Mi az az ETF és hogyan működik?

Az ETF-ek vagy tőzsdén jegyzett befektetési alapok az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb és legváltozatosabb befektetési termékei. Több mint 30 éves fennállásuk alatt számos előnyt kínáltak a befektetőknek, és ha megfelelő stratégiával használod őket, manapság is jó eszközök lehetnek befektetési céljaid eléréséhez.

Mi az ETF?

Az ETF-ek hibrid befektetési eszközök, amelyek a befektetési alapok és a részvények jellemzőit ötvözik. Egy alapul szolgáló eszközkosarat, referenciaindexet próbálnak lemásolni, ám a befektetési alapokkal szemben a tőzsdén vásárolhatod meg őket, épp úgy, mint egy részvényt. Az ETF kiválasztásakor érdemes tisztában lenni az ETF típusokkal és kiválasztási szempontokkal, hogy a portfóliódhoz legjobban illeszkedő megoldást választhasd.

Az ETF-eknek, akárcsak a részvényeknek, van egy jegyzési azonosítójuk (ticker).

A befektetési alapokhoz hasonlóan egy komplett eszközkosarat (részvények, kötvények, devizák stb.) foglalnak magukban, ami elősegíti a kockázat diverzifikálását. Ám ezzel kapcsolatban érdemes óvatosnak lenni, mert néhány, csak egy iparágra vagy piaci szegmensre fókuszáló ETF-nek esetleges koncentrációs kockázata lehet. Ilyenek lehetnek például a small cap ETF-ek, amelyek a kis kapitalizációjú vállalatokra koncentrálnak.

K&H Értékpapír

• Akár 0 Ft jutalék rendszeres ETF befektetésekre
• Magyar ügyfélszolgálat és brókeri szolgáltatás
• Könnyen kezelhető, innovatív platform (mobil és web)

Látogatás

A befektetés kockázatokkal járhat.

ETF jelentése

Definíció szerint az ETF (Exchange Traded Fund) egy tőzsdén kereskedett alap, amely egy adott indexet, ágazatot, nyersanyagot vagy eszközkosarat követ

Az ETF-ek háttere

Az ETF ötlete Nathan Mosttól származik, aki az 1987-es tőzsdei összeomlás után kerestett egy, a hagyományos befektetési alapoknál hatékonyabb és gyorsabban kereskedhető eszközt.

Bár a Vanguard alapítója, John Bogle kezdetben szkeptikus volt, végül a State Street-tel együttműködve 1993-ban elindította az első modern ETF-et: az SPDR S&P 500-at (SPY). Ez az eszköz forradalmasította a piacot, hiszen a befektetők ekkortól tudtak először egyetlen tranzakcióval, alacsony költség mellett részesedni a teljes amerikai részvénypiac teljesítményéből.

Különbségek az indexalapokhoz képest

Az ETF-ek és az indexalapok közötti fő különbség, abban rejlik, hogy az indexalapokkal ellentétben az ETF-ek tőzsdén jegyzettek. Ez azt jelenti, hogy részvényként jegyzik őket, és bármikor megvásárolhatók és eladhatók, az adott tőzsde nyitvatartási idejében.

További különbségek:

• Általában alacsonyabb díjakat vonnak maguk után, mert belső működésük hatékonyabb.
• Van egy létrehozási és visszaváltási folyamatuk, amely hatékonyabbá és sokoldalúbbá teszi őket az alapoknál, nemcsak adózási szempontból, hanem azért is, mert kevésbé hajlamosak arra, hogy a befektetők tömeges kilépése befolyásolja a kezelést és a hozamokat.
• Sokkal sokszínűbb választékkal rendelkeznek, mint a hagyományos alapok.

ETF-ek előnye ás hátránya

Milyen ETF-et vegyek? – Útmutató a választáshoz

A választás előtt a legfontosabb kérdés: Mi a célod? Nem minden ETF való mindenkinek. Egy nyugdíjra takarékoskodó befektetőnek teljesen más alapokra van szüksége, mint egy aktív kereskedőnek.

Az "Alapkő" ETF-ek (Hosszú távra, kezdőknek)

Ha most kezded, vagy a "vedd meg és tartsd" (buy and hold) stratégiát követed, a széles piacot lefedő, diverzifikált alapok a legjobbak. Ezek több száz vagy ezer vállalat részvényét tartalmazzák.

• Globális piac: (Vanguard FTSE All-World) – A legnépszerűbb választás, mert a fejlett és fejlődő piacokat is lefedi.
• Fejlett világ:(MSCI World) – A világ legstabilabb gazdaságait követi.
• Amerikai túlsúly:(S&P 500) – Az 500 legnagyobb amerikai vállalat teljesítményét nyújtja.

ETF típusok és stratégiák

Hogy átláthatóbb legyen a kínálat, az alábbi táblázatban foglaltuk össze a leggyakoribb típusokat:

Fontos technikai különbségek: Nem mindegy, mi van a "motorháztető" alatt

Mielőtt megnyomod a "Vétel" gombot, ezt a két választóvonalat ismerned kell:

Osztalékkezelés: felhalmozó vs. kifizető

• Felhalmozó (Accumulating - Acc): Az alap az osztalékot automatikusan újrabefekteti. Ez Magyarországon adózásilag általában kedvezőbb, mert nem keletkezik azonnali adófizetési kötelezettség.
• Kifizető (Distributing - Dist): Az osztalékot készpénzben jóváírják a számládon. Akkor jó, ha passzív jövedelemre vágysz.

Replikáció: fizikai vs. szintetikus

• Fizikai: Az alap ténylegesen megveszi a részvényeket. Biztonságosabb, átláthatóbb.
• Szintetikus: Csak leképezi az árfolyamot (swap szerződéssel). Olcsóbb lehet, de partnerkockázatot hordoz.

Speciális eszközök (inverz és tőkeáttételes)

Vannak olyan termékek, mint az inverz ETF-ek (amik akkor emelkednek, ha a piac esik) és a tőkeáttételes ETF-ek (amik 2x vagy 3x-os elmozdulást produkálnak).

VIGYÁZAT: Ezek nem hosszú távú befektetések! A napi elszámolás (volatility decay) miatt ezeket csak profi kereskedőknek ajánljuk rövid távú spekulációra. Kezdőként ezeket érdemes elkerülni.

Miért európai ETF-et válassz?

Magyar befektetőként a kereskedési platformokon gyakran találkozhatsz amerikai ticker kódokkal (pl. VOO, SPY). Fontos azonban tudni, hogy az EU-s szabályozás (MiFID II) miatt az európai lakossági ügyfelek általában nem vásárolhatnak közvetlenül amerikai székhelyű ETF-eket.

Ehelyett keresd ugyanazon indexek európai (UCITS) változatait, amelyeket például a frankfurti (Xetra) tőzsdén jegyeznek.

Például az amerikai VOO helyett válaszd az európai VUSA-t, az IVV helyett pedig az SXR8-at. Ezek adózásilag és jogilag is biztonságosabbak az uniós befektetők számára.

Költségek és adózás

Az ETF-ek egyik legnagyobb vonzereje az alacsony költségszerkezet, de ahhoz, hogy a zsebedben maradó profitot maximalizáld, két fogalmat kötelező ismerned: a TER mutatót és a TBSZ-t.

A költségek mutatója: Mi az a TER?

Az ETF-eknél nem kell külön kezelési költséget fizetned a brókerednek, mert az alapkezelő a költségeket közvetlenül az alap vagyonából vonja le. Ennek mértékét jelzi a TER (Total Expense Ratio), azaz a Teljes Költséghányados.

• Tartalmazza a kezelési díjat, az adminisztrációs költségeket, a letétkezelési díjat és a marketingköltségeket.
• Miért fontos? Míg egy hagyományos, aktívan kezelt befektetési alap TER mutatója akár 1,5% – 3% is lehet, egy népszerű indexkövető ETF-nél (mint pl. az S&P 500) ez gyakran mindössze 0,05% – 0,2%.
• Hosszú távon (10-20 év) ez a látszólag kis különbség a kamatos kamat elve miatt több millió forintot jelenthet a végső egyenlegeden.

TBSZ: A magyar befektetők "adu ásza"

Magyarországon az ETF-ek árfolyamnyeresége után alapesetben 15% SZJA és (bizonyos esetekben) 13% Szocho fizetendő. Ezt a közel 30%-os adóterhet a Tartós Befektetési Számla (TBSZ) nullázza le:

• A számlán belüli kereskedés adómentes, így a teljes tőke kamatos kamattal növekedhet.
• 3 év után: Az adó 10%-ra csökken, a Szocho megszűnik.
• 5 év után: A teljes hozam 0% adóval, tisztán kivehető.

Mi az az ETC és ETN?

Gyakran találkozhatsz ezekkel a rövidítésekkel, különösen arany vagy kriptovaluta befektetéseknél.

ETN (Exchange Traded Note): Valójában egy hitelviszonyt megtestesítő értékpapír. Itt a kibocsátó (pl. egy bank) fizetőképességétől is függ a pénzed biztonsága.

ETC (Exchange Traded Commodity): Nyersanyagokra specializált eszköz, ilyen például az aranybefektetés.

Összefoglalás:

Az ETF-ek vagy tőzsdén jegyzett alapok hasznos és sokszínű befektetési eszközök. Többféle befektetési és kereskedési stratégiába is remekül illenek, diverzifikálhatják portfóliódat és csökkenthetik a potenciális kockázat mértékét.

Sok kezdőben hasonló kérdések merülnek fel az ETF-ekkel kapcsolatban. Összegyűjtöttük a 10 leggyakoribb kérdést, hogy könnyebben eligazodj és magabiztosan vághass bele a befektetésbe.