Stratégiák

A befektetés nem arról szól, hogy minden alkalommal eltaláljuk a piac irányát, hanem arról, hogy megőrizzük a tőkénket akkor is, amikor a piac ellenünk mozog. A legtöbb befektető nem azért veszít pénzt, mert rossz eszközöket választ, hanem azért, mert nem korlátozza a veszteségeit, túl nagy pozíciókat nyit, vagy túl sokat koncentrál egyetlen eszközbe.
A piac természeténél fogva bizonytalan. Lehetünk felkészültek, lehet jó stratégiánk, de a volatilitást és a váratlan eseményeket soha nem tudjuk teljesen kiküszöbölni. A kockázatkezelés pontosan erre szolgál: nem a kockázatot tünteti el, hanem kezelhetővé teszi.
A jól felépített kockázatkezelési rendszer segít:
A profi befektetők, alapkezelők és kereskedők mind ugyanabban hisznek:
nem az számít, hányszor nyersz, hanem az, hogy mennyit veszítesz, amikor veszítesz.
Ezért tekintik a kockázatkezelést a befektetés egyik legfontosabb — gyakran alábecsült — alappillérének. A következő fejezetekben megnézzük, hogyan építhetsz olyan rendszert, amely védi a tőkédet, és támogatja a hosszú távú, fegyelmezett befektetést.
A kiskereskedelmi befektetők 70%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.
A pozícióméretezés azt jelenti, hogy egy adott kereskedéshez vagy befektetéshez mekkora tőkét fordítasz. Ez nem a nyereség maximalizálásáról szól, hanem arról, hogy mekkora veszteséget tudsz elbírni egyetlen pozícióban.
A pozícióméretezés alapvető képlete:
Pozícióméret = (Számla nagysága × Kockázatkezelési %) / (Belépési ár – Stop-loss ár)
Az egyik legfontosabb befektetési szabály az, hogy egyetlen kereskedés kockázata ne haladja meg a teljes számla 1-2%-át. Ez azt jelenti:
Ez a szabály garantálja, hogy még több egymást követő veszteség után is képes vagy tovább kereskedni.
Tegyük fel, hogy:
Pozícióméret = 1 000 Ft ÷ 500 Ft = 2 részvény
Ez azt jelenti, hogy 2 részvényt vehetsz meg anélkül, hogy a kockázatod túllépje az 1%-ot.
| Százalékos | Teljes számla % alapján (1-2%) | Egyszerű, skálázódik a számla méretével | Nem veszi figyelembe a volatilitást | ||||
| Fix dollár/forint | Ugyanaz az összeg minden kereskedésben | Konzisztens, könnyen követhető | Nem adaptálódik a piaci feltételekhez | ||||
| Volatilitás alapú | Nagyobb volatilitás = kisebb pozíció | Alkalmazkodik a piaci kockázathoz | Összetettebb kiszámítani | ||||
| Kelly-formula | Matematikai képlet a nyereség-arányok alapján | Elméleti optimum | Gyakran agresszívabb, mint szükséges |
| Módszer | Leírás | Előnye | Hátránya |
|---|---|---|---|
| Százalékos | Teljes számla % alapján (1-2%) | Egyszerű, skálázódik a számla méretével | Nem veszi figyelembe a volatilitást |
| Fix dollár/forint | Ugyanaz az összeg minden kereskedésben | Konzisztens, könnyen követhető | Nem adaptálódik a piaci feltételekhez |
| Volatilitás alapú | Nagyobb volatilitás = kisebb pozíció | Alkalmazkodik a piaci kockázathoz | Összetettebb kiszámítani |
| Kelly-formula | Matematikai képlet a nyereség-arányok alapján | Elméleti optimum | Gyakran agresszívabb, mint szükséges |
A stop-loss megbízás egy automatikus parancs, amely eladja a pozíciódat, ha az ár egy előre meghatározott szint alá esik. Ez a veszteséged korlátja.
Például, ha 5 000 Ft-ért vásárolsz részvényt, és stop-losst 4 500 Ft-ra állítasz, akkor az ár 4 500 Ft alá süllyedésekor a részvényed automatikusan eladódik. Ezzel korlátozod a veszteséget 500 Ft-ban.
Miért szükséges a stop-loss?
A stop-loss szint beállítása a technikai elemzésre és a volatilitásra épül.
| Technikai támasz | Korábbi alacsonyabb pont alatt | Ha 4 800 Ft-nál volt alacsony, 4 700 Ft-nál set | |||
| Százalékos távolság | Vételi ár alatt 5-10% | 5 000 Ft-ért belépve: 4 750-4 500 Ft | |||
| ATR (Average True Range) | Volatilitás alapú indikátor | Volatilis részvények: nagyobb távolság | |||
| Pszicho szint | Kerek összegek | 5 000 Ft-nál: 4 500 vagy 4 750 Ft |
| Módszer | Leírás | Alkalmazás |
|---|---|---|
| Technikai támasz | Korábbi alacsonyabb pont alatt | Ha 4 800 Ft-nál volt alacsony, 4 700 Ft-nál set |
| Százalékos távolság | Vételi ár alatt 5-10% | 5 000 Ft-ért belépve: 4 750-4 500 Ft |
| ATR (Average True Range) | Volatilitás alapú indikátor | Volatilis részvények: nagyobb távolság |
| Pszicho szint | Kerek összegek | 5 000 Ft-nál: 4 500 vagy 4 750 Ft |
A stop-loss a veszteségek korlátozására szolgál, de a kockázatkezelés másik oldala az, hogy miként realizáljuk a nyereséget. Sokan csak a belépésre és a kockázatra koncentrálnak, és elfelejtenek előre dönteni arról, hogy mikor és hogyan szeretnének profitot zárni. A profit-taking stratégia célja, hogy fegyelmezetten, érzelmi döntések nélkül kezeljük a nyereséges pozíciókat.
A jó profit-taking stratégia előre meghatározott szabályokon alapul, ami csökkenti a kapkodást és a túl korai vagy túl késői döntések kockázatát.
A profit-taking stratégia határozza meg, hogyan és milyen szinten realizálod a nyereséget. Az alábbiakban a legfontosabb módszereket találod.
Ez a legegyszerűbb megoldás: már a belépés előtt meghatározod, milyen áron szeretnél kilépni.
Például:
Ha 2:1 arányt szeretnél, akkor a célár:
5 000 + (2 × 500) = 6 000 Ft
A pozíció zárása ezen az árszinten történik.
A leggyakoribb R-R arányok:
A lényeg: a potenciális nyereség legalább kétszerese-háromszorosa legyen a vállalt kockázatnak.
Ilyenkor több részletben zárod a pozíciót.
Például:
Ez csökkenti a kockázatot, miközben megengedi, hogy a trendet tovább kövesd.
Nyereségben lévő pozíciónál a stop-loss folyamatosan “mozog” a kedvező irányba.
Előnye, hogy:
A kiskereskedelmi befektetők 70%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.
A két stratégia együtt ad teljes rendszert:
A kettő közötti arány (R-R) hosszú távon kulcsfontosságú.
Ha például 1 000 Ft-ot kockáztatsz és 2 000–3 000 Ft-ot célozol meg, akkor még akkor is profitban maradhatsz, ha a találati arányod csak 40–50%.
A sikeres befektetés nem arról szól, hogy minden kötés nyerjen — hanem arról, hogy az átlagos nyereség nagyobb legyen, mint az átlagos veszteség. A stop-loss és a profit-taking ezt együtt érik el.
A diverzifikáció a kereskedésben azt jelenti, hogy nem egyetlen piacra vagy szektorra építed az összes pozíciódat. Hiába tűnik jó ötletnek több hasonló részvényt megvenni, ha ugyanannak az iparágnak vagy trendnek a részei, valójában egyetlen irányra fogadsz — így a kockázat összeadódik. A diverzifikáció célja, hogy csökkentse ezt a koncentrációs kockázatot, és kiegyensúlyozottabb teljesítményt adjon akkor is, amikor egy-egy piac éppen nem kedvez.
Gyakorlati értelemben a diverzifikáció nem portfólióépítésről szól, hanem arról, hogy ne nyiss egyszerre túl sok hasonló pozíciót. Ha több trade ugyanarra a piaci hangulatra érzékeny, akkor egyetlen hír vagy mozgás mindet negatívan érintheti. Ezért érdemes figyelni arra, hogy különböző iparágakban, eszközökben vagy piaci környezetekben keress lehetőségeket.
A kereskedők körében bevett szabály, hogy egyetlen pozíció ne legyen a számla több mint 5–10%-a. Ennek egyszerű oka van: ha egy pozíció hirtelen esik, a teljes számlára gyakorolt hatása így is kezelhető marad. Ha viszont egy trade túl nagy súlyt kap, könnyen dominálhatja az eredményed — akár pozitív, akár negatív irányba.
A diverzifikáció tehát nem azért fontos, mert garantálja a stabil hozamot, hanem azért, mert csökkenti annak kockázatát, hogy egyetlen rossz döntés vagy váratlan esemény túl nagyot üssön a számlán. A cél nem az, hogy minél több pozíciód legyen, hanem az, hogy minden pozíció a saját súlyának megfelelően járuljon hozzá a teljes rendszeredhez.
A kockázatkezelés akkor működik igazán, ha nem különálló szabályok gyűjteményeként kezeled, hanem egységes rendszerként. Ennek első lépése, hogy meghatározd a számodra elfogadható kockázati szintet: mennyit vagy hajlandó veszíteni egyetlen pozíción anélkül, hogy az a teljes portfóliód stabilitását veszélyeztetné. Ha ez a határ világos, a többi döntés is könnyebbé válik.
A következő fontos elem a pozícióméretezés, amely minden belépés előtt kijelöli, mekkora összeget célszerű kockára tenni. Ezután érdemes előre meghatározni a kilépési pontokat is: nemcsak a stop-loss szintet, hanem azt is, mikor szeretnél profitot realizálni. Minél inkább előre döntöd el ezeket, annál kevésbé hagyod, hogy az érzelmek befolyásolják a kereskedést.
A rendszer része a portfólió egészének kezelése is. Nem elég, ha minden pozíció külön-külön biztonságos; figyelni kell a portfólió egészére, arra, hogy az egyes eszközök mennyire mozognak együtt, és mennyire koncentrálódik bennük a kockázat. A túl erős korreláció vagy egyetlen szektor túlsúlya könnyen veszélyezteti a teljesítményt, még akkor is, ha egyébként minden kötés szabályosan indult.
Végül érdemes időről időre visszanézni a saját döntéseidet. Nem feltétlenül bonyolult naplózásra van szükség, de jó, ha átlátod, mely szabályokat tartod be következetesen, hol térsz el tőlük, és milyen minták ismétlődnek. A fejlődés gyakran abból indul, hogy felismered: nem a stratégiával van gond, hanem azzal, hogy mikor nem követted.
Ha ezeket a lépéseket beépíted a gyakorlatodba, a kockázatkezelés nem plusz feladat lesz, hanem a befektetési döntéseid természetes része. Egy olyan háttérrendszer, amely akkor is megtart, amikor a piac éppen nem kedvez.
Számos online eszköz segít a pozícióméretezés kiszámításában:
Az alábbi táblázat összefoglalja a legfontosabb kockázatkezelési eszközöket és azok gyakorlati szabályait, hogy egyetlen helyen lásd a teljes rendszert.
| Pozícióméretezés | Kereskedésenként a kockázat korlátozása | Max 1-2% per pozíció | |||
| Stop-Loss | Automatikus veszteségkorlátozás | Technikai vagy % alapú | |||
| Diverzifikáció | Egy eszközre való függőség csökkentése | Max 5-10% egy pozícióban | |||
| Risk-Reward Ratio | Nyereség-veszteség arány | Min 2:1 vagy 3:1 | |||
| Profit Target | Nyereségek rögzítése | Előre meghatározott szint |
| Eszköz | Cél | Szabály |
|---|---|---|
| Pozícióméretezés | Kereskedésenként a kockázat korlátozása | Max 1-2% per pozíció |
| Stop-Loss | Automatikus veszteségkorlátozás | Technikai vagy % alapú |
| Diverzifikáció | Egy eszközre való függőség csökkentése | Max 5-10% egy pozícióban |
| Risk-Reward Ratio | Nyereség-veszteség arány | Min 2:1 vagy 3:1 |
| Profit Target | Nyereségek rögzítése | Előre meghatározott szint |
A kockázatkezelés nem izgalmas, nem "sexy" – de hosszú távon ez az egyetlen dolog, amely megkülönbözteti a veszteséges kereskedőket nyereségesektől.
A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.
Figyelmeztetések: