A címben szereplő kifejezéssel (amelynek angol megfelelője a price action) a grafikonon kirajzolódó ármozgások elemzésére utalunk - mégpedig bármilyen más indikátor használata nélkül, mivel az ár a legjobb adat és a legteljesebb módon tartalmazza az információkat.
Bár nem alkalmaz semmilyen indikátort, mivel csak az eszköz árának mozgásaira figyel, az ármozgás-elemzést a technikai elemzés részeként tartják számon.
320 x 50
Ezzel a kereskedő az ár jövőbeli trendjét igyekszik előrejelezni anélkül, hogy bármilyen indikátorra támaszkodna.
Az ármozgás elemzése során az ár grafikonon ábrázolt időbeli mozgásait vizsgálják, és ehhez általában a következő eszközöket használják segítségként:
Trendvonal: Olyan egyenes, ami az eszköz árfolyamának trendjét mutatja, összekötve a releváns minimumokat vagy maximumokat - attól függően, hogy a trend csökkenő vagy emelkedő. Ha a trend oldalirányú, két vonal van, egy felső és egy alsó.
Támaszok/Ellenállások: A támaszok azok a minimum értékek, ahol egy eszköz árának esése megáll. Az ellenállások ennek analógiájára azok a maximum értékek, ahol az árfolyam emelkedése megáll.
Hamis kitörések: A hamis kitörés az, amikor egy eszköz árfolyama látszólag áttörte a támaszt vagy ellenállást, de aztán visszahúzódik. Például lehet, hogy az árfolyam egy ellenállási szint fölé kerül - azonban ahelyett, hogy folytatná az emelkedő trendet, visszatér a korábban megszokott szintekre.
Japán gyertyák: Ez egy eszköz árának grafikus ábrázolása, ami tartalmazza a nyitóárat, záróárat, maximumot és minimumot. Használatával azonosíthatjuk a bullish vagy bearish mintákat. Intuitív módon megfigyelhetjük például, hogy ha a maximumok egyre magasabbak, a minimumok viszont egyre alacsonyabbak, akkor a piacon egyre élesebb a "harc" a vásárlók (akik alacsonyabb árakat kínálnak) és az eladók (akik magasabb árakat céloznak meg) között. Ilyen helyzetben indokolt lehet az óvatosság a befektető részéről.
Oszlopok az ármozgás-elemzésben
A price action elemzésében nagyon gyakori az oszlopdiagramok használata:
Bullish oszlop: maximuma és minimuma magasabb, mint az előző oszlop maximuma és minimuma.
Bearish oszlop: kisebb a maximumot és minimuma, mint az előző oszlopé.
Belső oszlop: A maximum kisebb, mint az előző oszlop maximuma, a minimum pedig nagyobb, mint az előző oszlop minimuma. Így az oszlop az előző oszlop belsejében marad. Ezek az oszlopok a piac bizonytalanságát tükrözhetik.
Külső oszlop: Olyan oszlop, amelynek maximuma nagyobb, mint az előző oszlop maximuma, minimuma pedig kisebb, mint az előző oszlop minimuma. Így az előző oszlopot körülöleli.
Az ármozgás-elemzésben ha például egy eszköz ára a múlt héten elért maximumok fölé emelkedik, majd új napi maximumokat ér el, feltételezhető, hogy az eszköz emelkedő trendben van.
Kereskedési jelzések az ármozgás alapján
Az ármozgás a következő jelzéseket adhatja a kereskedéshez:
Ha az árfolyam nem tud áttörni egy relevánsnak tartott ellenállást, az eladási lehetőséget jelenthet.
Ha az árfolyam nem tud egy relevánsnak tekintett támasz alá esni, az vásárlási lehetőséget jelenthet.
Ha az ár hamis áttörést hajt végre egy ellenálláson (azaz áttöri az ellenállást, de aztán visszatér a szokásos trendjéhez), az eladási jelzés lehet.
Ha az ár hamis áttörést hajt végre egy támaszon (vagyis úgy tűnik, hogy áttörte a támaszt, de aztán visszapattan a szokásos támaszra), az eladási lehetőséget jelenthet.
300 x 250
Az ármozgás előnyei és hátrányai
Az ármozgás előnyei közé tartozik:
Gyors elemzést tesz lehetővé kereskedési döntések meghozatalához.
Csak vizuális eszközökre támaszkodik, amelyek könnyen értelmezhetőek.
Bár az ármozgás elemzése egyszerűnek tűnhet, az árak ténylegesen tükrözik az adott eszközre vonatkozó információkat.
Azonban tekintettel kell lennünk ennek az eszköznek néhány hátrányára is:
Figyelmen kívül hagyhat olyan információkat, amelyeket a befektetők nem ismernek.
Bár hasznos lehet a gyors kereskedési döntésekhez, nem feltétlenül ideális azoknak, akik hosszabb távú befektetéseket keresnek, így olyan eszközöket szeretnének venni, amelyek idővel értékesebbé válhatnak fundamentális jellemzőik alapján.
Nem veszi figyelembe azokat a külső eseményeket, amelyek hatással lehetnek az eszköz árára - például a politikai helyzet alakulását vagy természeti jelenségek által okozott kockázatokat.