Részvényben fizetett osztalék – Mit jelent és hogyan működik?

A részvényekben adott osztalék olyan juttatás, amelyet egy vállalat nyújt a részvényeseinek. Azonban ez nem pénzbeli kompenzáció, hanem a vállalatban, illetve egyazon cég tulajdonában lévő részvénytársaságokban birtokolt részesedéseknek felel meg.

Vagyis a részvényben fizetett osztalék olyan osztalék, amit nem pénzben, hanem a vállalat részvényeiben adnak ki.

Az a részvényes, aki osztalékot részvényekben kap, háromféle döntést hozhat:

1. Megtartja a kapott részvényeket,
2. Eladja a jegyzési jogát a kibocsátó vállalatnak, vagy
3. Eladja a jogait az a értéktőzsdén – ez utóbbit azon az árfolyamon teszi, amelyen a részvények a piacon forognak.

Az osztalék a vállalat által elért nyereség (egy részének) elosztását jelenti – ezért társítják általában a készpénzben történő kifizetéssel. Ha a megbízható, rendszeres osztalékfizetés fontos szempont a befektetési döntésben, akkor érdemes fontolóra venni az „osztalék-királyokba” történő befektetést.

Az osztalék felosztását a részvényesek közgyűlésének kell jóváhagynia. Ez nem mindig történik meg, mivel még nyereséges működés esetében is dönthetnek úgy a részvényesek, hogy a nyereséget visszaforgatják a vállalatba, például a tevékenységi kör bővítése céljából.

A részvényesnek tekintettel kell lennie az adózási vonatkozásokra is. A készpénzben kapott osztalék ugyanis jövedelem, amit be kell jelenteni a jövedelemadó megállapítása céljából. A részvényekben kapott osztalék azonban nem feltétlenül esik ugyanilyen elbírálás alá. Előfordulhat, hogy az adózónak csak akkor kell tőkenyereségként bejelentenie a részvényekben kapott osztalékot, amikor a részvényeket eladja. Ez az adott ország szabályozásától függ.

👉 További információ: Befektetés osztalékba – alapismeretek kezdőknek

Miért oszt egy vállalat részvényekben osztalékot?

Jobban megértjük, miért folyósítja egy vállalat részvényekben az osztalékot, ha felismerjük, hogy ez könnyebben megvalósítható, mint a készpénzes kifizetés, amennyiben a cég nem rendelkezik elegendő forrással a kasszában.

Vegyük figyelembe, hogy még ha nyereséget jelent is a vállalat, ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy készpénz áll rendelkezésére. Utóbbi ugyanis a pénzforgalmi kimutatás eredményétől függ.

Másképp megfogalmazva: a nyereséget az eredménykimutatás adja meg, míg a rendelkezésre álló készpénz a pénzforgalmi (más néven cash flow) kimutatástól függ, amelyben a vállalat tényleges pénzbevételei és kiadásai kerülnek rögzítésre.

Az eredménykimutatásban a bevétel vagy kiadás olyan kritériumok alapján kerül rögzítésre, mint például az elhatárolás. Tehát ha mondjuk a vállalat hitelre értékesít, bevételt rögzítenek, viszont készpénzbeáramlás nem történik. Az ilyen esetekből kifolyólag a vállalatnak nincs mindig készpénzforrása a részvényeseknek folyósítandó kifizetésekhez – még akkor sem, ha nyereséget ér el.

Honnan származnak az osztalékként kiosztott részvények?

Az osztalékként kiosztott részvények a vállalat tőkeemeléséből vagy a vállalat által birtokolt saját részvényekből származnak.

És mi az a saját részvény? Ez az a portfólió, amelyet egy cég birtokol, és amely saját – a tőzsdén visszavásárolt – részvényeiből áll.