására érdemes használni.