Határidős kereskedés
Mi az a határidős piac és hogyan működik?
A határidős piac olyan pénzügyi piac, ahol adott eszköz meghatározott jövőbeli időpontban, előre meghatározott áron történő megvásárlására vagy eladására vonatkozó szabványosított szerződésekkel kereskednek.
A határidős piacon a résztvevők megállapodnak egy eszköz jövőbeli időpontban történő megvásárlásáról vagy eladásáról, de jelenleg meghatározott áron. Ezek az eszközök lehetnek mezőgazdasági termékek (mint a búza vagy a kukorica), nyersanyagok (mint az olaj vagy az arany), illetve akár pénzügyi eszközök (mint a részvények, kötvények vagy devizák). A határidős piac fő funkciója, hogy lehetővé tegye befektetők és vállalatok számára a jövőbeli áringadozásokkal kapcsolatos kockázatok kezelését, valamint az eszközök értékének változásából származó nyereség elérését.
A határidős piac egyik jellegzetes tulajdonsága, hogy a megállapodások szabványosított szerződésekkel, úgynevezett határidős szerződésekkel történnek. E szerződések (avagy kontraktusok) meghatározzák az eszköz mennyiségét, minőségét és jellemzőit, a szállítási időpontot és a megállapodott árat. A szerződések szabványosítása megkönnyíti azok kereskedését és csökkenti a résztvevők általi nemteljesítés kockázatát.
A határidős piac nagyon különbözik az azonnali piactól (vagy spot piactól), ahol a tranzakciók azonnal megtörténnek és az eszközöket a fizetés időpontjában szállítják. A határidős piacon az eszköz szállítása és a fizetés későbbi időpontban történik, a szerződésben megállapodottak szerint.
A határidős piac érdekessége, hogy a tranzakciók többsége nem eredményezi az eszköz fizikai leszállítását. Ehelyett a résztvevők általában lezárják vagy "elszámolják" szerződéseiket a lejárati időpont előtt, az eredeti pozícióikkal ellentétes irányú szerződések vásárlásával vagy eladásával. Ily módon nyereséget érhetnek el vagy minimalizálhatják veszteségeiket az eszköz árának változásai alapján anélkül, hogy magát az eszközt kezelniük kellene.
A határidős piac sokféle résztvevőt vonz a gazdálkodóktól és vállalatoktól kezdve (akik az árfolyam-ingadozások ellen kívánnak védekezni) egészen a befektetőkig és spekulánsokig (akik az eszközök értékének változásából kívánnak hasznot húzni).
Határidős szerződésre példa
Egy gazdálkodó például eladhat búza határidős szerződéseket, hogy rögzített árat biztosítson termésének és bebiztosítsa magát az ellen, hogy az árak a betakarítás előtt lemennek. Ugyanakkor egy spekuláns megvásárolhatja ezeket a szerződéseket abban a reményben, hogy a búza ára emelkedni fog, így hasznot realizálhat azáltal, hogy a szerződéseket magasabb áron adja el a jövőben.
Hogyan működik a határidős piac?
Most, hogy tudjuk, mi a határidős piac, vizsgáljuk meg azt is, miként működik és mik a főbb jellemzői. Ez a piac lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy kezeljék az árfolyam-ingadozásokhoz kapcsolódó kockázatot, illetve hasznot húzzanak a határidős szerződések kereskedéséből.
Kereskedési folyamat és margin
A határidős piac működésének egyik kulcsfontosságú eleme a kereskedési folyamat. A résztvevők határidős szerződéseket vásárolnak és adnak el egy kereskedési platformon, ami lehet hagyományos határidős tőzsde vagy elektronikus platform.
A központosított és szabályozott környezetben folytatott kereskedés során a résztvevők biztosak lehetnek abban, hogy a szerződések megfelelnek a szabványos követelményeknek, a tranzakciók pedig tisztességesen és átláthatóan zajlanak.
A határidős piac másik fontos eleme a margin fogalma. Ahhoz, hogy határidős szerződést vásároljanak vagy adjanak el, a résztvevőknek egy bizonyos összeget, az úgynevezett kezdeti margint egy számlán letétbe kell helyezniük a tőzsdén vagy a kereskedési platformon.
Ez a margin garanciaként szolgál arra, hogy a résztvevők teljesítik kötelezettségeiket, ha az eszköz ára számukra kedvezőtlenül alakul. Ha a szerződés értéke ingadozik és a résztvevő számláján lévő margin egy minimálisan szükséges szint (a fenntartási margin) alá csökken, akkor további pénzeszközök letétbe helyezésére kérik, hogy fedezze a különbséget. Ez a margin call, vagyis fedezetkiegészítési felhívás.
Contango és backwardation
A határidős piac érdekessége a "contango" és a "backwardation" jelensége. A contango akkor fordul elő, amikor egy eszköz jövőbeli ára magasabb, mint a jelenlegi piaci ár. Ez olyan tényezőknek köszönhető, mint a tárolási költségek vagy a jövőbeni hiányra vonatkozó várakozások. Ugyanakkor a backwardation akkor jelentkezik, amikor a jövőbeli ár alacsonyabb, mint a jelenlegi ár. Ez a jelenség fakadhat az eszköz iránti azonnali keresletből vagy a jövőbeni kínálat növekedésére vonatkozó várakozásokból.
A világ főbb határidős piacai
Miután megismerkedtünk a határidős piacok fogalmával és működésével, ismerjünk meg néhányat a világ legfontosabb határidős piacai közül is. E piacok különféle régiókban találhatók és különféle típusú eszközökre specializálódtak - árucikkektől a pénzügyi eszközökig.
Az alábbiakban bemutatunk néhányat a legkiemelkedőbbek közül, továbbá néhány érdekességet a történetükről, helyükről és egyéb fontos tudnivalókról:
- Chicago Mercantile Exchange (CME): 1898-ban alapították az Egyesült Államok-beli Chicagóban. A CME a világ egyik legnagyobb és legismertebb határidős piaca. Eredetileg mezőgazdasági termékek piacaként jött létre, de ma már eszközök széles körére kínál határidős és opciós szerződéseket, így például tőzsdeindexekre, devizákra, kamatlábakra és energiahordozókra.
- Chicago Board of Trade (CBOT): Szintén Chicagóban található és 1848-ban alapították. Így a CBOT a világ egyik legrégebbi határidős piaca. A CME-hez hasonlóan kezdetben mezőgazdasági termékekre összpontosított, majd később más eszközökre is kiterjesztette kínálatát. 2007-ben a CME és a CBOT egyesült, ezzel létrehozva a CME csoportot.
- New York Mercantile Exchange (NYMEX): 1872-ben alapították New Yorkban. A NYMEX vezető piac a nyersanyagok határidős kereskedelmében, elsősorban az energiahordozók és fémek terén. Különösen jól ismert a nyersolaj (West Texas Intermediate) és a földgáz határidős szerződéseiről.
- Euronext: Az Euronext egy összeurópai tőzsde, ami 2000-ben jött létre a párizsi, amszterdami és brüsszeli tőzsdék egyesülésének eredményeként. Az Euronext több európai országban működtet határidős piacokat; eszközök széles körére kínál határidős és opciós szerződéseket (mint például tőzsdeindexek, kötvények és mezőgazdasági termékek).
- Intercontinental Exchange (ICE): Székhelye Atlantában, az Egyesült Államokban található és 2000-ben alapították. Az ICE globális határidős piacok üzemeltetőjeként számos eszközre kínál szerződéseket - többek közt energiahordozókra, mezőgazdasági termékekre, fémekre és pénzügyi termékekre. 2013-ban az ICE megvásárolta a NYSE Euronextet, ezzel tovább tágítva globális határidős piaci hatókörét.
Példák európai határidős piacokra
A világ legfontosabb határidős piacainak elemzése után érdemes kiemelni néhány példát az európai határidős piacok közül. E piacok szintén fontos szerepet játszanak a regionális gazdaságban, mivel lehetőséget kínálnak a befektetők és vállalatok számára, hogy kezeljék kockázataikat és különböző eszközökben hajtsanak végre ügyleteket.
Európában a fentebb említett Euronext mellett egyéb jelentős határidős piacok is léteznek, mint például:
- London Metal Exchange (LME): Az 1877-ben Londonban alapított LME a világ vezető nemvasfém-piaca (ilyen fém például a réz, alumínium, cink, ólom és nikkel). Az LME határidős és opciós szerződéseket kínál ezekre a fémekre. Jól ismert a "gyűrűben" zajló kereskedéséről - itt a kereskedők személyesen találkoznak, hogy tranzakciókat hajtsanak végre egy szigorúan szabályozott és strukturált környezetben.
- Deutsche Börse: A németországi Frankfurtban található Deutsche Börse az Eurex határidős piac üzemeltetője. Ez határidős és opciós szerződések széles körét kínálja többek közt részvényindexekre, részvényekre, kötvényekre és időjárási származékos termékekre. Az Eurex különösen ismert a DAX indexre és az EURO STOXX 50 indexre vonatkozó határidős szerződéseiről.
- ICE Futures Europe: A londoni székhelyű ICE Futures Europe az Intercontinental Exchange (ICE) európai platformja. Eszközök széles körére (így például energiahordozókra, mezőgazdasági termékekre és pénzügyi termékekre) kínál határidős és opciós szerződéseket. Az ICE Futures Europe különösen ismert a Brent Crude olaj határidős szerződéseiről, amelyek világszerte referenciaértékűek az olajpiacon.
Spanyolországban az egyik legjelentősebb határidős piac a MEFF (Mercado Español de Futuros Financieros). 1989-ben hozták létre és a BME (Bolsas y Mercados Españoles) kezeli, ami a spanyol tőzsdéket és más pénzügyi piacokat működtető vállalat. A MEFF a részvényindexekre és egyedi részvényekre vonatkozó határidős és opciós ügyletekre, valamint államkötvényekre és más fix hozamú eszközökre vonatkozó határidős ügyletekre összpontosít.
A fenti néhány, európai határidős piacokat bemutató példa jól illusztrálja e piacok sokszínűségét és a regionális gazdaságban betöltött szerepét. Globális társaikhoz hasonlóan ezek a piacok is megkönnyítik a kereskedelmet és a kockázatkezelést a résztvevők széles köre számára - egyéni befektetőktől a nagyvállalatokig és pénzügyi intézményekig.
Azonosak-e a határidős piacok és az opciós piacok?
Miután megvizsgáltuk a határidős piacokat és azok működését, majd láttunk néhány példát a világ különböző régióiból, nézzük meg azt is, hogy a határidős piacok és az opciós piacok azonosak-e. Bár mindkettő származékos piac és mutatnak bizonyos hasonlóságot, alapvető különbségek vannak köztük.
A határidős piacokon - mint láttuk - olyan szerződések jönnek létre, amelyek kötelezik a feleket egy eszköz meghatározott áron történő megvásárlására vagy eladására egy jövőbeli időpontban. Az opciós piacok viszont olyan szerződéseket kínálnak, amelyek jogot biztosítanak, de kötelezettséget nem jelentenek egy eszköz meghatározott áron történő megvásárlására (vételi opció) vagy eladására (eladási opció) egy jövőbeli időpontban vagy az előtt.
A kettő közti fő eltérés a kötelezettség és a jogosultság különbségében rejlik. Míg egy határidős szerződés kötelezettséget jelent az alapul szolgáló eszköz megvásárlására vagy eladására, addig egy opciós szerződés lehetőséget kínál arra, hogy ezt a jogot gyakorolják, amennyiben az az opció tulajdonosának kedvező. Magyarán az opciós szerződések nagyobb rugalmasságot kínálnak a befektetőknek, egyúttal viszont prémiumot kell fizetniük az opció eladójának azért a kockázatért, amelyet az a jog megadásával vállal.
- Fektess be világszerte több mint 43 000 részvénybe és ETF-be
- Nyiss számlát, töltsd fel, és szerezz akár 20 ajándék részvényt.
- Növekedj magabiztosan egy brókerrel, amelyben több mint 500 000 ügyfél bízik.
A befektetés veszteség kockázatával jár.
- Valós és származtatott termékekkel rendelkező részvények, ETF-ek és kriptovaluták.
- Közösségi kereskedés és másolásos kereskedés.
- Felhasználóbarát platform és demo fiók.
A kiskereskedelmi befektetők 71%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.
- Magyar nyelv és lokális támogatás
- Kamat a szabad készpénzre (változó)
- 0%-os jutalék részvényekre és ETF-ekre.
- Gyors, kezdőbarát xStation platform
A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.
