Grafikon elemzés

A mozgóátlag egy statisztikai indikátor, amit gyakran használnak technikai elemzés során.
Számítása úgy történik, hogy egy adott időszak záróárait összegezzük, majd ezen összeget elosztjuk az időszak elemeinek számával.
A mozgóátlag jó trendmutató. A tőzsdei elemzésben a három leggyakrabban használt mozgóátlag a következő:
A mozgóátlagokat trendek, támaszok és ellenállások felismerésére használják. Belépési és kilépési jeleket is adhatnak, amikor az eszköz aktuális ára keresztezi a mozgóátlagot.
Sok esetben különböző időtartamú mozgóátlagokat kombinálnak a kereskedés során:
A legnépszerűbb értékek, amiket a kereskedők használnak az 50-es és a 200-as periódusú mozgóátlag.
Alapértelmezés szerint a mozgóátlagokat a záróár alapján számítják, bár egyes stratégiák a nyitóár, a maximum vagy a minimum ár alapján is számíthatják a mozgóátlagokat a kiválasztott időszakra (nap, óra, perc…).

A grafikonon egy 50 periódusos mozgóátlag összehasonlítást látunk. Látszik, hogy a súlyozott mozgóátlag az, amelyik a legjobban követi az aktuális árat, az egyszerű mozgóátlag pedig a leginkább eltér az ártól.
Az egyszerű mozgóátlag egy meghatározott periódus árát összeadja és elosztja a választott periódusok számával, így átlagot számít.

"A 20 napos egyszerű mozgóátlag összeadja egy eszköz elmúlt 20 napjának (záró) árát, és az eredményt elosztja 20-al. Ez a művelet frissül az új bejövő adatokkal, eldobjuk a 20 napnál régebbi adatokat, így mindig az elmúlt 20 periódus egyszerű mozgóátlagát kapjuk."
Az exponenciális mozgóátlag lényege, hogy nagyobb jelentőséget tulajdonít a frissebb értékeknek exponenciális súlyozás révén. A simítási tényező: 2/(Period+1). Ezáltal az árdiagram kisimul, így az eszköz trendje pontosabban látható.
Az exponenciális mozgóátlag a legfrissebb árakat jobban súlyozva érzékenyebb a trendváltozásokra az egyszerű mozgóátlagnál és a súlyozott mozgóátlagonál.
A súlyozott mozgóátlag lényege, hogy fokozatosan, az idő előrehaladtával nagyobb jelentőséget tulajdonít a legfrissebb áraknak a régebbi árakhoz képest. Az elsődleges cél itt is az, hasonlóan az exponenciális mozgóátlaghoz, hogy kisimítsa az árfolyam-diagramot, bár különböző súlyozással.
Ez az átlag tehát úgy számítódik ki, hogy az időintervallumban minden értéket más súlyozással vesz figyelembe, mégpedig úgy, hogy a súlyozás csökken a régebbi áraknál, így a legutóbbi ár lesz a legnagyobb súlyú, és a legrégebbi ár a legkisebb súlyú. Ennél a mozgóátlag számításnál a legfrissebb adatok súlyozása nagyobb, mint az exponenciális mozgóátlag esetében.
Itt is hasonló hatást érhetünk el, mint az exponenciális mozgóátlag esetében, mivel lehetővé teszi a trend irányának tisztább észlelését.
👉 A témával kapcsolatban érdekelhet a Hasznos trendindikátorok kezdőknek című cikkünk is!
A következő stratégiákat alkalmazhatjuk a mozgóátlagokkal:
Most nézzünk meg néhány konkrét esetet, ahol két említett stratégiát alkalmazunk: az ár keresztezi az átlagot és az átlagok keresztezik egymást. Itt szeretnénk megjegyezni, hogy az alkalmazott mozgóátlag időintervallumokat érdemes optimalizálni a nagyobb jövedelmezőség eléréséhez.
1. Az ár keresztezi mozgóátlagot (a piros vonal a mozgóátlag, a fekete vonal pedig az ár)

A grafikonon néhány példát látunk arra vonatkozóan, hogy milyen műveleteket érdemes végrehajtani, ha követjük az “ár átlépi a 20 periódusú egyszerű mozgóátlagot” stratégiát. Zöld színnel a vételi jeleket, pirossal pedig az eladási vagy short pozíció nyitási jeleket láthatjuk. Megfigyelhetjük, hogy amikor a piac oldalazó trendben van, a stratégia sok hibás jelzést ad, de amikor egyértelmű a trend, a stratégia beválik.
Fontos kiemelni, hogy amikor a mozgóátlag elkezd veszíteni a meredekségéből és lapossá válik, azt jelzi, hogy a trend kimerülőben van.
2. Mozgóátlagok keresztezése

A fennti példában egy 13 periódusú exponenciális mozgóátlag (kék) és egy 70 periódusú mozgóátlag (piros) kereszteződéseit láthatjuk. Megfigyelhetjük, hogy egy hosszú távú stratégia jól működhet a mozgóátlagok keresztezésével, mivel sok hibás jelet elkerül. A stratégia lényege az, hogy akkor nyissunk vételi pozíciót, amikor a kék mozgóátlag alulról felfelé keresztezi a piros mozgóátlagot, és akkor adjunk el, amikor a kék lefelé keresztezi a pirosat.
3. Támaszok és ellenállások mozgóátlagokkal

A grafikonon megfigyelhetjük, hogy a 200 periódusú egyszerű mozgóátlag is jelez néhány támaszt (zöld nyíl) és ellenállást (piros nyíl).
A mozgóátlagok előnyei közé tartozik:
Azonban néhány hátrányt is meg kell említenünk:
Nézzünk egy egyszerű példát a mozgóátlag kiszámítására:
Ahogy a cikk elején írtuk, a mozgóátlagot különbözőképpen számítjuk, atttól függően, hogy egyszerű mozgóátlagról, exponenciális mozgóátlagról vagy súlyozott mozgóátlagról van szó.
Az alábbiakban egy olyan értékpapír egyszerű mozgóátlagát (SMA) vizsgáljuk meg, amely a következő záróárakkal rendelkezik 15 napon keresztül:
Első hét (5 nap): 20, 22, 24, 25, 23
Második hét (5 nap): 26, 28, 26, 29, 27
Harmadik hét (5 nap): 28, 30, 27, 29, 28
A 10 napos mozgóátlag az első 10 nap záróárait átlagolja, mint első adatpontot. A következő adatpont csökkenti a legkorábbi árat, hozzáadja az árat a 11. napon, és felveszi az átlagot.
Első periódus (1. naptól a 10. napig) záróárainak összege: 250
👉 10 napos mozgóátlag az első periódusban: 250 / 10 = 25
Második periódus (2. naptól a 11. napig) záróárainak összege: 258
👉 10 napos mozgóátlag a második periódusban vizsgálva: 258 / 10 = 25,8
A mozgóátlag egy technikai elemzésben használt indikátor, amely az árak átlagolásával segít azonosítani a trendeket. Három fő típusa van: az egyszerű (SMA), az exponenciális (EMA) és a súlyozott (WMA) mozgóátlag. Ezek különböző érzékenységgel követik az árfolyamváltozásokat, és használhatók keresztezési jelek, trendek, támaszok és ellenállások elemzésére.
A befektetés veszteség kockázatával jár.
A kiskereskedelmi befektetők 71%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.
A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.