Kereskedés
Diverzifikáció
A diverzifikáció a befektetők egyik leghatékonyabb eszköze a piaci ingadozások kezelésére. Segít a különböző típusú eszközök közötti egyensúly kialakításában, amely növeli a portfólió rugalmasságát és csökkenti a nagyobb kockázatok hatását. Bár a diverzifikált portfólió nem garantálja a veszteségmentes befektetést, hozzájárulhat a stabil hozam eléréséhez, miközben megőrzi a hosszú távú pénzügyi célok elérésének esélyeit. A sikeres diverzifikáció titka a megfelelő eszközök és piacok gondos kiválasztásában rejlik.
Mi az a diverzifikáció?
A diverzifikáció azt kívánja meg, hogy az ügynök különböző jellegű eszközökben ossza el pénzét. Az elgondolás lényege, hogy ezáltal a portfólió jövedelmezőségére összességében kevésbé van hatással, ha az egyik eszköz hozama csökken.
Szemléletesen magyarázva a diverzifikáció azt jelenti, hogy nem tesszük az összes tojást egy kosárba.
Fontos megjegyezni, hogy bár a diverzifikáció csökkenti a kockázatot, van egy olyan kockázat, amelyet nem lehet elkerülni: a rendszerszintű kockázat. Ez a teljes piacot érinti, így a befektető nem tudja kivédeni.
Például egy ingatlanbuborék kipukkanása vagy egy természeti katasztrófa kisebb-nagyobb mértékben az egész pénzügyi szektort érinti.
Diverzifikáció jelentése
A diverzifikáció egy befektetési stratégia, amelynek célja a kockázat csökkentése azáltal, hogy a befektetéseket különböző eszközök, iparágak vagy piacok között osztják el. Ennek lényege, hogy ha egy eszköz vagy piac nem teljesít jól, a másikak kompenzálhatják a veszteségeket. A diverzifikáció segít minimalizálni a potenciális veszteségeket és növeli a portfólió stabilitását.
Diverzifikációs kritériumok
Számos szempontot figyelembe kell venni a diverzifikáció során:
- Eszközosztályok: Az eszközosztályok - mint például részvények, kötvények, készpénz, ingatlanok és nyersanyagok - közti diverzifikáció segíthet a kockázat mérséklésében, mert kihasználja az egyes eszközosztályok egyedi jellemzőit és a különböző piaci feltételek melletti eltérő viselkedésüket.
- Szektor: A befektető különböző szektorokban oszthatja el pénzét, mint amilyen például a szolgáltatási szektor, ingatlanok, mezőgazdaság, szénhidrogének stb. Ennek lényege, hogy a befektetéssel megcélzott területek ne legyenek egymással kölcsönhatásban. Például a fogyasztási szektor és a bányászat nem kapcsolódik egymáshoz, így ha az egyikben esés mutatkozik, a másikban nem feltétlenül. Ezzel szemben ha egy olajkitermelő vállalat, valamint egy olajfinomítással foglalkozó cég részvényeiből is vásárolunk, azok árfolyamalakulása összefügg.
- Földrajzi területek: Be lehet fektetni különböző földrajzi régiókba, mint amilyen például az Egyesült Államok, Európa, Ázsia és a csendes-óceáni térség, feltörekvő piacok stb.
- Volatilitás: E tekintetben általában két fő kategóriát különböztetünk meg: változó hozam és fix hozam. Előbbi főként a tőzsdéhez és az ott kereskedett részvényekhez kapcsolódik. Hosszú távú befektetésről van szó, ahol akár éves időszakonként jelentkezhet esés. A fix hozamú eszközök ugyanakkor - mint nevük is utal rá - időben stabilabb hozamokat kínálnak. Ez adósságinstrumentumokhoz, például vállalati vagy államkötvényekhez köthető. E kötvények fix hozamot kínálnak a tulajdonosuknak, azonban alacsonyabbat a változó hozamhoz képest.
- Piaci kapitalizáció: Különböző méretű vállalatok közötti diverzifikálás, vagyis nagy kapitalizációjú cégektől a kis- és közepes kapitalizációjúakig.
- Befektetési időtáv: A befektetőnek meg kell határoznia a befektetés időtartamát. Így elsőbbséget élvezhet portfóliójában egy hosszú távú befektetés (változó hozamú), vagy pedig egy rövid távú befektetés, mint például egy 12 hónapos kincstárjegy.
- Befektetési stílus: Különböző befektetési stratégiák figyelembevétele, mint például a növekedésre összpontosító, az értékalapú, az osztalékalapú, vagy a momentum stratégia.
- Pénzügyi eszközök: Különböző típusú pénzügyi eszközök közötti diverzifikálás: az egyedi részvények, befektetési alapok, ETF-ek, vállalati kötvények, államkötvények és nyugdíjalapok különböző kitettségi szinteket és befektetési lehetőségeket jelenthetnek.
További diverzifikációs mód az országok közötti diverzifikálás, vagyis például ha egyrészt egy feltörekvő piacon, másrészt egy fejlett gazdaságban is befektetünk.
A diverzifikálás egyéb formái
A diverzifikáció nemcsak a pénzügyi piacok tekintetében merülhet fel. Egy vállalat például diverzifikálhat úgy, ha különböző üzleti területekre lép, illetve ha különféle termékeket vagy szolgáltatásokat vezet be.
A vállalati diverzifikáció történhet vertikálisan, ami azt jelenti, hogy a beszállítói lánc egy másik szakaszába is beszáll. Dönthet például úgy, hogy felvásárol egy beszállítót vagy ügyfelet; vagy mondjuk egy kávétermelő gazdaság befektet egy kávépörkölő üzem létesítésébe.
A másik lehetőség a horizontális diverzifikáció: ilyenkor a kínált termékek vagy szolgáltatások skáláját bővítik (az új termékek vagy szolgáltatások kapcsolódhatnak a cég jelenlegi portfóliójához, de nem feltétlenül). Ez a célcsoportokkal kapcsolatos kutatást követően történik.
Végül pedig a diverzifikáció értelmezhető a kormányzati szakpolitika vonatkozásában is. Itt arról van szó, hogy intézkedései révén a kormány az ország által termelt és exportált áruk választékának bővítésére törekszik.
- Fektess be világszerte több mint 43 000 részvénybe és ETF-be
- Nyiss számlát, töltsd fel, és szerezz akár 20 ajándék részvényt.
- Növekedj magabiztosan egy brókerrel, amelyben több mint 500 000 ügyfél bízik.
A befektetés veszteség kockázatával jár.
- Valós és származtatott termékekkel rendelkező részvények, ETF-ek és kriptovaluták.
- Közösségi kereskedés és másolásos kereskedés.
- Felhasználóbarát platform és demo fiók.
A kiskereskedelmi befektetők 71%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.
- 0% jutalék részvény/ETF ügyletekre
- Frakcionált részvényvétel
- Egyszerű, gyors web + mobil app
- Kamat a szabad készpénzre
A befektetett tőkéd kockázatnak van kitéve.
