Hogyan válasszunk ETF-et?

Az ETF-ek kínálata folyamatosan bővül a piacon, és ez a hatalmas választék megnehezíti a döntést, amikor egy ETF-et szeretnénk kiválasztani.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogyan válasszunk ETF-et, és milyen szempontokat kell figyelembe venni.

Mi az az ETF?

Az ETF egy hibrid termék a befektetési alap és a részvény között: eszközök kosarából álló portfólió (befektetési alap jelleg), amely tőzsdén kereskedett, és bármikor – a piac nyitvatartási ideje alatt – aktuális árfolyamon vásárolható és eladható (részvény jelleg).

Mit vegyünk figyelembe egy ETF megvásárlása előtt?

👉 Itt megtalálod a legjobb ETF-ekről szóló cikkünket - Legjobb ETF-ek befektetéshez 2026-ban

Ha már tudod, mire figyelj ETF vásárlásnál, a következő lépés egy platform, ahol mindez alacsony költséggel elérhető. Tekintsd meg az XTB ajánlatát!

Stratégia meghatározása

A tőzsdén és a befektetések világában számtalan stratégia létezik, a probléma az, hogy a legtöbb veszít, vagy az index teljesítménye alatt marad, ha több éven át alkalmazzuk.

Miért történik ez? Általában azért, mert nincs megfelelő visszateszteléssel alátámasztva, szelektív vagy anekdotikus bizonyítékokra épül, vagy nehezen megismételhető szubjektív szabályokon és megérzéseken alapul.

Ezért az első lépés egy ETF kiválasztása előtt az, hogy meghatározzunk egy bevált, múltban jól működő stratégiát, amely elég robusztus ahhoz, hogy a jövőben is működjön, és egyértelmű, megismételhető szabályokon alapul.

Emellett fontos, hogy a stratégia összhangban legyen kockázati és volatilitási profilunkkal, időhorizontunkkal és céljainkkal. Fontos megkülönböztetni a kockázatot és a volatilitást, mivel ez a kettő különböző fogalom.

A stratégia határozza meg, hogy milyen ETF-eket vegyünk, mikor vegyük őket, és mikor adjuk el.

Milyen stratégiatípusok léteznek?

• Passzív indexkövetés: 10 évnél hosszabb időtávra ajánlott, diverzifikáció, rendszeres újraegyensúlyozás és rendszeres befizetések mellett. Lehetőleg széles, diverzifikált részvény- és kötvényindexeket követő ETF-eket alkalmazzon az alap portfólióban. Faktor- vagy smart beta ETF-ek szatellit elemként vagy tilt-ként adhatók hozzá.

• Rotációs stratégia: országok, régiók, szektorok, iparágak szerinti ETF-eket alkalmaz. Lehetőleg egymást kiegészítő ETF-ekkel.
• Momentum-alapú trendkövető: ideálisan automatizálható, hogy a diszkrecionális döntések és kognitív torzítások kizárhatók legyenek. Rövid és középtávra alkalmas. Rövid távon általában derivatívakat tartalmazó ETF-eket, középtávon egyéb ETF-eket használ.
• Taktikai stratégiák: Egyes típusainál elvégezhető a visszatesztelés, másoknál nem. Az előbbiek általában technikai árindikátorok, hangulati felmérések kombinációját alkalmazzák. Rövid és középtávra alkalmasak.

Ez csupán néhány a sok lehetséges stratégia közül, és mindegyikhez más eszközök és ETF-típusok szükségesek.

Például egy tematikus vagy niche ETF nem ajánlott passzív indexkövetési portfólióba, mivel növelheti:

• A piaci véletlenszerűség kockázatát
• Az egymást követő hozamok kockázatát
• Sokkal aktívabbnak és taktikusabbnak kellene lennünk a kilépési pont meghatározásában vagy annak felismerésében, hogy elkéstük a lehetőséget

Időbeli célok meghatározása

Akárcsak más befektetési termékeknél, az ETF-eknél is fontos ismerni az időhorizontot: meddig tervezzük – vagy meddig tudjuk – befektetett állapotban hagyni a pénzt a kiválasztott stratégiával.

Fontos megjegyezni: a tőzsde és a piacok valószínűségi alapon működnek, ezért a játékot sokszor kell megismételni, hogy a sikeres valószínűségi tartományba essen a végeredmény.

Egy stratégiának lehet 80%-os sikertódéje, de ha csak néhányszor alkalmazzuk, akár mindkétszer a 20%-os kudarcvalószínűségbe eshetünk. Ezért kell sokszor játszani a játékot – vagy inkább megkérdezni magunktól: hányszor tudom lejátszani, és ehhez igazítani a stratégiát.

A működési költségek, adók és időráfordítás miatt a legtöbb hosszú távú ETF-befektető számára a legjobb alternatíva egy jól felépített, passzív indexkövető portfólió.

Befektetői profil meghatározása

Nem lenne célszerű például egy olyan stratégiát választani, amely több rövid vagy középtávú ügyletet hajt végre (rotációs vagy taktikai), ha nem bírjuk elviselni a magas volatilitást, és/vagy nincs elegendő évünk arra, hogy a stratégia talpra álljon, ha kezdetben éppen a kudarcba esünk.

A passzív indexkövető portfólióknak hosszú távú szemléletük van, és rendszeres befizetésekkel kiküszöbölik a market timing hatását. Ezért az elvi szintű rövid távú korrekciók általában nem jelentenek problémát – de tudatában kell lennünk, hogy el fognak jönni, és meg kell lennünk az erőnk ahhoz, hogy ne változtassunk a stratégiánkon.

Általánosságban:

• Minél fiatalabb a befektető, annál nagyobb volatilitást és kockázatot vállalhat.
• Minél nagyobb a megtakarítási kapacitás, annál nagyobb a kockázat- és volatilitástűrő képesség.
• Minél hosszabb az időhorizont, annál nagyobb a kockázat- és volatilitástűrő képesség.

A passzív indexkövető ETF-stratégia általában ezeken az elveken alapul:

• Rendszeres befizetések
• Diverzifikáció – eszközosztályok szerint (részvény és kötvény), és azon belül is
• Nagyon hosszú időtáv
• Rendszeres újraegyensúlyozás

Automatizáld a rendszeres ETF-vásárlás

A Bitpanda megtakarítási tervével beállíthatsz automatikus, ismétlődő ETF-vásárlást – így a DCA-stratégiát egyszer kell konfigurálni, és a platform elvégzi helyetted, már 10 eurotól.

Próbáld ki

Milyen szempontokat vegyünk figyelembe ETF kiválasztásakor?

A fentiek tisztázása után nézzük meg azokat a konkrét szempontokat, amelyek alapján meghatározhatjuk, melyik ETF illik legjobban az igényeinkhez és stratégiánkhoz.

TER (Total Expense Ratio – Teljes Költségarány)

A TER az ETF éves összköltségét fejezi ki százalékos formában a kezelt vagyon arányában. Ez magában foglalja a kezelési díjakat, a letétkezelési díjakat, az alap belső tranzakciós költségeit és az auditköltségeket.

ETF-ek esetében a TER általában egybeesik a kezelési díjjal. Az azonos mögöttes indexet követő ETF-ek összehasonlításakor a díjak kulcsfontosságú tényező, mivel közvetlenül befolyásolják a végső hozamot.

Hosszú távon a TER döntő szempont: a legjobb ETF-ek általában a legalacsonyabb TER-rel rendelkeznek.

Szemléletes példa a VOO és az SPY összehasonlítása:

Az első pillantásra a VOO drágábbnak tűnhet a magasabb spread miatt, de ha figyelembe vesszük az alacsonyabb költségarányt, legalább 26 napnyi tartás után a különbség kiegyenlítődik, és a VOO kezdi felülmúlni az SPY-t. Minél tovább tartjuk, annál inkább halmozódik ez az előny.

Tracking Error (Követési Hiba)

A Tracking Error megmutatja, mennyire tér el az alap hozama a benchmarkjáétól. Minél kisebb, annál hatékonyabb a replika.

Egy ETF célja a lehető leghűbb replika, ezért mind az index alatti, mind az index feletti hozam eltérésnek számít – bár a felső hozam nyilvánvalóan kívánatosabb. A tracking error az ETF weboldalán vagy tájékoztatójában könnyen megtalálható.

Kitettség és követett index

Szinte bármilyen indexre léteznek ETF-ek, ezért mindig érdemes ellenőrizni a portfólió összetételét: megfelel-e az igényeinknek és elvárásainknak, legyen szó földrajzi vagy szektoriális koncentrációról, faktor-kitettségről, és arról, hogyan egészíti ki a többi ETF-et.

Az index vizsgálata azért is fontos, mert megismerhetjük annak célját, azt, hogy mikor hozták létre, mekkora a rotáció, fennáll-e nehézség az index követésében, és hogy az ETF mennyire hűen követi. Mindezeket az ETF tájékoztatójából megtudhatjuk, amely az eszközre vonatkozó általános és különleges kockázatokat is tartalmazza.

Kereskedési piac

Ezt a szempontot sokan figyelmen kívül hagyják, pedig lényeges: akárcsak a részvényeknél, az ETF-eknél is számolni kell a vételi és eladási jutalékokkal, amelyek eltérnek attól függően, hogy melyik piacon kereskednek velük.

A bróker által felszámított díjak fontosak lehetnek, ha az ETF külföldi piacokon forgalmazzák. Az ETF-befektetés alapja a hosszú távú költségminimalizálás, ezért ismernünk kell a rendszeres befizetésekre vonatkozó letéti és kereskedési díjakat.

Ide tartozik az ETF alap devizája, az a deviza, amelyben más piacokon kereskednek vele, és a portfólióban lévő részvények devizái – ez devizakockázatot jelent.

Emellett figyelembe kell venni az ETF piacának nyitvatartási idejét is. Például ha Európából veszünk S&P 500-at követő ETF-et, az alap piac nyitvatartása eltér a miénktől: bár az ETF a mi időnkben is kereskedett, magasabb spreadek vagy szokatlan volatilitás léphet fel, ha az eredeti piac zárva van.

Kereskedési volumen és likviditás

ETF-eknél ezt a szempontot általában adottnak veszik, mivel piacjegyzők biztosítják a likviditást folyamatos vételi és eladási ajánlatokkal. A UCITS szabályozás megköveteli, hogy a bróker egyben piacjegyző is legyen.

Ennek ellenére érdemes olyan ETF-eket választani, amelyek elegendő kereskedési volumennel rendelkeznek ahhoz, hogy a megbízásunk teljesüljön és a spread ne legyen túl magas. A nagyobb volumen nem feltétlenül jelent nagyobb likviditást, de azt igen, hogy egy az aktuális árhoz közel elhelyezett limitáras megbízás gyorsabban teljesülhet.

Spread (Vételi-eladási különbözet)

A spread a vételi és eladási ár közötti különbség, más nevén horquilla vagy differenciál. Sokat elárul az ETF és mögöttes eszközeinek likviditásáról, a keresletről és kínálatról, a piacok hatékonyságáról, és a legjobb kereskedési időpontokról.

Implicit költséget is jelent: általában minél kisebb a spread, annál jobb.

Tőkeáttétel

Egyes ETF-ek tőkeáttételt alkalmaznak, hogy az alap index hozamát megduplázzák vagy megháromszorosozzák derivatívák (pl. swapok) segítségével.

A tőkeáttétel azonban pluskockázatot jelent: nemcsak 2x-es nyereség, hanem 2x-es veszteség is lehetséges.

Osztalékpolitika

Számos tényezőtől függően az osztalékot fizető ETF-ek hozama jelentősen változhat. Egyes befektetőknek rendszeres bevételre van szükségük befektetéseikből, mások tőkenövekedésre összpontosítanak az adóhalasztás érdekében.

Győződjünk meg arról, hogy az ETF osztalékpolitikája összhangban van befektetési céljainkkal.

Az ETF-ek lehetnek kiosztó típusúak (időszakonként osztalékot fizetnek ki) vagy felhalmozó típusúak (automatikusan visszaforgatják az osztalékot). A részletekért érdemes elolvasni a tájékoztatót.

Deviza

A devizakockázat erősen jelen van más szektorokba és piacokra történő befektetésnél. Döntést kell hoznunk arról, hogy szeretnénk-e más devizáknak kitett lenni, mivel ez lényegében két különálló befektetést jelent: az adott piac/index befektetését és a devizaárfolyam-mozgást.

Replikációs módszer

Egy benchmark követésére két lehetőség kínálkozik: fizikai és szintetikus replika.

Fizikai replika: a legegyszerűbb módszer – az ETF kezelője egyszerűen megvásárolja az index mögöttes értékpapírjait.

Szintetikus replika: egyre elterjedtebb. Egy befektetési bankkal kötött swap-szerződésen alapul, amely vállalja, hogy az index hozamát biztosítja egy kis díj és a portfólióban tartott fedezet hozama fejében.

Bár a szintetikus replika megszünteti a tracking errort és csökkenti az osztalékvisszatartás hatását, magában hordozza a partnerkockázatot. Ezt azonban a UCITS szabályozás minimálisra csökkentette, amely előírja, hogy egyetlen partner sem rendelkezhet 10%-nál nagyobb kitettséggel.

Összefoglalás

Hatalmas számú ETF áll rendelkezésünkre, különböző jellemzőkkel. Törekedni kell a költségek minimalizálására – mind az ETF saját díjait, mind a vételi/eladási tranzakciós díjakat tekintve.

A passzív kezelés alapja: a lehető legkisebb hosszú távú költségviselés és a végső hozam a lehető legközelebb az index hozamához.

A földrajzilag diverzifikált portfólió csökkenti a kockázatot, a rendszeres befizetések pedig segítenek csökkenteni a market timing kockázatát.

Most, hogy mindezzel tisztában vagyunk, itt az ideje kiválasztani a brókert...

Melyik a legjobb bróker ETF-ek vásárlásához?

Számos bróker kínál ETF-kereskedési lehetőséget. Érdemes olyat választani, amely széleskörű ETF-kínálatot, alacsony díjakat és megbízható európai szabályozói hátteret biztosít – ideálisan olyat, ahol iShares, Vanguard és BlackRock alapok is elérhetők.