BUX index – Minden, amit tudni érdemes a BÉT vezető indexéről

A magyar részvénypiac legfontosabb mutatója kétségtelenül a BUX index, amely a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos részvényindexeként a legnagyobb forgalmú, tőzsdén jegyzett hazai vállalatok teljesítményét követi. Ha valaki a magyar tőzsde állapotáról szeretne gyors képet kapni, szinte biztos, hogy a BUX értékét fogja figyelni.

Ez az index nemcsak a pénzügyi szakemberek és intézményi befektetők számára jelent tájékozódási pontot, hanem egyre több magánbefektető számára is. Ha hazai részvényekbe vagy a magyar piacot leképező ETF-ekbe szeretnél fektetni, akkor érdemes megismerkedned ezzel az indexszel.

Ebben a cikkben bemutatjuk, hogy mit jelent pontosan a BUX index, hogyan áll össze a kosara, és milyen szabályok alapján számítják ki az értékét. Emellett áttekintjük a történelmi alakulását, valamint azt is, hogyan lehet befektetni ebbe a fontos tőzsdeindexbe.

Mi a BUX index?

A BUX index a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) hivatalos részvényindexe, amely a legnagyobb és leglikvidebb magyar tőzsdei cégek árfolyamának alakulását követi nyomon. A BUX a magyar tőzsde legfontosabb mutatója, hasonlóan ahhoz, ahogy például az amerikai piacokon a S&P 500 vagy a német piacon a DAX index tölti be ezt a szerepet.

Az index célja, hogy átfogó képet adjon a hazai részvénypiac teljesítményéről, és egy olyan viszonyítási alapot nyújtson, amelyet befektetők, elemzők és portfóliómenedzserek egyaránt figyelemmel kísérnek. A BUX nemcsak egy egyszerű szám, hanem egy összetett indikátor, amely az indexben szereplő vállalatok piaci értékének és árfolyammozgásainak súlyozott átlagát mutatja meg.

A BUX index 1991. január 2-án indult útjára, 1000 pontos kezdőértékkel. Azóta a magyar gazdaság és tőkepiac egyik legfontosabb indikátorává vált, mivel tükrözi a befektetői hangulatot, a gazdasági kilátásokat és a nemzetközi piacok hatásait is.

Az index reprezentatív mintát nyújt a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett vállalatokról, így ha valaki a magyar részvénypiac általános mozgásaira kíváncsi, akkor a BUX index alakulása az első, amit érdemes megnézni.

A BUX index összetétele

A BUX index a Budapesti Értéktőzsde legfontosabb, legnagyobb forgalmat bonyolító és leglikvidebb vállalatainak részvényeit foglalja magában. Ezek a cégek a magyar gazdaság különböző szektoraiban tevékenykednek, és jelentős befolyással bírnak az index értékének alakulására.

Az indexben szereplő részvényeket piaci kapitalizáció és forgalom alapján választják ki, így a legnagyobb súlyt általában az olyan nagyvállalatok kapják, amelyek nemcsak itthon, hanem régiós vagy nemzetközi szinten is meghatározó szereplők.

BUX index 2025. április 1-jétől érvényes összetétele, a vállalatok súlyozásával százalékos formában:

Tudtad?

A BUX index nem tartalmaz fix számú részvényt – a tagok száma és összetétele évente kétszer, márciusban és szeptemberben kerül felülvizsgálatra a BÉT által.

Súlyozás és eloszlás

A BUX index kapitalizáció-súlyozott, azaz minél nagyobb egy vállalat tőzsdei értéke (free float kapitalizáció), annál nagyobb arányban szerepel az indexben. A legnagyobb három szereplő (OTP, MOL, Richter) általában az index összértékének több mint 80%-át is kiteheti.

Ez azt is jelenti, hogy néhány nagyobb vállalat árfolyammozgása jelentősen befolyásolhatja a BUX napi alakulását, míg a kisebb cégek változásai kevésbé érzékelhetők az összindex szintjén.

Hogyan számítják ki a BUX indexet?

Az index kiszámításának alapelvei:

• Súlyozás alapja: a vállalatok szabadon forgó részvényeinek száma (free float) × az adott részvény aktuális árfolyama.
• Reálidőben frissül: a kereskedési időszak alatt folyamatosan kalkulálják, minden tranzakció után újraszámítják.

A BUX index értéke tehát nem egyszerű átlag, hanem a tőzsdén forgó részvények piaci kapitalizációjával súlyozott összesített érték. A számítás során figyelembe veszik a szabadon kereskedhető részvényeket és különféle korrekciós tényezőket annak érdekében, hogy az index valósághűen tükrözze a magyar részvénypiac állapotát.

A BUX index történelmi alakulása

A BUX index 1991 elején indult 1000 pontos bázisértékkel. Az azóta eltelt több mint 30 év során az index számos ciklust, válságot és növekedési időszakot élt meg. A grafikon alapján könnyedén leolvasható, hogy a magyar részvénypiac jelentős növekedést mutatott hosszú távon, még a válságok ellenére is.

1995–2007: Stabil emelkedés és bika piac

• Az index fokozatosan erősödött, különösen 2004 után, amikor Magyarország csatlakozott az EU-hoz.
• A növekedést támogatta a gazdasági nyitás, a külföldi befektetők megjelenése és a nagyvállalatok (OTP, MOL, Richter) tőkepiaci térnyerése.

2008–2009: Globális pénzügyi válság

• Éles visszaesés figyelhető meg: a BUX több mint 50%-kal zuhant, követve a globális tőzsdei eséseket.
• A válság során a banki és ipari szektor különösen megsínylette a bizonytalanságot.

2010–2014: Hosszabb stagnálás

• A grafikonon jól látszik egy hosszú oldalazó szakasz, amely a gazdasági visszarendeződés, az IMF-megállapodás és a szabályozási környezet változásainak időszaka volt.

2015–2019: Újrainduló növekedés

• A BUX index újra emelkedni kezdett, köszönhetően a javuló makrogazdasági környezetnek, alacsony kamatkörnyezetnek és a vállalati eredmények javulásának.
• 2019 végén közelítette meg először a 45 000–50 000 pontos szintet.

2020: COVID-19 járvány hatása

• Hirtelen visszaesés 2020 első negyedévében, de gyors helyreállás következett, ami a befektetői bizalom visszatérését jelezte.

2021–2025: Erőteljes rali

• A grafikon szerint az index a 2020-as visszaesés után meredek, szinte folyamatos emelkedésbe kapcsolt.
• 2023 után gyorsult fel igazán a növekedés, a BUX átlépte a 80 000-es szintet, majd 2025 közepére közel került a 100 000 ponthoz.

2025 közepére a BUX index történelmi csúcsához közeli szintre emelkedett, jelenleg közel 98 000 ponton áll. Ez azt jelenti, hogy a magyar részvénypiac eddigi legerősebb időszakát éli, amit elsősorban az OTP, MOL és Richter részvényeinek dinamikus árfolyam-emelkedése hajtott.

Bár a nemzetközi gazdaság továbbra is számos kihívással néz szembe – például a geopolitikai feszültségek, az inflációs nyomás és a kamatkörnyezet kiszámíthatatlansága miatt–, a magyar tőzsde kiemelkedően teljesít a régiós mezőnyben.

Hogyan lehet befektetni a BUX indexbe?

Ha úgy döntesz, hogy szeretnél részesedni a magyar részvénypiac teljesítményéből, többféle módon is befektethetsz a BUX indexbe – közvetlenül és közvetve egyaránt. Az alábbi lehetőségek közül választhatod ki azt, amelyik leginkább megfelel a befektetési stratégiádnak és kockázati szintednek.

Közvetlen részvényvásárlás a BÉT-en

A legegyszerűbb és leggyakoribb módszer a BUX indexben szereplő vezető vállalatok részvényeinek közvetlen megvásárlása:

• OTP Bank, MOL, Richter Gedeon és Magyar Telekom részvényei a legnagyobb súlyt képviselik az indexben, így ezek adják a BUX mozgásának gerincét.
• Vásárlásukhoz befektetési számlát kell nyitni egy magyar vagy nemzetközi brókercégnél (pl. Erste, OTP, K&H)

Ez a módszer több rugalmasságot ad, de aktívabb portfóliókezelést és részvényszintű döntéseket igényel.

BUX ETF – Indexkövető befektetés

Egy másik, kényelmesebb megoldás a BUX indexet követő ETF (tőzsdén kereskedett alap) vásárlása, amely automatikusan követi az index összetételét és súlyozását.

• A legismertebb BUX ETF a Raiffeisen BUX ETF, amely a Budapesti Értéktőzsdén is elérhető.
• Ez az ETF a BUX kosár aktuális összetételét és teljesítményét tükrözi, így ideális passzív befektetési eszköz.

Előnye, hogy diverzifikált kitettség ad az egész indexre egyetlen eszközön keresztül, alacsony költségek mellett.

Határidős ügyletek (futures) és opciók

Haladó befektetők számára elérhetők a BUX határidős (futures) termékek, amelyek lehetőséget adnak:

• tőkeáttételes spekulációra az index jövőbeli alakulására,
• vagy hedging (kockázatcsökkentési) stratégiák megvalósítására.

Ezeket a termékeket a BÉT derivatív piacán lehet elérni, de magas kockázatuk miatt csak tapasztalt kereskedőknek ajánlottak.

Rendszeres befektetés (DCA stratégia)

Akár részvényeket, akár ETF-et vásárolsz, alkalmazhatod a dollárköltség-átlagolás (DCA) stratégiát, amely során rendszeresen, fix összeggel fektetsz be a BUX indexbe, csökkentve az időzítésből fakadó kockázatokat.

A BUX indexbe való befektetés jó lehetőséget kínálhat számodra ha szeretnél profitálni a magyar tőzsde fejlődéséből, és hiszel a hazai nagyvállalatok hosszú távú növekedésében.