Állampapír adózás 2026: megszűnhet az adómentesség, és mit jelentene ez a TBSZ-edre?

Tartalomjegyzék
Tegyük fel, hogy 10 millió forintod van FixMÁP-ban: ma évi 550 000 forint kamatot kapsz, levonás nélkül. Az Európai Bizottság októberben kifogásolta ezt az adóelőnyt, de ma nincs elfogadott jogszabályváltozás, az adómentesség érvényben van.
Azóta egy közgazdász azt javasolta, hogy az állam adóztassa meg a kamatot, de emelje meg annyival, hogy a nettó ne változzon. Megnézzük, mi számít most, mi csak javaslat, és mit jelentene mindez a TBSZ-en.
Hogyan adózik ma az állampapír?
A Magyar Államkincstár tájékoztatója szerint a 2019. június 1. után kibocsátott lakossági állampapírok kamata mentes a kamatadó alól. Ez a kedvezmény a Kincstár által forgalmazott, a lakosságnak mint befektetői célpiacnak kibocsátott papírokra vonatkozik. Ezekre a sorozatokra szociális hozzájárulási adót (szocho) sem kell fizetni.
A gyakorlatban ez a legismertebb lakossági papírokat jelenti (hogy közülük melyik illik hozzád, azt a milyen állampapírt vegyek kérdésénél részletesen végigvettük):
- MÁP Plusz: 5 éves futamidő, évről évre emelkedő, 5,00–6,00 százalékos kamat; az ÁKK szerint a kamat adómentes, és a sorozatok mentesülnek a szocho alól is.
- PMÁP: inflációkövető, változó kamatozású papír; a 2019. június 1. után vásárolt sorozatok kamatadómentesek.
- FixMÁP: jelenleg 3 éves futamidő, 5,50 százalékos fix kamat, negyedéves kamatfizetés, kamatadómentesen.
Adózásban tehát nincs különbség a mai sorozatok között; a választást a kamatozás módja dönti el, amit a FixMÁP vs PMÁP összehasonlítás mutat meg számokkal.
A 2019. június 3. után kibocsátott sorozatoknál a Kincstár árfolyamtáblájában szereplő kamat nettó: ebből már nem vonnak le semmit, tehát a meghirdetett kamat az, ami a számládra érkezik.
A 2019 előtt kibocsátott sorozatok
Nem minden állampapír adómentes. A 2019. június 1. előtt kibocsátott sorozatok kamata után 15 százalék kamatadót kell fizetni. Ha egy ilyen papírt 2023. július 1-jén vagy később szereztél meg, a Kincstár szerint a kamatadón felül szocho is terheli. A 2023. július 1. előtt megszerzett régi papíroknál csak a kamatadót vonják le.
Lejárat előtti eladás és adóbevallás
Ha lejárat előtt adod vissza a papírt, a felhalmozott kamatot megkapod, de árfolyamveszteséged keletkezhet. A Kincstár szerint a visszaváltáskor és átruházáskor kapott bevételből az árfolyamnyereségként megállapított rész is kamatjövedelemnek számít, így a 2019 utáni lakossági sorozatoknál ez is adómentes.
Főszabály szerint a Kincstár mint kifizető állapítja meg, vonja le és fizeti be az adót, ezért ezt nem kell külön feltüntetned az szja-bevallásban. Két kivétel van: a két különböző számlatulajdonos közötti értékpapír-átvezetés, és a TBSZ-en tartott állampapír, ahol a Kincstár kimutatása alapján neked kell bevallanod az adót.
Mit kifogásol Brüsszel, és hol tart most az ügy?
Az Európai Bizottság 2026. október 1-jén, a havi kötelezettségszegési csomagjában felszólító levelet küldött Magyarországnak (INFR(2026)2155). A Bizottság közleménye szerint a gond az eltérő bánásmód: a magyar lakossági állampapír kamata adómentes, és a szocho alól is kívül esik, míg a más uniós és EGT-országok által kibocsátott vagy garantált kötvények hozama a normál adószabályok szerint adózik.
A Bizottság szerint ez visszatartja a magyar lakosokat attól, hogy külföldi állampapírba fektessenek, ezért ütközik a tőke szabad mozgásával (EUMSZ 63. cikk, EGT-megállapodás 40. cikk).
A lépés nem egyedi: a Bizottság a megtakarítási és befektetési unió keretében kiemelten vizsgálja a tőkepiaci akadályokat, és ugyanebben a csomagban Olaszországnak is felszólítást küldött a kötvényhozamok adózása miatt. A felszólító levél az eljárás első, formális szakasza. A hivatalos menetrend:
- Felszólító levél (2026. október 1.): Magyarországnak két hónapja van válaszolni, vagyis nagyjából december elejéig.
- Indokolással ellátott vélemény: ha a Bizottság nem fogadja el a választ, ez a következő lépés.
- Európai Unió Bírósága: a végső lépés, ha a vita ezután sem rendeződik.
A magyar kormány álláspontja eddig egyértelmű volt. Magyar Péter miniszterelnök az MTI beszámolója szerint október 9-én azt mondta, hogy más tagállamokban is adómentes az állampapírok hozama, ezért Magyarország nem tervezi megváltoztatni a lakossági állampapírok adóelőnyét.
A sajtónak adott válasz szerint a Pénzügyminisztérium minden lehetséges megoldást vizsgál, és a végleges kormányzati döntés után tájékoztatja a nyilvánosságot.
Mi az a kamat-bruttósítás, és ki javasolta?
A bruttósítás nem kormányzati javaslat és nem törvénytervezet. Sebestyén Géza közgazdász, egyetemi docens vetette fel az Infostartban 2026. október 26-án megjelent írásában, mint egy lehetséges kiutat a brüsszeli vitából.
Az ötlet lényege: az újonnan kibocsátott lakossági állampapírok kamata ugyanúgy adózna, mint bármely más kamat (15 százalék szja és 13 százalék szocho, összesen 28 százalék), de az állam a kamatot annyival megemelné, hogy adózás után ugyanannyi maradjon a befektetőnél. A szerző példájában egy 6 százalékos papírból 8,33 százalékos bruttó kamat lenne.
Az állam így papíron több kamatot fizetne, de a különbséget adóként visszakapná.
A szerző maga is jelzi, hogy ez csak akkor nullszaldós, ha mindenki megfizeti a teljes 28 százalékot: az eltérő adózási státuszok és a tartós befektetési számlák miatt ez nem mindenkire igaz. Ugyanebben az írásban két másik utat is említ: az adómentesség kiterjesztését a többi uniós és EGT-állam kötvényeire, vagy a magyar papírok kedvezményének megszüntetését.
Számpélda: 10 millió forint FixMÁP-ban, három esetben
A jelenlegi FixMÁP 5,50 százalékos kamatával számolunk. A 28 százalékos adó után a bruttó kamat 72 százaléka marad meg, ezért ugyanehhez a nettóhoz 5,50 / 0,72 = 7,64 százalékos bruttó kamat kellene. A számítás egyszerű kamattal, újrabefektetés nélkül készült, és feltételezi, hogy a TBSZ szabályai nem változnak.
| Egy évre, 10 millió forinton | Ma (adómentes) | Javaslat, sima értékpapírszámlán | Javaslat, 5 évig TBSZ-en |
|---|---|---|---|
| Kamatláb | 5,50 % | 7,64 % | 7,64 % |
| Bruttó kamat | 550 000 Ft | 763 889 Ft | 763 889 Ft |
| Adó (szja + szocho) | 0 Ft | 213 889 Ft (28 %) | 0 Ft |
| Nálad marad | 550 000 Ft | 550 000 Ft | 763 889 Ft |
A sima értékpapírszámlán a bruttósítás valóban semleges: ugyanannyi marad nálad, mint ma. A különbség a TBSZ-en jelenik meg, mert ott a lekötés hosszától függ az adó.
Három év alatt a 7,64 százalékos kamat 2 291 667 forint lenne; ha a harmadik év után zárod a számlát, 18 százalék adó után 1 879 167 forint maradna, vagyis 229 167 forinttal több, mint a mai 1 650 000 forint.
Öt év lekötésnél a teljes 3 819 444 forint adómentesen a tiéd lenne, szemben a mai 2 750 000 forinttal. Ez az eset viszont azt is feltételezi, hogy a hároméves FixMÁP lejárta után ugyanilyen kamatú új sorozatot veszel.
Mit jelentene a változás a TBSZ-edre?
A TBSZ ma az állampapírnál nem előny, hanem kockázat (a számlatípus általános szabályait a tartós befektetési számla (TBSZ) működéséről szóló cikkünk írja le).
A Kincstár tájékoztatója szerint ha a tartós befektetési számlát az ötödik év előtt megszünteted, az egyébként adómentes állampapír kamata után is adót kell fizetned. Az szja a gyűjtőévtől számított harmadik év végéig 15 százalék, utána 10 százalék, az ötéves lekötési időszak végén pedig nulla.
A 2024. december 31. után kötött vagy újrakötött TBSZ-szerződéseknél a NAV tájékoztatója szerint szocho is jön: 13 százalék, ha három éven belül szakítod meg a lekötést, 8 százalék a hároméves időszak után, és 0 százalék öt év után. A szocho felső határa itt nem érvényes, a teljes hozam után fizetni kell.
| Lekötés hossza | Adó a hozamon (új TBSZ) | 3 év kamatából nálad marad: mai FixMÁP | Ugyanez bruttósított FixMÁP-pal |
|---|---|---|---|
| 3 éven belül megszakítva | 28 % | 1 188 000 Ft | 1 650 000 Ft |
| 3. és 5. év között zárva | 18 % | 1 353 000 Ft | 1 879 167 Ft |
| Legalább 5 év | 0 % | 1 650 000 Ft | 2 291 667 Ft |
A táblázat a három év alatt összegyűlt kamatot mutatja, a lekötés megszakításakor fizetendő adó levonása után. A különbség egyértelmű: ma a TBSZ-en tartott állampapír legfeljebb ugyanannyit hoz, mint a sima számlán, ötévesnél rövidebb lekötésnél kevesebbet. Bruttósítás után a helyzet megfordulna, és a TBSZ lenne az állampapír legjobb otthona.
TBSZ-ben gondolkodsz? Ismerd meg a K&H Értékpapír számlanyitási feltételeit és díjait.
Mit érdemes most tenned?
Érdemes most TBSZ-t nyitni állampapírra?
A mai szabályok szerint nem éri meg kifejezetten állampapír miatt TBSZ-t nyitni: az adómentes papír a lekötéstől nem lesz kedvezőbb, a korai megszakítás viszont adót von maga után. A TBSZ akkor ésszerű, ha részvényt vagy ETF-et is tartanál benne öt évig, ahol az árfolyamnyereség ma is adóköteles; ehhez a legjobb TBSZ-számlák között érdemes keresni.
Figyelj arra is, hogy a TBSZ-en a hozam akár részleges felvétele a lekötés megszakításának számít, így a FixMÁP negyedéves kamatát sem veheted ki büntetlenül. Mivel ma sem törvényjavaslat, sem kormányzati döntés nincs, egy feltételezett szabályra számlát nyitni korai lépés.
Mi lesz a már megvett állampapírjaiddal?
A már megvásárolt papírok adózásán egyetlen elfogadott jogszabály sem változtatott: kamatuk ma is adómentes. A bruttósítás javaslata is kizárólag az újonnan kibocsátott sorozatokról szól, és a szerzője szerint a meglévő papírok kamata nem válik egyik napról a másikra adókötelessé. Hogy egy esetleges változás pontosan mit jelentene a meglévő állományra, az a kormány december elejéig esedékes válaszától és az azt követő döntésektől függ.
Milyen alternatívák vannak?
Ha nem szeretnél a fejleményekre várni, három irányt érdemes végiggondolnod:
- Maradsz a lakossági állampapírnál: a jelenlegi papírok adómentesek, a kamat állami garanciával jár, a kockázat itt a jövőbeli szabályokban van, nem a mai befektetésben.
- Rövid távú alternatívák: a kincstári takarékjegy vagy lekötött betét kérdésében a nettó hozam dönt.
- Hosszabb távon ETF TBSZ-en: itt az ötéves lekötés ma is valódi adóelőnyt ad, cserébe az árfolyamkockázatot is vállalod; a legjobb ETF-ek listája jó kiindulópont.
A külföldi állampapír ma nem alternatíva adózás szempontjából: kamata Magyarországon a normál szabályok szerint, 15 százalék szja és 13 százalék szocho mellett adózik.
Állampapíron túl is befektetnél? Nézd meg a K&H Értékpapír befektetési kínálatát és kereskedési díjait.
Gyakori kérdések az állampapír adózásáról
A cikk tájékoztató jellegű, nem minősül befektetési, adó- vagy jogi tanácsadásnak. A bemutatott javaslatok nem elfogadott szabályok; az adózás az egyéni körülményektől és a hatályos jogszabályoktól függ.
Figyelmeztetések:
A jelen cikk nem nyújt konkrét és személyre szóló befektetési tanácsadást, a benne foglaltak nem minősíthetők pénzügyi eszköz jegyzésére, vételére, eladására vonatkozó ajánlattételi felhívásnak vagy ajánlatnak, befektetési elemzésnek, pénzügyi elemzésnek, befektetéssel kapcsolatos kutatásnak, pénzügyi, adó- vagy jogi tanácsadásnak, így az itt szereplő információkat az olvasó csak saját felelősségre használhatja fel.