ETF-ek

Az ETF-ek vagy tőzsdén jegyzett befektetési alapok az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb és legváltozatosabb befektetési termékei. Több mint 30 éves fennállásuk alatt számos előnyt kínáltak a befektetőknek, és ha megfelelő stratégiával használod őket, manapság is jó eszközök lehetnek befektetési céljaid eléréséhez.
Az ETF-ek hibrid befektetési eszközök, amelyek a befektetési alapok és a részvények jellemzőit ötvözik. Egy alapul szolgáló eszközkosarat, referenciaindexet próbálnak lemásolni, ám a befektetési alapokkal szemben a tőzsdén vásárolhatod meg őket, épp úgy, mint egy részvényt. Az ETF kiválasztásakor érdemes tisztában lenni az ETF típusokkal és kiválasztási szempontokkal, hogy a portfóliódhoz legjobban illeszkedő megoldást választhasd.
Az ETF-eknek, akárcsak a részvényeknek, van egy jegyzési azonosítójuk (ticker).
A befektetési alapokhoz hasonlóan egy komplett eszközkosarat (részvények, kötvények, devizák stb.) foglalnak magukban, ami elősegíti a kockázat diverzifikálását. Ám ezzel kapcsolatban érdemes óvatosnak lenni, mert néhány, csak egy iparágra vagy piaci szegmensre fókuszáló ETF-nek esetleges koncentrációs kockázata lehet. Ilyenek lehetnek például a small cap ETF-ek, amelyek a kis kapitalizációjú vállalatokra koncentrálnak.
Definíció szerint az ETF (Exchange Traded Fund) egy tőzsdén kereskedett alap, amely egy adott indexet, ágazatot, nyersanyagot vagy eszközkosarat követ
Az amerikai üzletember Nathan Most karrierjének nagy részét a CFTC-nél töltötte, új indexeket hozva létre a nyersanyagokhoz és határidős ügyletekhez. Itt jött rá, hogy hiányzik valami a tőkepiaci oldalon, valami jobb és innovatívabb, mint a befektetési alapok. Még inkább igaz volt ez az 1987-es összeomlás után, amikor a portfóliókat biztosító határidős ügyletek is csődöt mondtak és tovább súlyosbították az S&P 500 esését.
1992-ben az amerikai befektető John Bogle a pennsylvaniai Philadelphiában találkozott Nathan Mosttal, aki felvetette az ötletet, hogy hozzanak létre egy olyan eszközt, ami olcsóbb, hatékonyabb és könnyebben vásárolható és eladható, mint az indexalapok. Ez azonban nem nyerte el maradéktalanul a Vanguard alapítójának tetszését.
Nathan Most ezután a State Streetnél próbálkozott, és sikerrel járt, így végül létrehozták az SPDR S&P 500 ETF-et, ami később a világ legnagyobb ETF-je lett. 1993-ban jegyezték be az Egyesült Államokban.
Az ETF-ek háttere – Kezdetben minden ETF passzív kezelésű volt, vagyis egy indexet követett. Ez a passzív befektetési forma különösen népszerűvé vált az alacsony költségek és a hosszú távon stabil hozamok miatt. Mostanában azonban hódít az ETF-ek új generációja, az aktív kezelésű ETF. Ezek nem egy indexet követnek, hanem menedzserek kezelik őket, de a hagyományos ETF-ek struktúrájának előnyeit élvezik, amely nagyobb átláthatóságot és költséghatékonyságot biztosít nekik.
Ebben a cikkben a passzív kezelésű ETF-ekről fogunk beszélni.
Az ETF-ek és az indexalapok közötti fő különbség, abban rejlik, hogy az indexalapokkal ellentétben az ETF-ek tőzsdén jegyzettek. Ez azt jelenti, hogy részvényként jegyzik őket, és bármikor megvásárolhatók és eladhatók, az adott tőzsde nyitvatartási idejében.
További különbségek:
Replikációs módszer szempontjából léteznek fizikai replikációs ETF-ek és szintetikus replikációs ETF-ek. A két megközelítés közötti különbségekről ebben a cikkben olvashatsz bővebben.
Fizikai replikáció esetén a menedzser különböző statisztikai módszerekkel vásárolja meg az index alapjául szolgáló értékpapírokat. Szintetikus replikáció esetén a menedzser egy swap szerződést vásárol egy befektetési banktól, amely kifizeti az index hozamát.
Sok befektető a fizikai replikációt részesíti előnyben, mivel így valódi tulajdonjoguk van az alapul szolgáló eszközre, míg a szintetikus másolatoknál ez nem így van. Ráadásul a szintetikus vagy swap másolatok plusz kockázatot jelenthetnek.
A fizikai replikáció is különböző módszerekkel történhet:
Az ETF-ek rendkívül sokszínűek piacok, régiók, szektorok, alágazatok és stratégiák szempontjából is. Például:
Az ETF-ek nagyon hasznosak lehetnek a befektetők számára, mivel ötvözik a befektetési alapok és a részvények erősségeit, mindezt alacsony költséggel. Ráadásul nagyobb választékot kínálnak, mint a befektetési alapok.
A részvénykosarakba (általában tőzsdeindexeket alapul véve) történő befektetésnek köszönhetően az ETF-ek diverzifikáltak és kisebb kockázatot hordoznak, mint az egyedi részvények. Egy ETF megvásárlásával valójában több különböző részvényt vásárolhatunk meg egy időben.
Fontos azonban, hogy bár egy ETF-nek diverzifikált részvényportfóliója van, mégis érintheti a koncentrációs kockázat, ha a részvények száma alacsony és/vagy ha egyetlen szektorban, iparágban vagy piaci szegmensben koncentrálódnak.
Ezért fontos ismerni az ETF által követett indexet és annak volatilitását.
Mivel hibrid, kihasználja a részvények rugalmasságát és könnyű kereskedhetőségét, lehetővé téve a vételi és eladási műveletek valós idejű végrehajtását. Ez előnyt jelent az indexalapokkal szemben, ahol a műveletek lassabbak. Így mindig ismerjük befektetésünk értékét, mivel a nettó eszközérték és az ár folyamatosan frissül, ami nem történik meg a befektetési alapoknál, ahol a piacok zárásáig várni kell pozícióink értékének megismerésére.
Az ETF-ek alacsony költségeiről ismertek a befektetési alapokhoz képest, mivel kezelésük sokkal egyszerűbb, működési költségeik alacsonyabbak és nincs szükség elemzőcsapatra a döntéshozatalhoz. Ezért végleges hozamuk nagyon hasonló az általuk replikált indexekhez vagy szektorokhoz.
De itt is meg kell említeni két fontos szempontot:
Egy másik előny, hogy az ETF-ek könnyen hozzáférhetőek akár a kisebb vagyonnal rendelkező befektetők számára is.
Az indexet másolva arra törekednek, hogy nagyon hasonló hozamot érjenek el, mint az alapul vett termékek. Tehát egy ETF vásárlásakor nagy a valószínűsége, hogy hosszú távú hozamunk nagyon hasonló lesz a piachoz. Mindig ellenőrizzük azonban a tracking errort és a spreadet, hogy ne érjenek minket meglepetések!
Az ETF-ek lehetőséget adnak a befektetőnek a tőkeáttételre. Ezért új spekulációs alternatívákat kínálnak, amelyek inkább a részvényekbe történő befektetéshez hasonlatosak, mint a befektetési alapokhoz.
Éppen ezért azonban nagyobb mozgásokra számíthatunk tőkeáttételés vagy inverz ETF-ek esetén. Alaposan fontold meg az olyan ETF-ekbe történő befektetést, aminél az alapul szolgáló eszköz likviditása alacsony vagy ami nagyon magas spreadekkel rendelkezik.
Itt figyelembe kell venni a brókerplatformok által a vásárlási és eladási tranzakciókért, valamint a letétkezelésért felszámított költségeket is.
A nagy választék miatt néhány ETF lehet, hogy bonyolultabb és nem alkalmas az általános befektetői réteg számára. Éppen ezért elengedhetetlen, hogy alaposan tájékozódj működésükről. Például tudni kell, hogy az ETF-ek elszámolása nagyjából két napig tart. Ez azt jelenti, hogy ha egy ETF-et eladsz, nem jelenik meg nálad azonnal az érte kapott pénz.
Másrészt az ETF-eknek van egy vételi (bid) és egy keresleti (ask) ára. Ha a spread nagy, azt mondhatjuk, hogy az ETF vagy a piac, ahol jegyzik, illikvid, vagy az alapul szolgáló eszközök illikvidek, ami nehezebbé teszi a befektetők számára, hogy elérjék a célárat.
Ha hosszú távú, stabil befektetést keresel, érdemes indexkövető ETF-ekben gondolkodnod, vagy akár saját ETF-portfóliót is összeállíthatsz, amely tükrözi pénzügyi céljaidat és kockázattűrésedet, mivel ezek alacsony költséggel kínálnak széles diverzifikációt. Az olyan alapok, mint az S&P 500 ETF (VOO, SPY, IVV) vagy az MSCI World ETF (IWDA), a legnagyobb nemzetközi vállalatokat foglalják magukba, így csökkentik az egyedi részvények kockázatát. Ha pedig még szélesebb lefedettségre vágysz, a Vanguard FTSE All-World ETF (VWCE) globális piacokat követ, beleértve a fejlődő országokat is.
Az alábbiakban felsoroljuk a fő ETF típusokat az általuk alapul vett eszközök szerint:
Ahogy az ETF-ek népszerűsége nőtt, egyre többféle ETF jelent meg, amelyek különféle stratégiákat alkalmaznak, hogy több befektetőt vonzzanak, beleértve a felhalmozó és kifizető ETF-ek is, amelyek az osztalékkezelés módjában térnek el egymástól.
A két legérdekesebb közülük az inverz ETF-ek, amelyek akkor hoznak hasznot, ha egy adott index rosszul teljesít, és a tőkeáttételes ETF-ek, amelyek képesek megduplázni vagy megháromszorozni egy adott index hozamát a tőkeáttétel használatával. Azonban ez a két termék nem ajánlott hosszú távú befektetőknek vagy kezdőknek.
Működésük gyakran hasonlít az ETC-khez vagy ETN-ekhez, ezért a konstrukciók megértése elengedhetetlen.
Az hogy hogyan érdemes ETF-ekbe fektetned, nagyban függ befektetői profilodtól és igényeidtől.
Tanácsok:
Manapság az ETF-ekhez való hozzáférés egyszerű és gyors, hiszen számos online brókercégen keresztül könnyedén megvásárolhatók. A befektetés folyamata átlátható, így kezdők és tapasztalt kereskedők számára egyaránt ideális megoldást nyújt. Az alábbiakban felsorolunk néhány megbízható brókert, amelyeken keresztül te is könnyedén befektethetsz ETF-ekbe.
Az ideális bróker kiválasztása során nagy hangsúlyt kapnak a jutalékok, mivel ahogy azt korábban láttuk, az ETF-ek egyik hátránya, hogy néha a vételi és eladási jutalékok magasak lehetnek. Többek között az alábbi brókerek kínálnak ETF-eket:
Az ETF-ek nagyon sokoldalúak, így jó alternatívát jelenthetnek:
Az ETF-ek vagy tőzsdén jegyzett alapok hasznos és sokszínű befektetési eszközök. Többféle befektetési és kereskedési stratégiába is remekül illenek, diverzifikálhatják portfóliódat és csökkenthetik a potenciális kockázat mértékét.
Sok kezdőben hasonló kérdések merülnek fel az ETF-ekkel kapcsolatban. Összegyűjtöttük a 10 leggyakoribb kérdést, hogy könnyebben eligazodj és magabiztosan vághass bele a befektetésbe.
Ha megbízható brókert keresel👇
A befektetés veszteség kockázatával jár.
A kiskereskedelmi befektetők 71%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.
A befektetett tőkéd kockázatnak van kitéve.