Kötvények
Bóvli kötvény: mik ezek, és mit kell róluk tudnod?
Egy kötvényt akkor hívnak bóvlinak, ha magas kockázatúnak tartják, és nagy a valószínűsége annak, hogy nem kerül visszafizetésre. A bóvli kötvény kibocsátását általában pénzügyi nehézségekkel küzdő vagy fizetési kötelezettségeiket megszegő vállalatok és államok végzik. Általában magasabb kamatlábat kínálnak, mint más típusú kötvények, hogy kompenzálják a befektetés kockázatát.
Ezek a kötvények (angolul high yield néven ismertek) általában nagyon alacsony hitelminősítéssel rendelkeznek, ami azt jelenti, hogy a hitelminősítő ügynökségek szerint nagy a valószínűsége annak, hogy a kibocsátó nem teljesíti fizetési kötelezettségeit.
A hitelminősítő ügynökségek, mint például a Standard & Poor's (S&P) és a Fitch, különböző skálákat használnak a kötvények és más pénzügyi eszközök hitelminőségének értékelésére.
Általánosságban elmondható, hogy egy kötvény bóvlinak, vagy másnéven szemétnek minősül, ha nagyon alacsony hitelminősítéssel rendelkezik. Ez az S&P és a Fitch skáláján BB+ vagy annál alacsonyabb. Azok a kötvények, amelyek ezen a szinten felül vannak (BBB- vagy annál magasabb), befektetési fokozatúnak minősülnek.
A Moody’s ügynökség esetében a bóvli kötvények Ba1 vagy annál alacsonyabb minősítéssel rendelkeznek, míg a befektetési fokozat a Baa3 vagy annál magasabb.
Fontos azonban megjegyezni, hogy ezek a minősítések csak útmutatók, és a kötvénybe történő befektetés kockázata sok más tényezőtől is függ. Ezért mindig érdemes alapos kutatást végezni, mielőtt bármilyen típusú kötvénybe befektetnénk.
Bóvli kötvény befektetési kockázatok
A bóvli kötvénybe történő befektetés kockázatai elsősorban a következők:
- Nemteljesítési kockázat: Az a valószínűség, hogy a kibocsátó nem teljesíti az adósság kifizetését. Ez a legjelentősebb kockázat a bóvli kötvények esetében.
- Magas volatilitás: Ezen kötvények ára nagyobb volatilitást mutat, mint a befektetési fokozatú kötvényeké. Ezek a mozgások akár a részvénypiac mozgásaihoz is hasonlóak lehetnek. Ezzel szemben a befektetési fokozatú kötvények nagyobb stabilitást mutatnak.
- Kamatkockázat: Ez annak a kockázata, hogy a piaci kamatláb emelkedik, ami a kötvény árának csökkenéséhez vezet. Ne feledjük, hogy a kötvény ára és a kamatláb fordítottan arányosak. Ezenkívül minél hosszabb a kötvény lejárati ideje, annál magasabb ez a kockázat, mivel nagyobb a valószínűsége a kamatlábak mozgásának.
- Likviditási kockázat: Ez annak a kockázata, hogy a kötvényt nem lehet könnyen eladni olyan áron, amely tükrözi annak valódi értékét. A bóvli kötvények általában nagyobb likviditási kockázatot jelentenek, mint a befektetési fokozatú kötvények.
Hogyan fektessünk be szemétkötvénybe?
A szemétkötvényekbe közvetlenül egy közvetítőn (a bróker) keresztül lehet befektetni, vagy befektethetünk egy befektetési alapba vagy egy ETF-be is, amely a portfóliójában szemétkötvényeket tartalmaz.
Mielőtt szemétkötvénybe fektetnénk, fontos elolvasni a prospektust, amely információkat nyújt a kibocsátóról, és részletezi a kibocsátás feltételeit, mint például a kamatláb, a névérték stb.
Egy másik fontos szempont, hogy a kamatkockázat csökkentésének egyik módja a kötvénylétrázási stratégia alkalmazása. Ez azt jelenti, hogy egyszerre fektetünk be különböző lejárati idejű kötvényekbe.
Az alábbi cikkek is érdekelhetnek:
Bóvli kötvény típusok
Kétféle bóvli kötvény létezik:
- Bukott angyalok: Olyan kötvények, amelyek elvesztették befektetési fokozatukat, azaz egy hitelminősítő ügynökség leminősítette őket, például a kibocsátó vállalat irányítási problémái miatt.
- Emelkedő csillagok: Olyan kötvény, amelynek minősítése javult, mert a kibocsátó javította hitelképességét, de ez még nem volt elegendő a befektetési fokozat eléréséhez.
Bár mindkét típusú kötvény szemét, a különbség a kiindulópontban és az észlelésben rejlik. Míg a bukott angyalok nagyobb múlttal, a negatív kilátások miatt csökkentették a besorolásukat, a feltörekvő csillagokat a piac egyre „biztonságosabb” befektetésnek tekinti.
A bóvli kötvény előnyei és hátrányai
A bóvli kötvény fő előnyei:
- ✅ Nagyobb hozamot kínálnak a volatilitás ellenére, így inkább alacsony kockázatkerülésű befektetők számára alkalmasak.
- ✅ Közvetlenül, egy befektetési alap vagy ETF révén is megvásárolhatjuk őket.
- ✅ Olyan stratégiák alkalmazhatók rá, mint a kötvénylétrázás, hogy csökkentsük a kamatkockázatot.
Azonban vannak hátrányai is, amelyek elsősorban az előzőleg ismertetett kockázatok:
- ❌ Nagyobb volatilitást mutatnak, mint a befektetési fokozatú kötvények.
- ❌ Nagyobb a csődkockázat, mint a befektetési fokozatú kötvények esetében.
- ❌ Nagyobb a likviditási kockázat, vagyis az, hogy a befektető nem tudja eladni és készpénzre váltani a kötvényt.