Árukkal történő kereskedés

Az ezüstbe történő befektetés manapság rendkívül népszerű. Sokoldalú hasznosítása miatt a nemesfém keresett befektetési termékké vált, hiszen az ipar számos ágazata széleskörűen alkalmazza. Ebben a cikkben az ezüst áll a középpontban: megvizsgáljuk piaci szerepét, és azt, miként profitálhatunk az árfolyammozgásaiból.
Az ezüst egy jellegzetes fehér fényű, nemesfém, amely az összes fém közül a legjobb elektromos és hővezető. Használata az őskorig nyúlik vissza, és évezredek óta a történelmi értékőrzés egyik legfontosabb eszköze. Az ezüst különlegessége azonban nem csupán nemesfém jellegében rejlik.
Ez a fém egyben nélkülözhetetlen ipari alapanyag is, amely az elektronika, a napenergia-ipar, az autógyártás és az orvostechnika területén egyaránt alapvető. Míg az arany esetében az ipari felhasználás mindössze 10% körüli, addig az ezüst iránti globális kereslet több mint 50%-át az ipari szektor adja.
Az ezüst „dupla kitettséget” biztosít a befektetőknek, mivel két funkciót tölt be egyszerre:
Ez a kettősség azt jelenti, hogy az árfolyamot egyszerre mozgatja a befektetői biztonságvágy és az ipari konjunktúra. Ennek a szinergiának köszönhető, hogy az elmúlt három évben az ezüst ára a 25 dolláros szintről közel 90 dollárig emelkedett, ami megháromszorozódást jelent.
Az ezüstpiacot alapvetően három fő tényező határozza meg:
Az ékszeripar a kereslet körülbelül 17–25%-át teszi ki. Indiában és Kínában az ezüst ékszerek népszerűsége gyakran megelőzi az aranyét, mivel jóval elérhetőbbek a szélesebb rétegek számára. Fontos azonban megjegyezni, hogy ez ciklikus kereslet: gazdasági visszaesés idején a fogyasztók jellemzően ezeket a luxuscikkeket vágják vissza először.
A kereslet meghatározó részét, 50–61%-át az ipari alkalmazás adja:
Az energiaátmenet és a globális digitalizáció miatt az ipari kereslet hosszú távú, stabil növekedési pályán mozog.
A harmadik pillér a befektetési célú vásárlás, amely az utóbbi években rohamosan bővült. Az inflációs nyomás, a makrogazdasági bizonytalanság és a fém technológiai potenciálja miatt az ezüst a modern portfóliók egyik legizgalmasabb elemévé vált.
Az ezüst piacán az elmúlt években komoly szerkezeti deficit alakult ki: immár ötödik éve a globális kereslet jelentősen felülmúlja a kitermelést.
| 2023 | 1 010 | 1 200 | -190 | ||||
| 2024 | 1 025 | 1 240 | -215 | ||||
| 2025 (becsült) | 1 030 | 1 310 | -280 |
| Év | Termelés (millió uncia) | Kereslet (millió uncia) | Deficit (hiány) |
| 2023 | 1 010 | 1 200 | -190 |
| 2024 | 1 025 | 1 240 | -215 |
| 2025 (becsült) | 1 030 | 1 310 | -280 |
Ezt a hiányt a korábbi évek felhalmozott készleteiből kellett pótolni, ám ezek a tartalékok végesek. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy 2026. január 1-jétől Kína szigorú exportkorlátozásokat vezetett be, ami drasztikusan szűkíti a globális piacon elérhető kínálatot.
Fontos megérteni a kínálat rugalmatlanságát is: az ezüst közel 70-80%-a melléktermékként keletkezik az ólom-, cink-, réz- és aranybányászat során. Ez azt jelenti, hogy a kitermelés volumene nem az ezüst árához, hanem a bázisfémek (pl. réz) iránti kereslethez igazodik, így a magas ezüstár nem von maga után azonnali kínálatbővülést.
Az ezüst nem csupán egy nemesfém, hanem a modern technológia „nélkülözhetetlen eleme”, mivel az elektromos és hővezetésben nincs hatékonyabb alternatívája.
Bár az ezüst bányászata globálisan szétszórt, néhány kulcsország dominálja a piacot:
| Ország | Termelés (tonna/év) | Globális részarány | Tartalékok állapota | ||||
| Mexikó | 6 300 | ~20% | Világelső, de a tartalékok fogynak. | ||||
| Kína | 3 300 | ~14% | Erős állami kontroll és exportkorlátozás. | ||||
| Peru | 3 100 | ~14% | Hatalmas tartalékok, de politikai kockázatok. | ||||
| Lengyelország | 1 300 | ~4% | Jelentős európai kitermelő (KGHM). |
| Ország | Termelés (tonna/év) | Globális részarány | Tartalékok állapota |
| Mexikó | 6 300 | ~20% | Világelső, de a tartalékok fogynak. |
| Kína | 3 300 | ~14% | Erős állami kontroll és exportkorlátozás. |
| Peru | 3 100 | ~14% | Hatalmas tartalékok, de politikai kockázatok. |
| Lengyelország | 1 300 | ~4% | Jelentős európai kitermelő (KGHM). |
Mexikó évtizedek óta piacvezető, azonban a bizonyított tartalékai a globális készletnek mindössze 6%-át teszik ki, ami kérdésessé teszi a hosszú távú fenntarthatóságot. Ezzel szemben Peru rendelkezik a világ legnagyobb kiaknázatlan tartalékaival (~120 000 tonna), ám a politikai instabilitás és a gyakori bányászsztrájkok rendszeresen akadályozzák a kitermelés növelését.
Az ezüstpiac mérete jóval kisebb az aranyénál, ami alapvetően meghatározza a viselkedését:
| ETF piacméret | ~290 milliárd USD | ~18 milliárd USD | |||
| Likviditás | Rendkívül magas | Közepes/Magas | |||
| Volatilitás | Mérsékelt | Magas | |||
| 1 éves hozam (2026 január) | 70% | 155% |
| Mutató | Arany | Ezüst |
| ETF piacméret | ~290 milliárd USD | ~18 milliárd USD |
| Likviditás | Rendkívül magas | Közepes/Magas |
| Volatilitás | Mérsékelt | Magas |
| 1 éves hozam (2026 január) | 70% | 155% |
Az alacsonyabb likviditás miatt az ezüst sokkal volatilisebb: egy emelkedő piacon az ezüst jellemzően „túlteljesíti” az aranyat, de esésnél is mélyebbre tud korrigálni. Az arany-ezüst ráta jelenleg 55 környékén mozog, ami történelmileg még mindig az ezüst relatív alulértékeltségét jelezheti az aranyhoz képest.
Rövid távon is kiemelkedő profitot termelhet, és dinamikusabb eleme lehet a portfóliónak. Azonban az árfolyam hirtelen, akár 10-20%-os esései próbára tehetik a befektető türelmét, ami érzelmi alapú pánikeladáshoz vezethet.
Mivel a kereslet több mint fele az iparból származik, egy súlyosabb globális recesszió drasztikusan csökkentheti az igényt. Fontos azonban látni, hogy a megújuló energia és az EV-szektor egyfajta „védőhálót” nyújt, mivel ezek a szektorok válság idején is stratégiai fontosságúak maradnak.
Az ezüst 2026-ban egy nagy hozampotenciállal rendelkező, de fegyelmet igénylő eszköz.
A befektetési forma kiválasztásakor mérlegelni kell a biztonságot, a költségeket és a likviditást:
| Előnyei | Hátrányai | ||||
| Fizikai ezüst (rúd, érme) | Közvetlen tulajdon, nem függ pénzügyi intézményektől. | Magas tárolási költségek, fizikai védelem igénye. | |||
| ETF-ek / ETC-k | Alacsony díj (0,19–0,20%), nagy likviditás, nincs tárolási gond. | Nem közvetlen tulajdon (értékpapír). | |||
| Bányarészvények | Tőkeáttételes hatás (1% ezüstár-emelkedés ≈ 1,8% részvényár-nővekedés). | Operatív kockázatok, geopolitikai kitettség. | |||
| Határidős ügyletek | Maximális tőkeáttétel és profitpotenciál. | Rendkívül magas kockázat, csak profiknak ajánlott. |
| Előnyei | Hátrányai | |
| Fizikai ezüst (rúd, érme) | Közvetlen tulajdon, nem függ pénzügyi intézményektől. | Magas tárolási költségek, fizikai védelem igénye. |
| ETF-ek / ETC-k | Alacsony díj (0,19–0,20%), nagy likviditás, nincs tárolási gond. | Nem közvetlen tulajdon (értékpapír). |
| Bányarészvények | Tőkeáttételes hatás (1% ezüstár-emelkedés ≈ 1,8% részvényár-nővekedés). | Operatív kockázatok, geopolitikai kitettség. |
| Határidős ügyletek | Maximális tőkeáttétel és profitpotenciál. | Rendkívül magas kockázat, csak profiknak ajánlott. |
Közvetlen birtokláshoz a legnépszerűbb formák:
A fizikai tartás kis mennyiségnél (néhány uncia/rúd) ésszerű. Nagyobb portfólió esetén a biztonságos tárolás (pl. banki széfbérlet) költségei már jelentősen rontják a hozamot.
A legtöbb befektető számára ez a legköltséghatékonyabb és legegyszerűbb megoldás. Az ETF-ek (tőzsdén kereskedett alapok) és ETC-k (tőzsdén kereskedett árupiaci termékek) lehetővé teszik, hogy a fizikai ezüst tárolásának nehézségei és magas költségei nélkül részesüljünk az árfolyam emelkedéséből.
Ezek az eszközök az LBMA Silver Price Index-et követik, amely a globális ezüstkereskedelem hivatalos viszonyítási pontja. A mögöttes fizikai készleteket (ezüstrudakat) szigorúan őrzött és auditált banki széfekben (példábbul a JPMorgan vagy a HSBC londoni páncéltermeiben) tárolják.
Nézzünk néhány népszerű lehetőséget az európai piacon:
Ez az egyik legnagyobb likviditással rendelkező ezüst ETC Európában. Kiváló választás azoknak, akik alacsony költségek mellett keresnek biztonságos, fizikailag fedezett megoldást.
Jelenleg ez az egyik legolcsóbb opció a piacon. A 0,19%-os éves díj azt jelenti, hogy a befektetésed értékéből elenyésző összeget vonnak le a tárolásért és a kezelésért.
Ez az ír bejegyzésű termék rendkívül átlátható és szigorúan szabályozott. Különösen népszerű a német tőzsdén (Xetra) kereskedők körében a magas napi forgalma miatt.
Bár a díja magasabb a versenytársakénál, ez az egyik legrégebbi és legmegbízhatóbb termék a piacon. Gyakran választják olyan intézményi befektetők, akiknek fontos a HSBC letétkezelői hálózata.
Ha a fém árfolyamán túl az iparági növekedésből is profitálnál, a bányavállalatok nyújtanak megoldást. Fontos tudni, hogy ezek volatilitása még az ezüsténél is magasabb.
Ez a legfontosabb európai (UCITS) alap, amely a globális ezüstbányászati szektor vezetőit tömöríti. Tartalmazza a legnagyobb kitermelőket és a stabilabb hozamú streaming cégeket is. 2025-ben az ezüst árrobbanása idején ez az alap nyújtotta a legmagasabb hozamot a szektorban.
Bár ez egy szélesebb körű bányászati ETF, jelentős kitettsége van olyan óriásvállalatokban (pl. Rio Tinto, BHP), amelyek melléktermékként a világ ezüsttermelésének jelentős részét adják. Kevésbé volatilis, mint a tiszta ezüstbányász alapok.
Az ezüstbefektetés középtávon rendkívül perspektivikus az energiaátmenet és a tartós kínálati hiány miatt. A legtöbb befektető számára az alacsony költségű ETC-k jelentik a legpraktikusabb és leglikvidebb belépési pontot, de a magas volatilitás miatt fontos a megfelelő kockázatkezelés és a hosszú távú szemlélet.
Figyelmeztetések: