Technikai elemzés

Amikor kereskedésről és technikai elemzésről beszélünk, olyan speciális ismeretek és tanulmányok alkalmazására utalunk, amelyek révén megalapozott döntéseket hozhatunk azzal a céllal, hogy nyereséget érjünk el pénzügyi piacokon folytatott spekulatív ügyletekkel.
A különböző szakértők (nagybefektetők és a piac egyszerű tanulmányozói) által kidolgozott számos elmélet, módszer és tanulmány közül kiemelkedik a legteljesebb és leglátnokibb elmélet: az Elliott-hullámelv, amit Ralf Nelson Elliott alkotott meg a XX. század első felében.

A hullámelv nemcsak az impulzus- és korrekciós mozgásokat elemzi, amelyek hullámokat alkotnak, hanem azt is, miként hoznak létre e hullámok bonyolultabb struktúrákat egymással kombinálódva, amely struktúrák pedig nagyobb ciklusokat generálnak. Ezenkívül a Fibonacci matematikai sorozat részletes tanulmányozása során megfigyelték, hogy ez a sorozat harmóniát biztosít az egyes struktúrák impulzus- és korrekciós mozgásainak számának. Egyszerű matematikai műveletek révén, amelyek a sorozat számait kapcsolták össze, felfedeztek egy sor százalékos arányt, ami matematikai szabályosságot kölcsönzött a struktúráknak.
Az Elliott-hullámok vagy Elliott-hullámelv technikai elemzési módszertan a pénzügyi piacon, ami azt vizsgálja, hogyan követnek a piaci árak ismétlődő mozgásmintákat, vagyis "hullámokat", amelyek a befektetők kollektív pszichológiáját tükrözik.
Hogyan működnek az Elliott-hullámok?
Az Elliott-hullámelmélet a következő elveken alapul:
Lényegében ezek olyan mozgások, amelyek időben ismétlődő ciklusokat alkotnak, a fraktalitás fogalma miatt pedig ezek a ciklusok bármilyen időtávon kialakulhatnak.
A hullámelmélet elvének jobb megértése érdekében érdemes ezt különböző részekre vagy kulcsfogalmakra bontani, mint például impulzusok és korrekciók, struktúrák, ciklusok és a fraktalitás fogalma.

A bemutatott grafikonon megfigyelhető, hogyan hoz létre struktúrákat az impulzusok és korrekciók sorozatának kombinálódása, illetve hogy e struktúrák egy meghatározott halmaza egy adott ciklust alkot.
Az elmélet azt állítja, hogy tetszőleges struktúrában a mozgások száma bármely cikluson belül állandó. Ha továbbá figyelembe vesszük a fraktalitás koncepcióját, ami megmutatja, hány impulzus és korrekció van minden struktúrában a Fibonacci-sorozat számai alapján, képesek leszünk felismerni, melyik struktúrában járunk adott pillanatban, melyik fázisában járunk az adott struktúrának, és milyen mozgások következnek.
Tekintetbe kell venni, hogy mindig két lehetséges folytatódó struktúrával nézünk szembe: egy valószínűbb és egy másik lehetséges, ami attól függ, hogy elérjük-e a következő mozgást megerősítő validációs zónákat. Nagyon oda kell figyelni, hogy megállapítsuk, befejeződött-e egy nagyobb impulzus vagy még lesz új mozgás a korrekció befejezéséig.

Leonardo Fibonacci (1170-1250) olasz matematikus volt, aki 1202-ben írta egyik legkiemelkedőbb művét, a "Liber Abaci"-t. Ebben az indo-arab rendszerből átvett fontos ismeretekkel gazdagította az európai gondolkodást. Túl azon, hogy elterjesztette a decimális rendszert Európában és ismertette a trigonometria fejlett számításait és műveleteit, bevezetett egy számsorozatot is, ami később Fibonacci-sorozatként vált ismertté. Bár Leonardo Fibonaccinak köszönhető a sorozat népszerűsítése, eredete bizonyára sokkal régebbi, mivel körülbelül i.sz. 400-ból már vannak feljegyzések róla.
A Fibonacci-sorozat úgy keletkezik, hogy utolsó két számát összeadjuk, vagyis:
Tehát ez a végtelenségig tartó Fibonacci-sorozat kezdete: 0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, 21, 34, 55, 89, 144, 233, 377, 610, 987, 1597, 2584, 4181, 6765, ...
Amikor megszámoljuk azokat a mozgásokat, amelyek először a struktúrákat rajzolják ki, majd a ciklusokat, a fraktalitás fogalmát alkalmazva kiderül, hogy bármely struktúra mozgásainak és hullámainak száma mindig szabályos és egyenlő a fraktalitásban a Fibonacci-sorozat számaival.

A sorozat egyik legfontosabb jellemzője, hogy bármely szám előzővel való osztása 1,618030-at eredményez, amit aranyarányként ismerünk, és ami számos természeti jelenségben megtalálható.
Elliott tanulmányai révén megtalálta az arányokat, amelyek meghatározzák a hullámok mozgástartományait a struktúrákban.
A számok, amelyek segítenek megérteni a hullámok mozgásának célzónáit, a következők:
Nyilvánvaló, hogy ha a kutatást kisebb grafikonokon kezdjük, nem lesz világos perspektívánk sem a struktúráról, sem a ciklusról, amelyben éppen járunk - tehát a tanulmányozás helyes módja az, ha nagyobb grafikonokkal kezdjük.
Stratégia Elliott-hullámokkal és Fibonaccival
Lényegében különböző időtávokon végzünk elemzést (negyedévestől 4 órásig) és megfigyeljük, hol vannak az előrejelzési zónák, illetve fordulópontok.
Nézzünk meg egy példát a EUR/USD devizapárral, mivel ez egy érdekes ciklus- és struktúrazónában jár. Ennek érdekében megnézzük a teljes grafikonsorozatot nagyobb időbeli bontástól a rövidebbig, hogy meghatározzuk, melyik zónában vagyunk éppen és mi lesz a legvalószínűbb folytatás.
A negyedéves grafikonon megfigyelhetjük a devizapár emelkedő trendjét több éven keresztül, ami az euró erősödését jelenti. Ezt követően korrekció következik be 2001-ig, ami az amerikai dollár erősödését eredményezi. 2001-től új emelkedő technikai impulzus kezdődik, ami az euró újabb erősödését jelenti 2008-ig.

Jelenleg ismét egy dollárerősödési időszakban vagyunk, ami 16 éve tart. A negyedéves grafikon vizsgálatakor felismerhetjük, hogy a dollár euróval szembeni erősödési ciklusának végső szakaszában járunk - bár a periódus végéig még sok idő (hónapok vagy akár egy év is) lehet hátra.
A havi grafikonon részletesebben megfigyelhetjük a 2008-tól napjainkig tartó időszakot. E periódus során a havi grafikonon először egy technikai csökkenési fázist tapasztalunk, ami 2017-ig tartott. Abban az időben a piac jelentős része úgy vélte, hogy az amerikai dollár erősödési időszaka véget ért. Azonban ez nem így volt, mivel csupán korrekciót tapasztaltunk 2018-ig.

Ettől kezdve új teljes struktúra vagyis az amerikai dollár euróval szembeni erősödési ciklusa kezdődött. Ennek az új struktúrának, azaz az amerikai dollár erősödési ciklusa folytatódásának validálása 2022-ben történt meg.
A heti grafikonon megfigyelhető a 2018-tól kezdődő mozgás, ami a jelenlegi csökkenő struktúra vagy ciklus kezdetét jelzi. Egyértelműen azonosítható 4 abból az 5 hullámból, ami a struktúra befejezéséhez várható.

2018-tól kezdődően csökkenő impulzus figyelhető meg, amit korrekció követ, majd újabb jelentős csökkenő impulzus, ami 3. hullámként azonosítható. Ezt követően újabb korrekció következik, ami 2023 nyarán a várt zónáig tartott. Azóta tart az utolsó fő impulzus, amelynek célja nagyjából a 0,91-0,90 közötti zónában van. Azonban ez a végső cél az 5. hullám belső struktúráinak méréseitől függ, amivel később majd pontosabban meg lehet határozni a hullám, a struktúra és a ciklus befejezésének várt zónáját.
A napi grafikonon megfigyelhető az ármozgás 2023 nyarától napjainkig. Miután a korrekciós mozgás befejeződött a várt zóna felső részén, az előző 3. hullám vagy impulzus 50%-a és 61,8%-a között, megfigyelhető volt egy 1. hullám, amely megfelelt a tökéletes minta kritériumainak, és előrejelzi az 5 hullámot a várt Fibonacci-szinteken belül és egy minimumot az előző két minimum alatt. Ez validálta az utolsó 5 hullámos struktúra kezdetét a nagy ciklus lezárulásához.

A következő mozgás (2023 októberétől kezdve) döntő fontosságú volt annak igazolására, hogy valóban csak egy korrekcióról van szó és már véglegesen a struktúra új impulzusában járunk. A grafikonon felismerhetőek a korrekciós hullámok (egy A és B hullám), amelyeket egy 5 hullámos impulzus követ a C hullámhoz. Ez a korrekciós hullám elérte a 76,4%-os korrekciós zónát, ami tipikus a 2. hullámoknál - és mindvégig a kijelölt és várt úton maradt.
A 3. hullám aktuális impulzusában bizonyos oldalazás figyelhető meg 2024 februárjától, ami egy kiterjesztett dupla 3. hullám kezdetéhez vezetett. Felismerhetőek az 1-3, 2-3 alhullámok, majd ugyanaz az 1-3-3, 2-3-3 szekvencia. Ha elemezzük a struktúrát, látható, hogy mindvégig megmaradtak az alacsonyabb minimumok és maximumok a fő 2. hullám vége óta. Bár a kiterjesztett 3. hullám az európai részvénypiacon jellemzőbb, bármely eszközön megfigyelhető.
A 4 órás grafikonon pontosan megfigyelhető egy 5 hullámos impulzus számlálása, ami az előző korrekciós mozgás végét jelezte és egy kisebb ciklus 1. hullámának kialakulásához vezetett. A következő 2. hullám a makrogazdasági adatok által generált volatilitás ellenére szinte pontosan elérte a kisebb ciklus 2. hullámának várt korrekciós zónáját, ami a 61,8% és 76,4% között helyezkedik el.

Ettől a ponttól kezdve elkezdte előrejelezni a rövid-/középtávú időszakra vonatkozó jövőbeli ármozgást, amelynek célja, hogy elérjen egy nagyon jelentős történelmi szintet körülbelül 1,034-nél. A 4 órás grafikon hullámainak e részletes és pontos elemzése értékes útmutatást nyújt a piaci befektetési döntések előrejelzéséhez és megtervezéséhez. A részletekre történő odafigyelés és a piaci minták gondos értelmezése alapvető szerepet játszik a kereskedés sikerében.
Világos út jelölhető ki, ahol az ár az előrejelzett zónák felé mozog. A struktúra már kialakult, így a művelet leegyszerűsödik; már csak kiigazításokat kell tennünk, ahogy a hullámok a végükhöz közelednek.
Azonban az a legfontosabb, hogy gyorsan észleljünk bármilyen jelentős eltérést az ár tényleges alakulása és a várt mozgás között. Az ilyen eltérés azt jelzi, hogy az előrejelzett struktúra nem helyes, így azonnal cselekedhetünk, vagyis figyelembe vehetjük a másik lehetséges struktúrát, amit már előzetesen fontolóra vettünk.
Mindig legalább két lehetséges struktúra van, amit figyelembe kell venni. Az Elliott-elmélet szakértője sem tévedhetetlen, bár amikor azt látjuk, hogy az ár alakulása követi az előrejelzett hullámokat, néha úgy tűnhet. A Elliott-elmélet szakértője inkább szorgalmas tanulmányozója a piacnak, aki szerény kell, hogy maradjon. Amikor az ár követi a kijelölt utat, a kereskedés egyszerű - ám amikor eltávolodik attól és technikai érvénytelenítési zónákba lép, mindent törölni kell, majd kijelölni az új utat a másik lehetséges előrejelzett struktúra alapján.
Mint az előző részben láttuk, a legfontosabb, hogy mindig ismerjük a teljes ciklust, amelyben járunk - és miután meghatároztuk a nagyobbik ciklust, lejjebb kell menni a ciklusokban, csökkentve az időtávot, amíg el nem érjük a iránymutató grafikont, amit használni fogunk attól függően, hogy milyen típusú műveletet szeretnénk végrehajtani.
Egy olyan befektetőnek, aki tetszőleges eszközbe jó beszállási lehetőséget keres, csupán tanulmányoznia kell a negyedéves, havi és heti grafikonokat, amelyeket iránymutató grafikonnak fog használni ahhoz, hogy meghatározza a beszállási pontot a fordulópont végső zónájában egy nagy korrekció után, spekulatív nyereség elérése érdekében.

A havi grafikonon látható a PayPal több mint 76,4%-os korrekciója. Egy gyors fundamentális elemzés alapján a következőket lehet észlelni:
Ezeket az adatokat szem előtt tartva és a jelenlegi helyzet részletesebb elemzése után annak, aki szeretne venni a részvényből (és a fundamentális adatokat ehhez kellően megnyugtatónak találja), csupán a heti grafikonon kell megkeresnie a trendváltozás első validálását, ami lehetővé teszi számára, hogy kedvező áron vásárolja meg az eszközt.

Egy nagyon hosszú távú befektető nagyon korán beszállhat és igen nagy valószínűséggel sikeresen.
Egy befektető-kereskedő számára, aki ismeri a technikai elemzés módszereit és célja mind osztalékból származó, mind spekulatív hozam elérése, már megvan a kijelölt út, hogy a középtávon várható maximális nyereséget elérhesse.
Egy növekedési részvényekkel foglalkozó befektető számára, aki részvények származékos termékeivel kereskedik, meglesz a mozgástere a spekulatív ügyleteihez.
Attól függ, melyik grafikont használjuk iránymutató grafikonként, hogy mely piacokon és mely eszközökkel kereskedünk.
Magas tőkeáttételű származékos ügyletekkel történő kereskedés esetén a fő diagram a 4 órás lesz, de a napon belüli vagy akár a skalpolási ügyleteket úgy állítjuk be, hogy csökkentjük a diagramok időtávját (1 órás diagram, 12 perces diagram stb.) és ezeken keressük a magas valószínűségű kereskedési zónákat.

A Dow 4 órás diagramján egy lefelé irányuló korrekciós struktúra figyelhető meg ABC mintával, ahol a C hullám 5 alhullámot fejezett be. Ez a C hullám egybeesik azzal az előrejelzett zónával, amit vártunk - ahogy a rózsaszín sáv jelezte. Egy későbbi, 38595-ig történő visszapattanás után az ár korrigál a várt zónáig, ami tipikusan az utolsó emelkedő trend 61,8%-a és 76,4%-a között van. Ha kizárólag a 4 órás diagramra alapozunk, a beszállás megerősítése nagyjából 38595 körül lenne.

Ha viszont - miután elértük a előrejelzett korrekciós zónát - kisebb időtartamra váltunk, sokkal precízebben tudjuk beállítani a potenciális kereskedést.
Megfigyeljük az 1 órás grafikonon, hogy miután elérte a 37706-os zónát (a 61,8%-tól a 76,4%-ig terjedő korrekció a 4 órás grafikon szerint), tapasztalunk egy impulzív mozgást egészen 38360-ig, amit újabb korrekció követett és visszahúzódás 61,8%-tól 76,4%-ig. Fontos megjegyezni, hogy amikor az 1 órás grafikont vesszük figyelembe, a 4 órás grafikonon várt visszahúzódás elérése után a validált beszállási lehetőség sokkal korábban van. A korábban említett 38595 helyett a korai validáció - miközben a fő validációra várunk - 38360-nál található.
A várt kezdeti célzóna, ahol az első impulzus befejeződhet, mindkét esetben ugyanaz: 39000. Itt konvergálnak a 161,8%-os előrejelzések mind a 4 órás validáció (belépés 38595-nél), mind az 1 órás validáció esetén (38360-nál). Az 1 órás grafikon figyelembevételével jobban kontrollálhatjuk a kereskedési tevékenységet. A "Domenec alagút" indikátor hozzáadásával (ami strukturális mozgásokon alapul) szinte teljességgel kézben tarthatjuk kereskedési tevékenységünket a validációs ponttól az előrejelzett célzónáig. Így a rendszer szerint léphetünk ki és új beszállási pontot találhatunk egy korai validációval - maximalizálva a jövedelmezőséget és minimalizálva a kockázatokat.
Ahogy csökken az időtáv, a validációk és előrejelzések precízebbé válnak, ami növeli a nyereség esélyét. Ugyanakkor exponenciálisan nagyobb mértékű tudás és tapasztalat kell ahhoz, hogy hatékonyan kereskedhessünk ebben a kontextusban.
A piacon jelen vannak hosszú távú befektetők, illetve spekulánsok, akik rövid vagy középtávú befektetési műveleteket végeznek. Ez bármilyen típusú befektetésnél előfordul, legyen az ingatlan, árucikkek vagy pénzügyi piacok. A pénzügyi piacokon a spekulánsokat kereskedőknek nevezik.
A tudás, tapasztalat és a nyereségcélok alapján különböző jellegű kereskedők vannak a befektető-kereskedőktől egészen az intraday kereskedőkig. Nézzük ezt meg példákkal, hogy érthetőbb legyen.
Egy olyan befektető, aki több mint 10 évig szeretne egy eszközt tartani, olyan eszközt keres, ami az elvárásai alapján az osztalékok hozama és a részvény árának természetes növekedése révén jelentős nyereséget biztosít számára - a spekulációval pedig nem foglalkozik.

Itt van például a Coca Cola negyedéves grafikonja. Nincs más teendő, csak hagyni, hogy a vállalat működjön. Nagyon stabil részvény, amelynek árfolyama az elmúlt 20 évben 13,35-ről 62,50-re emelkedett - vagyis majdnem 5-szörösére, ráadásul nagyon stabil osztalékokkal. Ennek eredménye a magas összetett hozam.

Egy agresszívebb befektető-kereskedő - például a a „Domenec alagút” Genial vonalának (a színét változtató pontozott vonal) használatával - ugyanazon időszak és árfolyamalakulás során majdnem kétszeres spekulatív hozamot érne el, bár elbukhatja az osztalékokból származó jövedelem jelentős részét vagy kénytelen fedezeti ügyleteket kötni származékos termékekkel. A fedezeti ügyletek némileg csökkentenék a spekulatív hozamot, viszont az osztalékokból származó jövedelem így teljes egészében megmaradna.
Ugyanazzal a korábbi példával élve: ha tovább csökkentenénk az időtávot egészen napi vagy akár 4 órás grafikonig, jelentősen (akár az eredeti többszörösére is) növelnénk a spekulatív nyereséget, de elveszítenénk az osztalékokból származó jövedelmet.
Ez a kereskedés lényege; a befektetőből kereskedővé válás folyamata párhuzamosan a tudás és a tapasztalat gyarapodásával - a befektető-kereskedő meglátja a nagyobb haszon lehetőségét a klasszikus befektetéshez képest.
👉 Érdemes elolvasni átfogó cikkünket: Technikai elemzés - alapelvek, elméletek, indikátorok
Manapság oly sokféle származékos termék áll rendelkezésünkre, amelyeknél megválaszthatjuk a tőkeáttételt, hogy minden kereskedő megtalálhatja a maga helyét a piacon.
A képlet összetevőire azonban mindig legyünk tekintettel: tudás, tapasztalat, termék x tőkeáttétel és várt hozam.
Mindezek után van még egy központi téma, ami nagyon fontos. A tudás és a tapasztalat együttese lehetővé teszi új kihívások kezelését kereskedési technikákkal és különböző időtávokon, ahol nagyobb hozamot érhetünk el.
Amikor Elliott-hullámokkal és a Fibonacci-százalékok alkalmazásával kereskedünk, alapvetően az a célunk, hogy tudatos kereskedést folytathassunk - vagyis rendelkezzünk a kellő ismeretekkel olyan stratégiák kidolgozásához, amelyek nagy százalékban nyereségesek.
Mindig a fordulópontok meghatározása a legbonyolultabb, még világos előrejelzések esetén is, ha az ár erővel érkezik az előrejelzett zónába, lehetséges, hogy az ármozgás kicsit tovább folytatódhat. Fordítva is igaz: ha nagyon kis erővel érkezik és erős támasz- vagy ellenállás zónába ütközik, lehetséges, hogy az ármozgás kicsit rövidebb lehet.
Elliott úrnak köszönhetően a fentieken túl rendelkezésünkre áll egy további eszköz, ami lehetővé teszi számunkra, hogy világosan megismerjük a struktúra vagy ciklus végét: ez az Elliott-csatorna.

Az Elliott-csatorna olyan eszköz, amit csak a struktúra végső részén rajzolunk meg, mindig egy impulzuson belül, annak érdekében, hogy korán meghatározzuk az ármozgás végét.
Amikor már nagyon előrehaladott struktúránk van és a lehetséges fordulási zóna tanulmányozására összpontosítunk, megrajzolhatjuk az Elliott-csatornát, megjelölve a fő irányvonalat az 2. és 4. hullám végei között, a párhuzamos irányvonalat pedig a 3. hullám tetején.
Az Elliott-csatorna működése nagyon egyszerű: miután megrajzoltuk a csatornát, a 4. hullám vége után és már az 5. hullám építési fázisában megrajzoljuk a csatornát, ahogy az előbb elmagyaráztam. Abban a pillanatban, amikor az ár érinti a párhuzamos irányvonalat, azon a területen befejeződik a struktúra, vagy pedig ha nem éri el a párhuzamos irányvonalat, amennyiben az ár áttöri a fő irányvonalat, akkor is nagyon korán tudhatjuk, hogy a mozgás befejeződött.
A grafikon példájával: a C hullám, a csökkenő korrekció impulzusán belül, bal oldalon a csökkenő csatornánál láthatjuk, hogy az ár érinti az irányvonalat, visszapattan, majd a struktúra befejeződik és megfordul.
A grafikon középső és jobb oldalán látjuk az emelkedő csatornát megrajzolva. Ebben az esetben az ár nem volt elég erős ahhoz, hogy befejezze a struktúrát, és a párhuzamos irányvonalat érintve oldalirányban maradt; és éppen akkor fejeződik be a struktúra, amikor áttöri a fő irányvonalat.
Ez tehát szintén hasznos eszköz, ami segít a bonyolult és kritikus területeken (mint a fordulási zónák), és olyan információt nyújt, ami elengedhetetlen a maximális jövedelmezőség eléréséhez.
A befektetés veszteség kockázatával jár.
A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.
A befektetett tőkéd kockázatnak van kitéve.