Érdemes-e csak az osztalékok miatt részvényeket vásárolni?

Részvények vásárlása esetén elsősorban kétféleképpen lehet pénzt keresni: árfolyamnyereségek vagy osztalékok révén. Amikor egy vállalat nagy növekedési kilátásokkal rendelkezik, a befektetők gyakran a buy and hold stratégiát alkalmazva szeretnének nyereséget elérni a részvény árfolyamváltozásaiból. Azok számára azonban, akik passzív jövedelmet szeretnének generálni, az osztalékokra való összpontosítás a legnépszerűbb stratégia.

Ez a tőzsdei stratégia a hosszú távra tervező, konzervatívabb befektetők számára ajánlott. A stratégiát sikeresen alkalmazó befektetők minden évben jövedelemhez jutnak, függetlenül a részvények tőzsdei alakulásától. Olyan, mintha fix kamatozású befektetésbe fektetnének. De érdemes-e csak az osztalékok miatt részvényeket vásárolni?

Miért osztanak a cégek osztalékokat?

Mint már említettük, a tőzsdén alapvetően kétféleképpen lehet nyereséget elérni.

Az első és leggyakoribb mód a részvényárfolyamok emelkedésére való hagyatkozás. Ilyenkor a befektetők arra törekednek, hogy olyan részvényeket vásároljanak, amiket később magasabb áron adhatnak el, mint a vételi ár, így profitot realizálva.

Ennek a befektetési módszernek az a hátulütője, hogy kevésbé kiszámítható, ingadozóbb eredményeket hoz, mivel nem tudjuk 100%-os biztonsággal megjósolni, hogy a megvásárolt részvény értéke emelkedni vagy csökkenni fog-e.

Létezik azonban egy, az előbbinél kiszámíthatóbb módja is a tőzsdén való nyereségszerzésnek; ez pedig az osztalékokon keresztül történő profitrealizálás. Ennek a befektetési módszernek az az előnye, hogy a befektető sikere (rövid távon) nem feltétlenül függ attól, hogy a részvény értéke emelkedik vagy csökken, hiszen a befektető állandó jövedelemhez jut. De mi is az az osztalék?

Az osztalék nem más, mint a vállalat által elért nyereség azon része, amelyet ahelyett, hogy a jövőbeni növekedésbe fektetne, a részvényesek között oszt szét. Minél nagyobb a nyereség, annál nagyobb osztalékot kaphatnak a részvényesek.

Bár az osztalékok sok befektető számára vonzóak lehetnek, nem minden vállalat fizet osztalékot. Miért osztanak bizonyos vállalatok osztalékot?

A részvényesekkel való nyereségmegosztás

Az osztalékfizetés egy hatékony módja annak, hogy a vállalatok megosszák nyereségüket a befektetőkkel. A vállalatok az osztalékokat használhatják arra, hogy rövid távon hozamot biztosítsanak a befektetőknek, és így ösztönözzék őket a befektetés folytatására. Persze, ahhoz, hogy egy vállalat megossza a nyereséget a befektetőkkel, valóban nyereséggel kell rendelkeznie!

Általában a leginkább stabil, állandó bevétellel rendelkező vállalatok fizetnek osztalékot.

Új befektetők bevonzása

Az osztalékosztás jó módja lehet az új befektetők bevonzásának is, mivel függetlenül attól, hogy mi történik az árfolyammal, a befektetők rendszeres jövedelmet szerezhetnek. Az osztalékok különösen vonzóak lehetnek azokban az időszakokban, amikor a részvényárfolyam stagnál, mivel a részvényesek továbbra is hozamokhoz juthatnak. Amikor a piac stagnál, a magas osztalékot fizető vállalatok általában vonzóbbak a befektetők számára.

Vannak vállalatok, amelyek évente fizetnek osztalékot, míg mások negyedévente vagy akár havonta. Az a százalékos arány, amit egy cég a nyereségéből az osztalék kifizetésére fordít, a payout ratio vagy magyarul osztalékfizetési ráta. A vállalatok az adott iparágtól és a növekedési kilátásoktól függően állítják be osztalékfizetési rátájukat. A payout ratio fontos mérőszám annak megállapításához, hogy egy részvény osztalékfizetése hosszú távon fenntartható vagy sem.

Miért nem fizet minden vállalat osztalékot?

Nem minden vállalat fizet osztalékot. Miért vannak olyan vállalatok, amelyek úgy döntenek, hogy nem osztanak osztalékot?

Ennek különböző okai lehetnek, például a cég mérete, új termékek fejlesztése vagy akár az adott iparág is. Általában azonban az, hogy egy vállalat nem oszt osztalékot, azért van, mert forrásokra van szüksége projektjei fejlesztéséhez, vagyis a növekedés folytatásához. Ennek megfelelően a növekedési vállalatok általában nem osztanak osztalékot, mivel a nyereséget újra befektetik a növekedés fenntartása és az üzlet bővítése érdekében.

Ebben az esetben a részvényesek jutalma a részvényárfolyam emelkedése.

Ez gyakran előfordul technológiai részvények esetében. Például ha az Amazon (AMZN), a Tesla (TSLA) vagy az Alphabet (GOOG) részvényeibe fektetsz, nem kapsz osztalékot, mivel ezek a vállalatok minden nyereségüket a vállalat fejlesztésére fordítják. Ehelyett a részvényárfolyam emelkedésével realizálhatsz profitot. Ha sikerül növekedniük és nagyobb piaci részesedést szerezniük, részvényeik értéke magasabb lesz a tőzsdén, így jutalmazva a befektetőket.

Vannak olyan vállalatok is, amelyek a nyereség elosztása helyett a részvények visszavásárlását választják. Ezzel a művelettel azok a részvényesek, akik nem adják el részvényeiket, a jövőben nagyobb százalékban részesednek a vállalatból, azaz az egy részvényre jutó nyereség magasabb lesz.

Érvek az osztalékok mellett és ellen

Érvek az osztalékok mellett

Ahogy láttuk, az osztalékfizetésre nincs semmilyen univerzális szabály. Minden vállalat szabadon használhatja fel megtermelt nyereségét újrabefektetésre vagy osztalékok fizetésére. Sok befektető az osztalékalapú befektetési stratégiát egy biztonságosabb alternatívának tekinti, mint csupán a részvény felértékelődésére várni. Ezenkívül a befektetők szabadon dönthetnek arról, hogy mit kezdenek a megszerzett hozammal, és új, vonzóbb lehetőségekbe fektethetik azt. Az osztalékfizetés mellett szóló érvek közül néhány:

1. Osztalékok, mint jövedelemforrás

A legtöbb mai befektető olyan piacot ismert meg, ahol a részvények felértékelődése adta a jövedelem nagy részét, azonban olyan időszakokban, amikor a tőzsdék stagnáltak, az osztalékhozam jelentette a fő nyereségforrást. 1930 és 2017 között az osztalékok az S&P 500 index teljes hozamának körülbelül 42%-át tették ki a Hartford Funds szerint.

2. Az osztaléknövekedést mutató részvények felülmúlták a tőzsdét

Bár ellentmondásosnak tűnhet, a folyamatosan osztalékot fizető és az osztalék mértékét növelő vállalatok történelmileg felülmúlták az osztalékot nem fizető cégeket.

3. Az osztaléknövekedési befektetési stratégia segít minimalizálni a hibák esélyét

A hosszú távú tőzsdei nyereség legnagyobb ellensége az emberi érzelem. Ha minőségi vállalatokba vagy ETF-ekbe fektetünk be, majd türelmesek vagyunk, ahelyett, hogy a legrosszabb pillanatokban eladnánk őket, hosszú távon jobb eredményeket érhetünk el. Ebben az értelemben az osztalékfizetések pszichológiailag segítenek azokban az időkben, amikor a piacok nehéz időszakon mennek keresztül.

Érvek az osztalékok ellen

Miért vannak olyan vállalatok, amelyek nem fizetnek osztalékot? Sok vállalat olyan piacokon működik, ahol a növekedés olyan magas, hogy nem engedhetik meg maguknak, hogy osztalékot fizessenek részvényeseiknek, mivel nagy beruházásokat kell végrehajtaniuk. Csak a nyereségek visszaforgatásával tudják biztosítani, hogy ne maradjanak le versenytársaiktól, és évről évre növekedjenek, hogy értéket teremtsenek a részvényesek számára.

Sokan ezt előnyként fogják fel, mivel a részvényesek néhány részvény eladásával visszaszerezhetik befektetésük értékét, így akár rendszeres hozamot elérve (mint egy önosztalék), de nem kötelező újrabefektetni az osztalékot, adót és extra költségeket fizetve. Nézzünk néhány érvet az osztalékfizetés ellen:

1. Az osztalékok nem jelentenek ingyen pénzt

Amikor egy vállalat osztalékot fizet, annak értéke levonásra kerül a részvény árából. Ha egy vállalat 50 millió euró osztalékot fizet részvényeseinek, a vállalat értéke éppen 50 millió euróval csökkent. Az, hogy ez valódi hatással van-e a nyereségre, gyakori vita a befektetők között, de az osztalék levonása a részvény árából vitathatatlan tény.

2. Az osztalékok nem hatékonyak adózási szempontból

A részvények osztalékfizetésének egyik hátránya az adófizetés. Minden alkalommal, amikor osztalékot kapunk, azután adóznunk kell. Ezzel szemben, ha egy vállalat nem fizet osztalékot, hanem újra befekteti a nyereséget, akkor kihasználhatjuk a kamatos kamat előnyeit, és akkor adhatjuk el a részvényeinket, amikor nekünk úgy tetszik.

3. Kisebb diverzifikáció

Az osztalékot fizető vállalatok száma a világpiacon az elmúlt évtizedekben csökkent. Ez azt jelenti, hogy ha csak ilyen típusú vállalatokba fektetünk be, akkor a befektetési körünk szűkülhet, ami hatással lehet portfóliónk diverzifikációjára.

• 1991-ben a világ részvényeinek 71%-a fizetett osztalékot.
• 2012-ben már csak a világ részvényeinek 61%-a fizetett osztalékot

Példák osztalékfizető vállalatokra

Nézzünk meg néhányat a legismertebb osztalékfizető vállalatok közül:

Vannak olyan vállalatok is, amelyek sok éven keresztül következetesen növelték az osztalékok mértékét, és még válságidőszakokban is sikerült fenntartaniuk azt. Ezek a különleges, 25 és 50 egymást követő éven keresztül osztalékot fizető vállalatok „Osztalékarisztokraták” és „Osztalékkirályok” néven ismerik. Többek között a Coca-Cola és a Johnson & Johnson is ide tartoznak.

Példák osztalékot nem fizető vállalatokra

Néhány néhány ismertebb vállalatot, mely nem fizet osztalékot:

Összefoglalás

A részvények, amelyek osztalékot fizetnek, sok olyan befektető számára lehetnek vonzóak, akik ismétlődő jövedelmet keresnek, vagy akik stabil értékpapírokkal és növekvő nyereségtörténettel rendelkező portfóliót próbálnak építeni.

Nem minden vállalat fizet osztalékot, és az, hogy egy vállalat nem oszt nyereséget, nem jelenti azt, hogy kevésbé vonzó befektetési lehetőséget kínál. Minden befektetőnek saját stratégiája és pénzügyi céljai alapján kell eldöntenie, mely részvényeket részesíti előnyben.

Nem feltétlenül érdemes elvetni egy részvényt csak azért, mert nem fizet osztalékot, mivel lehet, hogy az árfolyam-növekedése magasabb hozammal kecsegtet. Emellett az, hogy egy vállalat ma osztalékot fizet, nem jelenti azt, hogy ez a kifizetés hosszú távon fenntartható. A valóságban sok vállalat annak ellenére fizet osztalékot, hogy nem termel elegendő nyereséget, egyszerűen azért, hogy ne veszítse el ezt a történelmi elkötelezettséget a részvényesekkel szemben.

Összességében nem feltétlenül érdemes csak az osztalékok alapján kiválasztani egy elvetni egy vállalatot. Ajánlott alaposabb elemzést végezni és megvizsgálni, hogyan keres pénzt az adott vállalat, mik a jövőbeli kilátásai és hogyan használja fel nyereségeit.

Az alábbi cikkek is érdekelhetnek:

• Payout Ratio | Osztalékfizetési Ráta
• Osztalékbefektetés: útmutató kezdőknek
• A legjobb osztalékrészvények 2024-ben
• Havi osztalék: hogyan szerezhetsz osztalékot minden hónapban?

Ajánlott brókerek

Freedom24

• Fektess be világszerte több mint 43 000 részvénybe és ETF-be
• Nyiss számlát, töltsd fel, és szerezz akár 20 ajándék részvényt.
• Növekedj magabiztosan egy brókerrel, amelyben több mint 500 000 ügyfél bízik.

Látogatás

A befektetés veszteség kockázatával jár.

eToro

• Valós és származtatott termékekkel rendelkező részvények, ETF-ek és kriptovaluták.
• Közösségi kereskedés és másolásos kereskedés.
• Felhasználóbarát platform és demo fiók.

Látogatás

A kiskereskedelmi befektetők 71%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.

XTB

• Magyar nyelv és lokális támogatás
• Kamat a szabad készpénzre (változó)
• 0%-os jutalék részvényekre és ETF-ekre.
• Gyors, kezdőbarát xStation platform

Látogatás

A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.