Részvények
Mi a részvény célára? | Hogyan számítják ki és mire szolgál?
Új vagy még a tőzsdei befektetések világában? Biztosan találkoztál már első befektetéseid során a részvények célárfolyama kifejezéssel. Itt elmagyarázzuk, mi is ez a célárfolyam; mire jó, ha ismerjük; és hogyan számítják ki. Lássuk hát a cikket!
Mi a részvény célárfolyama?
A részvény célárfolyama az a becsült ár, amire egy szakértő elemző jut az elemzései révén - vagyis véleménye szerint ennyit kellene érnie a vállalat részvényének. Hogyan értelmezzük ezt az adatot?
- Ha jóval a tényleges ár felett van, akkor ez lényegében vételi ajánlás, mivel a részvény olcsó.
- Ellenkező esetben (ha a célárfolyam jóval a valós ár alatt van) eladási ajánlásnak tekinthetjük, mivel a részvény drága.
Mire alapozzák ezeket az előrejelzéseket?
Elsősorban fundamentális elemzésre. Ez azt jelenti, hogy alaposan tanulmányozzák a vállalat mutatóit (EV/EBITDA, P/E, szabad cash flow...) és ezek alapján becslést készítenek arról, hogy mi lenne a reális piaci ár.
Az a befektető, aki e mélyreható elemzéseket figyelembe veszi, tekintheti úgy, hogy ezek jól reprezentálják a vállalat jelenlegi helyzetét és jövőbeli kilátásait, valamint azokat a tényezőket, amelyek hatással lehetnek a vállalatra adott időszak során.
Mindazonáltal az elemzők nem guruk, nem jósolják meg a jövőt. Végső soron csupán véleményt mondanak, ezért nem várható el, hogy mindig igazuk legyen. Elemzésük inkább a vállalat árfolyamának várható alakulását jelzi.
Hogyan számítják ki egy részvény célárát?
Erre igazából nincs objektív válasz, sőt kijelenthető, hogy annyi lehetőség van, ahány fundamentális elemző, mivel az általánosan alkalmazott elemzési stratégiákat mindegyikük saját szája íze szerint alakítja.
Mindazonáltal most megvizsgálunk öt olyan mutatót, amit a pénzügyi elemzők széles körben használnak a részvény célárának kiszámításához.
- P/E
- Ár / Nyereség / Növekedés arány (PEG - Price to Earnings to Growth)
- Ár / Könyv szerinti érték arány (P/B - Price to Book value)
- Ár / Értékesítés arány (P/S)
- Ár / Osztalék arány (P/D)
Nem fogom részletesen kifejteni őket, mivel az egyes linkekre kattintva alaposabban megismerhetőek.
Azt azonban szeretném hozzátenni, hogy a méltányos ár vagy célár nem egyetlen mutató alapján határozható meg, hanem a több mutató által nyújtott információk megfelelő kombinációja alapján
Mire jó a részvény célára?
Nézzük meg, hogyan működik egy részvény célára gyakorlatias szempontból: ez a célár értelmezhető úgy, mint az adott részvény „méltányos ára”.
A méltányos ár ismerete tehát segít megállapítani, hogy a részvény túlértékelt vagy alulértékelt-e, ez pedig hosszú távú vételi jelzést ad (ha alulértékelt) vagy aktuálisan érvényes eladási jelzést (ha túlértékelt).
Tegyük fel, hogy egy vállalat (például a Santander) részvényei 5 eurón forognak, az elemzők előrejelzése szerint viszont a célára 7 euró. Magyarán úgy értelmezhető, hogy a részvénynek 7 eurón kellene forognia, márpedig ha ennél az árfolyamnál alacsonyabb szinten áll, akkor olcsó.
Gyakran előfordul, hogy az elemzők a célárat a tőzsdei árfolyamok alakulása alapján módosítják: a célárak jobban emelkednek, amikor a tőzsde emelkedik, és jobban csökkennek, amikor a tőzsde csökken. Ezzel fedezik magukat, hogy a célár ne essen túlságosan távol a vállalat részvényeinek aktuális árfolyamától.
A célár egy a figyelembe veendő adatok közül, de nem szabad túl nagy jelentőséget tulajdonítani neki. Mielőtt befektetnél, meg kell vizsgálnod a vállalatról készült elemzéseket, jelenlegi helyzetét és jövőbeli kilátásait, hogy saját véleményt alakíts ki és az alapján hozz döntést.
A tőzsdei elemzés szerepe a részvény célárában
Egy másik szempont, amit figyelembe kell venni az adott értékpapír tekintetében, az alulsúlyozás vagy felülsúlyozás. Megemlítendő, hogy sok pénzügyi intézmény és befektetési alap rendszeresen elemzi a tőzsdén jegyzett vállalatokat, hogy megállapítsák, túlértékelt vagy alulértékelt-e.
Azonban ezeket az értékeléseket csupán javaslatként kell figyelembe venni, mivel nem teljesen megbízhatóak. Inkább segítenek a vállalatoknak abban a döntésben, hogy vásároljanak vagy eladjanak adott részvényt a tőkepiacokon.
Másrészt nagyon gyakoriak a médiában az alábbihoz hasonló hírek:
A Morgan Stanley az X cég részvényeinek célárát 6 euróról 4 euróra csökkentette.
Az, hogy a célár a vételi és eladási értékeink felett vagy alatt van, jelentős hatással lehet az egész befektetési stratégiánkra - különösen, ha már korábban kereskedtünk az adott papírral. A célár állandóan (és fokozatosan) változhat, ez pedig a befektetési portfóliónkat is befolyásolhatja.
Összességében tehát a célár segíthet világosabban látni, hogy mi a vállalat reális vagy méltányos piaci értéke, ám nincs pontos matematikai képlet a kiszámítására. Ezért a legjobb megközelítés az, ha több különféle mutatót elemzünk, majd tapasztalataink alapján értelmezünk, továbbá igen elővigyázatosan követjük a szakértők tanácsait.
- Magyar nyelv és lokális támogatás
- Kamat a szabad készpénzre (változó)
- 0%-os jutalék részvényekre és ETF-ekre.
- Gyors, kezdőbarát xStation platform
A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.
- Valós és származtatott termékekkel rendelkező részvények, ETF-ek és kriptovaluták.
- Közösségi kereskedés és másolásos kereskedés.
- Felhasználóbarát platform és demo fiók.
A kiskereskedelmi befektetők 71%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.
- 0% jutalék részvény/ETF ügyletekre
- Frakcionált részvényvétel
- Egyszerű, gyors web + mobil app
- Kamat a szabad készpénzre
A befektetett tőkéd kockázatnak van kitéve.
