Fear & Greed Index: Mi ez, miből áll és hogyan értelmezzük?

 Fear & Greed Index az egyik legismertebb piaci hangulatmutató. Ez egy olyan index, amelyhez a sajtó is gyakran fordul, amikor erős esések következnek be, mivel méri a befektetők félelem (fear) és kapzsiság (greed) szintjét. Elmagyarázzuk, hogy hogyan működik a Fear & Greed Index.

Mi az a Fear and Greed Index?

A Fear & Greed index Félelem és Kapzsiság Index névre fordítható le, mivel ezen két érzelmet méri a befektetők körében különböző mutatók segítségével. Ezt a mutatót a CNN Money pénzügyi portál naponta készíti és publikálja, és a mérés célja az, hogy megtudjuk, milyen mértékben hoznak döntéseket a piaci szereplők félelemből vagy kapzsiságból.

E két érzelem méréséhez több tényezőt elemeznek, beleértve a volatilitást, az eladási/visszavásárlási arányokat, a részvényárak erősségét, a bóvli kötvények iránti keresletet stb.

Ezeket a kérdéseket figyelembe véve a Fear & Greed Index némi fényt deríthet a befektetők számára arra vonatkozóan, hogy a piac tovább eshet-e, vagy éppen ellenkezőleg. A következtetések alapján minden befektető úgy pozicionálhatja magát, hogy a lehető legnagyobb hasznot húzza a helyzetből.

Bár a Fear & Greed index nem határozza meg, hogy mi fog történni a piaccal, hasznos lehet a lehetőségek kihasználására vagy legalábbis értékelésére.

👉 További információ: Bika- és medvepiacok

Miként számítják ki a Fear and Greed indexet?

A CNN Money felelős aIndex kidolgozásáért vagy inkább kiszámításáért. Ehhez az alábbi 7 mutatót veszik alapul:

1. A részvények momentuma

A momentum a részvények esetében egy olyan mutató, amelyet az S&P 500 viselkedésének és 125 napos mozgóátlagának viszonyításával számítanak ki:

Ebben a MarketWatch táblázatban láthatjuk az S&P500 viselkedését (kék vonal) és annak mozgóátlagát (fekete vonal). Így értelmezhető:

• Pánik: ha az index jóval a mozgóátlag felett van, félelem léphet fel, ez pedig elősegítheti a részvények eladására irányuló nyomást.
• Semleges: ha az index közel van a mozgóátlagához, az érzelem inkább semleges.
• Kapzsiság: amikor az SP500 jóval a mozgóátlag alatt van, akkor a „Black Friday” időszakában vagyunk. Ilyenkor sok befektető agresszív vásárlásokat hajthat végre.

2. A részvényárak erőssége

A részvények árának erősségét az alapján számítják ki, hogy hány értékpapír van az elmúlt 52 hétben a NYSE-n (New York Stock Exchange) csúcson és mélyponton.

Ha nagy mennyiségű értékpapír van a csúcson, a befektetők elkezdhetnek megijedni, ami, ha megvalósul, részvényeladáshoz és a piac eséséhez vezethet. Ha viszont sok részvény van a mélyponton, akkor a piac emelkedésére lehet számítani.

Ez egy olyan mutató, amely közvetlenül kapcsolódik a részvények momentumához:

• Amikor az SP500 az átlagos mozgóátlaga alatt van, nyilvánvaló, hogy a csúcson lévő vállalatok száma minimális lesz.
• Ha viszont az SP500 az átlagos mozgóátlaga felett van, több vállalat lesz a csúcson.

Az adatok megtekinthetők a Wall Street Journal Markets oldalon. A cikk írásakor a csúcson lévő részvények száma 330, míg a minimum csupán 6 részvény.

3. A részvényárfolyam amplitúdója

A részvényárfolyam amplitúdójának kiszámításához előbb megnézik a volument, amelyet az emelkedő trendben lévő részvényekre allokálnak, szemben a csökkenő trendben lévőkkel.

Ez egy egyszerű lekérdezés, mivel a volumen kiszámításához csak a McClellan Volume Summation Index-hez kell fordulni:

4. Put és call opciók

Az opciók olyan pénzügyi derivatívák, amelyek egy szerződést jelentenek két fél között, amelyben meghatározzák egy eszköz vételét és eladását egy adott időpontban és meghatározott áron.

A call opciók emelkedő opciók, vagyis akkor fektetnek be beléjük, amikor az a várakozás, hogy egy részvény ára emelkedni fog. A put opciók viszont csökkenő várakozásúak.

Mutatóként nagyon hasznosak, mivel a call és put opciókba történő befektetés volumene alapján meg lehet sejteni a befektetők érzelmeit. Ebben az esetben a put/call arányt úgy számítják ki, hogy összehasonlítják a call és put opciók kereskedési volumenét, hogy megtudják, az elvárások inkább emelkedőek vagy csökkenőek.

Ehhez a CBOE 5-Day Put/Call Ratio-hoz kell fordulnunk

Így tehát ez az index általában 0,7 és 1,2 pont között ingadozik.

Amint látható, minél alacsonyabb az index, annál nagyobb a pánik, de ahogy ez az index közelít a természetes 0,7-es támaszához, a fear & greed mutató enyhén elmozdulhat, bár még mindig messze a zöld színtől.

5. Bóvli kötvények spreadje

A bóvli kötvények hitelspreadjének számítása nem más, mint a befektetési fokozatú kötvények és a bóvli kötvények hozamai közötti különbség.

Amikor a tőzsde esik, akkor a legbiztonságosabb kötvények a legkeresettebbek a legmegbízhatóbb országokban, mivel a befektető biztonságot keres. Amikor viszont a tőzsde emelkedik, és a befektető biztonságban érzi magát, akkor a bóvli kövtvényekhez fordulhat, amelyek bár bizonytalanabbak, magasabb hozamot biztosítanak.

Kijelenthetjük, hogy ez a mutató ellentétesen működik a piaccal.

6. Piaci volatilitás

A piaci volatilitás ellenőrzéséhez a VIX indexhez (Volatility Index) fordulunk, figyelembe véve az utolsó 50 periódus mozgóátlagát. Amikor ez a maximumon van vagy a mozgóátlaga fölött, akkor nagyobb volatilitásról van szó, és így nagyobb a valószínűsége a hirtelen mozgásoknak.

Amikor az ingadozás alacsony, akkor a kapzsiság növekedhet, mivel a befektető úgy érzékeli, hogy a piacok nyugodtak.

Ennek a mutatónak az elmélete az, hogy ha a piac csökkenő, akkor a befektetők úgy vélik, hogy a piac esni fog, és több put opciót vásárolnak, hogy fedezzék portfóliójukat. Ezzel szemben ha a tőzsde emelkedik, akkor nem vásárolnak put opciókat, mert nem látják szükségét a védelemnek. Összefoglalva, a közeljövőre vonatkozó várakozásokat diszkontálja.

7. Kockázatmentes eszközök iránti kereslet

A kockázatmentes eszközök iránti kereslet kiszámítása az amerikai államkötvények és a részvények hozamai közötti különbség.

Ha a részvények és az államkötvények hozamai közelednek egymáshoz, ez a mutató negatívan befolyásolja a Fear & Greed Indexet, mivel azt jelzi, hogy a befektetők többsége biztonságosabb eszközöket keres, mert félnek a piac esésétől.

Például az általunk bemutatott grafikonon láthatjuk, hogy a 2008-2013 közötti időszakban (pénzügyi válság és az azt követő recesszió) sok kétség merült fel az SP500-zal kapcsolatban, ami 2020 márciusában megismétlődött, amikor újabb tőzsdei összeomlás következett be.

És ugyanez fordítva is igaz, minél nagyobb a különbség a fix és a változó hozamok között, a második javára, annál nagyobb lesz a kapzsiság (zöld szín) a Fear & Greed Indexben

Hogyan értelmezzük a Fear & Greed Indexet?

Az összes mutató kiszámításával megkapjuk a Fear & Greed Index eredményét. Ez az Index 0 és 100 pont között mozog, és az értelmezése a következő:

• 0-24: extrém félelem
• 25-49: félelem
• 50-74: optimizmus
• 75-100: extrém optimizmus

A múltbeli eredménye ennek az indexnek a következő volt:

A képen az Index 42 ponton áll, ami azt jelzi, hogy a piaci szereplők hangulata félelem:

Mire szolgál a CNN Fear & Greed indexe?

A CNN Fear & Greed Indexe a piac hangulatának mutatója. A befektetők számára fontos tudni, hogy ez egy olyan index, amely információt nyújt a piacról, de semmiképpen sem garantálja, hogy az emelkedni vagy csökkenni fog. Ez csupán egy további adat, amelyet érdemes figyelembe venni.

Hasznossága abban rejlik, hogy tisztázza, mi a piaci szereplők jelenlegi hangulata, azaz hogy félelem vagy extrém félelem uralkodik-e, ami veszélyt jelez a piacokon, vagy éppen ellenkezőleg, kapzsiság vagy extrém kapzsiság, ami arra utal, hogy erős emelkedések várhatók a tőzsdén.

Mi a kriptovaluták Fear & Greed indexe?

Ahogy van Fear & Greed Index az S&P 500 félelem és kapzsiság hangulatának mérésére, úgy létezik egy ugyanilyen mérőszám a kriptovaluták szektorában is, melynek neve Crypto Fear & Greed Index.

Ez az index is egy 1-től 100-ig terjedő számot jelöl, ami minél alacsonyabb, annál nagyobb a félelem, és minél magasabb, annál nagyobb a kapzsiság.

A figyelembe vett tényezők hasonlóak, de a kriptopiacra összpontosítanak:

• Volatilitás: az index 25%-át képviseli, és összehasonlítja a jelenlegi volatilitási adatokat és a maximális csökkenéseket az elmúlt 30 és 90 nap átlagával a kriptopiacon.
• Impulzus/forgalom: méri a jelenlegi Bitcoin vételi és eladási impulzusát, illetve forgalmát, és összehasonlítja az elmúlt 30 és 90 nap átlagával. Szintén az index 25%-át képviseli.
• Közösségi média: az index értékének 15%-át képviseli, és nyomon követi a Bitcoin említéseit és bejegyzéseit, így megmutatja, milyen az általános érdeklődés az eszköz iránt.
• Felmérések: 2000 és 3000 résztvevő közötti felméréseket végez, és szintén az index 15%-át képviseli.
• Dominancia: ez a tényező kiszámítja a Bitcoin dominanciáját a többi kriptovalutához képest. Amikor a Bitcoin dominanciája nő, az azt jelenti, hogy a félelem eluralkodik, és a befektető a megbízhatóbbnak tartott kriptovalutára vált. Amikor a Bitcoin piaci részesedése csökken a többi kriptovalutához képest, az azt jelenti, hogy a bátorság és a kapzsiság nagyobb. Az index 10%-át képviseli.
• Trendek: nyomon követik a Google trendeket és a kriptovaluták kereséseit, az index utolsó 10%-át képviselve.

A Crypto Fear & Greed Index bár hasznos lehet rövid távon, kevésbé megbízható mint az eredeti, mivel néhány tényezője, mint a közösségi média, felmérések és trendek kevésbé objektívek. Ennek ellenére ez nem jelenti azt, hogy ne lenne jó eszköz bizonyos mozgások előrejelzésére a kriptopiacon.

Összességében tehát a Fear & Greed Index egy olyan mérőszám, amely megmutatja a piac jelenlegi hangulatát, hogy félelemben van-e, vagy pedig inkább optimizmus uralkodik rajta. Pontosan ezért áll nagyon közvetlen kapcsolatban a VIX-szel, amely a rövid távú várt volatilitást méri.