logo RankiaMagyarország

Shortolás (rövidre eladás) érthetően – Működés, költségek, kockázatok

shortolás (rövidre eladás)

Hallottál már arról, hogy valaki akkor kereshet pénzt a tőzsdén, amikor az árfolyamok esnek? Biztosan furcsán hangzik, végül is általában akkor nyerünk, ha az árfolyamok emelkednek. De van egy módszer, amely ezt lehetővé teszi. Ez nem más mint a shortolás vagy rövidre eladás. Ebben a cikkben végigmegyünk azon, hogy hogyan működik, mennyibe kerül, és melyek az igazi veszélyei.

Mi az a shortolás (rövidre eladás)?

A rövidre eladás lényege, hogy egy értékpapírt (részvényt, ETF-et, stb.) kölcsönzöl a brókeredtől, majd azonnal eladod azt az aktuális áron. Később, amikor az ár esik, visszavásárlod ugyanazt a papírt – sokkal olcsóbban – és visszaadod a brókernek. A különbség a te nyereséged.

Shortolás példa: hogyan keresel az esésen?

Képzeld el, hogy az ACME Kft. részvénye éppen 100 eurón jár. Te azonban úgy gondolod, hogy hamarosan 70 euróra esik az ár. Hogyan kereshetsz az esésből?

  • A brókered kölcsönöz neked 100 db ACME részvényt (vagy annyit, amennyit engedélyez).
  • Azonnal eladod ezeket 100 euróért → 10 000 eurót kapsz.
  • Várod, míg az ár 70 euróra csökken.
  • Visszavásárlod ugyanazt a 100 db részvényt 70 euróért → 7 000 euróért.
  • Visszaadod a részvényeket a brókernek.
  • Nyereséged: 10 000 - 7 000 = 3 000 euró (mínusz a költségek).

Ez az alapelv: eladás, majd visszavásárlás alacsonyabb áron. Egyszerűnek hangzik – és elméletben az is. De itt jönnek a buktatók.

0% jutalék részvényekre és ETF-ekre
  • Magyar nyelv és lokális támogatás
  • Kamat a szabad készpénzre (változó)
  • 0%-os jutalék részvényekre és ETF-ekre.
  • Gyors, kezdőbarát xStation platform
Látogatás

A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.


Hogyan működik a rövidre eladás?

Részvény shortolása

Amikor shortolni szeretnél egy konkrét részvényt, a folyamat így néz ki:

  • Kölcsönzési lépés: A brókered megkeresi a piacon, hogy ki tudja neked kölcsönözni a részvényt. Lehet, hogy saját készletből, vagy egy másik ügyfél számlájáról.
  • Eladás: Azonnal értékesíted a kölcsönzött részvényeket, és a brókerednek kölcsönzési díjat (borrow fee) fizetsz.
  • A short pozíció nyitva marad: Egészen addig, amíg nem vásárolsz vissza, és nem adod vissza a részvényt.
  • Fedezet szükséges: Egy úgynevezett margin vagy letét biztosítékot kell nyújtanod a brókerednek – ez biztosítás arra az esetre, ha a kereskedés rosszul alakul.

 A kölcsönzés jellemzően más ügyfelek hosszú pozícióiból, intézményi készletből történik.

Nem minden részvény shortolható. A brókerek általában csak olyan papírokat engednek shortolni, amelyeknek van likviditása (könnyen és gyorsan eladható forgalma),

ETF-ek / indexek rövidre eladása

Az ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) és az indexek szinte ugyanúgy működnek, mint az egyedi részvények – csak könnyebb őket shortolni, mert általában nagyobb likviditásuk van. Például az S&P 500-at követő ETF shortolása azt jelenti, hogy azt feltételezed, hogy az amerikai tőzsde szélesebb körben esni fog.

Az indexek shortolása szofisztikáltabb lehet: opciók, futures szerződések, vagy inverz ETF-ek útján lehet ezt megtenni. De a lényeg ugyanaz: arra spekulálsz, hogy az index értéke csökkenni fog.

Tőkeáttét (leverage) és fedezet (margin) szerepe

A tőkeáttét azt jelenti, hogy nem csak a saját pénzeddel kereskedhetsz, hanem a brókered által kölcsönzött pénzzel is. A tőkeáttét valójában a nagyobb pozíció irányítását teszi lehetővé kisebb saját tőkével. Például ha 1 000 euród van, a brókered 1:10-es arányt kínálhat, amely lehetővé teszi 10 000 eurós pozícióban való kereskedést.

A tőkeáttétes kereskedés nem ajánlott kezdő befektetőknek, vagy azoknak, akik nem rendelkeznek szigorú kockázatkezelési tervvel.

A margin pedig az a biztosíték, amelyet fel kell használnod. Ez szintén a brókeredtől függ: lehet 25%-os, 50%-os, vagy akár nagyobb margin-követelmény is. Lényeg: a brókered így próbálja meg elkerülni, hogy túl nagy veszteséged szülessen, amit már nem tudsz fedezni.


A shortolás költségei

Sok kezdő befektető azt gondolja, hogy a shortolás ingyenes vagy szinte ingyenes – ez azonban messze van az igazságtól. Vannak rejtett költségek, amelyek idővel felhalmozódhatnak.

KöltségtípusMit jelent?Mikor nő meg nagyon?
Kölcsönzési díj (borrow fee)Díj a kölcsönvett részvényért/ETF-ért.Ha sokan shortolják → ritka papír → magas díj.
Finanszírozási / overnight díjDíj a tőkeáttételes pozíció fenntartásáért.Ha magas a kamatkörnyezet (EURIBOR/Fed), vagy nagy a tőkeáttét.
SpreadA vételi és eladási ár közötti különbség.Alacsony likviditásnál, volatilis részvényeknél.
JutalékA bróker kereskedési díja.Nem változik, de magas volumen mellett gyorsan összeadódhat.

Kölcsönzési díj (borrow fee)

Ez a legmeghatározóbb költség. Amikor egy részvényt kölcsönzöl a brókeredtől, napi vagy havi kamatot kell fizetned erre a kölcsönre. Az arány függ attól, hogy:

  • Mennyire keresett az a részvény shortolásra: Ha sokan szeretnék shortolni, az ár magasabb lesz (akár 5-20% évesített kamat is lehet).
  • Mennyi a részvény forgalma: Egy kevésbé likvid papírnál drágább a kölcsönzés.
  • Hányan shortolják az adott papírt: Ha túl sokan shortolják ugyanazt, a brókered drágítja az árat.

Ha egy részvényt 3%-os éves kamattal kölcsönzöl, és 6 hónapig tartod a short pozíciót, az 1,5%-os költség már „beépül" a pozícióba, ez azt jelenti, hogy a pozíció nyereségét vagy veszteségét a kezdeti költség már automatikusan csökkenti.

Finanszírozási / Overnight díj

Ha tőkeáttéttel (leverage) kereskedsz, az overnight (egy napon túli) finanszírozási díjat is fizetned kell. Ez alapvetően azt jelenti, hogy a brókered kölcsönzi neked azt a pénzt, amit a pozícióhoz felhasználsz. Az arány általában az aktuális kamatláb + kis felár (például 2-3% évesített kamat).

Ez főleg rövid periódusú shortolásban adódhat össze.

Spread és jutalék – mit jelent a gyakorlatban?

A spread az az eltérés az „eladási” és „vételi” ár között. Shortoláskor, amikor eladod az értékpapírt, az eladási árat kapod meg – amely már kicsit alacsonyabb, mint a piaci ár. Amikor visszavásárlod, a vételi árat fizeted – amely magasabb. Ez a különbség azonnal nyereségcsökkenés.

A jutalék pedig egyszerűen az, amit a brókered levesz az egyes kereskedésekből. Lehet fix összeg (például 5 euró), vagy százalékos (0,1-1% közötti ráta).

Ha 10 000 euró értékben shortolsz, és a spread 0,5% plusz 10 euró jutalék, azonnal 60 euró költséggel indulsz.


A shortolás legnagyobb kockázatai

Ez az a rész, amelyet senki sem szeret, de kritikus fontossággal bír. A shortolás jelentősen kockázatosabb, mint a hagyományos vásárlás. Miért?

Korlátlan veszteség lehetősége

Ez a legfontosabb különbség a hagyományos kereskedéshez képest. Ha egy részvényt vásárolsz 100 euróért, akkor a legrosszabb eset az, hogy a részvény 0-ra csökken – így maximum 100 euró a veszteséged.

De ha shortolsz, nincs felső határa az árnak. Az ACME Kft. részvénye 100 euróról nőhet 150 euróra, 200 euróra, 300 euróra... nincs, ahol megáll. A veszteséged elméletileg korlátlan. Ha 100 euró/darab áron shortolsz 100 darabot (10 000 euró), és az ár 200 euróra emelkedik, máris 10 000 eurót veszítesz (a költségek nélkül).

Ezért szükséges a stop-loss! (Erről később még beszélünk.)

Short squeeze (rövid zárásos felhajtás)

Egy viszonylag ritka, de drámai esemény lehet a short squeeze. Így történik:

  1. Sok befektető shortol egy részvényt (nagy short pozíció van a piacon).
  2. Valamilyen ok miatt (pozitív hír, felvásárlás, stb.) az ár hirtelen felfelé kezd mozogni.
  3. A shortolók pánikba esnek és sietnek zárni a pozícióikat (visszavásárolni a részvényt, hogy ne veszítsenek még többet).
  4. Ez az azonnali vissza-vételi nyomás az árakat még jobban fellöki.

Az ár olyan gyorsan robban fel, hogy sok shortoló óriási veszteséget szenved el. Erre klasszikus példa a GameStop (GME) és AMC ügy volt 2021-ből.

Margin call és kényszerlikvidálás

Emlékezz, hogy a shortoláshoz szükséges egy fedezet vagy margin a brókerednél. Ha a pozícióban túl sok veszteséged van, a brókered figyelmeztet: "Fizetned kell további margint, vagy zárni kell a pozíciódat!"

Ez az margin call. Ha nem fizetsz (vagy nem tudsz fizetni), a brókered automatikusan zárja a pozíciódat – visszavásárolja a papírt az aktuális piaci áron, függetlenül attól, hogy mekkora veszteséget realizálsz. Ez pedig nem más mint a kényszerlikvidálás.

Ha egy szörnyűen rossz napod van, és a margin a minimum alá csökken, az automatikus zárás az abban a pillanatban legrosszabb áron fog megtörténni.

Kis forgalmú vagy hype-os részvények extra veszélyei

Ha egy olyan részvényt shortolsz, amely alacsony kereskedési forgalmú vagy nagy spekulációs hype van körülötte, akkor még nagyobb veszélyben vagy.

  • Alacsony likviditásnál: Lehet, hogy egyáltalán nem tudod visszavásárolni a pozíciódat (az eladási és vételi ár között óriási a spread).
  • Hype-os részvényeknél: Egy közösségi média kampány vagy egy influencer egy szava elegendő lehet ahhoz, hogy az ár felrobbanjon, és short squeeze-et okozzon.
Egyszerű platform, oktatási támogatás
  • Több mint 25 év tapasztalat
  • Szabályozott bróker (CySEC)
  • Magyar ügyfélszolgálat és oktatás
  • Könnyen használható platform
Látogatás

A kiskereskedelmi befektetők 70%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.


Szabályozási keretek

A szabályozás főleg az Európában működő befektetőket érinti. De ne félj – nem bonyolult.

Short tilalom ideiglenesen bevezethető

Az FCA (Egyesült Királyság) és az ESMA (Európai Pénzügyi Felügyeleti Hatóság) ideiglenesen betilthatja a shortolást bizonyos részvényekre vagy szektorokra, ha az pénzügyi stabilitási kockázatot jelent. Ez történt például 2020 márciusában a COVID-19 válság alatt.

Ha be van tiltva a shortolás egy részvénynél, egyszerűen nem tudsz új short pozíciókat nyitni – de a meglévőket zárni még lehet.

ESMA szabályok és alapvető bejelentési kötelezettség

Az ESMA bevezetett egy szabályt: ha 0,1% feletti nettó short pozíciód van egy részvénynél, azt jelentenie kell a pénzügyi felügyeleti hatóságnak. Ez csak egy adminisztratív követelmény – de fontos tudnod róla, mert a brókerednek ilyenkor kötelező egy bejelentési formát kitöltenie.

Ezek a szabályok a nagyon nagy pozíciókat érintik. Ha nem professzionális kereskedő vagy, általában nem kell aggódnod ezek miatt.


Mikor használható a rövidre eladás?

A shortolás nem csupán az "esésre való fogadás" vagy a spekuláció. Vannak legitim és értelmes felhasználási módjai.

Portfólióvédelem (hedging)

Képzeld el, hogy van egy nagy portfóliód, amely számos technológiai papírból áll. De azt gyanítod, hogy a tech szektor hamarosan korrigálódni fog. Mit tudsz tenni?

  • Az összes értékpapír eladása nem jó megoldás – lezárulnál az összes pozícióból.
  • De shortolhatsz egy tech ETF-et vagy egy-két nagy tech papírt. Így, ha az árak esnek, a short pozíciódon keresni fogsz, amely kompenzálja a hosszú portfólió veszteségét.

Ez a hedging, és ez egy teljesen legitim védekezési stratégia.

Medvepiaci stratégiák

Ha azt hiszed, hogy az egész piac medvepiacra vált (az árak széles körben esnek), shortolhatsz:

  • Indexeket (az S&P 500 vagy a DAX shortolása).
  • Szektorokat (például az egész pénzügyi szektor shortolása).
  • Konkrét papírokat, amelyekről úgy gondolod, hogy jobban fognak esni, mint az index.

Ez egy szisztematikus megközelítés az esésekből való profitálásra.

Rövid távú spekuláció

Sok rövid távú kereskedő (day trader, swing trader) használja a shortolást egy egyszerű stratégiaként: azonosítanak egy papírt, amely túl-vásároltnak tűnik (technikai analízis szerint), shortolnak egy rövid ideig, és pár óra vagy nap múlva zárják a pozíciót.

Nem győzöm hangsúlyozni, hogy ez spekulatív és kockázatos – de sok kereskedőnek ez a módszere.


Gyakori hibák a rövidre eladásnál

Most, hogy tudod, hogyan működik és mik a veszélyei, nézzük meg, melyek az igazi buktatók:

Túl nagy tőkeáttétel (leverage)

A leggyakoribb hiba, hogy a befektetők túl nagy tőkeáttétellel (leverage) kereskednek. Ha van 1 000 euród, és 1:20-as arányt használsz (20 000 euróval kereskedsz), akkor már egy 5%-os elmozdulás az ár felfelé a teljes számlád megsemmisítheti.

Kezdj alacsony leverage-zsel (ideális: max 1:5 vagy 1:10), és csak akkor növeld, ha már tapasztalt vagy.

Stop-loss hiánya

Ez a halálos hiba. Ha shortolsz stop-loss nélkül, a pénzügyi csőd felé jársz.

A stop-loss azt jelenti: "Ha az ár erre az árra emelkedik, automatikusan zárd a pozíciómat, még akkor is, ha veszteséges."

Ha shortolsz egy részvényt 100 euróért, és azt mondod: "ha 110 euróra megy, zárd be a pozíciómat." Ez korlátozza a veszteséget 10 euróra (plusz költségek).

Magas volatilitású részvények shortolása

A magas volatilitású (vadul ingadozó) részvények shortolása túl kockázatos, különösen az amatőrök számára. Miért? Mert az ár könnyedén összeeshet, éppen akkor, amikor te shortolnál – és óriási veszteséget okozhat.

Shortolj olyan papírokat, amelyek korábban stabil, előrejelezhető mozgást mutattak. Kerüld el a hype-os startup részvényeket vagy az extrém volatilitású papírokat.

Az XTB-nél könnyedén megkezdheted a shortolást, alacsony kölcsönzési díjak és teljes platform-hozzáféréssel


Összefoglaló

A shortolás vagy rövidre eladás egy legitim, de veszélyes kereskedési technika. Lehetővé teszi, hogy az árak eséséből profitálj – de mivel az árfolyamok korlátlanul emelkedhetnek, a veszteség potenciálja is korlátlan.

A shortolás nem kezdőknek való. Ha új vagy a tőzsdén, tanulj meg normál hosszú pozíciókat kereskedni, és csak akkor gondolj a shortolásra, amikor már biztos tapasztalattal rendelkezel, és szigorú kockázatkezelési szabályokat tudsz betartani.

Az átlagos befektető – te is, valószínűleg – nagyobb nyereséget fog elérni azzal, hogy hosszú távon vásárol és tart jó papírokat, mintsem hogy a shortolással próbálkozik.

GYIK - Gyakori kérdések

Figyelmeztetések:

Rankia Magyarország: Ez a cikk kizárólag tájékoztató és oktatási célokat szolgál. A benne található információk nem minősülnek pénzügyi tanácsadásnak, és nem tartalmaznak vételi vagy eladási ajánlást semmilyen pénzügyi eszközre vonatkozóan. A múltbeli hozamok nem garantálják a jövőbeni eredményeket. Befektetési döntés meghozatala előtt javasolt szakemberrel konzultálni.
Hirdetés
Kapcsolódó cikkek