Grafikon elemzés
Fibonacci-visszatérés: mi az és hogyan használjuk kereskedés során?
Ebben a cikkben elmagyarázzuk, mi a Fibonacci-visszatérés, hogyan számítjuk ki, és milyen fontos szerepe van a piaci korrekciók megjósolásában egy trendmozgás során.
Mi a Fibonacci-visszatérés?
A FIBONACCI-VISSZATÉRÉS egy technikai elemzési eszköz, amelyet a pénzügyi piacokon használnak a potenciális támasz- és ellenállási szintek azonosítására a Leonardo Fibonacci által felfedezett matematikai sorozat alapján. Ezeket a százalékos arányokat egy előző ármozgás nagyságára alkalmazzák, hogy előrejelezzék, hova térhet vissza az ár, mielőtt folytatódna az eredeti trend iránya.
Mikor piacokról vagy egy adott eszköz adatainak grafikus ábrázolásáról beszélünk, láthatjuk, hogy az árak folyamatosan mozgásban vannak, az impulzusok és korrekciók által meghatározott módon.
Az impulzus egy meghatározott mozgás a pillanatnyi trend irányába. Nézzünk erre egy példát!
Tegyük fel, hogy egy impulzus nagysága 100 egység! Ha a következő mozgás az impulzus irányával ellentétes és kevesebb mint 100 egységnyi utat tesz meg, akkor azt mondjuk, hogy a második mozgás egy korrekció. Amikor a korrekció befejeződik, új impulzus kezdődik.
Ez teszi olyan fontossá a Fibonacci-visszatérést: lehetővé teszi számunkra, hogy a lehető legkorábban lépjünk be a piacra, a trend irányának megfelelően.
Itt fekete nyilakkal láthatjuk az impulzusokat és piros nyilakkal a korrekciókat.
A grafikonon látható, hogy a korrekciók mindig kisebbek az azokat megelőző impulzusoknál. Ez azt jelenti, hogy csak az impulzus egy részét "korrigálják". Ráadásul látható, hogy egy-egy korrekció nagysága általában arányos az azt megelőző impulzus mértékével.
👉 További információért: Technikai elemzés: Alapelvek, elméletek és mutatók
Mik a legjobb Fibonacci-szintek?
A FIBONACCI-VISSZATÉRÉS matematikai képletek segítségével számítja ki, elméletben milyen hosszúnak kellene lennie egy-egy impulzus korrekciójának.
A leggyakoribb visszatérési szintek a következők: 23,6%; 38,2%; 50%; 61,8%; és 76,4%. Emellett megemlíthetjük még az 50%-ot és a 88,2%-ot is.
Mi a Fibonacci-aranymetszés?
Az aranymetszés, más néven aranyarány egy irracionális szám, amely különleges matematikai tulajdonságokkal bír. Általában a görög phi (Φ) betűvel jelölik és a hozzávetőleges értéke 1.618033988749895.
Ez az arány egy vonal két szegmensre osztásából származik, úgy, hogy a hosszabb és a rövidebb rész közötti arány megegyezik a teljes hossz és a hosszabb rész közötti aránnyal. Ezt az alábbi képlettel is kifejezhetjük:
Ahol a a hosszabb rész hossza és b a rövidebb rész hossza.
Az aranyszám szorosan kapcsolódik a Fibonacci-sorozathoz, ahol az első két számot követően minden szám az előző kettő összege (0, 1, 1, 2, 3, 5, 8, 13, ...). Ahogy a sorozat halad, a szomszédos számok közötti arány egyre jobban közelít az aranyarányhoz (Φ).
A Fibonacci-visszatérés ábrázolása
Az alábbiakban megnézzük, hogyan ábrázolhatjuk a Fibonacci-visszatérést! Ehhez egy úgynevezett Fibonacci retracement toolt fogunk használni, amely automatikusan megjeleníti az egyes visszatérési szinteket.
A korrekció várható végének kiszámításához, húzzunk egy vonalat a korrigálandó impulzuson.
Ha Fibonacci-visszatérést keresünk egy medve impulzusnál, a vonal első pontját az impulzus kezdetén (fent), a második pontot pedig az impulzus végén (lent) helyezzük el. Az eszköz automatikusan megjeleníti a különböző korrekciós százalékos értékeket.
Ha Fibonacci-visszatérést keresünk egy bika impulzusban, akkor a vonal első pontját az impulzus alacsony zónájába helyezzük, a második pontot pedig az impulzus legmagasabb részébe. Ezután itt is automatikusan megjelennek a különböző korrekciós százalékos értékek.
Hogyan használjuk a Fibonacci-visszatérést a kereskedés során? | Példa csökkenő és emelkedő trenddel.
Most pedig nézzük meg, hogyan használhatod fel mindezt kereskedés során!
A Fibonacci-visszatéréseket használjuk a lehetséges korrekciós zónák kiszámítására, mintázat keresésére a zónában és korai csatlakozásra az új impulzushoz. Ez a módszer emelkedő és csökkenő trendek esetén egyaránt működik.
Fontos figyelembe venni, hogy mikor a korrekciók elejét és végét keressük, “zónákat” kell kijelölnünk, nem konkrét pontokat vagy értékeket. Ezek a zónák vagy sávok támasz- vagy ellenállási zónák, ahol a piac visszapattan az új impulzus indításához.
Van tehát egy sorozatunk, amely 23,6%-tól 76,4%-ig tart. De honnan tudjuk melyik visszatérési szintet kell alkalmaznunk?
A struktúra fázisától függően az alábbi opciók egyikét fogjuk használni:
- Ha a piac iránya éppen megfordult, és az új trend első fázisban vagyunk, az első korrekció (vagy adott esetben korrekciók) a 61,8%-os és a 76,4%-os zónáig megy.
- Ha viszont már nagyon érett fázisban vagyunk (már nagyon hosszú ideje tart az ellentétes trend), akkor a korrekciók a 23,6%-38,2% zóna között mozognak, attól függően, milyen eszközzel kereskedünk.
- Ha a forexen vagy az árupiacon vagyunk (változó hozamú eszközök esetén), akkor az 50%-ig terjedő visszatérési szintek a mérvadók.
Első korrekciók
Az első korrekciók a 61,8% és 76,2% területre irányulnak. Ahogy a struktúra halad előre, a korrekciós zóna csökken a piaci erő növekedésével.
Érett struktúra
Itt tökéletesen látható, hogy ahogy a struktúra halad vagy "érik", a korrekciók kisebbek, a struktúra kezdeti 61,8% és 76,4% sávjáról egy új, kisebb sávra, 38,2% és 50% közé lépünk.
A lenti ábrán egy egyértelműen csökkenő tendenciát láthatsz, egy nagyon előrehaladott struktúrával. Itt a korrekció kisebb, a 38,2% és 50% közötti zónában van.
Teljes példa
Most pedig nézzünk egy teljes példát!
Ezen a grafikonon impulzusok és korrekciók komplett sorozatát láthatjuk mindkét irányban:
- Amíg az egyes trendek kezdeti szakaszában vagyunk, a korrekciók elérnek a 61,8% és 76,4% közötti zónába.
- Ezzel szemben, amikor a struktúra előrehalad és “érik”, a várható korrekciós zóna a 38,2% és 50% közötti zónában található.
Tehát itt is láthatjuk, hogy a zónák 61,8% és 76,4% között vannak egy piaci fordulat utáni első korrekciók után. Amikor pedig a struktúra előrehaladott vagy érett, a zónák a 38,2%-os és az 50%-os szintek között vannak.
Mik azok a Fibonacci-előrejelzések?
A Fibonacci-visszatérések mellett beszélhetünk Fibonacci-előrejelzésekről is. A Fibonacci-előrejelzések segítségével meghatározhatjuk a várható zónát, ahol egy impulzus véget érhet.
A Fibonacci-visszatérésekkel megtalálhatjuk a korrekció legvalószínűbb befejezési zónáit, a Fibonacci-előrejelzések pedig az impulzus legvalószínűbb befejezési zónáját mutatják.
Természetesen akár együtt is használhatjuk a kettőt:
- Egyrészt a Fibonacci-visszatéréssel meghatározzuk a várható korrekciós zónát
- A korrekció belső struktúráját pedig a Fibonacci-előrejelzések segítségével vizsgáljuk.
Így majdnem tökéletesen meghatározhatjuk a várható fordulózónát a korrekció végén.
Hogyan használhatod a Fibonacci-visszatérést az Elliott-hullámokkal?
Az impulzus- és korrekciós mozgások struktúrákat alkotnak.
Az egyik zseni, aki a legtöbbet tanulmányozta ezeket a mozgásokat, éppen az volt, aki meghatározta, hogyan alkalmazzuk a Fibonacci-sorozatot a pénzügyi piacokon.
1930-ban Ralph Nelson Elliot kidolgozta a hullámok elvét, vagy ahogy azt jobban ismerjük, az Elliott-hullámok elméletét. Ő volt az, aki a legátfogóbb tanulmányokat készítette a piaci mozgásokról.
Az ideális Elliot-hullám bármely piacon a következő lenne:
Itt láthatjuk az összes Fibonacci-visszatérés és -előrejelzés egymással való kapcsolatát és elhelyezkedését egy "ideális Elliott-hullámon" belül.
Egyéb eszközök Fibonacci-számokkal
A Fibonacci-számokat a befektetés és kereskedés számos területén felhasználhatod. Nézzünk néhány példát ezekre:
- Fibonacci-ívek: A Fibonacci-ívek technikai elemzési eszközök, amelyeket arra használnak, hogy meghatározzák a lehetséges támoasz-és ellenállási zónákat egy árdiagramon. Használatuk során egy ívet húznak, amely áthalad a Fibonacci-visszatérés szintjein —23.6%, 38.2%, 50%, 61.8%, és néha 76.4%— kiindulva az ár egy extrém pontjából (maximum vagy minimum is lehet).
- Fibonacci-legyezők: a Fibonacci-legyezők ferde trendvonalak, amelyeket potenciális támasz- és ellenállási területek azonosítására használnak. Ezeket az ár egy jelentősen magas vagy alacsony pontjából húzzák a következő extrém pontig, és ferde vonalakkal osztják meg, amelyek átvágják a Fibonacci-visszatérés szinteket, ahogy az ár változik.
- Fibonacci-időzónák: a Fibonacci-időzónák függőleges vonalak, amelyeket a technikai elemzésben használnak arra, hogy előrejelezzék azokat az időpontokat, amikor jelentős változások történhetnek egy eszköz árában. Használatukhoz időintervallumokat számítanak ki, amelyek a Fibonacci-sorozatot követik egy jelentős kezdőponttól az árdiagramon.
Az alábbi cikkek is érdekelhetnek:
Brókert keresel?
- 0% jutalék részvény/ETF ügyletekre
- Frakcionált részvényvétel
- Egyszerű, gyors web + mobil app
- Kamat a szabad készpénzre
A befektetett tőkéd kockázatnak van kitéve.
- Valós és származtatott termékekkel rendelkező részvények, ETF-ek és kriptovaluták.
- Közösségi kereskedés és másolásos kereskedés.
- Felhasználóbarát platform és demo fiók.
A kiskereskedelmi befektetők 71%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.
