ETF-ek

Az Exchange Traded Funds (ETF) olyan befektetési eszköz, amely ötvözi a befektetési alapokat a részvényekkel. Az ETF egy részvénykosár, amit a piacon úgy tudunk megvásárolni és eladni, mintha részvény lenne, de diverzifikált portfólióval, mint egy befektetési alap esetén - mindezt a költségek minimalizálása és a hatékonyság maximalizálása mellett. Az alábbiakban választ adunk a legfőbb kérdésekre, amelyek felmerülhetnek az ETF befektetések kapcsán.
Az ETF-ekkel tőzsdéken kereskednek, akárcsak a részvényekkel. A befektető bármikor megvásárolhatja vagy eladhatja ezeket a kereskedési időszak alatt, mindig ismerve a likvidációs értéküket. Ezzel szemben a hagyományos befektetési alapokat csak naponta egyszer lehet megvásárolni vagy eladni, és likvidációs értéküket csupán a piac zárásakor ismerjük meg, így előre nem tudjuk a megvásárolt vagy eladott részesedések értékét.
Az ETF-ek átláthatóak, vagyis portfóliójuk összetétele mindig ismert. A befektetési alapoknál, különösen ha aktívan kezelt alapokról van szó, a portfólió összetételére vonatkozóan - akár több mint egy hónapos - késedelemmel kell számolnunk.
Örökérvényű szabály a befektetések világában, hogy ha nem tudjuk vagy nem értjük, mibe fektetjük a pénzünket, akkor a kockázat magas.
Általában véve az ETF-ekbe való befektetés önmagában nem jelent nagyobb kockázatot, de jól kell ismernünk őket. Például bár egy ETF portfóliójában sok részvény van, ez nem jelenti azt, hogy jól diverzifikált, mivel lehet, hogy sok részvény ugyanazon alágazatból vagy szektorból származik, és így a koncentrációs kockázatot növeltük.
Vannak más, szofisztikáltabb ETF-ek, mint például a tőkeáttételesek vagy a szintetikusak, illetve az ETN-ek, amelyek másfajta kockázatokat hordoznak. Ugyanakkor vannak rövid lejáratú fix kamatozású eszközökbe fektető ETF-ek is, amelyek nagyon hasonlítanak egy pénzpiaci alaphoz vagy betéthez.
Minden attól függ, hogy értjük-e, amit vásárolunk - a részvényekhez vagy befektetési alapokhoz hasonlóan.
Bár ezek ugyanazt az indexet követik, mindegyik kezelő saját befektetési és kockázati politikát határoz meg. Például egyesek kölcsönöznek értékpapírokat, mások pedig nem. Egyesek a kapott osztalékot rövid lejáratú állampapírokba fektetik, míg mások befektetési fokozatú fix kamatozású eszközökbe, amelyek közt vállalati kötvények is megtalálhatóak.
Egyéb különbségek adódhatnak a jutalékok, a replikációs módszer, a székhely és az osztalékpolitika tekintetében. Ezért nagyon fontos mindig elolvasni az egyes ETF-ek befektetési tájékoztatóját.
Az ETF-ekkel a tőzsdén kereskednek, akárcsak a részvényekkel. Ahhoz, hogy megvásárold és eladd őket, csupán egy tőzsdei számlára van szükséged valamelyik engedéllyel rendelkező, szabályozott brókernél.
Az ETF-eket a tőzsdén ticker vagy ISIN kód alapján azonosítják. A megbízásokat ugyanúgy adhatod le, mint részvények esetében, azaz lehetőséged van például limitált vagy stop loss megbízások adására.
A brókeredtől függ, hogy mely piacokhoz férsz hozzá. Lesz, ahol csak a hazai piacon jegyzett ETF-eket kínálják, és olyan, ahol hozzáférést biztosítanak a londoni tőzsdén vagy a XETRÁ-n jegyzett ETF-ekhez.
Az ETF-ek egyik előnye, hogy sokkal változatosabb kitettséget biztosítanak, mint a befektetési alapok.
Befektethetünk tematikákba, piaci résekbe, nyersanyagokba, nemesfémekbe, vagy egyes országokba - akár feltörekvő, akár fejlett vagy határpiacról is van szó.
A hagyományos befektetési alapokkal ellentétben az ETF-ek kezelői vagy kibocsátói nem állapítanak meg belépési, kilépési vagy jegyzési díjakat.
A kezelési díjakat naponta számítják ki, és levonják az ETF nettó eszközértékéből. E díjak többnyire alacsonyabbak, mint az alapok esetében.
Ezenkívül meg kell fizetnünk a vételi és eladási jutalékot, illetve esetenként még a letéti díjat is, amit részvénynél is fizetünk.
Az ETF-ek adózás szempontjából megegyeznek a részvényekkel, így az ezekből származó hozamokat tőkejövedelemnek tekintik, amelyekre nem vonatkozik adólevonás. Másrészt - ellentétben a többi befektetési alappal -nem lehetséges adóhatás nélküli áthelyezés az ETF-ek között; ha ETF-et akarunk váltani, el kell adnunk, majd vásárolnunk kell, realizálva a megfelelő nyereséget vagy veszteséget.
A ETF-ek nagy rugalmasságot és sokoldalúságot kínálnak, így ideális eszközök portfóliókezeléshez.
Néhány stratégia
A válasz, hogy igen, amire a legaktuálisabb és legvilágosabb példa a 2023-ban sok kötvényalap által elszenvedett súlyos visszaesés volt.
Az ETF-ek kitettségeit jellemző óriási változatosságnak köszönhetően hatékonyabban és kisebb kockázattal lehetett volna kezelni egy fix hozamú portfóliót, mint a befektetési alapoknál.
Ugyanez a helyzet akkor is, ha adott tematikába vagy régióba (például Ázsiába) szeretnénk befektetni, de Kína kizárásával. Nagyon nehéz ilyen specifikus befektetési alapokat találni. Azonban elég egyszerű olyan ETF-et találni, amely megfelel ezeknek a követelményeknek.
Ezért szerintem helyük van bármely portfólióban, a rövid távúaktól a hosszú távúakig.
Az ETF-ek osztalékainak adózása ugyanaz, mint a részvényeké. E tekintetben azt kell tudni, hogy a befektetési alapokhoz hasonlóan egyaránt léteznek osztalékot kifizető és osztalékot felhalmozó ETF-ek.
Az előbbiek, ahogy nevük is mutatja, rendszeresen kifizetik a portfóliójukban lévő vállalatok osztalékát. Az utóbbiak, amelyeket tőkésítő ETF-eknek is neveznek, automatikusan újra befektetik az osztalékokat.
A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.
A kiskereskedelmi befektetők 71%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.
A befektetés veszteség kockázatával jár.