Osztalékba történő befektetés

Az osztalékhozam egy olyan mutató, amely egy részvény nyereségességét méri, figyelembe véve annak árát és a részvényesek által kapott osztaléknyereséget.
Amikor a hozam kifejezésre utalunk, akkor a részvény befektetőjének hozamáról vagy nyereségességéről beszélünk. Ebben az esetben azonban nem az ár ingadozásából származó hozamra vagy nyereségességre utalunk, hanem arra, amely abból az évente, ismétlődően befolyó fix jövedelemből származik, amelyet a részvény fizet ki osztalékként.

Az osztalékhozam azt méri, hogy mennyi a fix nyereség, amit egy befektető kap a részvényből származó osztalékokból. Megjegyzendő, hogy a magasabb osztalékhozam nem feltétlenül jelez vonzó befektetési lehetőséget, mert a részvényár csökkenésének is lehet a következménye.
Az osztalékhozamot általában százalékban fejezzük ki.
Az osztalékhozam kiszámításához a következő képletet alkalmazzuk:
Osztalékhozam = (Teljes Bruttó Osztalék / Részvény Ára ) x 100
Így, ha elosztjuk a részvényenként kapott osztalékot a tőzsdei árral, megkapjuk az osztalékhozamot, amit 100-zal szorozva, százalékban fejezünk ki. Nézzük meg egy példán keresztül is!
Kiegészítve az előző magyarázatot, lássunk egy példát arra, hogyan számítanánk ki egy befektetés hozamát!
Képzeljünk el egy részvényt, amely évente 3 dollár osztalékot fizet. A részvények piaci értéke 25 dollár. Ha alkalmazzuk a fenti képletet, akkor a következőt kapnánk:
Hozam = (3 / 25) x 100 = 12%
Ennek a befektetésnek a hozama tehát 12% lenne.
A befektetések világa mellett a hozam kifejezés gyakran előfordul más területeken is, ahol a pénz jelen van. Ilyenek például a fogadások.
Egy fogadás hozama úgy számítható ki, hogy a profitot vagy veszteséget, amit egy vagy több fogadás okozott, megszorozzuk százzal, majd az eredményt elosztjuk a fogadáson befektetett összeggel.
Nézzünk egy példát: Tegyük fel, hogy öt különböző fogadáson feltettél összesen 300 forintot. Kiderült, hogy összesen 480 forintot nyertél vissza, azaz a profitod 180 forint. Ebben az esetben a hozam a következő lenne:
Hozam = (180/300) x 100 = 60%.
Ebben a fogadás esetében a hozam 60% lenne, vagyis visszaszerezted a fogadás eredeti árának 160%-át.
Az osztalékhozam vagy az osztalékok számos módon befolyásolják az alapul szolgáló részvény árát. Nagyon fontos befolyásoló tényező az osztalék-kifizetés dátuma és az osztalék összege.
Az osztalék kifizetésének bejelentés természetesen ösztönzi a befektetőket a részvény megvásárlására, mert már a vásárlás előtt tudják, hogy osztalékot kapnak majd. Ez a lépés növelheti a részvény árát.
Általában a részvényárak növekedése egyenértékű az osztalékhozam növekedésével, mivel a tényleges ár a részvény piaci aktivitásától függ, nem egy irányító szervtől.
Az osztalékhozam kifizetése után a részvényár csökkenhet, mivel néhány befektető csak azért vásárolja meg a részvényeket, hogy az osztalék-kifizetési dátum előtt profitot realizáljon, majd utána újra eladja a részvényt.
Ennek a dátumnak a kihirdetése jelentős hatással van tehát az alapul szolgáló részvények árára. Az utolsó nap, amikor a részvényeket meg lehet vásárolni az osztalék megszerzéséhez, az osztalék-kifizetési dátum előtti munkanap.
Nincs egyetemesen elfogadott határ a legjobb/jó osztalékhozamra. Az osztalékhozam a cég pénzügyi egészségét mutathatja, sokszor azt jelentheti, hogy a cég elegendő hozamot tud nyújtani a befektetőknek és ki tudja fizetni adósságait. Azonban ez nem mindig van így, egy magas osztalékérték is jelezhet bajt és a részvény értékének csökkenését.
Az, hogy melyik részvény kínálja a legjobb osztalékhozamot, attól függ, milyen időkeretet nézünk. Az osztalékhozam változhat, ahogy az osztalékot kínáló részvények ára emelkedik vagy csökken.
Több ilyen tényező is van, beleértve a tőzsde állapotát és a cég adósságprofilját és teljesítményét.
A kiskereskedelmi befektetők 71%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.
A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.