Indexek

Az MSCI indexek hasznos eszközök az alapkezelők számára. Ezeket használják referenciaként annak meghatározására, hogy jó teljesítményt nyújtottak-e (relatív értelemben) az alapkezelési tevékenységük során.
Mindazonáltal az MSCI indexek nem csak a szakemberek számára hasznos eszközök, hanem bármely befektető használhatja őket: nyilvánosak. Mivel ezek kellően népszerű indexek, így hatalmas hatással vannak a pénzügyi piacokra. Amikor a kezelők úgy döntenek, hogy beépítenek egy újabb értékpapírt vagy nagyobb súlyt adnak egy földrajzi területnek, ilyen esetekben lavina szerűen nő a beépített eszközök vásárlása (egyértelmű példa volt, amikor úgy döntöttek, hogy növelik Kína súlyát az MSCI Emerging Markets-ban).
Ebben a cikkben megvizsgáljuk, hogy mik ezek az eszközök, hogyan működnek, illetve hogyan tudsz beléjük fektetni.
Mint minden tőzsdei indexet, az MSCI indexeket is elsősorban a pénzügyi piacok irányának információszolgáltatására tervezték. Ezek az indexek az egész piacot lefedik.
Az MSCI indexek voltak az első globális indexek, amelyeket az Egyesült Államokon kívüli piacok számára hoztak létre. Eredetileg a Capital International hozta létre az ezeket (1968-tól).
Az 1986-ban azonban a Morgan Stanley megszerezte a Capital International jogait, és elkezdték Morgan Stanley Capital International néven hívni őket (innen az MSCI mozaikszó). Így jött létre a cég, benne a Morgan Stanley mint a legnagyobb részvényes.
2004-ben az MSCI felvásárolta a Barrát, egy kockázatkezelő és portfólióelemző céget. Ennek eredményeként jött létre az MSCI Barra. Majd 2007-ben a Morgan Stanley eladta teljes részesedését a cégben egy spin-off keretében.
Végül 2009-ben az MSCI önálló vállalattá vált, székhelye New Yorkban található (a spin-off befejezése után). A cég felelős ezeknek az indexeknek és más befektetési eszközöknek a létrehozásáért.
Számos MSCI index létezik különböző földrajzi területekre, részvénytípusokra, kötvényekre, befektetési alapokra stb. Ezek minden befektető számára elérhetők.
Az MSCI indexek fontos jellemzője, hogy ugyanazt a módszert használják a kiszámításukra, ami nagyon könnyen összehasonlíthatóvá teszi őket egymással. Arra törekszenek, hogy piacuk 85%-os lefedettséget biztosítsanak.
Ezek az indexek a bennük szereplő értékpapírok árfolyamainak súlyozott átlagai. Mit jelent a súlyozott átlag? Egyszerűen azt, hogy a részvényeket az indexben különböző súlyokkal veszik figyelembe: a piaci tőkeérték alapú súlyozás (részvényenkénti ár szorozva a forgalomban lévő részvények számával) azt jelenti, hogy a nagyobb tőkeértékű részvények nagyobb hatással vannak az indexre.
Ezáltal a nagyobb vállalatok nagyobb súlyt kapnak az indexben. Emiatt ezeknek a vállalati részvényeknek az árváltozásai nagyobb ingadozásokat okoznak.
Ez nem jelenti azt, hogy az index összes vállalata nagy tőkeértékű; a vagyon 30%-a a kis- és középvállalatokra (egyenlő arányban) oszlik.
Ezeket az indexeket negyedévente felülvizsgálják. Az újrarendezés (az indexet alkotó különböző eszközök vagy régiók súlyának beállítása) évente kétszer történik.
👉 MSCI indexek: történet, teljesítmény és befektetési lehetőségek
Ezek az indexek nagy jelentőséggel bírnak a pénzügyi világban. Egyik fő felhasználási területük, hogy sok közös alapban benchmarkként szolgálnak. Lehetőség van egy alap teljesítményének összehasonlítására a piaci trendekkel. Ebből meg lehet tudni, hogy a kezelő jól végzi-e a munkáját.
A passzív kezelésű alapoknál egy alapot össze lehet hasonlítani egy MSCI indexszel, annak összetételét lemásolva, a teljesítményének utánzása érdekében. Ezek az MSCI indexet imitáló index alapok. Ezeknek a pozitív oldala, hogy mivel nem igényelnek sok kezelést, ezért az alapkezelési díjak jelentősen csökkenthetők.
A befektetési alapokon kívül vannak ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) is, amelyek benchmarkjaként az MSCI indexek egyikét használják.
Bár sok ilyen index van, három közülük különösen népszerű.
Ez az index a feltörekvő piacok teljesítményét követi, ezért referencia pontot biztosít ebben a kategóriában lévő befektetési alapok számára. 1988-ban indult, és több mint 1 000 részvényből áll.
A bevont vállalatok a feltörekvő piacokról származnak, összesen 26 országból: Kína, India, Dél-Korea, Thaiföld, Tajvan, Fülöp-szigetek, Pakisztán, Malajzia, Indonézia, Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Katar, Egyiptom, Dél-Afrika, Argentína, Brazília, Chile, Mexikó, Kolumbia, Peru, Csehország, Görögország, Magyarország, Lengyelország, Oroszország, Törökország.
Kína magas arányban vesz részt ebben az indexben. Valójában az MSCI China index több mint 30%-ot képvisel az MSCI Feltörekvő Piacok indexben.
MSCI Feltörekvő Piacok Index Alapok
| Alap | Év | 3 é | TER | ||||
| Amundi Index MSCI Emerging Markets IE-C | -8,84% | 5,43% | 0,20% | ||||
| Fidelity MSCI Emerging Markets Index Fund P-ACC-EUR | -9,75% | 5,28% | 0,20 % |
| Alap | Év | 3 é | TER |
| Amundi Index MSCI Emerging Markets IE-C | -8,84% | 5,43% | 0,20% |
| Fidelity MSCI Emerging Markets Index Fund P-ACC-EUR | -9,75% | 5,28% | 0,20 % |
Ez az index régebbi, mint az előző. 1970-ben hozták létre, és világszerte a pénzügyi piacok alakulásának mérésére használják leginkább.
Ahogy a neve is jelzi, ez egy olyan index, amely a világ minden tájáról származó értékpapírokból áll, de a feltörekvő piacokat kizárják belőle. Több mint 1500 nagy és közepes kapitalizációjú vállalat alkotja. A vállalatok 23 fejlett piaci országhoz tartoznak, köztük: Svájc, Svédország, Egyesült Királyság, Portugália, Norvégia, Japán, Olaszország, Írország, Hollandia, Franciaország, Finnország, Egyesült Államok, Spanyolország, Dánia, Kanada, Belgium, Ausztria, Ausztrália, Németország.
Ahogyan az Emerging Markets esetében is történt, ahol láthattuk, hogy egy adott terület jelentős súllyal bír, ugyanez történik a World indexben is. Az egyetlen különbség az, hogy mivel ez a fejlett országok vállalatainak részvényeiből álló index, így az Egyesült Államok az, amely túlsúlyban van: az index több mint 60%-át képviseli.
A legnagyobb súlyú országok az Egyesült Államok után Japán, az Egyesült Királyság és Franciaország. Azonban egyikük súlya sem haladja meg a 10%-ot.
| Alap | Év | 3 é | TER | ||||
| Fidelity MSCI World Index Fund P-ACC-EUR | -10,10% | 12,32% | 0,12% | ||||
| Amundi Index Solutions - Amundi Index MSCI World IE-C | -11,06% | 11,70 % | 0,20 % |
| Alap | Év | 3 é | TER |
| Fidelity MSCI World Index Fund P-ACC-EUR | -10,10% | 12,32% | 0,12% |
| Amundi Index Solutions - Amundi Index MSCI World IE-C | -11,06% | 11,70 % | 0,20 % |
Úgy is mondhatnánk, hogy ez az előző két index kombinációja: az ACWI a világ összes piacát képviseli, a fejlett és a feltörekvő országokat egyaránt.
Összesen több, mint 2000 részvényből áll, és 49 országot is képvisel. Mely ez a 49 ország? Csak össze kell adni az Emerging Markets indexből 26-ot és a World indexből 23-at.
Érdemes lehet megkérdezni, hogy melyik országnak van nagyobb súlya: Kínának vagy az Egyesült Államoknak?
Ezúttal az Egyesült Államok a győztes. A részvények több mint 50%-a az ebben az országban működő vállalatoktól származik.
Az MSCI-indexekbe való befektetésnek több módja is van. Ezek közül az egyik az, hogy egy aktívan kezelt befektetési alapot veszünk, amely az egyik ilyen indexet veszi referenciának. Itt a cél az, hogy az alapkezelő felülmúlja azt. Ennek azonban nem kell minden esetben így lennie, hiszen portfóliója nem teljesen hűen másolja az index összetételét.
Vannak azonban olyan pénzügyi eszközök, amelyek képesek reprodukálni néhány ilyen index viselkedését: