Ki volt André Kostolany, a tőzsde legendás spekulánsa?
Tartalomjegyzék
- Teljes neve: André Bartholomew Kostolany
- Születési neve: Kosztolányi Endre
- Születése: 1906. február 9., Budapest
- Halála: 1999. szeptember 14., Párizs
- Ismert mint: befektető, spekuláns és publicista
- Fontosabb könyvei: A pénz és a tőzsde csodavilága, Tőzsdepszichológia, Kedvenc történeteim a pénzről, A befektetés művészete
André Kostolany élete röviden
Kostolany 1906-ban született Budapesten, jómódú zsidó családban. Filozófiát, esztétikát és művészettörténetet tanult, eredetileg műkritikusnak készült.
Apja 1924-ben Párizsba küldte, ahol 18 évesen kezdett tanulni Adrien Perquel tőzsdealkusz mellett. Később alkuszként, tanácsadóként és arbitrazsőrként dolgozott. Az 1929-es összeomlás során short pozíciókkal jelentős nyereséget ért el, de pályafutása alatt többször elvesztette vagyona nagy részét.
1940-ben az Egyesült Államokba menekült, ahol a G. Ballai and Co. vezetője és főrészvényese lett. Tíz évvel később visszatért Európába. A német újjáépítésre kötött sikeres befektetései tették széles körben ismertté, majd Gottfried Hellerrel 1971-ben megalapította a müncheni Fiduka vagyonkezelőt. Kostolany 1999-ben, 93 éves korában hunyt el Párizsban.
André Kostolany befektetési módszere
Szemlélete négy pillérre épült: a tömeggel szembeni gondolkodásra, a piaci pszichológiára, a ciklusok felismerésére és a türelemre.
Mikor kell vásárolni és eladni?
Kostolany szerint akkor érdemes vásárolni, amikor pánik uralkodik, és a legtöbb befektető menekül a piacról. Eladni akkor kell, amikor már mindenki részvényekről beszél, és az optimizmus túlzottá válik.
Ez nem jelenti azt, hogy mindig a tömeggel ellentétesen kell cselekedni. A befektetőnek először meg kell értenie az adott eszközt, majd türelmesen kivárnia, amíg az ár és a mögöttes érték közötti különbség megszűnik.
„Remegő kezek” és „erős kezek”
A „remegő kezek” az első rossz hírre eladnak, míg az „erős kezeknek” van pénzük, meggyőződésük és türelmük kivárni a fordulatot. Az emelkedés akkor közelít a végéhez, amikor a részvények az erős kezektől a későn érkező, tapasztalatlan befektetőkhöz kerülnek.
Rövid távon a piaci pszichológiát, középtávon a pénzellátást, hosszú távon pedig a vállalatok gazdasági teljesítményét tartotta meghatározónak. A hangulat mérésére ma olyan eszközök is használhatók, mint a Fear & Greed index.
A Kostolany-tojás
Kostolany szerint az emelkedő és az eső piac egyaránt három szakaszból áll: korrekcióból, alkalmazkodásból és túlzásból. Ezt a hatlépcsős modellt nevezzük Kostolany-tojásnak.
A fordulat kezdetén még alacsony az érdeklődés. Ezután az árfolyam és a forgalom együtt emelkedik, végül az optimizmus túlzásba csap át, és megérkezik a nagyközönség. A bika- és medvepiacok során ez a folyamat újra és újra megfigyelhető.
Miért vetette el a technikai elemzést?
Kostolany nem hitt a technikai elemzésben és a tőzsdei tippekben. Úgy gondolta, hogy egy befektetést tartalmilag kell megérteni, majd önálló véleményt kell alkotni a jövőjéről. Az olyan grafikonformációk, mint a japán gyertyaminták, nem játszottak szerepet a módszerében.
A kutya és a sétáló ember
Híres hasonlata szerint a gazdaság olyan, mint a sétáló ember, a tőzsde pedig mint a körülötte ide-oda szaladgáló kutya. Rövid távon az árfolyam jelentősen elszakadhat a gazdaság állapotától, hosszú távon azonban ugyanabba az irányba tartanak.
Legnagyobb üzletei és legfontosabb hibái
Német és cári kötvények
Kostolany 1946-ban rendkívül alacsony áron vásárolt német birodalmi kötvényeket, mert hitt Németország talpra állásában. A gazdasági újjáépítés és a kötvények rendezése végül kiemelkedő nyereséget hozott számára.
Évtizedekkel később hasonló logikával vásárolt névértékük töredékén cári kötvényeket. Mindkét esetben arra fogadott, hogy a kétséges helyzet ellenére a kibocsátó végül fizetni fog. A konstrukció megértéséhez érdemes áttekinteni, hogyan működnek a kötvények.
Miért hagyta abba a shortolást?
Az 1929-es összeomláson és a Kreuger and Toll 1932-es bukásán is jelentős összeget keresett. A nyereséget azonban „véres pénznek” érezte, mert mások tönkremenéséből származott, ezért felhagyott a shortolással. A módszer kockázatairól a shortolást bemutató útmutatónkban olvashatsz.
A Royal Dutch-eset
Egy tévesen kézbesített táviratból megtudta, hogy egy tekintélyes pénzügyi szereplő nagy összegben vásárolt Royal Dutch-részvényeket. Követte a látszólag biztos tippet, a részvény azonban a vételár harmadára esett.
Ebből azt tanulta meg, hogy a befektetőnek saját elemzésére kell támaszkodnia, még akkor is, ha a pletyka hitelesnek tűnő forrásból érkezik.
André Kostolany és a magyar tőzsde
Kostolany egész életében magyar patriótának tartotta magát. 1988-ban részt vett azon a budapesti konferencián, amely a magyar tőzsde újraindítását készítette elő, majd az 1990-ben újjáalakult Budapesti Értéktőzsde népszerűsítésében is szerepet vállalt.
A BÉT 1996-ban a Tőzsdetanács örökös, tiszteletbeli elnökévé választotta. Születésének századik évfordulóján a tőzsde és a Magyar Nemzeti Bank is megemlékezett róla.
Kostolany legjobb idézetei
Amit a tőzsdén mindenki tud, az nem érdekel.
Ha egy információt már mindenki ismer, az rendszerint beépült az árfolyamba. Az előny az önálló értelmezésében rejlik.
Soha ne fuss egy villamos és egy részvény után. Türelem! Biztosan jön a következő.
A kimaradástól való félelem könnyen rossz beszállási ponthoz vezet. Nem kell minden lehetőséget kihasználni.
Soha ne törődj a tőzsdei közvéleménnyel. Legyen saját véleményed, és kövesd azt.
A befektető nem ruházhatja át másra a döntés felelősségét.
Nem tudom megmondani, hogyan lehet gyorsan meggazdagodni; azt viszont meg tudom mondani, hogyan lehet gyorsan tönkremenni: ha valaki gyorsan akar meggazdagodni.
A gyors hozam reménye rendszerint aránytalan kockázatvállaláshoz vezet.
Vásárolj részvényeket, majd vegyél be alvótablettát 20–30 évre, és amikor felébredsz, voilà: milliomos vagy.
Az „alvótabletta-stratégia” lényege, hogy a hosszú időtáv csökkenti a napi piaci zaj és az érzelmi döntések jelentőségét.
André Kostolany könyvei magyarul
Kostolany közérthető, anekdotázó stílusban írt. Legismertebb magyarul megjelent művei:
| Magyar cím | Kiadás éve |
|---|---|
| Tőzsdeszeminárium | 1989 |
| A pénz és a tőzsde csodavilága | 1990 |
| Tőzsdepszichológia | 1992 |
| Egy spekuláns bölcsessége | 1999 |
| Kedvenc történeteim a pénzről | 2002 |
| A befektetés művészete | 2021 |
Az A befektetés művészete a korábban Mesterfokon a pénzről címen kiadott mű újabb magyar változata. A piacok ciklikusságával, a tőzsdepszichológiával és a hosszú távú gondolkodással foglalkozik.
Mit tanulhat tőle a mai befektető?
Kostolany örökségének lényege nem egy konkrét stratégia, hanem egy szemlélet: gondolkodj önállóan, értsd meg a piaci ciklusokat, és légy türelmes.
Az „alvótabletta-stratégia” ma például szélesen diverzifikált, globális indexkövetőkkel valósítható meg. A legjobb ETF-ek és a kamatos kamat hatása egyszerű keretet adhat a hosszú távú befektetéshez.
A nagy, koncentrált téteket azonban nem érdemes követni: Kostolany legsikeresebb fogadásai hatalmas nyereséget hoztak, máskor viszont szinte teljes vagyonát elvesztette. Ezt a kockázatot ma elsősorban a diverzifikáció kezeli. További gyakorlati szempontokat a befektetési tanácsok kezdőknek összefoglalónkban találsz.