Grafikon elemzés

A árak grafikonjain vannak olyan nyomok, amelyek első pillantásra észrevétlenek, de azon kereskedőknek, akik az intézményi szereplők nyomait követik, valódi kincses térképek. A nyomok felismerésének egyik módja a megbízási blokkok (Order Block, rövidítve OB) révén történik: ezek olyan zónák, ahová az „erős kezek” nagy mennyiségű vételi vagy eladási megbízást koncentrálnak, mielőtt a piacot új irányba terelnék.

Ebben a cikkben részletesen kifejtjük, mi is pontosan az Order Block, vagyis megbízási blokk; miként kapcsolódik a likviditás dinamikájához; és - legfőképpen - hogyan integrálhatjuk a kereskedési stratégiába.
Az Order Block (megbízási blokk) egy olyan zóna, ahol egy intézmény hatalmas megbízást hajtott végre, ezzel nyomot hagyva az árfolyam alakulásában. A zóna általában egy erőteljes mozgás kezdeteként funkcionál, és amikor az ár korrigál, általában "tiszteletben tartja". Így kulcsfontosságú strukturális referencia lesz az irányváltások, folytatások vagy visszapattanások előrejelzéséhez.
Egy ilyen zóna nem csupán egy nagy gyertya, hanem specifikus gyertya vagy gyertyacsoport egy alakzaton belül, ami az utolsó ellentétes szándékot képviseli egy agresszív elmozdulás előtt. Más szóval az utolsó nagy „lélegzetvétel” a kínálat részéről egy jelentős kereslet előtt... vagy fordítva.
Így elmondva úgy tűnhet, a megbízási blokkok észlelése könnyű feladat. Ez nem igaz: észlelésük bonyolult, mivel ki kell várnunk, hogy létrejöjjenek, de még inkább ki kell várnunk azt, hogy miképp reagál az ár, ha visszatér ide.
Amikor egy megbízási blokk érvényes, az nem egyszerű véletlen: az intézményi jelenlét jele.
Nézőponttól függően mondható, hogy a trend kezdetén jelentkező OB a legfontosabb, mivel nagyon korai információt ad egy trend megjelenéséről. Ahhoz, hogy meghatározzuk, hogy trendkezdeti OB esetével állunk-e szemben, meg kell vizsgálnunk a folyamatot, amit a következő felsorolásban részletezünk.
A trendindító megbízási blokk 5 fázisa
Ez a következő képen látható. Az ár csökkenő trendből érkezik, likviditást vesz fel, szerkezetet vált, visszatér és kilökődik. Ettől a pillanattól kezdve tudjuk, hogy az ár emelkedő trendben van.
A szerkezetváltás már figyelmeztetett minket, de ezt a kilökés megerősíti. Az árfolyam mozgásának egy részéről lemaradunk, de nagyobb biztonsággal látjuk a helyzetet.

Nézzünk néhány valós példát.
A következő példában láthatjuk a Nasdaq mozgását 2025. április 21-én, 15 perces bontásban. Megfelel minden olyan követelménynek, amit egy trendkezdeti OB-tól elvárunk. Ebből a kilökődésből már feltételezhetjük, hogy emelkedő trendben vagyunk, és bármilyen eszközt használhatunk a mozgásba való beszálláshoz.

A következő példában (szintén a Nasdaq 15 perces bontásban) csökkenő trendkezdeti OB-t láthatunk, amit 2025. április 17-én figyelhettünk meg. Látható, hogy itt is lezajlik a teljes fenti folyamat.

Észrevehető, hogy mindkét példában a trendkezdeti OB nem más, mint gyertyák halmaza - ez azért van így, mert mindig attól függ, hogy melyik bontást nézzük. Minél nagyobb a bontás, annál kevesebb gyertya, és minél kisebb a bontás, annál több.
A trendfolytató OB-t mindig a trendmozgásokon belül találjuk meg úgy a csökkenő, mint az emelkedő trendekben. Ezek megállók, amiket az ár tart egy trendstruktúrán belül - és ha kellőképpen lecsökkentjük az időbeli bontást, felismerhetjük, hogy a legtöbb esetben Wyckoff-struktúrák.
A trendfolytató OB-t a szakemberek arra használják, hogy újra beszálljanak a trendbe, általában likviditásfelvételi folyamatok révén.
Nézzünk néhány példát.
Az alábbiakban látható, hogy folytatódik az árfolyammozgás, amit a csökkenő trendindító OB generált a korábbi példában. 5 percre csökkentettük az időbeli léptéket, hogy megfigyelhessük a három trendfolytató megbízási blokkot (a grafikonon OB névvel). Megfigyelhető, hogy mindhárom Wyckoff-struktúra, és mindháromnak van egy UT-je, amit likviditás megszerzésére használnak. Miután ez megtörtént, az ár gyorsan csökken a külső likviditásig (támasz).

Az emelkedő trend kezdetén jelentkező megbízási blokk esetében (amit az előző részben láttunk) szintén megfigyelhetjük, miként oldalaz az ár kétszer is, mielőtt elérné a célt. Jelen esetben a Wyckoff-struktúrák nem nyilvánvalóak (ebben a bontásban), de láthatunk két gyors csökkenő mozgást, ami likviditást vesz fel.

A trendfolytató OB nagyon hasznos, amikor már aktív trendbe szeretnénk belépni. Gondoljunk csak bele, a trendfolytató megbízási blokkot a szakemberek arra használják, hogy több megbízást adjanak fel egy trendszerű mozgásban, ezért kevés az esélye annak, hogy az ár visszatér a korábbi szintjére… Ez az oka annak, hogy sok trend lépcső formájú, az árfolyam megbízási blokkokat generál, ahol megbízások kerülnek be - ezek kis visszahúzódásokat okoznak, de soha nem keresztezik az OB-t.
Nézzük csak a következő példát a Nasdaq 1 perces grafikonján. Az ár 100 pontot emelkedett, és mindig tiszteletben tartotta a trendmozgás összes megbízási blokkját. Ha be szerettünk volna szállni ebbe a trendbe, bármikor megtehettük volna, ha egy OB mögé helyezzük a védelmet.

Talán a legszerencsésebb 5 perces OB mögé helyezni a védelmet, mivel egy napon belüli trendmozgás során nagyon ritkán adódik, hogy elveszítünk egy 5 perces OB-t.
Ugyanis bizony számos hamis megbízási blokk van, ami nem működik. A valós OB felismeréséhez a következőkre kell figyelni:
Egy jó megbízási blokk mögött mindig piaci szándék van.
A trendindító megbízási blokkokat inkább talán információként érdemes használni, semmint kereskedni velük. Megerősítik azt az irányt, amit valószínűleg már előre meghatároztunk a nagyobb időbeli bontású grafikon alapján.
A trendfolytató megbízási blokkokat pedig védelmi zónaként használom, soha nem beszállásként - utóbbira inkább az FVG-ket. Ugyanakkor akadnak kereskedők, akik ezeket használják. A leggyakoribb technika, hogy a megbízási blokkhoz történő visszahúzódást várnak, majd akkor szállnak be, ha az árfolyam érinti. A stopnak mindig az OB mögött vagy annak 50%-ánál kell lennie. Ezt a következő diagramon mutatjuk be.

A következő képen egy példa látható a Dow 15 perces bontású grafikonján. A beszállás pontosan akkor lesz, amikor a visszahúzódás eléri az OB-t, a stop pedig az OB 50%-a fölött lenne. Ebben az esetben a stopnak ott kell lennie, ahol jó R/B arányt lehet fenntartani a likviditási célzónához képest.

Csak megjegyzésként: árucikkek esetében nagyon gyakori, hogy az ár ilyen típusú visszahúzódásokat hajt végre, ezzel szemben az indexek nem szoktak efféle mély visszahúzódásokat produkálni.
Feltétlenül, de csak akkor, ha megérted a teljes képet. Nem elég szimplán nagy gyertyákat megfigyelni: szükség van kontextusra, összefüggésekre, struktúrára, türelemre. Helyesen használva a megbízási blokkok átfogóbb perspektívát nyújtanak a piaci helyzetről.
✅ Pontosabb beszállás.
✅ Kockázat csökkentése.
✅ Igazodás az intézményi áramlathoz.
✅ Nagyobb egyértelműség a kulcsfontosságú piaci zónákban.
❌ Szükséges hozzá némi vizuális rutin.
❌ Nem működik elszigetelten.
❌ Hamis beszállásokat jelezhet, ha kontextus nélkül használják.
Összességében a megbízási blokk nem varázslat, és valamiféle nem „misztikus” zóna, ami mindig beválik. Ha viszont annak látod, ami valójában, vagyis intézményi nyomnak, teljesen átalakíthatja a kereskedési koncepciódat. Szándék alapján kezdesz el kereskedni, nem pedig reményre építve.
Ne feledd: a figyelembe veendő megbízási blokk nem a legnyilvánvalóbb, hanem az, ami egy szándék, likviditás és struktúra kirakós részét képezi. Ha ezt elsajátítod, egyre inkább ugyanazt a játékot játszhatod, mint a nagyok.
A CFD kereskedéssel kapcsolatban az ügyfelek 71%-a pénzt veszít ezzel a szolgáltatóval.
A kiskereskedelmi befektetők 71%-a veszít pénzt CFD-kkel való kereskedés során.
A befektetett tőkéd kockázatnak van kitéve.