7 gyakori hiba osztalékbefektetés során: hogyan kerülheted el őket?

Érdekel az osztalékbefektetés? Ha erre igennel válaszolsz, az nem annyira meglepő, hiszen ez egy évszázados múltra visszatekintő befektetési stratégia, amely a mai napig működik. Valószínűleg tudod, hogy hogyan működik az elméletben, de a gyakorlati megvalósítása valamivel bonyolultabb.

Ez a cikk segít neked elkerülni a kezdők számára leselkedő 'veszélyeket' az osztalék-portfólió kialakításában.

Mi az osztalékbefektetés?

Az osztalék alapú befektetési stratégia azon alapul, hogy olyan vállalatok részvényeibe fektetünk be, amelyek rendszeresen osztalékot fizetnek, miközben továbbra is megőrzik a vállalat pénzügyi egészségét. Ezzel a befektetési stratégiával a befektetőnek az a célja, hogy az osztalék révén tegyen szert egy rendszeres jövedelemre, ahelyett, hogy kizárólag a vállalat részvényeinek felértékelődésére számítana.

Olvasd el az osztalékbefektetésről szóló útmutatónkat, amely nemcsak néhány kulcsfontosságú fogalmat ismertet, hanem egy sor olyan stratégiát is, amelyek az évek során hatékonynak bizonyultak.

Az osztalékbefektetés formái

Az osztalékbefektetést szinte mindig a vállalatok részvényeinek egyéni megvásárlásával társítják. Pedig a pénzügyi ágazat fejlődésének köszönhetően, jelenleg léteznek másféle módok is az osztalék alapú befektetésre.

• Osztalékfizető részvények: kiváló befektetési eszközök, ahol a befektető felelős a befektetési portfólió kezeléséért.
• Befektetési alapok: a portfólió létrehozását és kezelését egy szakemberre bízzák, aki később osztalékot fizet ki a befektetőknek.
• Osztalékhozamra fókuszáló ETF-ek (Exchange Traded Funds, tőzsdén kereskedett alapok): Az ETF-ek egyszerűen megfogalmazva részvények és befektetési alapok keverékei, amelyek lehetővé teszik, hogy egy alacsonyabb költséggel kereskedjünk egy vállalati portfólióval, mintha egy befektetési alap közvetítésével kereskednénk ugyanazon vállalatok befektetési eszközeivel.
• CEFs (Close End Funds): zárt végű befektetési alapok, amelyek főként az osztalékok elosztására összpontosítanak, de magas volatilitással rendelkeznek. Elsősorban tapasztaltabb befektetőknek ajánlott.

A 7 fő hiba az osztalékbefektetésben

Elég gyakran fordulnak elő hibás döntések, amikor osztalék alapú stratégiával fektetnek be vállalatokba. Nézzük a hét legfontosabbat:

Az osztalékbefektetés 7 leggyakoribb hibája:

1. Csak az osztalékhozamra történő figyelés
2. Az osztalék fenntarthatósági vizsgálatának elmulasztása
3. Nem megfelelő diverzifikálás
4. Türelmetlenség
5. Az adók figyelemen kívül hagyása
6. A befektetési portfólió rendszeres felülvizsgálatának hiánya
7. Befektetési terv hiánya

Nézzük meg őket sorban!

1. hiba: Csak az osztalékhozamra történő figyelés

Ebbe a hibába lehet a legkönnyebben beleesni, és ezért ez a leggyakoribb hiba az osztalékbefektetésnél. Logikus, hogy amikor egy befektető osztalékbefektetéssel kezd el foglalkozni, a lehető legtöbb osztalékot szeretné megszerezni a lehető legrövidebb idő alatt. Emiatt olyan vállalatokra figyel, amelyek magas osztalékhozamot kínálnak.

Azonban egy magas osztalékhozam azt is jelezheti, hogy az osztalékot fizető vállalat átmenetileg vagy tartósan nehéz időszakon megy keresztül, és az osztalék kifizetése veszélyben lehet. De léteznek olyan vállalatok is, amelyek magas osztalékhozamot kínálnak és pénzügyileg egészségesek, azaz az osztalék kifizetése nincs veszélyben.

Hogyan lehet felismerni, hogy egy vállalat magas osztalékhozamot kínál? Egy egyszerű módszer az, ha összehasonlítjuk a múltbeli osztalékhozamaival. Az alábbi rövid lista néhány vállalat jelenlegi és az elmúlt öt évben kínált osztalékhozamát mutatja.

XTB

Minimális befizetés: €0.00

* A lakossági CFD számlák 78%-a veszít pénzt

Látogassa meg a Brókert

2. hiba: Az osztalék fenntarthatósági vizsgálatának elmulasztása

Sok kezdő befektető, aki osztalék alapú befektetésre adja a fejét, elköveti azt a hibát, hogy nem vizsgálja meg megfelelően a befektetésre kiválasztott vállalatokat, Fontos megvizsgálni a vállalat pénzügyi egészségét, az osztalékfizetés múltbeli adatait, fenntarthatóságát, a piaci helyzetét és más releváns tényezőket, mielőtt meghozod a befektetési döntésed.

A jó döntés meghozatalához szükséges megismerni a vállalatok pénzügyi döntéseit, hogy megismerhessük, hogyan fizetik az osztalékot (nyereségből vagy adósságból), és így eldönthetjük, hogy befektetünk-e az adott vállalatba vagy nem.

Figyelembe kell venni a pénzügyi mutatókat, mint például a kifizetést és a szabad pénzáramlást (cash flow-t), hogy meghatározhassuk, hogyan fizetik az osztalékot.

👉 Ha pedig az osztalék fenntarthatóságáról beszélünk, ki tudnád számítani egy részvény árát (belső értékét) a várható jövőbeli osztalékok jelenlegi időpontra diszkontálásával? A következő cikkben megmutatjuk, hogy hogyan történik ez: Osztalék diszkontálási modell (DDM): Mi ez és hogyan működik?

3. hiba: Nem megfelelő diverzifikáció

Az egyik leggyakoribb hiba az, hogy az összes pénzt egyetlen részvénybe fektetjük, vagy a portfóliót egyetlen szektorra vagy földrajzi területre koncentráljuk.

Attól függetlenül, hogy egy kiváló elemzést készítettünk a vállalatról és az osztalék fenntarthatósága biztosított, elengedhetetlen a befektetési portfólió diverzifikálása. Ezzel a vállalat belső kockázatának csökkentése a célunk, amit például egy átmeneti nehézség vagy a vezetőség döntése okozhat az osztalék filozófiájának megváltoztatásáról (felfüggesztés vagy törlés).

A diverzifikációval csökkentve a portfólió kitettségét egy vagy több vállalatra növeljük a hosszú távú jó hozamok elérésének esélyét.

Mi az optimális vállalatszám a portfólióban?

A befektető és akadémikus Joel Greenblatt Te is lehetsz tőzsdeguru című könyvében úgy becsüli, hogy egy portfólió valós kockázata 46%-kal csökken két részvény vásárlásával, 72%-kal négy értékpapírral, 81%-kal nyolc értékpapírral és 93%-kal 16 részvénnyel.

Empirikus tanulmányok szerint 20 vállalat az optimális szám a szisztematikus vagy nem szisztematikus kockázat csökkentésére.

4. hiba: Türelmetlenség

A részvényalapú befektetés egy hosszú távú befektetési stratégia, amely kitartást és következetességet igényel. A tapasztalatlan befektetők gyakran elhagyják ezt a stratégiát, mivel nem látják azonnal az eredményeket, és inkább a pillanatnyi befektetési trendeket követik. Azonban a stratégia folyamatos változtatása jelentős veszteségeket okozhat, mivel a befektető általában veszteséggel hagyja el az osztalékstratégiát egy olyan stratégiáért, amelyben talán már késő nyereséget elérni.

Még ha nem is változtatunk stratégiát, amikor jelentős árfolyam-ingadozás következik be, olyankor a kezdő befektető elbizonytalanodik, hogy eladja-e a részvényt. Akár a tőkeveszteség csökkentése érdekében, akár az árfolyamnyereség begyűjtése érdekében, amely néha több évnyi osztaléknak felel meg.

Ezekben a dilemmákban alapvető fontosságú előre meghozni ezeket a döntéseket egy befektetési terv készítésével. Így az érzelmi elem kikerül a döntéshozatalból. Fontos azonban figyelembe venni, hogy a befektetések értéke rövid távon ingadozhat, de hosszú távon a stabil vállalatok általában növelik az osztalékot és az árfolyamot. A befektetőnek kell meghoznia ezt a döntést.

5. hiba: Az adók figyelmen kívül hagyása

Az osztalékbefektetés adóköteles az utolsó fillérig, de tartós befektetési számlával adómentessé tehető. Amikor az osztalék megérkezik a brókerszámlára, az adóhivatal is szeretné megkapni a maga részét belőle.

Magyarországon az osztalék adózása:

• Az osztalék után 15%-os személyi jövedelemadót és 13% szociális hozzájárulási adót kell fizetni.

Az adóteher Magyarországon kívül alkalmazható a forrásnál is. Ez azért van, mert ha a befektető olyan vállalatokban rendelkezik részvényekkel, amelyek adóügyi székhelye nem az ő lakóhelyének megfelelő országban van, akkor lehetséges, hogy az osztalék egy részét visszatartják abban az országban, ahol a vállalat be van jegyezve.

6. hiba: A befektetési portfólió rendszeres felülvizsgálatának hiánya

Az osztalékbefektetés tervének részeként fontos nyomon követni a vállalatok fejlődését, amelyekbe befektetünk, és szükség szerint módosítani a portfóliót. Íme néhány ajánlott tevékenység:

• Nyilvántartást vezetni a részvények vásárlásáról és eladásáról, a kapott osztalékokról és a fizetett adóról a portfólióban.
• Meghatározni, hogy a vállalatnak a portfólióban kell-e maradnia, a pénzügyi jelentéseinek aktualizálása után.
• Diverzifikálni a részvények között, hogy elkerüljük, hogy egy vagy több vállalat túlzott súlyt kapjon a portfólióban.

7. hiba: Befektetési terv hiánya

A hiba, amely magában foglalja az összes többi említett hibát: befektetés világos terv nélkül. Mivel ez a befektetési stratégia sok időt és türelmet igényel, fontos a befektetési célokat, határidőket és kockázatkezelési stratégiákat meghatározni rövid, közép- és hosszú távon.

A rövidtávú célok segítenek fenntartani a motivációt a stratégia folytatásához. A középtávú célok lehetővé teszik a portfólió fejlődésének mérését, és szükség esetén módosítást, ha a stratégia nem úgy működik, ahogy szeretnénk.

Ha még nincs meghatározott befektetési terved, itt van néhány tipp, hogy hogyan is kellene kinéznie.

• Világos célok: Határozd meg egyértelműen pénzügyi céljaidat és a befektetés célját!
• Időtáv: Határozd meg, hogy mennyi ideig vagy hajlandó befektetni, mielőtt kivenné a pénzét!
• Kockázattűrés: Gondold át, hogy mennyi kockázatot vagy hajlandó vállalni a befektetéseidben, és ennek megfelelően állítsd össze a portfóliódat!
• Diverzifikáció: Diverzifikáld a befektetéseidet különböző eszközosztályok között a kockázat csökkentése érdekében!
• Befektetési stratégia: Állíts fel egy konkrét cselekvési tervet arra vonatkozóan, hogy hogyan fektess be. Kövesd nyomon a befektetéseid!
• Felülvizsgálat és kiigazítás: Készíts egy ütemtervet a befektetési terved rendszeres felülvizsgálatára és a szükség szerinti kiigazítására!
• Professzionalizmus: Ha nincs tapasztalatod a befektetések terén, fontold meg, hogy pénzügyi tanácsadást kérsz egy képzett szakembertől.

A legfontosabb dolog az, hogy a befektetői profilodat ismerve dolgozz ki egy tervet

A portfólió önálló építése a vállalatok kiválasztása révén nemcsak tanulást igényel, hanem önismeretet is.

Normálisnak számít a pénzügyi ismeretek hiánya miatt befektetési hibákat elkövetni, alábecsülni a kockázatkerülést és kezelni az érzelmeket, amikor a piac erőteljesen ingadozik.

A legtöbb hiba elkerülése érdekében a legcélszerűbb egy befektetési tervet készíteni, amely legalább a következőket tartalmazza:

• Vállalatok száma
• Vállalatok súlya
• A portfólió várható hozama
• Mikor kell egy vállalatot hozzáadni vagy kivenni a portfólióból?
• És végül, ami a legfontosabb, ragaszkodni a kidolgozott tervhez ;)

Ez tehát a 7 leggyakoribb hiba, amit minden befektetőnek el kell kerülnie, amikor osztalékbefektetéssel kezd el foglalkozni.

XTB

• Magyar nyelv és lokális támogatás
• Kamat a szabad készpénzre (változó)
• 0%-os jutalék részvényekre és ETF-ekre.
• Gyors, kezdőbarát xStation platform

Látogatás

A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.

eToro

• Valós és származtatott termékekkel rendelkező részvények, ETF-ek és kriptovaluták.
• Közösségi kereskedés és másolásos kereskedés.
• Felhasználóbarát platform és demo fiók.

Látogatás

A kiskereskedelmi befektetők 71%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.

Lightyear

• 0% jutalék részvény/ETF ügyletekre
• Frakcionált részvényvétel
• Egyszerű, gyors web + mobil app
• Kamat a szabad készpénzre

Látogatás

A befektetett tőkéd kockázatnak van kitéve.